Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-17 / 14. szám
6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1997- Tanuár 17«, PÉNTEK Búcsú Magyar Andrástól Elment közülünk egy könyvtáros. Meghalt Magyar Bandi - értesítettek a régi kollégák. El lehet ezt hinni? Mindig vidám, erős, újrakezdeni képes, keménykötésű ember volt. A baktakéki születésű ifjú komolyan vette a tanulást, a munkát. Saját erejéből lett könyvtáros, majd könyvtárigazgató. Magyar András 1952-ben alapító munkatársa volt a megyei könyvtárnak, gyalogszerrel, majd motorbiciklivel járta a falusi könyvtárakat. 1958-ban megszervezte az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének Megyei Könyvtárát. Munkahelyeken, munkásszállásokon létesített fiókkönyvtárakat. 1960-ban hálózattá szervezte a megyében szétszórtan működő munkahelyi könyvtárakat, melyek előzményei a századfordulón létrejött munkásotthonok könyvtárai voltak. Az SZMT Központi Könyvtárának 25 évig volt igazgatója. Fáradhatatlanul járta a megyét, keresve, ku- ' tatva az anyagi lehetőségeket. A pénzt adó gazdasági vezetők meggyőzésére a Sátoraljaújhelyi Asztalos Ktsz. könyvtárbútoraiból - az országban először - Miskolcon kiállítást rendezett. A kudarcokon jókedvvel tette túl magát. Számos szakmai elismerésben, kitüntetésben részesült, tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökségének. A betű és a könyv szerelmese volt. A hagyománytisztelet, a jó ügyek továbbadása lebegett előtte, amikor munkatársaival, barátaival elkezdte kutatni a megye munkáskönyvtárainak múltját. 1970-ben elindította a B.-A.-Z. megye és Miskolc munkáskönyvtárainak története című füzetsorozatot, melyben ő írt meg Ormosbánya, Pereces, Diósgyőr olvasóköreinek krónikáját. Kilenc füzete megjelent a sorozatnak, de a folytatás pénz hiányában megrekedt. 1985-ben nyugdíjba küldték. Csalódásaira, megfakult álmaira élete utolsó évtizedében az erdő csendje, a természetjárás, a madárdal jelentett gyógyírt. De már nem tudta újrakezdeni... Elment közülünk egy könyvtáros. Hernádi Istvánná Felföldi fotók Miskolc (ÉM) - A Felföldi Fotográfusok Szövetségének két tagja, Bánóczi László és Kiss István fotóiból nyílik kiállítás, január 20-án, hétfőn délután 5 órakor Miskolcon a Győri kapui 40. Számú Általános Iskola galériájában (Herman Ottó u. 2.). A tárlatot Szath- máry-Király Ádám, a szövetség vezetője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Művészettörténet Miskolc (ÉM) - Művészettörténeti előadássorozat kezdődik január 30-án délután 5 órakor Miskolcon az Ifjúsági és Szabadidő Házban. Végvári Lajos művészettörténésztől hallhatnak az érdeklődők többek között Giottóról, az Eyck testvérekről, Donatellóról, Boticelliről, Leonar- dóról, Michelangelóról. A hatrészes (kéthetente, csütörtökönként tartandó) előadássorozatra bérletek igényelhetők az Ifjúsági és Szabadidő Házban (tel.: 411-747, 412-508), de természetesen jegyek válthatók egyszeri alkalmakra is. Jöjj, kedvesem... Budapest (MTI) - Tolcsvay László Jöjj, kedvesem... című műsorával lép a közönség elé február 8-án és 9-én a Madách Színházban. Az esten részletek hangzanak el többi között a Doctor Herz, az Isten pénze című nagysikerű musicalekből, valamint a Mária evangéliuma című rockoperából. A szerző színpadi dalai mellett felcsendülnek az elmúlt negyedszázad népszerű Tolcsvay-slágérei. A balettzene, illetőleg az oratorikus művek - Bábel, Magyar Mise, Testamentum - alkotójaként is sikert aratott művész hangversenyén ez alkalomra írt szerzemények is szerepelnek. A koncerten közreműködnek Tolcsvay László muzsikus barátai. Új IX. szimfónia Kassel (MTI) - Egy angol zenetörténész kutatásai nyomán új változatban jelentette meg Beethoven IX. szimfóniáját a kasseli Baeren- reiter Kiadó. Jonathan del Mar húsz különböző forrás feldolgozásával rekonstruálta a szimfóniát, köztük az eredeti partitúra egy nemrég felfedezett másolatán maga Beethoven által elvégzett javítások alapján - közölte a kiadó szóvivője. A most megjelent verzió kijavítja a korábbi kiadásokban található hibákat és az eddiginél „áttekinthetőbbé, artikuláltabbá és dinamiku- sabbá” teszi a IX. szimfóniát. A szóvivő végül közölte, hogy a szimfónia befejező tétele, az Örömóda változatlan maradt az új változatban. A fekete farkú mókus mássága Vasárnap: új bemutató a miskolci Csodamalom Bábszínházban A kis mókust a krokodilok sem állíthatják meg Korzsényi Tibor rendező beállít egy jelenetet Fotók: Farkas Maya oka van, de a legfontosabb az praktikus: így párhuzamosan tájelőadást is tarthatnak a bábszínház tagjai. A miskolciak Fehérvártól Nyíregyházáig sokfelé megfordulnak. Egyébként pedig a sokszerep- lő-alakítás nem jelenthet gondot, hiszen egy bábszínésznek a két kezéhez két „szája” is van - az egyik mindig hallgat -, egyszerre nyugodtan játszhatnak két figurát, a darab folyamán pedig sokat.- Misi óvodástársa a második felvonás első jelenetében mint csörgőkígyó jelenik meg - mond példát az igazgató. - Pontosan ez a szépsége a szakmának, hogy nem kell éveket várni egy intrikusi szerepre, hanem egy darabon belül is lehet jó és rossz az ember. Ettől sokszínűvé válhat a színész, és élvezetes a munka. Az évadban eddig két bemutatójuk volt, a Lúdas Matyi és a Csoda- szarvas népe után következik most a Misi mókus. Ezután már csak felújítások lesznek. Régen játszott, nagysikerű műveket vesznek elő, mint a Hófehérke, a Csalavári Csa- lavér, a Jancsi és Juliska. De egyes daraboknak a tejjes bábanyagát is újra készítik. A Misi mókus bábjai egyébként az eredeti, Bródi Vera-tervek alapján készültek Budapesten, a díszletek viszont - szintén Bródi-tervek után - a miskolciak, Újvári Csaba, Zábráczky György, Oláh Tibor, Barnáné Juhász Ildikó munkáját dicsérik. Miskolc (ÉM - DK) - A mókuscsapat Misi nélkül éhen halt volna. De szerencsére a fekete farkú kis állat megtalálta az örökké termő fát... Tersánszky Józsi Jenő meséjét - Kardos György átiratában - negyven évig játszották a Budapest Bábszínházban. A vasárnap délelőtt tíz órakor kezdődő bemutatón a miskolci Csodamalom Bábszínház közönsége is megismerkedhet a - klasszikusnak számító, bábfilmként is feldolgozott - történettel.- Gyakorlatilag a Budapest Bábszínház előadását rekontsruáljuk - kezdi Korzsényi Tibor, a miskolci bábszínház vezetője, aki a pesti intézmény elmúlt évi felszámolásakor magával hozott néhány szövegkönyvet.- Darabmentés - jegyzi meg. - Ráadásul ez egy klasszikusnak számító mű, már az én gyermekkoromban is „alapmese” volt. Bábszínházban 1957-ben mutatták be. Azóta gyerektömegek töprenghettek a tanulságán: mihez is vezethet a hanyagság, nemtörődömség. Hiszen egy apró gyerekvétség az oka, hogy a mókusok majdnem éhen halnak, elrabolják a téli ele- ségüket. Szerencsére jön Misi, és sok-sok kalandot átélve ügyessége, furfangossága, rátermettsége révén eljut Afrikába, az örökké termő fához... De én fontosnak tartok egy másik tanulságot is. Ez a mókus más, mint a többiek, hiszen fekete a farka. Vagyis az átlagtól egy testi jel különbözteti meg, és ez itt a mesében a szellemi többletet is jelenti. Engem zavar, amikor nem veszünk tudomást a másságról - akár fogyatékosokról, akár zsenikről van szó. A mai rendszerben mintha a fogyatékosok negatív megkülönböztetést kapnának, a zsenik pedig többnyire beolvadnak a „szürke mókusok” közé. Egy-egy Szász Marci megtalálása véletlen... A húsz-egynéhány szereplős darabot hatan játsszák. Ennek több Hétfő, a kommerszmentes nap Akár három art-istának is vetítenek a barcikai Békében Kazincbarcika (ÉM - SZN) - A művészfilm, vagy akár úgy is fogalmazhatunk: a nem „kommersz amerikai” ma már nem kelendő. Ahogyan a könyvárudából is csak a bestseller fogy, úgy a magyar mozikban szinte kizárólag a tengerentúli celluloid saláta a menő. De vajon melyik mozi engedheti meg magának, hogy egy „értékesebb” filmét három érdeklődőnek vetítsen le, amikor maga a „filmszínház” is csak a nagyobb települések - többnyire veszteséges - kiváltsága? Nos, a kazincbarcikai Béke - a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert százezer forintnak köszönhetően - hétfőnként fittyet hány arra, hogy hányán ülnek a nézőtéren. A filmmúzeumi bérletsorozat legutóbbi fekete-fehér feliratos krimije, a Gázláng ezen a hétfőn negatív rekordot döntött. A jegyet váltók száma nem érte el az ötöt. Lőw Fe- rencnének, a mozi vezetőjének azonban arcizma sem rándul, mindössze egyetlen megjegyzése van: pedig jó film volt. Igaz, nem szerepelt benne Stallone vagy Sharon Stone, nemigen reklámozták agyon profi módon kiválogatva az öt leglátványosabb jelenetet, sőt, műértő magazinok kritikái sem jelezték: feltétlenül nézd meg! Ez a film ugyanis - Amerikában, de - még a század első felében készült. Felmerült az igény, hogy a rendszeres látogatók közül néhányan igényesebb és európai filmeket is szeretnének látni. Nagyon elvont alkotásokat persze nem érdemes hozni, mert bár Budapesten, vagy a nagyobb városokban több art-mozi is működőképes, Kazincbarcika még csak tanulja a polgári értékeket, itt nincs főiskolai, egyetemi diákság, ami másutt a téma iránti tömeges érdeklődést jelentheti. Ám ha volna is néhány kíváncsi, errefelé jobban meggondolják az emberek, hogy mire adják ki a pénzüket. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatának révén azonban sikerült finanszírozni a sikerfilm-klub és a filmmúzeum előadásait - magyarázza Lőw Ferencné. Öt-öt előadásról van szó, s bár mindkét sorozatot bérletesre tervezték, egyértelműen a sikerfilmeknek volt nagyobb a sikerük Barcikán is: száz bérlet fogyott. Ebben amerikai opuszok is vannak, de alapvetően oscarosok, vagy más díjnyertes alkotások, esetleg olyan klasszikusok, mint Á skarlát betű. A Schindler listája például, ha minden évben vetítik, akkor minden évben pótszékes teltházat jelent - mondják: megmozgatja a várost, de adott esetben még Chaplin is moziba vonzza az embereket. Érdekes módon a filmmúzeumot, amely egyébként hosszú évek óta életképes, most nem sikerült bérletezni, ennek ellenére olyan hétfői nap még nem akadt, amikor az érdeklődés teljes hiányában elmaradt volna az előadás. A támogatás nélkül persze képtelenség még az itteni, könnyedebb art-mozit is megvalósítani. Az alkalmi érdektelenséget pedig tavaly például egyértelműen annak tulajdonították, hogy a még augusztusban kiválogatott filmek szinte egytől egyig a vetítés előtt szerepeltek valamelyik televíziós csatorna sorozatában. A gusztusbeli egybeesés mellett ennek okozója lehet az is, hogy a Magyar Filmintézet repertoárja igencsak véges. A legtöbb régi, nagy sikerfilm vetítési joga lejárt, újravásárolni nem olcsó mulatság. Ezért aztán mindenki a meglévő skálán mozog. Az országban számos art-pró- bálkozás létezik: francia napok, játékfilmszemlés alkotások, magyar filmhét és így tovább. Mások is kérnek és kapnak támogatást, de a fővároson kívül régi filmmel nem sokan foglalkoznak, ezért is tetszett az ötlet a Flamexnek. Ez pedig egyértelmű biztatás a barcikaiak- nak, hogy a hagyományt ne adják fel. Februárban ugyan vége a szezonális sorozatoknak, de hamarosan összeállítják a következő programot. Három öt, vagy tízemberes film is lesz? Belefér ez is. Egyvalami ugyanis tagadhatatlan, legyen bár szó a legújabb ami-sztoriról, vagy a régi kedvencről, esetleg különc művészkedésről: szerencsére még mindig, még a videó világában is érdemes moziba menni... Jézus élete Miskolc (ÉM) - A Bibliaiskolák Közössége által támogatott Jézus élete és tanításai című sorozat következő előadása a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában ma, pénteken este 6 órakor kezdődik. Reisinger János irodalomtörténész Jézus kihallgatásáról tart előadást. A tokaji művelődési központban pedig január 18-tól 22-ig öt napon át este 6 órától az alapimádságról, a Miatyánkról beszél az irodalomtörténész. KÉSZ-előadás Miskolc (ÉM) - Keresztény család- és életvédelem címmel Jobbágy Gábor egyetemi tanár tart előadást a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportjának következő, január 20-án, hétfőn délután 5 órától a Szent Anna- templom melletti Kolping-házban rendezendő összejövetelén. Beregi képek Sárospatak (ÉM) - Kádas Katalin festő és grafikus, a Bereg Alkotóegyesület elnöke munkáiból nyílik kiállítás Sárospatakon A Művelődés Háza galériájában január 20- án, hétfőn este 6 órakor. A képeket Finta Éva költő ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Iskolai tárlat Sajószentpéter (ÉM) - Alvári Dóra képzőművészeti alkotásaiból nyílik kiállítás a sajószentpéteri 2. Sz. Általános Iskolában (Kálvin tér 7.) ma, pénteken délután fél 4-kor. A tárlat február 7-ig látogatható. Üvegbútorok Miskolc (ÉM) - Lantos Gyula iparművész réz-üveg, illetve króm-üveg bútorai láthatók Miskolcon, a Képcsarnok Rt. Szőnyi István termében (Széchenyi u. 21.) február 28-ig. ír kocsmazene Kazincbarcika, Miskolc (ÉM) - A M.É.Z. együttes játszik ír kocsmazenét január 18-án, szombaton délután 4 órától a Kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban, este 7 órától pedig a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban (Miskolc, Győri kapu 27.). Az est vendége Németh Gábor hegedűs. Szögedi kiállítás S aj ószöged (ÉM) - Tanyi Józsefné amatőr festő alkotásaiból nyílik kiállításjanuár 20-án, hétfőn délután fél 4-kor. A tárlatot Vaszilkó Tibor- né, az általános iskola igazgatóhelyettese ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A sajószögedi művelődési ház ezzel a kiállítással egy sorozatot indít el, melynek keretében bemutatkozási lehetőséget adnak a helyi alkotóknak. Lemezbörze Miskolc (ÉM) - Régi és új lemezek, kazetták, CD-k cseréjére, adás-vételére nyílik lehetőség a január 18-án, szombaton délután 2 és este 7 óra között az Ifjúsági és Szabadidő Házban (Miskolc, Győri kapu 27.) rendezendő lemezbörzén. Diák-Rock-Parádé Miskolc (ÉM) - Iskolai zenekarok jelentkezését várják az Ady Endre Művelődési Házban február 1-jén, szombaton délután 4 órától a Diák- Rock-Parádé címmel rendezendő találkozóra. Erre az alkalomra alakult vagy már meglévő együttesek nevezhetnek maximum 20 perces produkcióval, ezer forint nevezési díj ellenében. Á legjobb zenekar díja 10 ezer forint. A helyezéseket közönségszavazat dönti el. Minden produkcióról hang- és filmfelvétel készül. A rendezvény elsődleges célja a használható minőségű, hang- és video demo elkészítése. Érdeklődni és jelentkezni az Ady Endre Művelődési Házban a 379-823-as telefonszámon Farkas Bálintnál lehet. Nevezési határidő: január 26.