Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-02 / 281. szám
8 ÉSZAK-Magyarország VÁLLALKOZÁS 1996. December 2., Hétfő „Határidőnapló DECEMBERS. • Személyi jövedelemadó: a kifizető által levont adóelőleg befizetése. DECEMBER 10. • Társasági adó előlegének befizetése. DECEMBER 12. • Személyi jövedelemadó: a munkáltató által levont jövedelemadó előleg befizetése. „Kamarai Hírek AGRÁRKAMARA • AZ ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNYOK kiadásával kapcsolatos tennivalókról, az 1997. évi agrártámogatásokról, valamint a mezőgazdasági vállalkozók jövő évi adózásáról és társadalombiztosítási kötelezettségeiről december 4-én, szerdán ügyvezetői értekezleten tájékoztatja titkárait a Magyar Agrárkamara. • A KAMARAI OSZTÁLYOK működéséről, továbbfejlesztésük lehetőségeiről, valamint a '97-es agrártámogatások irányelveiről osztályülések keretében hangzik el tájékoztató december 5-én, csütörtökön a miskolci Tudomány és Technika Házában. A B.-A.-Z. Megyei Agrárkamara állattenyésztési osztálya délelőtt 9, a növénytermesztő és zöldségkertészeti osztályának képviselői pedig délután 1 órakor találkoznak. A tájékoztatókon napirenden szerepel az országos kamarai osztályküldöttek megválasztása is. KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA • A MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Karának Marketing Tanszéke, a Miskolci Akadémiai Bizottság Marketing Munka- bizottsága valamint a Magyar Marketing Szövetség Észak-magyarországi Klubjának közös rendezésében első alkalommal kerül sor a megyénkben egy olyan egész napos rendezvényre, mely az egyetemi oktatásban illetve az üzleti életben a marketinget művelők eredményeinek bemutatására, a tapasztalatok kicserélésére kínál szakmai fórumot. A marketing tanszék részéről előadásokat hangzanak el a tudatos régió-marketing és a vállalkozások kapcsolatáról és a megyénk külkereskedelmi statisztikájából levezethető vállalati stratégiákról. A rendezvény résztvevői megtudhatják, hogy miben segít a marketing információs rendszer a cégeknek, mi a kis- és középvállalkozások marketingjének a sajátossága, hogyan szponzoráljanak hatékonyan a vállalkozások, illetve milyen verseny- előnyöket kínál az Internet számukra. A fenti előadástémákon túl még számos érdekes problémakört elemez a rendezvény résztvevői számára összeállított tanulmánykötet. A gyakorlat szakemberei saját tapasztalataikat bemutatva előadást tartanak a vásárok, kiállítások szerepéről a vállalkozások fejlődésében, a kamara PR tevékenységről, a városmarketing gyakorlatáról. Megismerhetünk sikeres cégmarketingeket többek között a TVK, a HCM példáján. A MAB Erzsébet téri székházában 1996. december 3-án 9 órakor kezdődő rendezvényre a rendezők szeretettel várják az érdeklődőket. Előzetes jelentkezés a marketing tanszéken személyesen, vagy a miskolci 365-111 szám 22-80-as mellékén. Határ menti együttműködés Gyula (MTI) - A két nagy gazdasági központ, Debrecen és Szeged között a határ menti kis településeken gyakorlatilag nincsenek vegyes vállalatok, azok zömükben a városokban működnek, Békésben például Békéscsabán, Gyulán és Orosházán. Hasonló a helyzet az országhatár túloldalán is, ahol a magyar-román közös vállalkozások mintegy 80 százaléka Váradra, Aradra és Temesvárra összpontosul - hangzott el a magyar-román területfejlesztési tanácskozáson pénteken Gyulán. Az MTA Magyarország Gazdasági Fejlődéséért Alapítványának támogatásával másfél éve a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán megkezdett s most befejezett. INGYENES REKLAMTANACSADAS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a 46/411-425-ös telefonszámon! INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS A vállalkozó, aki fejleszt Nálunk az alkalmazottaknak mindenhez érteni kell Farkas József: Fantáziát látok a vállalkozás bővítésében Fotó: Bujdos Tibor Hejőbába (ÉM - FL) - Először csak másodállásban próbálkozott a vállalkozással Farkas József, aztán - mert bejáró dolgozóként majdnem „lapátra került” - teljes mértékben önállósodásra kényszerült. Egyedül, illetve a legszűkebb család részvételével kezdte, mára viszont már több munkást foglalkoztat. Sőt, hejőbábai vállalkozásai után Hejőkeresztúrban is meg akarja vetni a lábát. • Szakáidról származom, 36 éves vagyok. Villamosipari technikumot végeztem Miskolcon a Bláthyban, aztán az ingatlankezelőnél dolgoztam 89-ig, másodállásban pedig itthon villanyszerelőként. 1983-ban nősültem meg, akkor költöztem Hejőbábára. Feleségem helybeli születésű pedagógus, együtt építettünk egy családi házat. Innen jártam be dolgozni, majd a rendszer- változással az IKV leépült, a vidékieket hazaküldték. így lettem vállalkozó. Csak hát egyre kevesebb családi ház épül, a villanyszerelési munka kevés, emiatt aztán bővítettük a vállalkozás tevékenységi körét. Most már cső-, gáz-, víz- és villanyszerelést is végzünk, aztán van kőművesem, üvegezünk, szóval univerzálisak vagyunk. Éközben tavaly beindítottunk egy üzletet, árulunk műtrágyát, növényvédő szereket, vetőmagokat és mindazokat a cikkeket, amelyekkel mi is dolgozunk. □ Mindez tőke nélkül nem ment... • Kölcsönt nem vettem fel, csak a család segített. Fizikai munkájával és készpénzzel. Ahogy gyarapodunk, a bevételt mindig befektetjük a mai napig is. Ez meg is látszik rajtunk, hiszen csak egy több mint tízéves Barkasom van és egy személyautóm. Itt van a telephelyünk a portán, a garázs, ahol tarjuk a szerszámokat, a kisteherautót, hátul az építőanyagokat... Közben megépítettünk egy gázcseretelepet. Az áfésznek is volt a faluban telepe, de az csak napi két órát tartott nyitva. Mi egész nap nyitva vagyunk. □ Hány embert foglalkoztat? • Hat főállású alkalmazottam van, plusz van még három segítő családtagom. És az az igazság, hogy nálunk - mivel elég szerényen vagyunk - mindenféle munkát mindenkinek meg kell csinálni. Egy- egy embernek más szakmához is értenie kell, és azt a munkát is komolyan, felelősségteljesen kell elvégezni. Mert ezt hozta az élet. Magam is a mai napig villanyt is szerelek. Emellett én szerzem be az anyagot, intézem az ügyes-bajos dolgokat, elvégzem a karbantartást az iskolában, a polgármesteri hivatalban. De ha a faluba elhívnak bennünket, szükség szerint velem jön a vizes, a gázos, ha olyan gond van. Hál’ Istennek boldogulunk. A feleségem az iskolai teendők elvégzése után besegít a papírmunkákba, a könyvelésbe, a számlázásba. □ És rrii lesz jövőre? • Már ebben az évben elkezdtem bővíteni a vállalkozást. Hejőkeresztúrban egy újabb telepet építek. Játékgyártók és a hazai piac Budapest (MTI) - A hazai több száz játékgyártó cég közül 16-ot tömörítő Magyar Játékgyártók Egyesületének (MJE) tagjai az idén mintegy félmilliárd forintos forgalomra számítanak, ám termékeik 80 százalékát csak külföldön tudják eladni. A Nyugat-Európába és Japánba tartósan exportáló kisvállalkozások képtelenek a magyar piacra betömi - mondta szombati sajtótájékoztatóján Maurer György, az egyesület elnöke. Hangsúlyozta: a szervezetnek feltett szándéka, hogy ezen a helyzeten változtat, s 1997-es munkaprogramjuk is előtérbe helyezi a hazai piac meghódítását a játékgyártók számára. A tájékoztatón elmondták: a játékok iránti érdektelenség egyik oka a kereskedelmi lehetőségek hiánya. Magyarországon a számottevő üzletláncok nem árusítják a kisvállalkozók termékeit, mert marketingköltségeikhez a gyártók nem tudnak hozzájárulni. Ezzel szemben a multinacionális vállalatok tetemes reklámbefektetéseket eszközölhetnek, ezért a kereskedelem számára jóval szerényebb kockázattal jár termékeik forgalmazása. Az egyesület célja, hogy támogatja a játékgyártók bemutatkozási lehetőségeit. Családi vállalkozások Debrecen (MTI) - Család és vállalkozás címmel kétnapos szemináriumot tartottak az elmúlt héten Debrecenben, a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Központban. A találkozóra olyan vállalkozókat hívtak meg, akik családi keretek között működtetik cégeiket, avagy éppen családi vállalkozások beindítását fontolgatják. A szemináriumon arra a kérdésre is igyekeztek válasz kapni a résztvevők, milyen előnyökkel, esetleg gondokkal, vagy éppen hátrányokkal jár, ha nagyapa, apa, fiú, testvér, feleség egyazon vállalkozásban tevékenykedik. A fórum pénteki zárónapjának fő témája a konfliktuskezelés volt. Ennek során sikeres családi vállalkozók mondták el: hogyan lehet elejét venni, hogy a vállalkozásban bizony nem ritkán jelentkező konfliktusok ne okozzanak válságot - magában a családban. Támogatás a beszállítóknak Veszprém (MTI) - Jövőre már nemcsak az exportot hozó vállalkozások kaphatnak támogatást, kamatmentes hitelben részesülhetnek az alkatrész beszállításra készülő kis cégek is - közölte pénteken Veszprémben Gulácsi Gábor, az ipari tárca helyettes államtitkára. Ä beszállítói konferencián szólt arról is: erre a célra összesen hat- százmillió forintot különítettek el, amely pályázatok alapján vehető igénybe. A helyettes államtitkár rámutatott többek között: a beszállító iparág fejlesztése jelentős gazdasági előrelépéssel jár, erre azonban fel kell készülni technológiával, szaktudással egyaránt. Fontos, hogy ezek a cégek megszerezzék a nemzetközi minőségi bizonyítványt, ezért az ezzel kapcsolatos költségek felét a minisztérium állja. Természetes, hogy olyan beszállítói tevékenységre törekednek a cégek, amely lehetőséget ad a saját fejlesztő munkára, de nem kell szégyellni a bérmunkát sem. Megkérdeztük a vállalkozót: Mi a véleménye az energiaár-emeiísről? Piacokat kell felszámolni- Egyszerűen nem értem hova emelik már az árakat. Ha tényleg 25 százalékkal drágább lesz az energia jövő januártól, lehet, hogy a létszám- leépítésen kell majd gondolkodnom. Bármennyire is sajnálom, nem vagyok biztos benne, hogy érdemes a mai felállásban tovább folytatni tevékenységünket. A költségek növekedése miatt már eddig is egyre ösz- szébb húztuk magunkat - kezdte Török Lajosné, a Mezőzombori Péküzem egyik tulajdonosa. - Mivel a kemence a drágább gázzal is ugyanannyi idő alatt süti meg a kenyeret, kénytelen leszek további költségtényezőket lefaragni. Egy olyan kisüzem mint a miénk ugyanis a kenyér árában nem érvényesítheti belátása szerint a költségnövekedést. Ha meg akarjuk tartani fontos megrendelőinket, igazodnunk kell a kenyérgyárak áraihoz. Ez viszont a „költségesebb" vevőkör elvesztését eredményezi. Ha az autók fenntartását nem vagyunk képesek fedezni, nem tudunk szállítani a 30-40 kilométerre lévő megrendelőknek. Ha kevesebb az igény, nem érdemes két kemencét fűteni, eggyel viszont nem tudunk eleget sütni, ezért újabb piaci kát kell felszámolni. Ez egy ördögi kör, ami már korábban elkezdődött az üzemanyag árának emelésével. A végeredmény: egy teljesen leépített üzlet, és tizedrészben kihasznált kapacitás. A legbosszantóbb, hogy úgy látszik, a korábbi fejlesztések soha nem fognak megtérülni. Nehéz évkezdet jön- A mi szakmánkban mindig fokozottan érezteti hatását az energiaáremelés, mert az alapanyag gyártás és a feldolgozás is rendkívül energia- igényes műveletekből áll össze - tudtuk meg Bátai Istvántól, a miskolci székhelyű Díszkovács Kft. tulajdonosától. - A kohászatoktól vásárolt alapanyagok, várhatóan 20 százalékkal kerülnek többe jövőre. A kovácsolás költségei is hasonló nagyságrendben emelkednek majd. Együttes hatásuk a konkurencia élesedését fogja eredményezi. A verseny azoknak a vállalkozásoknak „kedvez", amelyek már korábban takarékos technológiákat vezettek be, mert az áremelés után nehéz lesz ehhez forrást teremteni. A kisebb, tőkeszegény vállalkozások azzal a lehetőséggel sem élhetnek, hogy - az idei, még olcsóbb áron - nagyobb alapanyag készletet halmozzanak fel. Nem nagy jóstehetség kell ahhoz, hogy világosan lássuk, nehéz évkezdet elé nézünk. A díszesen kovácsolt termékek már most sem olcsók, így a kereslet sem igazán élénk irántuk. Ebből következik, hogy a költségek növekedését nem háríthatjuk tovább a vásárlókra. Abban bízom, hogy a termékszerkezet átalakításával, fizetőképes - főleg külföldi- piacok felkutatásával talán mérsékelhető némileg az energiaár-emelés hatása. A vállalkozás stabilitását mindenképpen meg kell őrizni, ezért termékeink forgalmazásának saját kézbe vonásával, a kereskedelmi árrés megtartásával is igyekszünk a bevételeket növelni. Még több munka...- Az energiaár-emelés vállalkozásokat sújtó hatását akkor láthatjuk világosan, ha figyelembe vesszük a közterheket is, amelyeket fizetnünk kell- jelentette ki Szőke Zoltán, a miskolci Milax Építő és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. - Az építőipari vállalkozások többsége elöregedett gépparkkal dolgozik. Az adóterhek nagysága miatt pedig nem volt lehetőségük tartalékokat képezni az elmúlt években, így forrásuk sincs arra, hogy modernebb, költségkímélő gépeket vásároljanak. Az építőipar árai már elég magasak ahhoz, hogy a most még fizetőképes kereslet ne tudja átvállalni az energia árának növekedését. A megnövekedett költségeknek a megrendelőkre hárítása egyébként is tovább csökkentené az építési kedvet. A piacvesztést pedig senki nem engedheti meg magának, ezért az energia áremelés egyértelműen a vállalkozások nyereségének további elvonását eredményezi. Már eddig is az volt a vállalkozók „szlogenje", hogy több munka kevesebb pénzért, most ez annyiban módosul, hogy még több munka még kevesebb pénzért. Szerintem az államnak legalább kedvezményes hitelekkel kellene segítenie a vállalkozásokat a modernebb gépek vásárlásában - általában a gazdaság modernizálásában -, mert a mostani adóterhek mellett képtelenek erre önerőből. I Török tajosné pékii/om-tulajdonos Szőke Zoltán ügyvezető igazgató Bátái István díszkovács
