Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-18 / 15. szám

1997» Ianuár 18», Szombat : ......zz A Megyéből Ielenttük É SZAK'Magyarország 3 Földindulás Ormosbányán Miskolc (ÉM) - Som személyi sé­rülés, anyagi kár nem keletkezett csütörtökön délután annál a termé­szeti „katasztrófánál”, mikor is Or- mosbányán valósággal beszakadt a föld. A földtani baleset a helyi szoci­ális otthon közvetlen közelében tör­tént, attól nyolc-tíz méterre, még­sem forgott senki élete, vagyona ve­szélyben. A bányamentők és a polgári védel­misek mégis igyekeztek a helyszín­re, majd a helyzet feltárása nyomán hamar hozzáláttak a keletkezett üreg betöméséhez. A gyors intézke­dést főleg az indokolta, hogy az ott­hon lakóinak biztonsága felől nem lehettek nyugodtak - adta meg a magyarázatot Severnyák János, a Bányavagyon Hasznosító Rt. szak­embere. A cég tegnap elhárította a veszélyt, és a bányamérnökök véle­ménye szerint kicsi az esély arra, hogy a földdel betömött üreg újból beomlana. A váratlan omlásért most alighanem a csapadékvíz által kimosott talaj okolható. Munkástanács az alkotmányozásról Miskolc (ÉM) - „Le kívánjuk szö­gezni, hogy hazánkban nem áll fenn alkotmányozási kényszerhely­zet” - ismertette a B.-A.-Z. megyei Munkástanács Szövetsége vélemé­nyét tegnap Horváth Attila elnök. Mint lapunkkal közölték, az érdek- védelmi szervezet felhívja a kor­mány figyelmét arra, hogy a társa­dalom széles rétegeivel nem egyez­tetett, az állampolgári jogokat is megnyirbáló új alkotmány-terveze­tet ne akarja elfogadtatni. A mun­kástanácsok a tervet elutasítják, és kezdeményezik az Alkotmányozó Nemzetgyűlés létrehozását, vala­mint az alkotmányozás folyamatá­nak széleskörű társadalmi megis­mertetését. „Követeljük a kétkama­rás parlament létrehozását” - kö­zölte továbbá az elnök -, „és felkér­jük az ellenzéki pártokat, hogy ne vegyenek részt a jelenlegi alkotmá­nyozási munkában.” Sónedvesek, jegesek az utak Miskolc (ÉM) - A megye főútjai általában sónedvesek, helyenként szárazak - tudtuk meg tegnap es­te a megyei útinform-ügyeleten. A forgalmasabb mellékutak szin­tén vizesek, többségük jégboi'dás, a Bükk-beli utak is - bár a mun­kagépek folyamatosan dolgoznak -jegesek. Félrebillent kerekasztal-konferencia A keringési betegségek megelőzése előnyt érdemel(ne) Miskolc (EM - SZK) - Egyre fo­gyóban az ember értéke - hang­zott el tegnap a Miskolci Aka­démiai Bizottság Orvosi és Bio­lógiai Kardiológiai Munkacso­portja által rendezett IV. Kardi­ológiai napon. A kerekasztal- konferencia címéül ez alkalom­mal a Prioritások az egészség­ügyben címet választották. Nem először fordul elő, hogy nincs kivel ütköztetni a véleményt - fo­galmazott Gógl Árpád, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, ugyanis sem a Népjóléti Minisztérium, sem pedig az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár nem képviseltette ma­gát a rendezvényen. (A miniszter és a főgyógyszerész egyaránt egész­ségügyi ok miatt maradt távol, he­lyettesítésükről pedig nem gondos­kodtak.) Az orvosi kamara elnöke rendkívül találónak ítélte Kalo Emil osztályvezető (B.-A.-Z. Megyei Kórház Kardiológiai Osztály) kö­szöntőjét, amelyben Vajda János Virrasztó című verséből idézte - a magyar egészségügyre vonatkoz­tatva: „Itt a nagy halott előttünk”. Nem véletlen: Európában egyedül a törökök fordítanak százalékban kevesebbet az egészségügyre, mint a magyarok. Gógl Árpád elmondta: a kamara állásfoglalása szerint az egészségügyön belül kiemelten kel­lene kezelni az úgynevezett nem tervezhető orvoshoz fordulást; a halálokok között első helyen álló szív-érbetegségek megelőzését és gyógyítását; népegészségügyi téren az egészség értékké válását szolgá­ló megelőzést; az intézményi struk­túrán belül az otthoni ellátás szoci­ális hátterének biztosítását; a kép­zésen belül pedig az átképzéseket. Az elnök elmondta: tarthatatlan­nak ítéli a kamara az ágyszám- csökkentés nyomán kialakult egyes térségek kórházi ellátottsága kö­zötti kétszeres különbségeket. Édes István professzor (DOTE Szív- és Tüdőgyógyászati Klinika) a magyarországi megbetegedések aranyszámait vetette össze az USA-beli és finnországi adatokkal. Ezekből kitűnt: azokban az orszá­gokban ahol komolyan vették a ke­ringési betegségek elleni küzdel­met, az ilyen jellegű megbetegedé­sek erősen visszaestek az utóbbi tíz-húsz évben, míg a kelet-európai országokban, élükön. Magyaror­szággal, a grafikon görbéje eddigi csúcspontjához érkezett. A pro­fesszor rámutatott: a külföldi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a mentálhigiénés helyzet javítására, a felvilágosításra, az étkezési szo­kások megváltoztatására fordított költség nem kidobott pénz. Ezzel párhuzamosan anyagilag kiemel­ten kellene támogatni a kardioló­giai osztályokat, s a keringéssel kapcsolatos műtéteket. Ha a folya­maton, az elhalálozásban vezető helyet elfoglaló szív-és érrendszeri megbetegedések számának további növelésén nem változtatunk, akkor beigazolódik a becslés: 2002-re az ország lakóinak száma már nem lesz több 9 és fél milliónál. Az orvos-közgazdaságtan rejtel­meibe avatta be a jelenlévőket Kalo Zoltán orvosközgazdász. Konkrét példával szemléltette: a jelenlegi magyar egészségügyi finanszíro­zásban nagyobb szerepet kapnak a szakmai érdekképviseletek lobbyjai és a személyes kapcsolatok, illetve szűk körök anyagi érdekei, mint az a cél, hogy megnöveljék az emberek minőségi életévinek számát. Roma jogvédő Miskolc (ÉM - BAL) - Immár - az országban harmadikként - Miskolcon is irodát nyitott a Roma Polgárjogi Alapítvány, amelyhez bizalommal fordul­hatnak azok a cigány emberek, akik úgy érzik: származásuk miatt sérelem érte őket. iroda nyílt Miskolcon A Roma Polgárjogi Alapítvány célja olyan projektek létrehozása, támo­gatása, amelyek a cigány emberek polgárosodása, emancipációja mel­lett az ezeket gátló folyamatok el­len lépnek fel. A tavaly Pécsen, majd idén Debrecenben és Miskol­con létesült jogvédő és válságkezelő irodák folyamatosan várják olyan cigány lakosok, közösségek megke­resését, amelyek úgy érzik: hát­rány, sérelem érte, éri őket szárma­zásuk miatt. A jelenleg két állandó főből álló miskolci csoport a családsegítő központ Budai utca 4. szám alatti épületében rendezte be „reziden­ciáját”. Azonnali jogsegélyt, jogta­nácsadást az oda látogatók hétfőn és csütörtökön délelőtt 8 és 1 óra között, illetve szerdánként dél­után 2 és 5 között kaphatnak Boós Tibor ügyvédtől; de kedd kivételé­Horváth Aladár a jogvédő iroda szerepéről beszél vei a hét minden napján felkeres­hetik a segítségre szoruló cigány emberek az irodát reggel 8 és dél­után 5 között, amikor is Ónodi Iván fogadja őket. Emellett hív­hatják a 06-60/455-262-es telefon­számot is. Mint Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke el­mondta, a térségi képviseletek Fotó: lármy Loretta működésének beindítását, működ­tetésük első néhány hónapját a Ci­gányokért Alapítványtól nyert egymillió forintból fedezik, a ké­sőbbiekben azonban számítanak a Soros Alapítvány, az Európai Ro­ma Jogok Központ és a magyar kormány támogatására, éppúgy, mint a tehetősebb cigány vállalko­zók, cégek felajánlásaira. Az erdőből nem látják a fát A rendőrség a jövőben még több „fairányos" akciót ígér Sajólád (ÉM - FJ) - Jóllehet, a címbéli szólásferdítés nem mindenki tetszését nyeri majd el, a nyers valóság viszont még azt is elkeserítheti, aki egyébként ellenállóbb a szel­lemesnek szánt címekkel szemben. Hiszen hovatovább szálanként hordják szét a Sa­jólád környéki erdőket a fa­tolvajok. Valószínűtlenül hangzik bár, saj­nos igaz: a Miskolci Rendőrkapi­tányság körzeti megbízottjai (KMB) az idén (nem tévedés, az elmúlt, nem egészen 3 hét során!) már 87 esetben tettek szabálysér­tési feljelentést fatolvajokkal szemben. A tetten ért „orwágók” 90 százaléka a Sajólád közigazga­tási területéhez tartozó erdősége­ket ritkította. A Hajdú István szá­zados által ismertetett statisztika további érdekessége, hogy nem el­sősorban a sajóládi illetőségű em­berek orozzák szakmánybán a fát. A Miskolci Rendőrkapitány­ság KMB alosztályvezetőjének ta­pasztalatai szerint főleg a kör­nyékbeli falvak, főként a tőszom­széd Alsózsolca egyes lakói ruc­cannak ki előszeretettel az Észak­erdő Rt.-hez tüzelőért. Persze ille­gálisan.- De nagyon alaposan felké­szülve! - fűzte a fentiekhez Sajó­lád polgármestere, Varga István. A „képzettebb” fatolvajok kellék­tára nem szűkül le manapság egy szimpla baltáig, a rutinosabbjá- nak speciális jármű áll a rendel­kezésére. E speciális járgányok zsenialitása (már, ha beszélhe­tünk ez esetben zsenialitásról) ép­pen egyszerűségükben rejlik. Hi­szen az innen-onnan beszerzett bicikli vázáról leszerelnek min­dent a kormányon és a két keré­ken kívül, aztán rábarkácsolnak a nyereg helyére egy villaszerű ágast, az egykori csomagtartót széles „rakodótérré” alakítják, s máris sokszorosára nő a „teherbírás”. Varga István szerint a lakosság felháborodással fogadja az erdőir­tást, hiszen mindig is a térség leg­főbb ékének tekintették a környék erdeit. Sokan szívesen kirándultak erre hétvégenként, s gyakran a nagyobb rendezvényeket is itt bo­nyolították. Félő azonban - így a polgármester --, hogy' a közeljövő­ben legfeljebb napozni lehet majd az erdők helyére járni... A sajóládi önkormányzat ada­tai szerint a tavalyi évben 11 ládi polgárral szemben róttak ki sza­bálysértési bírságot, ez is azt iga­zolja, hogy nem főleg a helyiek buknak le a rendőri intézkedések során. A bírságok átlagösszege 2700 forintra rúgott, amit azon­ban általában csak akkor fizettek ki a vétők, amikor kézhez vették a szabadságvesztésre átváltozta­tó határozatot, illetve, ha már a rendőr ment ki értük, hogy előve­zesse őket. Felvetésünk, miszerint sokan vannak, akik előszeretettel varrják az önkormányzatok nyakába, ami­ért az emberek lopják a fát, této­ván keserű mosolyra késztették Varga Istvánt. „Higgye el, én len­nék a legboldogabb, ha több segélyt adhatnánk, de, könyörgöm, mi­ből?!” - fakadt ki. „Lenne bár több a normatív támogatás, vagy' a helyi bevételek sokszorozodnának meg... így azonban nem mondhatok mást: a költségvetésünk nem bír el többet. Egyébként a tavalyi költ­ségvetésünknek a 20-25 százalékát szociális támogatásra fordítottuk, például fűtéstámogatás címén is másfél millió forintot fizettünk ki. Jóllehet, ez kevés volt, de ha egy­szer nincs...” Hogy mégis mi a megoldás, lé­tezik-e egyáltalán megoldás az er- dőirtók elleni hatékony fellépésre? A rendőrség részéről Hajdú István százados még több „fairányos” ak­ciót ígér, s biztosította a polgár- mestert, hogy súlypontáthelyezé­sekkel, erőátcsoportosításokkal próbál majd több egyenruhást biz­tosítani az erdők környékére. Var­ga Istvánban és képviselőtársai­ban pedig felmerült, hogy a sajólá­di önkormányzat felvállalhatná, hogy megszervez egy' összejövetelt, ahová minden, az ügyben érintett céget, hivatalt, testületet és állam­polgárt meghívnának. Ki tudja, közösen talán hatékonyabban le­hetne tenni. Hm, ki tudja... Hiszen az éhes ember mindenáron enni akar, a szomjas inni, aki pedig fázik, az olykor „rossz fába vágja a fejszéjét”. Árnyat már nem adnak Fotó: Vajda jános A Bodrogköz külön képviselőt akar Zemplénagárd (ÉM - BSZA) - A bodrogközi települések polgármestereinek nagy része úgy gondolja, hogy a Területfejlesztési Ta­nácsban önálló képviseletet érdemelne meg a térség, Többek között erről is tárgyaltak a környékbeli községek első emberei tegnap Zemplénagárdon, a Bodrogközi Területfejlesz­tési Szövetség ülésén. Bevezetőjében Barathy György, a szövetség elnöke elmondta: a tér­ségből benyújtott pályázatok sikeréhez na­gyobb támogatottságra lenne szükség. A je­lenlevők közül többen hibás döntésként érté­kelték azt, hogy a Hegyközt és a Bodrogközt azonos statisztikai körzetbe osztották, hiszen a két térségnek teljesen mások az adottságai és a lehetőségei. Ezek alapján előtérbe került a körzethatár esetleges módosításának a kér­dése, amely önálló képviseletet biztosítana a térségnek. Ebben az ügyben a közeljövőben a Központi Statisztikai Hivatalhoz fordulnak majd a grémium megbízottjai. Ezek után az összejövetelen szó esett arról is, hogy jó lenné, ha a Bodrogköz egy része is tudna csatlakozni a záhonyi kiemelt vállalkozási övezethez. Ez­zel a lépéssel kapcsolatban az ülésen jelen lé­vő Soós Győző MSZP-s honatya hangsúlyozta: a csatlakozás erről a területről feltehetőleg csupán hat-tíz településnek sikerülhet. Az el­hangzottakhoz Salamonná Angyal Angéla, Dámóc polgármestere hozzátette, hogy a má­sik kitörési pont - a Dámóc-Dobra határátke­lő megnyitása - ügyében egyelőre nincs előre­lépés. Soós Győző információi szerint az illeté­kes tárcák miniszterei nem zárkóztak el a fel­vetés elől, így ebben a kérdésben lehet a tá­mogatásukra számítani. Érdekképviseleti évindító Miskolc (ÉM) - Milyen gazdasági és politikai kihívások várhatóak 1997-ben, milyen érdek- képviseleti, érdekvédelmi feladatokat kell el­látni a szakszervezeti tagság érdekében - töb­bek között erről tartottak megbeszélést Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye vasas szakszerve­zeti tagságának képviselői tegnap Miskolcon. Mucsi Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szö­vetség vezető szakértőjétől megtudtuk, ehhez hásörtló érindító értekezletet az ország más régióiban is tartottak. A borsodi megyeszék­helyen mintegy 70 érdekképviseleti vezető hallhatott tájékoztatást az adózás rendjében bekövetkezett változásokról, megismerhették a nyugdíjreformmal kapcsolatos szakszerve­zeti véleményt, illetve szó volt szervezetpoliti­kai feladatokról is. Öt liter tibolddaróci bor ára Valaki nagyon megszomjazhatott a környé­ken - ez az egyetlen, jelenleg logikusnak tű­nő értelmezése a Tibolddarócon történtek­nek. A településen nagy számban található pincék közül már korábban is rendre jó né­hányat feltörtek, tegnapra virradóra aztán Fe­kete Kálmán is némi bosszúsággal volt kény­telen konstatálni: pincéje ajtajáról valaki le­verte a lakatot. Jobban körülnézve már az is feltűnt, hogy a szomszédos építmények sem jártak jobban. Kisvártatva még öt-hat gazda jutott hasonló felismerésre - a legnagyobb megdöbbenés alighanem Veres Lászlót érte: pincéje ajtaját tokostól szakították ki ismeret­lenek a helyéből -, végül aztán egyikük, Markó István értesítette a bükkábrányi rend­őrőrsöt. A hatóság kiérkező emberei sem let­tek sokkal okosabbak, a féltucatnyi borraktár­ból ugyanis jószerével semmi sem hiányzott. Azazhogy mégis: egy hordóban mintha négy­öt literrel kevesebb lett volna a tibolddaróci savanyú borból... A végkövetkeztetéssel még várni kell - hogy tudniillik betöréses lopásról vagy „csak" rongálásról van-e szó -, viszont a rendőrök is hajlottak arra a véleményre: bi­zonyára a szomjúság adott okot valaki(k)nek e „bűntett" elkövetésére. Fotó: Gál Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents