Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-15 / 12. szám

4 éSZAK-MaGYARORSZAG Helyi Hírek 1997- Tanuár 15., Szerda ZAB: megzabolázott gázigénylés Sárospatak, Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen fo­lyamatosan kötik be a lakásokba a gázt, a munkálatok ütemével azonban a lakos­ság egy része elégedetlen. Sárospatakon a több mint 2700 befizetőből 941-nek érkezett be a lakások belső gázrend­szerének terve, amelyből mindeddig 603-t en­gedélyeztek - derült ki a Zemplén-Abaúj (ZAB) Kft. által rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján. A sátoraljaújhelyi 1100 befi­zetőből 355-en küldték be a dokumentumo­kat, amelyből 252-t fogadtak el a kft. illetéke­sei. A sorozatos gázlánggyújtásokkal egyidő- ben megkezdődött a lakások belső terveinek felülvizsgálata is a ZAB központjában. Cifráné Almási Mariann, a cég munkatársa lapunknak elmondta: a visszautasított tervdo­kumentációk között nem tapasztaltak típushi­bát, mindegyiket egyedi problémák miatt ítél­ték elfogadhatatlannak az illetékesek. Sokan telefonálnak olyanok is, akik már a bekötésre várnak, ám a tervük valamilyen oknál fogva még nem érkezett be a kft.-hez, sőt, akadnak olyanok is, akik nincsenek tisztában az enge­délyeztetés és bekötés folyamatával. Aki csak mostanában döntött arról, hogy gázzal szeretne fűteni, annak először az ön- kormányzathoz kell befizetni a településen meghatározott közműfejlesztési hozzájáru­lást. Ezután keresnie kell egy tervezőt, aki el­készíti a szükséges rajzokat. A dokumentu­mokat be kell küldeni az kft. központjába, ahol először a közműfejlesztési hozzájárulás befizetéséről szóló igazolást kérik meg az ille­tékes önkormányzattól. Majd következik a terv engedélyeztetése; amennyiben megfelel a követelményeknek, a tervezőt vagy annak megbízottját értesítik. A rajzok alapján a ki­vitelező megépíti a belső rendszert, ennek el­készültét ismét jelezni kell a ZAB Kft.-nek. A következő lépés a műszaki ellenőrzés és a rendszer átvétele, aminek végeztével a leendő fogyasztónak jeleznie kell az illetékes kihelye­zett központnál a mérőórára és nyomáscsök­kentőre szóló igényét: ezek felszerelését a központok munkatársai végezik el. Cifráné Almási Marianntól azt is megtud­tuk, hogy pillanatnyilag a tervek jóváhagyá­sának átfutási ideje harminc nap, az azt kö­vető, fent taglalt eljárás is igénybe vesz mint­egy három hetet. Gondolkodók Klubja Miskolc (ÉM) - Kötetlen beszélgetésre invitál­ja a fiatalokat a Gondolkodók Klubja a Drog- ambulancián ma délután 2 és 6 óra között. Az ezentúl minden szerdán megrendezendő összejövetel témája kötetlen. A Drogambulan­cia címe: Miskolc, Csabai kapu 9-11. Közmunkákra — egységes szemlélettel Tiszaújváros (ÉM - FL) - Rendkívüli köz­gyűlést tartott tegnap a Tiszaújváros és Térsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulás. Közös céljuk ugyanis, hogy a társuláshoz tartozó 18 települési önkor­mányzat egységes szemléletet alakítson ki az 1997. évi közmunkaprogramok megva­lósítására kiírt pályázatok elkészítéséhez. A Tiszaújváros és Térsége Önkormányzati Te­rületfejlesztési Társuláshoz 18 település tarto­zik. Egy gazdag és tizenhét szegény. Merthogy a jó adófizetőkkel megáldott vegyészváros mellett ott vannak az ózdihoz hasonló munka- nélküliség gondjaival küszködő települések is, mint például Mezőcsát, Kesznyéten, Tiszado- rogma, Hejőkeresztúr, Tiszakeszi. A közgyűlést azzal a céllal hívták össze, hogy az érintett önkormányzatok egységes szemléletet alakítsanak ki a Közmunkatanács Hivatala által közzétett, 1997. évi közmunka­programok megvalósítására kiírt pályázatok elkészítéséhez - tudtuk meg Ládi Balázstól, a társulás elnökétől. A tanácskozáson számta­lan olyan kérdés vetődött fel, melyekből ki­tűnt, hogy az elmélet és a gyakorlat ismét tá­vol kerülnek egymástól. Ezt szeretné a pályá­zat során valamennyi érdekelt fél - így külö­nösen a megyei munkaügyi központ és a me­gyei területfejlesztési tanács - elkerülni. Az egységes szemlélet kialakításához, az el­mélet és a gyakorlat közelítéséhez Szemánné Bredács Anna szakreferens és Horváth Ferenc tanácsos adott útmutatót. Tisztázódott, hogy a pályázat a munkanélküliek foglalkoztatása ré­vén az önkormányzatok saját erejükből történő fejlesztéseit és felújításait, a beruházások munkaerő-költségeinek megtérülését segítheti. Szó esett a tagsági díjak fizetéséről és a társulás irodájának kialakításáról is. Végül Kovács Tibor országgyűlési képviselő, a terü­letfejlesztési tanács tagja tájékoztatta a részt­vevőket: miként mutatkozhatnának be az érintett települések ország-világ előtt az In­ternet hálózaton keresztül. Lángoló vita a nádfedeles ház fölött Előbb híresül el a bérleti vita, mint az idegenforgalom miatt Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - A mezőkövesdi testület több mint két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy bérbe adja a városban lé­vő népi, műemlékvédelem alatt álló házakat, különböző idegen- forgalmi tevékenységekre. Az egyik ilyen ház még akkor bér­lőre talált, ám - minthogy a szerződésben vállalt tevékeny­ségét eddig nem indította be - most felbontották a vele kötött szerződést. A bérlő viszont ra­gaszkodik a házhoz... A mezőkövesdi Városgazdálkodási és Városüzemeltetési Szervezet (WSZ) - mint az önkormányzati tulajdon kezelője - megkötötte szer­ződését egy idegenforgalmat koordi­náló betéti társasággal, amely az egyik ilyen házban iparművészeti tevékenységgel akart foglalkozni. Két év eltelt, a jelzett tevékenység nem indult be, így a WSZ a szerző­dést felbontotta. A volt, avagy ma­gát jelen pillanatban is bérlőnek te­kintő bt. - magát megnevezni nem kívánó képviselője - ezt kifogásolva kereste meg lapunkat, hogy ha más­képp nem, akkor peres úton szerez érvényt igazának. Amint azt Szecskó Gábortól, a WSZ vezetőjétől megtudtuk, még 1994-ben határozott úgy a testület, hogy a műemlékvédelem alatt álló népi házakat bérbe lehet adni ide­genforgalmi, népművészeti tevé­kenységre. Ez alapján kötöttek szerződést a betéti társasággal. Az okirat tartalma szerint a „bér­lőnek” nem kellett bérleti díjat fi­zetnie, viszont kötelezettséget vál­lalt arra, hogy az állagmegóváshoz szükséges munkálatokat elvégzi. A pülesi önkormányzat megta­gadta egy idős asszonytól a hto- támogatás (háztartási tüzelő­olaj-támogatás) kifizetését. Mint az kiderült, az önkor­mányzat jogtalanul járt el ez ügyben, ám a szabályozásban lévő joghézag miatt nincs olyan felettes szerv, amelyik a falu vezetőit felelősségre vonná. Cserépfalu önkormányzata 16 csa­lád részére kapta meg tavaly a hto- támogatásként ismert 38-40 ezer forintos családonkénti normatívát. Parti Imréné az év első felében fű­tési támogatás, az ősz beálltával pedig fűtésátalakítás címén kért támogatást. Annak ellenére, hogy arra jogosult lenne, a kérését - a falu nehéz anyagi helyzetére hivat­kozva - elutasították. Partiné a megyei közigazgatási hivatalhoz fordult segítségért, ahonnan - jegyzői határozat formájában - fel­szólították az önkormányzatot: Helyszíni szemlén a vitás felek betéti társaság fafaragó műhelyt, népi iparművészeti boltot és ide­genforgalmi információs irodát akart nyitni - vállalkozói alapon - a mintegy százötven éves nádfede­les házban. Az önkormányzat köte­lező jelleggel tájház és műhely mű­ködtetését írta elő a másik szerző­dő fél számára. Most a WSZ felmondta a bérle­ti jogviszonyt, ugyanis tapasztala­taik szerint a másik fél nem tett eleget a szerződés egyes pontjai­nak. Például az elmúlt két év alatt nem kezdte meg népművészeti te­vékenységét, ahhoz hatósági enge­délyt sem szerzett be, és a ház ál­lagmegóvásához sem járult hozzá. A bt. viszont ragaszkodik a ház­hoz, amit - igaz, hogy késve - de Partiné kérését megfelelő indoklás­sal, és képviselő-testületi határo­zattal utasítsák el. Ez azonban még mindig nem történt meg - de­rül ki olvasónk szerkesztőségünk­höz küldött levélből. A polgármester nem volt hajlan­dó nyilatkozni lapunknak. Csupán annyit közölt, hogy a nemrég oda­költözött „gáncsoskodó” lakos már kapott tizenöt ezer forintot. Kérdé­sünkre: miért csak ennyit, és mi lesz a többi, tizenöt - úgyszintén jo­gosult - család pénzével, nem vála­szolt. A Népjóléti Minisztérium osz­tályvezetője - Gyulai Gabriella - megerősített ama feltevésünkben, hogy az önkormányzat jogtalanul utasította el Partiné kérését. Mint mondta, a normatív támogatás minden jogosultnak jár, azt az ön- kormányzat nem „nyelheti le”. Bár - tette hozzá - a jogszabály lehető­séget ad arra, hogy ne mind - az állam által leosztott családonkénti 38-40 ezer forintot -, hanem annak Fotó: Gál Péter szeretnék rendbe tenni, majd hasz­nosítani a szerződésben foglaltak szerint. Tavaszra tervezik az iroda megnyitását, külföldi fafaragókat hívtak meg a nyárra, s mindenkép­pen szeretnének bekapcsolódni a város idegenforgalmába. Ennek ér­dekében akár peres úton is szeret­nék visszaszerezni bérlői jogviszo­nyukat. A bt. képviselője elmondta: egy házat csak úgy lehet karbantartani, ha folyamatosan lakják, ennek érde­kében be is költözne a házba. Min­denesetre kijelentette: addig is kijár a ház körüli munkák elvégzésére, amíg nem jut kompromisszumra a városgazdálkodási szervezettel, vagyis amíg nem tisztázódik: saját portája előtt sepreget-e. csak egy részét fordítsa a jogosul­tak támogatására. Kiss György, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Közigazgatási Hi­vatal főosztályvezetője kifejtette: nincs módjuk arra - az udvarias hangú leveleken túlmenően -, hogy a törvényességi előírásokat betar­tassák az önkormányzati hatósági ügyekben. Jelen esetben az önkor­mányzat abban vétett, hogy nem képviselő-testületi határozatban, hanem csupán egy jegyzői levélben fogalmazta meg a kérelmező eluta­sítását. Ha nincs határozat, nincs mód jogorvoslatra. Nincs az önkor­mányzatoknak olyan fölöttes szer­ve, amely határozat meghozatalára kötelezhetné őket. „A kör tehát bezárult” - fogal­mazott főosztályvezető, aki szerint számos településen élnek, élnek vissza ezzel a joghézaggal. A nor­matív támogatást - a lakosság tájé­kozatlansága miatt - sok esetben egyszerűen nem a rendeltetésének megfelelően használják fel. Társadalmi vita az állattartásról Encs (ÉM) - Az állattartás rendjé­ről szóló rendelet-tervezet társadal­mi vitáját ma este hat órától tart­ják az encsi városháza tanácster­mében. Gulyás Zoltán polgármes­ter szeretné, ha minél többen részt vennének a fórumon, hogy megis­merhesse a kérdéssel kapcsolatos véleményeket. Fogad a képviselő Gesztely (ÉM) - Fedor Vilmos or­szággyűlési képviselő csütörtökön délután 6 órától fogadóórát tart Gesztelyen a polgármesteri hiva­talban, Szemán András polgármes­ter közreműködésével. Egy híján száz közgyógyellátott Szendrő (ÉM - BGY) - Szendéi­ben tavaly az eddig érvényes köz- gyógyellátási igazolvánnyal rendel­kezők száma összesen 99. Ebből alanyi jogon 43-an, méltányossági alapon 23-an, normatív alapon pe­dig 33-an részesültek. Méltányos­ságból kiadott közgyógyellátási iga­zolványok után a Megyei Egészség- biztosítási Pénztárnak a múlt év­ben csaknem 200 ezer forintot fi­zettek be. 1996-ban mindössze két kérelmet kellett elutasítani. Halottaskocsi a szomszédból Putnok (ÉM - SZN) - Új, Mitsu­bishi típusú zárt tehergépkocsi megvásárlásáról döntött a város képviselő-testülete -, amelyet 900 ezer forintért Sajópüspöki önkor­mányzata adott el Putnoknak. A gépkocsit belső átalakítás után ha­lottszállítási célokra használja fel a gondnokság. Cukorbetegek első foglalkozása Miskolc (ÉM) - A Diósgyőri Cu­korbetegek Egyesülete csütörtö­kön délután 3 órától tartja ez évi első foglalkozását a miskolci a Gondozási Központban, a Kacsóh Pongrácz u. 8. szám alatt. Ezúttal az egyesület idei programját be­szélik meg. Kétévi beszámoló Miskolc (ÉM) - Választmányi ülést tart január 17-én, pénteken délután fél 5-től a Magyar Szocialista Párt Miskolc város és környéke Választ­mánya. Napirenden szerepel a me­gyeszékhely országgyűlési képvise­lőinek beszámolója az elmúlt két év parlamenti munkájáról. Az ülés he­lye: a párt Miskolc, Corvin utca 9. szám alatti helyisége. Önkormányzatok, törvényen kívül Cserépfalu (ÉM - MB) - A tele­Kiszúrhatják-e az óvodások szemét? Puskás Tibor Erdőbénye (ÉM ) - Balogh Ti- bomé szerint aggasztóan bán­nak a gyerekekkel a bényei óvodában. Nem öltöztetik fel őket megfelelően a hideg idő ellenére sem, ezért kedvenc unokái: Bence és Béla állan­dóan betegek. Egy alkalom­mal majdnem kiszúrta valaki a fiúk szemét, legutóbb pedig véres szájjal, kitört foggal fo­gadta az ikrek egyike az óvo­da ajtajában. Az erdőbényei óvoda vezetője, Sol­tész Istvánná értetlenkedve fo­gadta kérdéseinket:- Az unokáit túlzottan féltő nagymama robbantotta ki a falu­ban az óvoda-ügyet. Az egyik kis­fiú a csúszdáról épp egy tócsa kö­zepébe pottyant, a dajka azonnal száraz ruhát adott rá. A nagyszü­lő azonban felháborodott, mond­ván, hogy a gyerek meghűlt délu­tánra. Pedig ez nem igaz. A szur- kálásról pedig csak annyit: a kis­csoportban két és fél, hároméves gyerekek vannak, nem is lehet náluk kés vagy egyéb szúró esz­köz. Egyébként az én csoportom­ba járnak a srácok. Pátyolgatom őket, ahogy tőlem telik. A kisebb gyermeki összekapásokon kívül komolyabb baj még sosem történt. A fogkitöréses eset az én felügye­letem alatt történt. Kimentünk a betonplaccra játszani, a gyerek megbotlott és megütötte magát. Az pedig, hogy az új ovisok időn­ként betegeskednek, szerintem természetes. Próbáltam beszélget­ni a nagymamával, de ő azzal fe­nyegetőzött, hogy feljelenti az egész óvodát. Ezt magamra és a kolléganőkre nézve is sértőnek ér­zem. Remélem, előbb-utóbb meg­békél a nagymama, és az ikrek új­ra visszajönnek az óvodába... Oláhné Balogh Zsuzsát, az uno­kák édesanyját munkahelyén, az általános iskolában találtuk meg:- Azt megértem, hogy a vezető védi a mundér becsületét. Az óvó­nőkkel tényleg semmi problé­mánk nincs, de a dadával annál több. A koraszülött ikreim érzéke­nyebbek, mint a többiek. Nem ké­rünk ugyan megkülönböztetést, csak gondosabb bánásmódot. Saj­nos, amióta óvódások lettek a fia­im, állandóan orvoshoz kell vinni őket. Jó lenne, ha beteg gyereke­ket nem,engednének a közösség­A gyerekek lenyugszanak ... Fotó: a szerző be. Egy alkalommal a fiunk sze­me úgy bedagadt, szinte nem is látott, akkor sem tudták meg­mondani, hogy mi történt vele napközben. Amikor pedig a beto­non a gyerek véresre törte magát, nem értesítettek... Szalai Béláné és Bodnár Gábor- né anyukák elégedettek az óvodai munkával. Igaz, szeretnék, ha már kilenc óra előtt saját csoportjukba kerülhetnének a gyerekek, és nem közösen gyűjtenék be őket. Szekerkáné Kristóf Zsuzsa a kritikus szülők közé tartozik:- A mamák mindig nekem szólnak, ha valami bajuk van, mert én el merem mondani a pa­naszt. Véleményem szerint a gyermekeinkkel kedvesebben kel­lene bánniuk az óvodai alkalma­zottaknak. Azért bízzuk őket az óvodára, hogy nyugodtan dolgoz­hassunk. Radics György háziorvos nem tapasztalta, hogy az átlagosnál többet lennének betegek az óvo­dások. Járványos betegség is csak húsz évvel ezelőtt fordult elő utol­jára. Azoknak a gyerekeknek, akik először mennek közösségbe, át kell esniük az úgynevezett „csoportbetegségeken”. Ezt pedig a szülők kezdetben valóban gya­kori betegeskedésnek vélhetik. A faluban szerzett tapasztala­tok alapján a vélemények megosz­lanak az óvodáról. Hogy nem iga­zán véres ügyről van szó, tükrözi, hogy Bajnok Imréné polgármester nem is tud az óvodában történtek­ről, hozzá a szülők nem fordultak panasszal.

Next

/
Thumbnails
Contents