Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-17 / 14. szám

1997. Tanuár 17., PÉNTEK A Megyéből Telentiük ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Béremelés a TVK -ban Tiszaújváros (ÉM) - Béremelésről döntöttek január 14-én a Tiszai Ve­gyi Kombinát Rt. (TVK) helyi ér­dekegyeztető tanácsának ülésén. A munkáltató és a szakszervezet kö­zött megállapodás született arról, hogy a dolgozók idei átlagbére 20 százalékkal, az alapbérek pedig - január elsejétől - átlagosan 13,6 százalékkal nőnek. A megemelt bért a februári fizetéssel kapják kézhez először a munkavállalók. Megegyezés született arról is, hogy az egyes bérkategóriák minimumai 15 százalékkal emelkednek. Növel­ték a teljesítményhez kötött bértö­meget is, amelynek kifizetése a gaz­dálkodás eredményességétől függ. Kétkerekűn, futva, állva is veszélyes Miskolc (ÉM) - Két biciklistát gá­zolt el egy személygépkocsi Mező­kövesden a Széchenyi úton tegnap a reggeli órákban. Az autó vezetője megpróbált kielőzni egy műszaki okokból álló autósort, miközben összeütközött a másik sávban, vele szembe kerékpározó két fiatallal, akik könnyű sérülést szenvedtek. Súlyos sérülést szenvedett viszont az a 12 éves kislány, aki Miskolcon a Palóczy utcában a zebrán próbált átszaladni, és elütötte egy személy- gépkocsi. Megcsúszott, és áttért az út másik oldalára egy Trabant Eger- lövőn, az autó továbbsiklott az út­padkán és elütötte a háza kapujá­ban álló Sz. Jánosnét. A szeren­csétlenül járt asszony könnyű sérü­léseket szenvedett. Sör helyett bevételt kért Miskolc (ÉM - FJ) - Sörvásárlás ürügyén tért be szerda éjjel egy tag­baszakadt férfi a Vasgyári úton lévő éjjel-nappali boltba. Am miközben az eladó lehajolt a pult mögött, hogy a kért 10 üveg italt felvegye a rekeszből, „békés vásárlónak öltö­zött” emberünk odaugrott hozzá, és egy késsel fenyegetőzve a bevételt követelte. A támadó pechére a bol­tosnak esze ágában sem állt önként megválni a nehezen összegürcölt bevételtől, így dulakodni kezdtek. Az viszont már a kereskedő balsze­rencséje, hogy ellenállása dacára is sikerült a késes jómadámak kimar­kolnia a pénztárból közel 20 ezer fo­rintot, amivel sebesen kereket is ol­dott. A Miskolci Rendőrkapitányság nagy erőkkel nyomoz a rablással gyanúsított ismeretlen után. Nincs tartalék a fertőzőosztályon A kórházak nem birkóznának meg egy komolyabb járvánnyal Miskolc (ÉM - BAL) - A megye egészségügyi ellátása „lelkiek­ben” fel van készülve egy eset­leges nagyobb influenzajár­ványra, technikailag már jóval kevésbé. (Folytatás az 1. oldalról) A Semmelweis Kórház illetékes osz­tályvezető főorvosa, Magyar Tamás elmondta: a jelenlegi gyakorlat sze­rint a fertőző osztályokat ország­szerte átalakítják inszektológiai részlegekké, ez történt a Semmel­weis Kórházban is. így már nem csak a „hagyományos” fertőző beteg­ségek tartoznak ide, hanem más, specialis kórokozó által okozott be­tegségek is, illetve azok, amelyeket a bel- vagy idegosztályon nem tud­nak kellőképpen felismerni. A főorvos felidézte: régebben, akár csak tíz éve is, egy fertőző osz­tály 100 ágyán általában 25 beteg feküdt - a többi amolyan tartalék volt, járvány esetére. Ez a gyakor­lat immár a múlté. A mai viszonyok közepette, ami­kor az osztályon a feltöltöttség 80-85 százalékos a gyermek-, és 60-65 százalékos a felnőttrészlegben - vé­li Magyar Tamás -, egy járyány esetére nincs fölös kapacitás. Ami nem is volna tragédia, hiszen ez így gazdaságosabb; csakhogy nincs olyan katasztrófaszervezés vagy terv, ami alapján gyorsan lehetne, lépni, például fűtött honvédségi sátrakat felállítani. Egy igazi járványnak már az el­ső hetében komoly baj volna - is­meri el a kórház osztályvezető or­vosa is. Ráadásul akkor a többi osz­tály betegeinek ellátása is veszély­be kerülne, az orvosok és az eszkö­zök leterheltsége, hiánya miatt. Az elmondottakat Sedlák Mária megyei tisztifőorvos is részben megerősítette, hozzátéve: az influ­enzajárványok mindig is komoly gondot jelentettek. Amikor még két fertőzőosztály állt rendelkezésre a megyében, az sem volt elegendő. Ha szövődményes megbetegedések nagy száma miatt szükségessé vá­lik, megteszik a kórházigazgató ál­tal is említett intézkedéseket, vár­hatóan a Semmelweis Kórházban. Ha kell, más nagyobb város belgyó­gyászatát vagy szemészetét is át­szervezik úgy, hogy a betegeket ott lehessen elkülöníteni. Az ÁNTSZ vezetője beszámolt arról is, hogy a télre, az influenzára való felkészü­lésként az elmúlt hónapok során (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által teljes egészében fi­nanszírozott akció keretében) hat­van éven felüli idős embereket, szo­ciális otthonok lakóit, tartósan ápoltakat, betegeket, továbbá egész­ségügyi és szociális intézmé­nyek dolgozóit oltották be, összesen 24 600 „A” és 23 000 „B” típusú vakcinával. Végre mindenki tehesse a dolgát Az OEP is hajlik a peren kívüli egyezségre - véli Gyárfás Ildikó Miskolc (ÉM - SZK) - Egyik fél számára sem jó, hogy bírósági útra terelődött az ágyszám- csökkentés ügye - nyilatkozta lapunknak Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés elnöke, aki Kobold Tamás (Miskolc) és Herkely György (Mezőkövesd) polgármesterekkel egyetemben meghallgatást kezdeményezett az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztárnál (OEP). Á Székely Tamás finanszírozási főosztály- vezetővel történt keddi egyez­tetés után az elnök bízik a pe­ren kívüli egyezségben. A Gyermekegészségügyi Központ (a fenntartó, sőt maga az intéz­mény által felajánlott 40-nel szem­ben) 115-tel történő ágyszámcsök- kentése miatt folyamatosan érkez­nek az aláírások tömkelegével ellá­tott tiltakozó levelek - tudtuk meg Gyárfás Ildikó elnöktől.- Ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy az OEP másodfokú döntése nyomán kialakult tarthatatlan helyzettől vezérelve végül meghall­gatást kértünk az OÉP-nél. Szé­kely Tamás finanszírozási főosz­tályvezetőben minden módon - pél­dául az e témában írott összegyúj­Gyárfás Ildikó tött újságcikkekkel - igyekeztünk tudatosítani, hogy veszélybe került a térség egészségügyi ellátása. Vé­gül úgy álltunk fel, hogy mindkét fél kinyilvánította a peren kívüli egyezségre való hajlandóságát. Ha sikerül ily módon elfogadható kompromisszumra jutnunk, akár vissza is vonjuk a megyei bíróság­hoz benyújtott keresetünket. Alj­ban maradtunk, hogy ők is, mi is megpróbálunk elfogadható javasla­tot kidolgozni. Ehhez kértem, ve­gyék alapul a GYEK ágyszámainak növelését és azt, hogy az izsófalvai intézmény aktív ágyai továbbra is helyben maradhassanak. A megye számára 681 ágyban meghatáro­zott leépítés-keretet viszont ma­gunkra nézve továbbra is kötelező­ként kell elfogadnunk - nyilatkozta lapunknak az elnök. Arra kérdésre: akkor mégis hon­nan „csípnék le” az említett két egészségügyi intézménybe vissza­kerülő ágyakat, Gyárfás Ildikó egyelőre nem tudott választ adni. Mindössze annyit ámít el, hogy en­nek megoldási módozatairól tegnap is szakértői egyeztetések folytak, a javaslat jövő hét elejére várható. Felvetésünkre - ha az OEP megváltoztatja Borsod-Abaúj- Zemplénre hozott határozatát, ez­zel alighanem precedenst teremt a többi megye számára is az egyezke­désre - az elnök azt válaszolta: még ezt is fel kell vállalni a be­tegellátás érdekében. Egyik fél szá­mára sem jó, hogy bírósági útra te­relődött az ügy, s mindenki érdeke azt kívánja, hogy nyugvópontra ke­rüljön végre az ágyszámcsökkentés dolga. „Hogy végié mindenki a sa­ját dolgával foglalkozhasson, és fő­leg: az orvosok is a szakmai kérdé­sekre, a gyógyításra fordíthassák az energiájukat.” Ha az Avas nem is, a program vége (elcsúszhat A hetvenes évek óta ismert csúszásveszély elhárítása 1,5 milliárdba kerül Közműrekonstrukció az Avasi lakótelep lábánál. A cső veszélytelen­nek vélt csúszás miatt törik. Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - BAL) - Hiába próbál állami pénzekhez jutni a miskolci önkormányzat az úgynevezett avasi csúszásve­szély megakadályozása érde­kében. A városháza kérelmét rendre azzal utasítják el, hogy nem veszélyes a helyzet. A polgármesteri hivatal illeté­kese ezzel egyet is ért. A probléma gyökere az 1970-es évek elején keresendő, akkor kez­dődtek ugyanis el az Avasi lakóte­lep építési munkálatai. Első lé­pésként az úgynevezett előköz- művesítést végezték, majd a víz-, gáz, szenny- és csapadékvíz-elve­zető csővezetékek lefektetését folytatták, immár párhuzamosan a meginduló lakásépítéssel. Az utolsó fázisban - tekintettel a te­rület kedvezőtlen építés-földtani adottságaira - külön műszaki védműveket alakítottak ki: tám­falakat, a felszín alatti vizek elve­zetésére szolgáló árok- és mélyszi- várgó-rendszert.- Csakhogy azóta lassan húsz év telt el, a közműhálózat egésze, azon belül a védmú is erősen ko­rosnak minősíthető - ismerte el Fejér István alpolgármester, ami­kor a néhány éve megkezdett csú­szásveszély-elhárítási programról kérdeztük. - A lakótelep, az épü­letek statikailag rendben vannak, hiszen már az alapozásnál figye­lembe vették a rossz adottságo­kat. Épp emiatt lett az avasi az ország talán legdrágább lakótele­pe - és nem csak azok számára, akik szeretnek itt lakni... Nemcsak a szerkezetek koro­sodó volta, de az akkoriban fel­használt anyagok, technológiát alacsony minősége, színvonala is okolható azért, hogy a rendszer már jóideje folyamatos javításra, karbantartásra szóiul.- Az igazi gond akkor keletke­zett, mikor a vízmű vezetése an­nak idején először vetette fel: az Avason nagyobb a hálózati veszte­ség, mint az átlag, azaz mint a vá­ros más területein. Csakhogy azt jóformán lehetetlen feltárni, hogy a csőhálózatban hol vannak na­gyobb arányú szivárgások. Mivel viszont az eltávozó víz a talajba jut, tulajdonképpen puhítja a hely anyagát, rontja az állékonyságát. Ezzel együtt - állítja az önkor­mányzat illetékes vezetője - szó sincs igazi csúszásveszélyről, plá­ne életveszélyről. A problémát azonban kezelni kell, és ez a vá­ros feladata.- Fel kellene tárni a hibákat, és kijavítani azokat. Ehhez azon­ban nem csak a kellő technológia hiányzik, hanem a szükséges pénz nagyrésze is. A ’80-as évek elején dolgoztak ki először intézkedési tervet, majd 1989-től intenzív közmúre- konstrukciós munkálatok indul­tak meg, ami elsősorban az elko­pott, pályafutásuk végére jutott csővezetékek kicserélésében nyil­vánul meg. Emellett kiépült egy - a földrengésjelzőhöz hasonló - mozgásérzékelő rendszer is, ami­nek a mérési adatait több helyen, például a Miskolci Egyetemen ta­nulmányozzák.- Az elmúlt hat évben több mint 300 millió forintot fordított az önkormányzat erre a célra - tájékoztatott Fejér István. - A re­konstrukciós programot a tervek szerint 2000-2001 körül kellene befejezni. Csakhogy a teljes költ­ség a számítások szerint mintegy 1,5 milliárd forint volna... Ennyi „felesleges” pénze a vá­rosnak sosem lesz, ezt bizton ki lehet jelenteni. Tudva ezt, az ön- kormányzat vezetése évek óta rendszeresen állami támogatá­sért folyamodik, mindeddig siker­telenül.- Az illetékes minisztérium az­zal utasítja el a kérésünket - és ebben, ismétlem, igazuk is van -, hogy Miskolcon egyáltalán nem kell közvetlen életveszélytől, csú­szásveszélytől tartani. Természe­tesen továbbra is tárgyalásokat folytatunk ez ügyben, hazai és külföldi pályázatokra nyújtjuk be a támogatási kérelmünket, sót, az állami, minisztériumi vezetésnél is próbálunk lobbizni... A nagylelkű „miskolci kistigris” Az Év vállalkozója cím védője (jobbra) Fotók: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - MB) - A Sajó-hús Kft. ügyve­zetője, Fazekas József lett az év „miskolci kis­tigrise”. Az Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség (ÉMGK) által alapí­tott - és második alkalommal kiosztott - „Év vállalkozója, avagy a Miskolci Kistigris”-díj büszke tulajdonosa a megtisztelő cím mellé járó 50 ezer forintot tegnap felajánlotta a Bor­sod Megye Betegeiért Alapítvány számára.- Az ÉMGK díját a közösség tagjainak egész évi tevékenysége, üzleti sikerei alapján ítéli oda a zsűri. Idén Fazekas József mun­kásságát találták kiemelkedőnek a bírálók - tájékoztatott Szarka Gábor alelnök.- A díjjal járó pénzt mindenképpen a rá­szorulóknak szerettem volna adományozni, így jutottam el a Borsod Megye Betegeiért Alapítványhoz, amely eddig mintegy 10 millió forinttal járult hozzá a megyei kórház jobb betegellátásához orvosi műszerek gépek vá­sárlásával - tudtuk meg a nyertestől. Fegyelmi vizsgálat az igazgató ellen Tokaj (ÉM - PT) - Biztost neveztek ki a teg­nap délután összehívott rendkívüli képviselő­testületi ülésen Szmik András, a Tokaji Egész­ségügyi Gyermekotthon igazgatója ellen indu­ló fegyelmi vizsgálat lefolytatására. Az önkormányzat intézményében a közel­múltban végzett ombudsmani (az emberi jo­gok biztosa) vizsgálatról elmarasztaló jelen­tést hoztak nyilvánosságra. A jegyzőkönyv személyi felelősségre vonást kezdeményez az ügyben. Ezért a képviselők azonnali hatállyal fegyelmi vizsgálatot rendeltek el annak el­döntése érdekében, hogy terheli-e személyes felelősség a magasabb vezetői állásából ko­rábban visszahívott orvost vagy sem. Az eset körülményeinek tisztásához szakértőt is be­vonhat a vizsgálóbiztos. Eredményre valószí­nűleg egy hónap múlva lehet számítani. En­nek függvényében dönt majd az önkormány­zat a személyi konzekvenciáról, a további te­endőkről. Emlékhangverseny a városházán Az én zeneszerzőm: Kodály Zoltán (1882-1967) címmel a művész halálának 30. évfordulója alkalmából rendeztek emlék­hangversenyt tegnap délután a miskolci vá­rosháza dísztermében - a Városházi esték zenei rendezvénysorozat keretében. A mű­sorban közreműködött: Szitás Mariann (ének), Boros Géza (ének), Mogyorósi Éva (zongora) illetve a miskolci Hassler ének- együttes. Ismert és kevésbé ismert népi ihle­tésű „csak tiszta forrásból" született Kodály- dallamokat és feldolgozásokat hallgathatott a közönség. Az elegáns környezetben elhang­zottak részletek a Háry Jánosból, a nagy ze­neszerzőre emlékezve, őt idézve felcsendült többek között a Szegény vagyok, a Marci ko­csis dala, a Székely keserves, a Régi magyar diákköszöntő, a Rossz feleség, a Megkésett melódiák, a Farsang búcsúszavai és az Esti dal is. n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents