Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-16 / 13. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Helyi Hírek 1997» íanuár 16c, Csütörtök A szikszói városháza híreiből Szikszó (ÉM - BGY) - Főállású alpolgármestere van az új esztendőtől kezdve Szikszónak. Január elsejétől Farkas József látja el az alpolgármesteri teendőket az abaúji városban. Fogadónapot tart minden páratlan héten munkaidőben. Nyílt nap az óvodában Nyílt napot tartanak az önkormányzati fenntartású Szikszói Városi Óvodában február 4- én és 5-én reggel nyolc órától délután négyig. A szülők ekkor saját szemükkel láthatják: hogyan viselkednek gyermekeik az óvodában, hogyan foglalkoznak a szakemberek a kicsikkel. Mindkét napon a hivatalos program után az óvónők - Grajzné Nikházi Zsuzsa óvodavezetővel együtt - fogadóórán is találkoznak a szülőkkel. Orvosok - új telefonszámokon A szikszói háziorvosi rendelők ezen a héten új telefonszámokat kaptak. Mostantól az I. számú körzetben Vincze Tibor vállalkozó háziorvos a 395-431-es számon hívható, a II. számú körzetben Miliczki Anna a 395-433-as telefonszámon. Vincze Csilla vállalkozó házorvos pedig a III. számú körzetben a 395-432-es telefonszámon érhető el. Változnak a vízdyak A SZATEV Rt. szolgáltatja a szikszóiak mellett az alsóvadásziaknak, a homrogdiaknak és az aszalóiaknak is a vizet. Az új évben - új áron. Túl vannak már az előzetes egyeztetéseken, így várhatóan Szikszón köbméterenként 95 forintot fizetnek majd januártól a polgárok (az általános forgalmiadó is terheli majd a tarifát). Ez az összeg tavaly köbméterenként 78 forint - plusz áfa - volt. Ez 22 százalékos emelésnek felel meg, amely csaknem 3 százalékkal kevesebb a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított inflációs rátánál, ugyanis ilyen mértékben lehetett volna növelni a vízdíj árát. Marad az újhelyi határőrlaktanya Budapest, Sátoraljaújhely (ÉM- BAL) - Nem szerepel a jelenlegi tervekben, hogy a sátoraljaújhelyi laktanyát felszámolnák- jelentette ki lapunk kérdésére válaszolva Nováky Balázs, a Határőrség országos parancsnoka. Az természetesen előfordulhat, hogy egy későbbi, a fegyveres szervezet egészét érintő átszervezés kapcsán felmerni a fenti lehetőség. Miskolc (ÉM - PTA) - A miskolci középiskolások egytizede fogyasztott már drogot, kilenc százalékuk pedig hasonló ötletet forgat a fejében. Ez derül ki egyebek között abból az összehasonlító statisztikai vizsgálatból, amelyet Drogfogyasztó miskolci tizenévesek címmel készítettek tavaly 9 miskolci iskola közel 1100 tanulójának kérdőíves válasza alapján. A vizsgálatot a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat B.-A.-Z. megyei szervezete és a „Gyermekeinkért” Alapítvány végezte a 14 és 17 éves fiatalok mentálhigiénés állapotának és életmódjának feltárására. Emőke József pszichológus a drogot már kipróbáló, alkalmi fogyasztó, és a drogot egyértelműen elutasító fiatalok életmódbeli jellemzőit hasonlította össze, azt elemezve: miben tér el ez a két csoport egymástól, és hogy milyen okok vezettek a drogfogyasztáshoz. Az eredmények: a megkérdezettek közül minden tizedik középiskolás fogyasztott már drogot, illetve ivott gyógyszerre alkoholt, 9 százalékuk pedig tervezi valamilyen drog alkalomszérű kipróbálását. A nyolcadikosok közül minden tizediket, a középiskolások közül minden negyediket kínálták már kábítószerrel, közel felük környezetében pedig van drogfogyasztó. Mint azt a pszichológus elmondta: az alkalmi drogfogyasztók 70 százaléka rendezett családi körülmények között él. Ugyanakkor depressziósabbak, mint kortársaik Az altábornagy azonban úgy vélte, ezt a pillanatnyilag vaklármának vagy rémhírnek minősíthető értesülést is a határőrség átalakításával kapcsolatos, a napokban megjelent hírek válthatták ki. Az ismertté vált elképzelések szerint ugyanis - amennyiben a parlament is úgy határoz - kivonnák a sorkatonai szolgálatukat töltő fiatalokat a határőrség állományából (pontosabban: nem vonultatnák be őket oda), a határőrizeti és közel minden harmadiknak volt már öngyilkossági kísérlete. Döntő többségük alkoholizál, és 80 százalékuk dohányzik. Az alkalmi kábítószerélvezők gyakrabban járnak társaságba és szórakozóhelyekre és főleg az idősebbek között találják meg helyüket, ami a korai érettségnek is betudható. A miskolci adatok alapján az is megállapítható, hogy a kábítószert valamilyen módon fogyasztók közel feladatokat teljes egészében hivatásos állomány látná el. Ha minden szükséges döntés megszületik, a folyamat valamikor az ezredfordulóra fejeződhet be. Hogy mindez hogyan befolyásolná az egyes határszakaszok, igazgatóságok, kirendeltségek szervezeti felépítését, köztük a sátoraljaújhelyi laktanya további létét? - a kérdés Nováky Balázs országos parancsnok szerint még nagyon korai. fele hetente, vagy még ritkábban beszélget szüleivel, és gondjai megoldásához még részben sem számít a segítségükre. Pedig Emőke József szerint a hatékony megelőzés nem képzelhető el a szülők aktív részvétele nélkül. Nem a drogfogyasztás miatt kell aggódni elsősorban, hanem azonnal reagálni kell az azt elősegítő viselkedésre, akár szakembertől kért tanács segítségével is. Időre kiadták a földeket Tárd (ÉM) - A községben a törvény által előírt időpontra - 1996. december 31-re - megszülettek a határozatok a részaránytulajdonokról. Ez akkor hangzott el, amikor a napokban a földkiadó bizottságok munkájáról tárgyaltak a helyi képviselők. A testület megköszönte a bizottság - társadalmi munkában ellátott - tevékenységét. Sajó TV: már csak a személyeken múlik Sajószentpéter (ÉM - SZN) - Már csak a személyi kérdésekben kell dönteni ahhoz, hogy rendeződjön az egy éve kísérleti jelleggel működő sajó- szentpéteri televízió helyzete. Zárt ülésen tárgyalt legutóbb a városi önkormányzat a Sajó TV Közhasznú Társaság létrehozásáról. A helyi televízió ügye az utóbbi hónapokban szinte minden ülésen téma volt. A helyi döntéshozók korábban hozzájárultak, hogy a városi televízió önálló stúdiót alapítson, s a korszerű SVHS-technika beszerzéséhez szükséges mintegy 4,5 millió forintot is megszavazták a városatyák a költségvetésből. A Sajó TV Közhasznú Társaság alapító okirat tervezetének kidolgozásával a Művelődési és Sportközpontot bízták meg, mivel az intézmény kebelében, önkéntes műsor- készítő stábbal működött eddig a televízió. Az okiratot elfogadták, ugyanakkor a közhasznú társaságot irányításával és felügyeletével kapcsolatos személyi kérdésekre vissza kell térniük a következő, januári összejövetelen. A televíziózásról és rádiózásról szóló törvény 87. paragrafusa ugyanis azt írja elő, hogy az önkormányzat által létrehozott önálló vállalkozás ügyvezetője és felügyelő bizottsági tagja nem lehet önkormányzati képviselő, illetve önkormányzati intézmény vezetője, ezzel is biztosítandó a független és elfogulatlan tájékoztatást. Az érintett szakbizottságoknak a következő testületi ülésen kell személyi javaslataikat megtenni - egy ügyvezetőre és hat felügyelő bizottsági tagra -, s ha a döntés megszületik, rendeződni látszik a lakosság által is igényelt, egy éve kísérleti jelleggel működő médium jogi helyzete. Drogfogyasztó miskolci tinédzserek Minden tizedik középiskolás kipróbált valamilyen kábítószert A vadkender elterjedt kábítószer-alapanyag. (Felvételünk nem a megyében készült.) Fotó: AP Farsangra vár a népkerti Vigadó Brackó István Miskolc (ÉM) - Vízkereszt után és avatás előtt vagyunk. Az előbbit a naptár, az utóbbit a miskolci Népkertben folyó lázas munka mutatja. Megújul, megszépül és korhű lesz a Vigadó. A több mint százéves történet végére most kerül pont, illetve kettőspont. Merenghetünk a múlton, méltathatjuk a jelen produkcióját, s reménykedhetünk a polgáro- suló Miskolc szimbólumának jövőjében. Arról a vigalmi intézményről van szó, amely a millecentenáriumot követő esztendő farsangi időszakában, a nosztalgiás millenniumi eufóriát idézve kerül ismét a nagyérdemű közönség birtokába. Száz éve már A Népkert históriája része, jellemzője a város urbánussá válásának. I. Ferenc József magyar király 1881-ben megtekintette a frissen alakult lövészegylet gyakorlóterét, s a tiszteletére rendezett versenyen díszes serleget ajánlott föl. A Lövölde kert kibővülve és kiegészülve Erzsébet kertté nyilváníttatott, mégpedig 1889. augusztus 18-án, s a kettő együttese lett Népkertté. A magyarok által szeretett királyné, Erzsébet szobrát 1899. június 17-én avatták föl. A vörös téglás Vigadó ekkor már épült, más és nagyobb hagyományú városok mintája nyomán. Most, egy századdal később, újra a mestereké a terep. A nagy elődök téglát téglára rakó bölcsessége intheti őket a hagyománytiszteletre, s a tisztességes munkára. Nemes feladatra vállalkoztak, s csak nemes anyagokat használnak föl, előkerítve a régi fényképeket és tervrajzokat. A korabeli állapotokról Lajos Árpád így írt az Észak-Ma- gyarország 1959. december 13- i számában: ,A Vigadó és közvetlen környéke 1886-tól különösen népes volt. Ebben az évben rendezett a város nagy borászati és szőlészeti kiállítást.” A muzeológus Dobrossy István tudni véli, hogy a Vigadó nagy táncmulatságok színhelye volt. Az épület mögött helyezkedett el a vendéglős konyhája, ettől balra a sportpálya, amely télen a miskolciak korcsolyázó, nyáron pedig teniszező helye volt. Szendrei János 1911-es krónikája említi, hogy „a Vigadónak mindkét hosszoldalán teijedelmes verandái vannak; a déli oldalon lévő a nagyközönségé, az északi pedig a miskol- czi Nemzeti Kaszinóé. Nyári délutánokon a közönség a verandán mindig kaphat frissítőket, czukrázdai dolgokat, esténként pedig meleg étkeket is.” Polkát lejtettek Egy másik, nosztalgikus emlékeket idéző memoár szerint: „a kis előcsarnokban a belső falazat rokokko-stílust utánzó virágos, szallagos, domborműves díszítése alatt húzták fel a bálicipőt a fiatal lányok, asszonyok, s gavallérjaik karján lejtették a polkát, a mazurkát, a bosztont a nagyteremben.” Ne feledkezzünk meg a pompás rózsakertről, s már csak az idősek emlékezetében élő szö- kőkútról és a közönségcsalogató térzenéről. A história följegyzésre érdemesnek ítélte Musitzkky közös gyalogsági százados nevét, aki utászaival „örökös érdemeket” szerzett a Népkert és a Vigadó létrejöttében. Az agg költő, Csengey Gusztáv kedvenc helye volt a park, s itt írta a hely szellemének megfelelő verseket. A névváltozással (Sport vendéglő) vette kezdetét a hanyatlás. Megkopott a patina, a rég dicsőség. Egymást váltották a gyors meggazdagodást reménylő tulajdonosok, s az épület statikailag és erkölcsileg is leromlott. Igaz, egy-egy salakmotorverseny után megtelt az árnyas fák övezte kert, s a kiegészítő szerep megerősödhetett volna a negyedszázada álló sportcsarnok, majd a jégpálya megépítésével. Hiába. Már készültek a buldózerek... Jó egy éve az O.N.D. Kft. vette meg, s vette gondozásba az épületet. Szándékaik találkoztak a helyi városvezetés óhajával: a Vigadó maradjon, s legyen a miskolci polgárok örömszerző tanyája. S lón! Olyan ez, mint egy mese. Százmilliós varázslat Az avatás előtt és az újjászületés után új név kerülhet a Vigadó képzeletbeli emlékkönyvébe. A 100 millió forintos varázslat felelőse Puskás Péter, a Műépítész Kft. ügyvezető igazgatója. A „menteni, ami menthető” elvet valló építészvállalkozó legfontosabb szándéka a korhűség és a korszerűsítés volt. A hajdani vigasságok központi helye bálterem is lehet, vagy színház, de a tér oszthatósága okán lehetőséget kínál majd kisebb rendezvényeknek, konferenciáknak is. Cukrászdát, igazi, pub-jellegű ivót nyitnak, s a gesztenyefák alatt barátságos miliőt teremtenek az idő múlattatására a miskolci polgárnak a kertben. A kiszolgáló létesítményeket (konyha, mosdó) a legkorszerűbb technológiával szerelik föl. Vonatkozik ez az információs rendszerre, s a védő-őrző szolgálatra is. Minden helyiségben légkondicionáló berendezés lesz, és - reméli Puskás Péter - olyan hangulat, amely családostól vonzza majd a miskolciakat. Marad is, változik is ez a régi-új Vigadó. A szalagvágás és az első koccintás előtt nem patetikus ezt kimondani: a házak bennünk is épülnek... A dózerolás goromba-poros munkáját az óraműves finom tevékenysége követte. Ez a hab a tortán. Aki itt bálozik először, az nyugodtan felveheti legszebb ruháját. A premierre híres embereket, s háromszáz vendéget várnak. A január végi átadás előtt az építész-vezetőtervező mondotta:- A Műépítész Kft. tervei az 1920-as elveket (téglából készült teherhordó pillérek, téglafal szerkezet, acéltartó fedélszék) vették alapul, amelyek Hajós Alfréd nevéhez fűződnek. A galéria megjelenése biztosította a foyer megnyitását, ahonnan a toronyszoba (kilátó) és a négy vendégszoba közelíthető meg. A csarnokszerkezet a helyreállított színpaddal, éttermi, báli, kamarazenélésre és irodalmi estek megtartására szolgáló tér, amelyben a belsőépítészeti elemek (a faltextíliák, a Blondel keretbe tett kézi csomózású perzsa szőnyegek, a selyem lámpaemyők, a stílszerű bútorok) mind-mind egy polgári világ hangulatát idézik... A tulajdonosok - O.N.D. Kft., Műépítész Kft., Apex Mérnökiroda Kft., Minkóvill Kft. -, akik egyben a ház „alkotói” és helyreállítói; szeme előtt egy kulturált, már eltűnő világ értékeit megmentő épületegyüttes létrehozása volt a cél, amely otthont a kulináris örömökön kívül a zene, az irodalom, a képzőművészet és a tánc élvezetének is. Korhű, de roppant korszerű lesz az új Vigadó Fotó: Bujdos Tibor
