Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-11 / 9. szám
□ •• Megalakul a Magyar Mérnöki Kamara Miskolc (ÉM) - A Magyar Mérnöki Kamara január 11-én tartja alakuló küldöttgyűlését a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében. Az eseményen 15 küldött képviseli majd Borsod-Abaúj-Zemplént. A megyei mérnöki kamara reményei szerint közülük hárman is bekerülhetnek az országos kamara egyébként 17 tagú elnökségébe. A küldöttgyűlés tervezett napirendje szerint a területi kamarák 418 delegáltja megvitatja a Magyar Mérnöki Kamara Alapszabályát, és I megválasztja tisztségviselőit, majd javaslat hangzik el az ideiglenes etikai-fegyelmi szabályzatra. A legtöbb vitát várhatóan az idei költségvetésre és a tagdíj mértékére tett javaslatok váltják majd ki. A mérnöki kamara ugyanis számos, eddig a költségvetésből finanszírozott minisztériumi jogkört és feladatot is átvesz megalakulásával. Ezek ellátásához pedig egyenlőre, csak a befolyt tagdíjak állnak rendelkezésre - tájékoztatott Holló Csaba a megyei mérnöki kamara elnöke. 1997» Ianuár 11., Keresetnövekedés novemberben Budapest (MTI) - A vállalkozói szféra 24,1 százalékos bruttó keresetnövekedést ért el múlt év első 11 hónapjában 1995 év azonos időszakához viszonyítva. A KSH felmérése a tíznél több dolgozót foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki, a mezőgazdaság nélkül. A bruttó havi átlagkereset 48 630 forint volt ezen időszakban. A csak novemberre számított átlag- kereset 58 780 forintot ért el és ez 25 százalékkal volt több, mint 1995 novemberében. A január-novemberi nettó átlagkereset 31 040 forintot ért el ez pedig 19,5 százalékkal haladta meg az 1995-ös év azonos időszakának értékét. A fogyasztói árindex ugyanebben az intervallumban 24 százalékkal növekedett, így a reálkereset a versenyszférában átlagosan 3,6 százalékkal csökkent. A január-novemberi időszakot és a foglalkozási köröket tekintve az alkalmazottaknál a bruttó átlagkereset 73 310 forintot ért el, ami 24,7 százalékos növekedés. A fizikai dolgozók a 36 930 forintos átlagkeresete 22,8 százalékos növekedést jelent. Az átlagosnál ez az Érdekegyeztető Tanács maximum ajánlásánál nggyobb mértékben 27,8 százalékkal emelkedtek a keresetek a postánál és a távközlésben, 25,2 százalékkal a villamosenergia, gáz-, hő- és vízellátásban, 25,1 százalékkal a kereskedelemben, a közúti jármű-, a közszükségleti cikkek javítása és karbantartása területén. A legnagyobb az elmaradás (17,8 százalék) az építőiparban, valamint (17,5 százalék) a fa-, papír, nyomdaiparban. Munkavállalói tulajdonú cégek Herend (MTI) - Magyarországon megtorpant az úgynevezett munkavállalói kivásárlás: 1993-ban még 124, 1994-ben csak 62 cég privatizációja történt ily módon, az elmúlt két esztendőben pedig, mindössze harminc vállalat került a munkavállalók tulajdonába. Az ok, nogy a szabályzók időközben megváltoztak és nem kedveznek ennek a formának - mondta Lukács János, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítását segítő Rész-Vétel Alapítvány igazgatója Herenden, ahol e témában nemzetközi konferencia kezdődött. Inter-Európa: kijevi képviselet Budapest (MTI) - Képviseletet nyit Ukrajnában - Kijevben - az Inter-Európa Bank Rt. Előreláthatólag márciusban kezdi meg működését. Mindezt Bódy László, a Pénzintézet igazgatóságának tagja jelentette be pénteken Budapesten. Pier Franco Rubatto, a bank vezér- igazgatója elmondta: a bank fő tulajdonosa az olasz San Paolo csoport elhatározott célja, hogy jelentős pozíciókat szerezzen a közép- és kelet-európai térség pénzpiacain. Ennek érdekében az anyabankkal megosztották a térséget. Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 Kis tételek a nagy hidegben Az intézmények is csak egyhavi tűzrevalót képesek vásárolni A tűzifa árában a különböző beszerzési helyek miatt nagy a szóródás megyeszerte, de a telepeken megfelelő készletek állnak a vásárlók rendelkezésére. Többnyire a darabolt fa a népszerű, ám rönkben vagy hasogatva is kapható. Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - GSL) - Mióta beállt a szigorú tél állandó, de elaprózott forgalmat bonyolítanak a tüzéptelepeken. Az ellátás fennakadás-mentes, sőt a lyukói bánya akár 120 ezer tonnával több szenet is a lakosság rendelkezésére tudna bocsátani. Az ágazat azonban veszteséges mióta egyre több háztartásban futenek gázzal. Miskolcon, Sárospatakon, Ózdon és Mezőkövesden is a berentei, sajó- mercsei olcsóbb barnaszén iránt legnagyobb a kereslet — fejtette ki Kertész Klára, a Borsod-Abaúj- Zemplénben több telephellyel rendelkező Tokodi Szénfeldolgozó Rt. észak-magyarországi területvezetője. Bár lengyel feketeszenet is kínálnak, a nagyobb fűtőértékű importált fajtákat és brikettet - magasabb árak miatt -, inkább csak „erősítésre” használják a leghidegebb napokon - a meglátásuk szerint - egyre vékonyabb pénztárcájú vásárlók. Az a tény, hogy számos intézménynek csak egy-egy havi készletet szállítanak egyszerre, és a lakosság is elaprózza vásárlásait. Sokan ugyanis hetente járnak a tü- zépre, pedig idén még nem emelkedett jelentősen a szén ára, „csak” a MÁV fuvardíjainak növekedését érvényesítették. Am a bányák már közölték, várhatóan 10 százalékkal növelik február elejétől a szilárd tüzelőanyagok árát - tájékoztatott a területvezető. A lyukói szénből a 80-as években még átlagosan évi 320 ezer tonnát vásárolt a lakosság. A gázprogram térhódítása óta azonban vannak esztendők, hogy a 80 ezer tonnát sem éri el az igény - közölte Gaszner László, a Borsodi Energetikai Kft. lyukói üzemének technikai-műszaki vezetője. A lakossági ágazat már évek óta veszteséges, ezért az értékesítésben egyre inkább a berentei hőerőműre támaszkodnak. Ennek ellenére - bár nincs ellátási kötelezettségük -, a lakosságról sem mondtak le. Tervek szerint nyáron leállítják a berentei szénmosót és az eddig oda szállított és ott válogatott szenet is lyukóban értékesítik. Ha lenne rá igény, az éves 1 millió tonnás termelésükből akár 2000 ezer tonnát is biztosíthatnának erre a célra - jelentette ki Gaszner László. A tapasztalatok azonban azt mutatják, csökken a lakosság szénigénye. Ez érvényes a közvetlenül a bányától megrendelt mennyiségre is, pedig az ott íratott szén olcsóbb a tü- zépeken vásárolhatónál. Újabb tárgyalás a WVM Lízing ügyében Budapest (MTI) - A Fővárosi Bíróság szerdán tartja a felszámolás alatt lévő WVM Lízing és Pénzügyi Rt. ellen indított érvénytelenítési per következő tárgyalását. A pert azoknak a kisbefektetőknek az érdekképviselete indította, akik 1995- ben több mint 3 milliárd forintért WVM kötvényt vásároltak. Az egyesület azt kívánja elérni, hogy a bíróság állapítsa meg: félrevezető volt az a tájékoztató, melyet két évvel ezelőtt a kötvénykibocsátáskor készítettek a cégről. Mindezt Vetro László, a Kötvénytulajdonosok Érdekképviseleti Egyesületének illetékese mondta el pénteken az MTI-nek. A szándékos félrevezetés bírósági megállapítása után lehetőség nyílna arra, hogy az együttesen több mint 6000 kötvénytulajdonos hozzájusson befektetett pénzének egy részéhez. Ekkor ugyanis kártérítést követelhetnek a kötvényeket forgalmazó City Bróker és az MHB Talentum Rt., illetve az MHB Rt. pénzintézetektől, hiszen az értékpapírok 90 százalékát a hitelbank fiókjaiban jegyezték le. Az egyesület korábbi ismertetése szerint: a forgalmazók által kibocsátott tájékoztató egyebek között a WVM nyereségességéről, stabil pénzügyi helyzetéről és fejlődési lehetőségeiről számolt be. Az 1995. év végi várható nyereséget a forgalmazók 50 millió forint körülire becsülték, ám a cég vesztesége 1995 december végéig elérte a 2 milliárd forintot. A felszámolási eljárás megindításakor kiderült, hogy a cég tartozásai 4,5 milliárd forintra rágnak, a társaság vagyona ezzel szemben alig 600 millió forintot tesz ki. Ez csupán a biztosított követelések kielégítésére elegendő, így a kisbefektetők a cég felszámolását követően nem számíthatnak pénzre. Egyszerűsített privatizáció - eredmények Eddig kilencvennégy cégnél járt sikerrel a magánosítás Budapest (MTI) - Az egyszerűsített privatizációs eljárás beváltotta a reményeket: a készpénzért, listán meghirdetett kis- és középvállalkozások rövid idő alatt, tömegesen kerültek hazai vállalkozók tulajdonába - értékelte az eljárás eddigi, eredményeit Ragáts Imre, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ügyvezető igazgatóhelyettese. Az ÁPV Rt. információi szerint az így értékesített cégek közül eddig egy sem szűnt meg, az új tulajdonosok törekvése, hogy a társaságok piacon maradjanak. Ragáts Imre emlékeztetett arra, hogy 1995. végén és 1996. elején együttesen 118 céget hirdettek meg, s ezekben az állami tulajdon névértéke elérte a 17,95 milliárd forintot. Ezt a vagyont átlagosan 60 százalékos limitáron kínálták meg. Az eljárás szerint a vevőknek készpénzzel kellett fizetniük, a pályázatok elbírálásának egy szempontja volt: a megajánlott vételár nagysága. Ennek magyarázata, hogy az egyszerűsített eljárásba olyan kis- és középvállalatokat soroltak be, amelyek közül sok már túl volt több sikertelen privatizációs pályázaton, többségük likviditási gondokkal küzdött, piaci helyzete bizonytalan volt. Az ÁPV Rt. célja az volt, hogy ezek a társaságok mielőbb valódi tulajdonosokhoz kerüljenek, igény esetén a menedzsment és a dolgozók kedvezményesen szerezhessenek üzletrészt. Eddig összesen 94 cég esetében hozott olyan döntést az ÁPV Rt., hogy elfogadja a beérkezett ajánlatot. Ezek közül 72 társaság vételára már befolyt, s ebből eddig 5,228 milliárd forint készpénzbevétele keletkezett a privatizációs szervezetnek. A bevétel a következő hetekben még nő, hiszen az ÁPV Rt. mintegy 6 milliárd forintra számít az egyszerűsített eljárásból. A privatizációs törvény szerint az eljárást 1996. végén kellett volna lezárni, de a menedzser forduló egyes gégéinek pályázata, néhány szerződéskötés és vételár kifizetése átcsúszik az idei évre. A listára felvett cégek közül időközben hatot felszámoltak. A 94 cég közül, amelyeknél sikerrel zárult az eljárás, 50 kelt el a listáról, vagyis az első fordulóban. A vezetők és a dolgozók 33 cég állami részesedését vásárolták meg, s ezzel mintegy 4 milliárd forint névértékű részesedéshez jutottak. A két jegyzékről 8 külföldi befektető vásárolt üzletrészt. Nem igazolódott tehát az az előrejelzés, hogy a hazai befektetők háttérbe szorulnak a többségükben névérték alatt, olcsón felkínált részesedések megvásárlásánál. Nem volt jellemző az sem, hog].' a befektetők az ingatlanok kivásárlására törekedtek volna: több, nagyértékű ingatlannal rendelkező cég is az ÁPV Rt.-nél maradt, mivel a vevők nem akarták vállalni a velejáró terheket. _VÁLASZ-APÓ A támogatásokról Miskolc (ÉM) - Folytatjuk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársainak közreműködésével az adótanácsadást. A hozzánk érkezett levelekre folyamatosan válaszolunk. Kérjük, levelükben pontosan vázolják a problémát, és a leragasztott borítékra írják rá: „Válasz-Adó”. □ Bértámogatás igénybevételéhez szeretne társaságunk pályázatot benyújtani. A pályázathoz adóigazolásra is szükség van. Információnk szerint az adóigazolás 1997. január 1-től illetékköteles. Igaz-e ez? • Az illetékekről szóló, módosított 1990. évi XCIU. törvény 1997. január 1-jétól ismételten módosításra került. A hatályos törvény szöveg 19. . (1) bekezdése alapján az adóigazolás kiadása 1997. első napjától valóban illetékköteles. Az illeték mértéke 1000 forint, melyet illeték- bélyeg formájában az adóigazolás iránti kérelmen kell leróni. □ Négy évvel ezelőtt ifjúsági takarékbetét-szerződést kötöttünk az OTP-vei. A befizetett összeget lakás vásárlására kívánjuk felhasználni. A megelőző években a betét után adó- kedvezményt vettünk igénybe, azonban úgy hallottuk, hogy 1997-től ez a kedvezmény megszűnik. Ha új szerződést kötnénk valamelyik lakástakarék-pénztárral megilletne-e minket az adókedvezmény? • A pénzintézetnél elkülönítetten kezelt lakáscélú megtakarításokhoz valóban társult kedvezmény az elmúlt időszakban. Azok a magánszemélyek, akik ilyen szerződést (pl. ifjúsági takarékbetét) kötöttek 1996. december 31-ig, megtakarításaik után továbbra is jogosultak az adókedvezményre, azonban kedvezményre jogosító szerződés megkötésére 1997. január 1-je után már nincs lehetőség. A lakástakarék-pénztáraknál elhelyezett megtakarítások - tekintve, hogy ahhoz állami támogatás társul - adókedvezményre nem jogosítanak. Használtgép-vásár Ausztriában Budapest (MTI) - Európa legnagyobb mezőgazdasági használt gépek vásárát rendezik meg február 13-15-e között a felső-ausztriai Welsben. A második alkalommal megrendezendő kiállításról a szervezők képviseletében a welsi vásárközpont igazgatója, Arnold Wies- berger tájékoztatta csütörtökön Budapesten az újságírókat. A vásárigazgató közölte: az idén mintegy hétezer mezőgazdasági gépet és eszközt, valamint 800 traktort kínálnak eladásra a vásárlátogatóknak. A gépek összértéke várhatóan eléi'i a 250 millió schillinget. A gépek átlagéletkora 8-10 év körül mozog. A vevők az új értékhez képest 20-80 százalékos megtakarítást érhetnek el a vásáron. Árfolyamok Kárpótlási jegy Tőzsde Indexjan 10.: 4714,50 - 10,09 Hivatalos árfolyamok (MNB) Érvényben: 1997. jan. 10. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. angol font 274,56 279,92 275,92 ausztrál dollár 125.63 128,19 127.13 belga frank* 498,39 508,69 503,06 dán korona 26.97 27,53 27,24 finn inárka 34,48 35,18 34,82 H francia frank 30.45 31,07 30.75 holland forint 91.52 93.42 92,45 ' ír font 270,65 276.01 271,04 japán yen* 139,73 142,57 141,94 ■:* kanadai dollár 119.83 122.21 121,12 kuvaiti dinár 540.17 550,83 545,90 nemet márka 102.74 104,86 103.77 norvég korona 25.16 25.66 25,86 olasz líra** 105.31. 107,43 106,84 osztrák schilling 14.60 14.90 14.75 portugál escudo* 102,84 104.94 104.12 spanyol peseta“ 122,18 124,70 123,93 7 svájci frank 11.8,33 120,83 119.41 svéd korona 23,42 23,90 23,79 I USA dollár 162.06 165,24 163,77 ECU (Közös Piaci 199.90 203.98 201,81 '7 A megadott számok 1 egységre ti *: 100 egység, **: 1000 egység
