Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-14 / 11. szám

8 Ms Itt-Hon 1997. Január 14., Kedd „Miskolci Portré A színházi világosító Miskolc (ÉM - BII) - Egy színházi vi­lágosító mindig sötétben marad, bár a színpadi sikernek éppúgy részese - jól­lehet más-más arányban, mint egy szí­nész, rendező vagy zenész, vagy a mű­szakiak közül bárki. Egy színházi elő­adás hatását nagymértékben befolyá­solja a szereplők játékán kívül a ka­pott vizuális élmény. Veress Miklós­nak, színházunk 42 éves világosítójá­nak alapvégzettsége villanyszerelő, szakmáján belül elsajátított önerejéből olyan, általa még szükségesnek talált ismereteket, mint az érintésvédelem, a számítógépkezelés. Hogy mi vonzot­ta a színház világába? Vallomása sze­rint részese akart lenni a látványnak, a produkciónak, ezért szívét, lelkét, tel­jes energiáját beleadja, hogy az elő­adások maradandó élményt nyújtsa­nak. A publikum persze nem tudhat­ja mi van e mögött, hogy a „műszak” a nap 24 órájából nem ritka esetben majdnem 24 órát a színházban tölt, be­leértve a próbák és az esti előadások idejét. Igaz, van, amikor csupán 3-4 óra a munkaidejük. Ok mindig a hát­térben maradnak, és jó ez így - vallja Miklós is. A világosító munkája a darab és a dísz­let jellegétől függ, mert a rendező, a díszlettervező szerint a sötét mindent eltakar, viszont ha van egy szép dísz­let, egy szép jelenet, azt megfelelően kell világosítani. Nem minden esetben „nyerő” a totál fény, a teljes megvilá­gítás. Közösen kell eldönteni, megbe­szélni a produkció létrehozóival mit, mennyire, hol és mikor kell milyen in­tenzitással megvilágosítani. Bizonyos szituációkat, gondolatokat fénnyel, szí­nekkel is ki lehet fejezni a cselekmény­től függően. Jelenleg kedvenc darabja a Kamara­színházban bemutatott Ember tragé­diája és a Hétfejű tündér című mese­játék, de aktívan vesz részt a csarnok következő produkcióiban is. Túlságosan nincs sok szabadideje, ha van is, baráti társaságban, barátok között tölti. Elvált, nagy fia hivatásos katona. Szakmai hitvallása: a darab dramaturgiájától, cselekményétől, a rendezői, díszlettervezői elképzeléstől függ az ő munkájuk, viszont demokra­tikusan, jobbító szándékkal beleszól­hatnak a megvalósításba, hiszen ók is az alkotás, a kész produkció részesei. Vádirat visszaesők ellen Erőszakos behatolás után súlyos testi sértés Miskolc (ÉM - NZ) - A ||| Borsod-Ahaúj-Zemplén me­gyei Főügyészség életve­szélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncse- §!| lekmények miatt vádira­tot nyújtott be a megyei ' bíróságnak R.B. 31 éves és társai B.G. 24 és R.K. , . 34 éves nagycsécsi lako­si | sok ellen. R.B. ezidáig számos esetben volt büntetve vagyon elleni, illetve erőszakos jellegű bűn- cselekmények miatt. Leg­utóbb ’95 februárjában sza­badult a fegyházból, majd tavaly februárban lopás bűn­tette miatt ítélték pénzbün­tetésre. B.G. és R.K. ugyan­csak hasonló bűntettek mi­att került összeütközésbe a törvénnyel. A gyanúsítottak 1996. jú­lius 14-én a késő esti órák­ban előzetes szóváltást köve­4:;í:3 f| ISII a m RENDŐRSÉGI HÍREK tóén behatoltak B. Erzsébet nagycsécsi lakásába a tulaj­donos tiltakozása ellenére - áll a vádiratban. A lakásban folytatódott a szóváltás, majd B.G.másodrendű vád­lott hasba rúgta a sértettet, aki ettől a szekrénynek esett. Ezután a földről fel­emelve ököllel arcul ütötte. Ezt követően R.B. elsőrendű vádlott folytatta a bántalma­zást, majd B.G.-vel távozott a lakásból. R.K. harmadren­dű vádlott felkapott egy fo­nott dohányzóasztalt, s az­zal úgy fejbe verte a sértet­tet, hogy az asztal széttört, majd ő is elhagyta a hely­színt. Az orvosszakértői véle­mény szerint az 53 éves asz- szony a bántalmazás követ­keztében hasűri vérzéssel já­ró lépszakadást, mellkasi zú- zódást és bordatörést szen­vedett. A lépszakadás köz­vetlen életveszélyes sérülés­nek minősül és mivel a lépet el kellett távolítani mara­dandó fogyatékosság is ke­letkezett. A magánlaksértés miatt B.E. hatályos magánindít­ványt terjesztett elő. A gya­núsítottak a bűncselekmény elkövetését részben beismer­ték, bűnösségüket bizonyít­ják a tanúvallomások, a szembesítésekről és a bizo­nyítási kísérletről készült jegyzőkönyvek valamint az orvosszakértói vélemények. A nyomozati anyag alap­ján R.B. első rendű és B.G. másodrendű vádlott ellen társtettesként elkövetett, életveszélyt okozó testi sér­tés bűntette míg R.K har­madrendű vádlott ellen sú­lyos testi sértés miatt emelt vádat a B.-A.-Z. Megyei Fő­ügyészség. Az ügyben a Me­gyei Bíróság hoz ítéletet. .. , il ! 4 3 n K\ v Ä wmwmm ,y, . y, y Gyerekek honi rajzasztala 1. Mindenem a zene! 2. Marci a szép fiú, Skarupka Judit II.b Bársony János Általános Iskolai tanuló rajzai AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG MISKOLCI MELLÉKLETE • 1997. január 14. • V. évf. 2. szám Megújuló református templom Hejőcsabán Miskolc-Hejőesaba (ÉM - NZ) - Virágh Sándor a he- jőcsabai református gyüle­kezet lelkipásztora, a pres­bitérium és számos hivő fá­radhatatlan építkezők. Újjáépítik a régi templomot - előbb felépítették a paró­kiát - de „építkeznek” a szó tágabb értelmében, a gyüle­kezetben és a hívek lelké­ben is. Olvasóink előtt is­mert, hogy Csaba 1945-ig önálló község volt, azt köve­tően, a város egyik kerüle­tévé vált. A mára jócskán gyérült az összetartó erő megerősítésében az egyhá­zaknak és a művelődési in­tézményeknek maradt meg­határozó szerepük. A múltról annyit, hogy a török vészt követő felszabadító had­járatokban elpusztult a falu, temploma is omladozott. Ezért a visszatérő reformátusok 1710 körül egy fatemplomot építettek maguknak, majd amikor ez szűknek bizonyult, új templomépítési engedélyért folyamodtak. 1772-ben a ha­gyomány szerint azzal a kikö­téssel kaptak engedélyt, hogy a templom méretét az itt élő hívek számához igazítsák. Ezért a híveknek össze kellett állniuk a leendő templom he­lyén, majd körülkerítették őket kötéllel: ez szabta meg az építmény nagyságát. A histó­ria szerint mindenki a legvas­tagabb ködmönét vette magá­ra, mert minél nagyobb temp­lomot szerettek volna.- Mára viszont igencsak megviselte az idő az immár 222 éves épületet. A tető héjazata teljes cserére szorult a korábbi javítgatások után - mondja év eleji beszélgetésünk során Vi­rágh Sándor lelkipásztor. - Igaz, málladozik, repedezik a külső vakolat is, bent elkorhad­tak a fal melletti padok, de az állagmegóvás azt követelte, hogy a tetőzettel kezdjük a fel­újítást. A hívek közül sokan már 3 éve folyamatosan ada­koztak erre a célra. így vásá­rolhattuk meg 876 ezer forin­tért a vörösbama műemlékpa­lát, 190 ezerért pe­dig a tetőlecet. Mostanra igencsak megdrágultak az anyagok és a kivi­telező munka is. Az előzetes kal­kuláció több mint 3 millió forintra rú­gott. Végül a hívek adományai, az ál­lam, a püspöki hi­vatal és Molnár Pál önkormányzati képviselő segítsége nyomán összejött a pénz, és mára rendben van a tető, sőt a belső falakat is sikerült négyso­rosán kimeszelni­ük. Tavasszal foly­tatódnak a munká­latok.- Kulcsár Attila generál kivitelező tartja kézben a munkákat, rá esett a presbitérium vá­lasztása. Szakta­nácsaival segítsé­gére volt Mándoky József megyei mű­emléki felügyelő is. A tavasz fo­lyamán, reméljük, az 1932-ben épült torony is megújulhat, s külső megfrissülésével műem­lék jellegű templomunk ékessé­ge lesz a városrésznek. Tekint­ve, hogy a templomban a ko­rábbi festészetnek semmi nyo­ma nem található, viszont a fa­ragásoknak számtalan formá­jával találkozunk, így készítet­tem 24 darab 31x31 centiméte­res négyzetes, illetve körtáblát, mindegyik más-más mintá­zatú. Ezt magunk is megcsodál­hattuk: igazi népművészeti ih- letettségű, szép munkák.- Hejőcsaba történetében meghatározó szerepe volt a Bárczay családnak, a leszárma­zottak három ága ma is kötő­dik a településhez: a kastély, a malomrész és a velünk szom­szédos nagy kert volt az övék. Tudomásunk szerint Bárczay Olivér egyik gyermeke nyugdíj­ba vonulása után itt kíván épít­kezni. A család - reformátusok­ként - patrónusai voltak a gyü­lekezetnek. Ók adták például a Tavasszal folytatják a felújítást Fotók: Farkas Maya területet a templom építéséhez, ők ajándékozták a kőszószéket a koronával együtt. A Bárczay ősök itt nyugszanak a hejőcsa- bai temetőben. A sírt két éve hozatta helyre a család, amely­nek két díszes ülőszéke volt a templomban. Ezt a ’63-as fel­újításkor nem hozták helyre, de most ezt is pótoljuk. Nyárra várható a reformá­tus templom teljes felújítása, amely egy hálaadó istentiszte­lettel zárul. Amint a városból Pest irányába haladunk, letér­vén a Templom utcába egy szép térre érkezünk. Jobbra a katolikus, balra a református templom, szemben a parókia új épülete. Éz alighanem legszebb tere Hejőcsabának. A reformá­tus gyülekezet lelkipásztora pedig teljességében értelmezi és éli meg a szolgálatot, min­denben együtt van az ezer lel­ket számláló közösséggel, igaz, ötszázan vannak - úgymond - teherhordozók. Hatodik évtize­de felett is buzgón dolgozik, fe­leségével együtt, aki lelkipász­tortársa. _A Tartalomból Új utakon A honismereti mozgalom szép és gazdag múltra tekint vissza. Korábban a Haza­fias Népfront által kezdeményezett bi­zottság a rendszerváltozást követően egyesületként működik tovább. Céljuk továbbra is az, hogy miként tudnák az új körülmények között tovább folytatni a megyében kiemelkedő sikereket elért mozgalmat, az Istvánffy Gyula honis­mereti pályázatokat, a Szülőföldünk cí­mű periodikát és az iskolai oktatás se­gítését, amelyet immár a Nemzeti Alap­tanterv is szükségessé tesz. (3. oldal) Török idők A török hadak 400 évvel ezelőtt felvo­nultatták erőiket a diósgyőri vár bevé­teléért. A tüzérség indította a táma­dást, a várbeliek viszonozták a tüzet és kellő időben megérkezett a miskol­ci segítség is. így a török lovasság me­nekülésre kényszerült, a gyalogság ro­hama pedig elmaradt. (4. oldal) A mester és tanítványa A Pécsi Sándor Guruló Színház legu­tóbbi sikeres bemutatója, a Dzsungel könyve után most újabb kemény fába vágta a fejszét. A társulat egy része ezúttal Müller Péter Kígyó és kereszt című művének második részéből írt drámát állította színpadra. Érdekessé­ge az előadásnak egy rendhagyó sze­repcsere szép László, a társulat veze­tője ezúttal nem rendezőként, hanem főszereplőként mutatkozik be, helyet­te Makronczi Zoltán, a Herman Óttó Gimnázium diákja rendezi a darabot. (4. oldal) Újra csatasorban A DFC NB Il-es labdarúgócsapatában, az ifjúsági korú játékosokat nem szá­mítva, jelenleg három sajátnevelésű fo­cista található. Márpedig az ilyen min­dig nagy kincsnek számít. Főleg, ha hozzávesszük, hogy mindhárman egy- egy rövid kitérőtől eltekintve, végig a piros-fehér színeket szolgálták. Sorsuk­ban az is közös, hogy az ősz folyamán mindegyikük súlyos térdsérülésen esett át, így vagy egyáltalán nem, vagy csak keveset szerepeltek az őszi első együttesben. Most azonban újra csata­sorba álltak. |7. oldali

Next

/
Thumbnails
Contents