Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-13 / 10. szám

1997» Január 13», Hétfő Megyei Körkép ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Időközi választás lesz Kövesden Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Le­mondott Mezőkövesden az egyik te­rületi képviselő, ezért időközi' vá­lasztások kiírására kerül sor a vá­rosban - kaptuk a tájékoztatást Herkely György polgármestertől. Megtudtuk tőle, két napja kapta kézhez Koncz Lajos képviselő le­mondását, akinek egészségügyi ál­lapota nem teszi lehetővé, hogy to­vábbra is közéleti feladatokat vállal­jon. Az önkormányzati képviselő a város négyes számú választókerüle­tét képviselte, ahol mintegy ezeröt­száz ember lakik. Herkely György a lemondást továbbítja a városi vá­lasztási bizottságnak, amelynek - az önkormányzati törvény szerint - két hónapon belül ki kell tűznie a választás időpontját, s az ezt követő hatvan napon belül meg kell tartani a választásokat. Tehát három-négy hónapba is beletelhet, mire az új képviselő elfoglalhatja majd a he­lyét. Az időközi választás költségei­ről a polgármester még nem tudott pontos adatot közölni, de minden­képpen több százezer forintos nagy­ságrendről lesz szó. Önkéntes véradást szerveznek Miskolc (ÉM) - A Magyar Vörös- kereszt B.-A.-Z. megyei szervezete január 13. és 17. között az alábbi településeken szervez véradást: Hétfőn: Miskolcon a Borsod Volán Rt.-nél és a Borsod Víz Önkor- mányzati Közüzemi Vállalatnál. Kedden: a Diósgyőri Kórházban és a Sátoraljaújhelyi Határőrségnél. Szerdán: a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.-nél, az Északerdő Rt. miskolci fűrészüzemében és Sajóve- lezden, illetve Sajómercsén. Csütörtökön: Miskolcon a B.-A.-Z. Megyei Egészségbiztosítási Pénz­tárnál, a Borsodi Nyomda Kft.-nél és a B.-A.-Z. Megyei Nyugdíjbizto­sítási Igazgatóságnál. Sátoraljaúj­helyen pedig a Büntetésvégrehajtó Intézetben, a rendőrségen, a Föld­hivatalban, a GAMESZ-nál, a Bor­kombinátban, a és a Vízműveknél. Pénteken: a Petőfi Sándor Középis­kolai Kollégiumban, Miskolcon. A vöröskeresztesek kérik: akik - a szervezett véradásokon túl - beteg embertársaikon segíteni tudnak, a Miskolci Vértranszfúziós Állomá­son (Csabai kapu 9-11.) jelentkez­zenek a hét bármely napján reggel 8 és délután 2 óra között. Jégbordás fizetőparkolók A díjat beszedik, a placcokat nem mindenhol tudják takarítani Nem minden parkoló tisztítására futja Kazincbarcika, Sárospatak, Miskolc (ÉM - SZN, BSZA, BAL)- Nem minden parkoló tisztítá­sára futja a városok pénzéből, így joggal tehetik szóvá a jár­művek tulajdonosai: a semmi­ért fizetik ki a parkolási díjat, hiszen sok helyen magát a par­kolót sem lehet látni a jégbor­dáktól. Kazincbarcika közterületeinek jég­mentesítése az Arborétum Kft. dol­ga. A fizető parkolók esete azonban speciális kérdés, ugyanis a kft. téli intézkedési tervében csak az utak, járdák, lépcsők, buszmegállók sík- talanítása szerepel. Konkrétan a fi­zetőparkolókra vonatkozó igény, vagy rendelkezés nincs, bár azok takarítása, tisztántartása egyéb­ként feladataik közé tartozik. En­nek ellenére, a polgármesteri hiva­tallal egyeztetve, amint végeznek az utakkal, a parkolókra kell sort keríteniük. A hivatal műszaki osz­tálya elismeri: joggal mondják a parkolóbérletet és jegyet vásárlók, hogy a pénzükért elvárhatnák, le­gyen rendben a parkoló. Igyekez­nek is a megoldást megtalálni, de ezt az időszakot türelemmel kell átvészelni. Megerősítik: egyelőre a meglévő technikai és személyi fel­tételek arra elegendőek, hogy a vá­ros egyéb területeit az Arborétum Kft. tűzoltómunkával jégmentesít­se. Hiányoznak speciális eszközök, s amikor volna lehetőség a parko­lók területére munkagépeket vezé­nyelni, éppen az ott álló jármüvek miatt megoldhatatlan a feladat. A sárospataki ingatlankezelő szervezet illetékesétől megtudtuk: a parkolókat és a víznyelőárkokat lehetőségeik szerint tisztítják. Az utat és a parkolókat a helyi kom­munális szervezet tartja tisztán, míg a vízelnyelőket és lefolyókat az út-híd-kezelő szervezet gondozza. A jeget tehát folyamatosan tüntetik el a városban. Miskolcon - ha nem is hivatalo­san - két csoportra oszthatók a fi­Fotó: Végh Csaba zetőparkolók. A frekventáltabb he­lyeken, a belvárosban lévők takarí­tását a polgármesteri hivatal fel­ügyeli, télen a kézi síktalanítást a Városgazda Kft.-vel végeztetik. Ez a cég idén „debütál”, hiszen tavaly nyáron alakult; korábban a hason­ló téli munkák a közterület-fenn­tartó vállalathoz tartoztak. Az új „gazda” igyekszik megfelelni a ki­hívásnak, több-kevesebb sikerrel - a miskolci utcákat végigjárva úgy tűnik: inkább kevesebb. A parkolók másik részét senki nem takarítja, nincs ugyanis rá pénz. Ezeken a helyeken a fizetőautós végül is semmit sem kap a díjért, csak an­nyit, hogy ott állhat a jégbordákon, ha képes a járművét, odalavírozni... A hivatal városüzemeltetési osztá­lya szerint a legnagyobb gond évek óta, hogy a rendelkezésükre álló költségvetés még csak az infláció mértékével sem növekszik. ,A ta­karékosság ezt a területet is elérte” - szól a szakemberek által levont tanulság. Százéves a miskolci villamos... „Városunk a mai napon az ország legelőkelőbb városainak sorába lép" Brackó István A millecentenárium után cen­tenáriumot ünnepiünk. En­nek okán szeretném felemle­getni a daliás időket. Igaz, lo­kális fieszta ez, s az Avas alján kívül legfeljebb a közlekedési szakemberek emelnek koccin­tó poharat a jeles napon. Az idén 100 éves a miskolci villa­mos. Az jobban hangzott volna, hogy a honfoglalás 1 100. évfordu­lóján, 1996-ban tarják a jubileu­mot, de a dolog nem jött össze. A helyi honatyák úgy vélekedtek: ha a fővárosnak lehet földalattija, akkor miért ne legyen villamosa a 999 csizmadia városának?! Ám pénzügyi és szervezési hiányossá­gok miatt a nevezetes esztendő­ben csak az „indóház” készült el. A visszatekintés most is aktuá­lis. A premier napjának (1897. jú­lius 10.) forgalma 7615 utas volt, a 13 kocsis, Budapest utáni máso­dik városi elektromos vaspályán. A korabeli sajtó így lelkendezett: „Miskolc város történetében arany betőkkel írják majd be a mai napot... Az évtizedek során át annyira óhajtott közúti villamos vasútat ma avatják fel, s adják át a közforgalomnak... Városunk a mai napon az orszájg legelső és legelőkelőbb városainak sorába lép.” Az útvonal: Tiszai pályaud­var - Búza tér - Széchenyi út - Szent Anna templom. Ez 15 meg­állót és 5 kitérőt jelentett. A rövi- debb, második szakasz a Szeles, a Kazinczy , a Szemere utcán át a Népkertig vezetett, de ez nem volt hosszú életű vállalkozás. Igazi frontáttörést az jelentett, amikor 92 évvel ezelőtt Diósgyőrig épült ki a hálózat. Kezdetben gőzmoto­ros kocsik közlekedtek itt, de már 1908-ban áttértek a villamos üzemmódra. Két évre rá Hejőcsa- ba is bekapcsolódott a modem tö­megközlekedésbe. A Szemere utca elejéről indult a járat. Megjegy­zendő, hogy alighanem ez volt az első kalauz nélküli villamos az or­szágban. Ám nem ez a legfonto­sabb jelző, illetve jellemző, hanem a „táncoló” titulus... A hajdani zsurnaliszta, Benedek Miklós így emlékezik erről Miskolci történet- kék című könyvében: „Nos, ez a billegős kis kocsi a Forgó-hídnál várakozott, Könyves Lajos divatá­ru boltjának kirakata előtt. Az utasok télen felszálltak a kocsikra és vártak, vártak. S mert kegyet­lenül hideg tudott lenni egy ilyen szerkezet, hát dobogtak, s a villa­mos táncolni kezdett. Aztán elő­került a vezető valahonnan, felte­hetőleg a Makk hetes pincéből, s előbb eladta a jegyeket, majd az indítószerkezethez lépett. Piszmo­gott valamit, aztán közölte az uta­sokkal, ha utazni akarnak, szíves­kedjenek leszállni, s megtolni a kocsit. Néha a vasútigazgatóságig kellett tolni a fagyban, felfelé a lejtőn. Csak azért odáig, mert ott volt az első megálló.” Ám másban is eltért az akkori „tuja” a mostanitól. Egyetlen ko­csihói sem hiányzott a figyelmez­tetés: „Padlóra köpni tilos!” Csúcsforgalomban a mindenható kalauz kitehette a „Megtelt” táb­lát. Erre ritkán került sor, hiszen kevés volt az utas. A két háború között ingyenes furdójeggyel és ol­vasnivaló újsággal csábították a nagyérdemű közönséget. Most az 55 forintos vonaljegy sem enyhít a csúcsforgalmi tumultuson. Az idén várható, hogy a villamos ed­digi 17 százalékos részesedése a tömegközlekedésből nőni fog, az •autóbuszforgalom rovására. A történethez tartozik, hogy a nagy álomból, a trombózisos zsú­foltságot csökkentendő földalatti­ból nem lett semmi. Hozzáértők a nyolcvanas években kiszámítot­ták, hogy fél kilométernyi kéreg- vasútra futná Miskolc egyévi bü­dzséjéből. így aztán maradt a jó öreg villamos, azok után is, hogy a Széchenyi út járműmentes sétá­lóutcává minősítetett. Ami pedig a centenáriumi programot illeti, arról a Miskolc Városi Közlekedési Rt. igazgató- helyettesétől, Kolozsváry István­tól érdeklődtünk. Már készülnek a majdan publikálandó tudomá­nyos dolgozatok, s valószínűnek tűnik egy jubileumi könyv' megje­lenése is. A nyáron konferenciát rendeznek, s a nagyérdemű kö­zönség megtekintheti az első csuklós járművet is, amelyet most újítanak fel. Fájdalom, de a „nosz­talgia villamos” néven ismert, leg­alább félszáz éves szólókocsi - amely ünnepes alkalmakkor vé­gigcsörömpölt a városon - elke­rült Miskolcról. A szentendrei közlekedési skanzen becses da­rabja, nem gurul, s csak álmában csönget egy picit... A miskolci villamost, időben, csak a budapesti előzte meg Fotó: J.L. Notesz Sei-fi Fecske Csaba Japán autógyárról szóló filmet láttam a tévében. Fantomgyárnak tűnt, a hatal­mas szerelőcsarnokban sehol egy terem­tett lélek. Mintha egy fantasztikus film kockái peregnének. A futószalagoknál fémkezű robotok szorgoskodnak, he­gesztetlek, dukkóznak, szerelnek, óriási precizitással végzik a rájuk bízottakat. De azért eleven ember is akad itt, a ri­porter a gyár főmérnökével beszélget, aki a jelen tennivalói, eredményei mellett a jövő terveiről, fantasztikusnak tűnő elkép­zeléseiről tájékoztat. Elmondja, hogy a technológiai folyamatok nagy része auto­matizált, a szerelést robotok végzik, de még nem sikerült teljes egészében kikü­szöbölni az élőmunkát. A szerelőrobotok karbantartását végző robotok ellenőrzé­sét, karbantartását például emberek vég­zik. Megoldandó feladat ennek a tevé­kenységnek az automatizálása, ami to­vább csökkenti a termelési költségeket. Csak olcsó termékkel lehet a világpiacon maradni, ebhez a minimálisra kell csök­kenteni a drága emberi munkát. Világos okfejtés. Fantasztikus! - csettint elismerő­en az ember. Szörnyű! - mondja aztán, ha kicsit jobban belegondol. Elképzelem az ember nélküli autógyárat, ahol mindent a robotok végeznek, töké­letesen, minden zokszó nélkül, pillanat pihenőt se tartva, olyan olcsón előállítva az autót, amilyen olcsón csak lehet. Eb­ben a gyárban nincs selejt, nincs semmi emberi probléma, nincs szociális feszült­ség, nincs szakszervezet, nincsenek csa­ládi gondokkal küszködő szerelők, csak termelés van. A praktikum netovábbja ez a majdani gyár. Az ember tovább szövi gondolatait, ag­godalma túlnő a szerelőcsarnokon, kilép a gyárkapun. Eljön, eljöhet az az idő, amikor a robotok, amelyeket már nem az emberek, hanem a robotok állítottak elő, fellázadnak az ember ellen, és bizo­nyára győzedelmeskednek is. Az emberi diktatúrát a gépi diktatúra váltja fel. A másik eshetőség a teljes elembertele- nedés útja. Amikor már semmilyen értel­mes - egykor emberi - tevékenységhez - így nem csupán az autógyártáshoz, de az autóvezetéshez, az autó használatá­hoz - sem lesz szükség az emberre, mert mindent elvégeznek helyette a gépek. Szonettet írnak, szimfóniát szereznek, hologramot készítenek, ölnek és gondol­kodnak. Remélem, ezt az időt én már nem érem meg! _Ém-portré A könyvárus Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Szinte már a városképhez tartozik Mezőkövesden az idős férfi, aki régi könyveket árul a buszállomá­son. Kriston László - mondhatjuk úgy is - ut­cai antikvárius.- Öt éve mentem nyugdíjba, dolgoztam Miskolcon raktárosként, aztán ide kerültem Köveseire a régi Kismotor- és Gépgyárba, ahol fúrógépét kezeltem. Ötvenöt évesen nyugdíj­ba mentem, és hát persze a pénz, amit kapok, nem sok. így kezdtem el a régi könyveimet árulni, keresetkiegészítőnek sem rossz ez az üzlet. Elég nagy könyvtáram volt, és van is otthon. Mindig is szerettem olvasni, de igaz ez a családom minden tagjára. Három lá­nyom van, közülük kettő még főiskolára jár, egy pedig már tanít. A feleségem a Zsóry Gyógy- és Strandfürdőből jött nyugdíjba. Mint mondja, egyre kevesebb a vásárló, pedig nem adja drágán a könyveket. Legin­kább a régi kiadványokat keresik nála, de azért kelendők a frissebb kalandregények is.

Next

/
Thumbnails
Contents