Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-03 / 282. szám

8 A Itt-Hon 1996. December 3., Kedd _Abaúti Portré A nyugdíjas állatorvos Szendrő (ÉM ­BGY)-Avajdasá- ' gi Óbecsén látta meg a napvilágot 1919-ben Papp Kálmán, aki 1943- tól Szendrőben él. Elemi iskoláit és gimnáziumi tanul­mányait Óbecsén folytatta, majd a zágrábi horvát nyelvű állatorvosi egye­temre járt. Szigorlóként aztán átkerült Budapestre, és itt szerzett 1942-ben magyar diplomát. Rövid ideig Zalában volt állatorvos, 1943-ban pedig Szend- rőbe költözött, hogy minél távolabb le­gyen otthonától, mert osztálytársainak elejtett szavai, utalásai alapján így kel­lett döntenie. Majdani felesége. Komá­romi Irma székely származású. Az ő szülei a tordai hasadék szájadékában lévő Mészkő községben tanítóskodtak, s 1927-ben költöztek Budapestre. A társasági életről vidéken sem mondott le Papp Kálmán, itt talál­kozott leendő arájával, akivel 1955- ben házasodtak össze. Két gyerme­kük született. Kálmán jelenleg 39 éves, vállalkozó háziorvos Edelény- ben. Az ő felesége is orvosnő, a mis­kolci Semmelweis Kórház anesztezi­ológusa. Öt éve azonban gyesen van. A legkisebb gyermekük: Deadóra ki­lenc hónapos, Lilla-Lucia két és fél éves, Kálmán pedig ötéves. Mindeh­hez azt fűzte hozzá az 1983-ban nyug­díjba vonult állatorvos, hogy úgy lát­szik, náluk családi betegség a Kál­mán név, hiszen unokája már „IV.” Kálmán, mivel az ő édesapja is ezt a keresztnevet viselte. A 41 éves Papp Lucia - aki tanító­nő Mezőkövesden - férjével Tardon él. Nekik is három gyermekük van: Gá­bor 13, Ferenc 12, László 10 éves - va­lamennyien a mezőkövesdi katolikus általános iskolában tanulnak. Pályája kezdetén 11 település tar­tozott Papp Kálmán állatorvosi kör­zetébe Szendrőládtól egészen Debrété- ig. Nyugdíjba vonulásakor már csak Szendrő, Galvács, Abod és Szuhogy. Szendrőben akkor még kettőezer szar­vasmarhát tartottak, ma jó ha kétszá­zat. Az első időkben ellátási területén ötezer tehén volt, ma ugyanezen a vi­déken hatszáz sincs. Negyven esztendei munkaviszony után persze megfárad az ember - mondja -, de úgy érzi, örökre itt ma­rad a legszegényebb régióban, a Bód- va-völgyében. Fia is Szendrőben épít­kezett. Nyugdíjból megélni persze szinte lehetetlenség, ezért méhészke­déssel pótolja a hiányzó forintokat. Száz méhcsaládja van kis tanyáján, Büdöskútpusztán. A felesége is jól van, egészséges, huncut baráti köré­nek tagjai ugratják is őket: „Könnyű nektek, három orvos is van a csalá­dotokban”. (Ál)bombariadó az iskolai bálon A AZ ENCSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG HÍREI A • ITALBOLTI BÁNTAL­MAZÁS. Garázdaság elkö­vetése miatt indult eljárás Sz. B. baktakéki lakos ellen, mert november 4-én a bak­takéki italboltban minden előzetes indok és szóváltás nélkül tettleg bántalmazta H. G.-né baktakéki lakost, aki a bántalmazás következ­tében nyolc napon belül gyó­gyuló sérülést szenvedett. • BOMBARIADÓ A BÁ­LON. Eljárás indult isme­retlen tettes ellen, aki no­vember 23-án, este negyed hétkor telefonon felhívta a halmaji általános iskolát és bejelentette, hogy az épület­ben bomba fog robbanni. A jelzett napon az iskola épü­letében bált rendeztek. Az épület átvizsgálása során robbanószerkezetet nem ta­láltak. • ÉJJELI TYÚKTOLVAJ. November 23-ra virradó éj­jel egy eddig ismeretlen tet­tes bement R. I.-né 73 éves, nyugdíjas, gadnai lakos la­kásának udvarára. A tyúkó- , Ion megbontotta a tetőt, és 18 tyúkot 17 ezer 496 forint értékben eltulajdonított. • • BOLTI SZARKA. Betö­réses lopás miatt indult el­járás ismeretlen tettes ellen, aki november 25-re virradó éjjel a raktárajtó megbontá­sával behatolt a Gönc és Vi­déke Áfész Göneruszkán lé­vő 25. számú vegyesboltjába, és onnan dohányárut, sze­szes italt és édességet tulaj­donított el 60 ezer forint ér­tékben. • KOCSMAI VEREKE­DÉS. Garázdaság miatt in­dult eljárás L. E. 46 éves, foglalkozás nélküli, korláti lakos és H. Gy. 34 éves, fog­lalkozás nélküli, mérai lakos ellen, akik november 21-én Korlát községben, az ital­boltban szóváltást követően egymásra támadtak. H. Gy. egy sörösüveggel bántalmaz­ta L. E.-t, minek hatására L. E. zsebkésével támadt H. Gy.-re. A cselekmény kap­csán H. Gy. nyolc napon be­lül gyógyuló sérülést szenve­dett. Cselekményükkel az italboltban tartózkodók kö­rében megbotránkozást, ria­dalmat keltettek. • MOTOROSSAL ÜTKÖ­ZÖTT. Közúti baleset oko­zása miatt indult eljárás R. I. encsi lakos ellen, aki no­vember 8-án reggel hat óra előtt öt perccel Encs város belterületén, a Petőfi út 63. szám előtti útszakaszon, az általa vezetett és B. L. en­csi lakos tulajdonát képező személygépkocsival szabály­talan megfordulásba kez­dett. Ennek következtében összeütközött az őt kikerülő M. I. 31 éves, villanyszerelő, encs-gibárti lakos által veze­tett motorkerékpárral. A baleset következtében M. I. nyolc napon túl gyógyuló sú­lyos sérülést szenvedett. • TETTEN ÉRT BETÖ­RŐ. Betöréses miatt indult eljárás ismeretlen tettes el­len, aki november 20-án dé­lután hat óra körül az abla­kot betörve behatolt J. I. miskolci lakos tulajdonában lévő, Szikszón található la­katlan lakásába, és onnan különböző konyhai felszere­léseket, ruhaneműket kísé­relt meg eltulajdonítani. Az elkövetőket a rendőijárőr tettenérte. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy a bűncselekmény elkövetésé­vel F. I. 31 éves, foglalkozás nélküli, miskolci és F. A. 53 éves, foglalkozás nélküli, szikszói lakosok alaposan gyanúsíthatok. • ISMERETLEN BEHA­TOLÓ. Betörés miatt indult eljárás ismeretlen tettes el­len, aki november 21-re vir­radó éjjel a tetőn át behatolt K S.-né, szikszói italboltjá­ba, ahonnan szeszes italt, dohányárut és édességet tu­lajdonított el 180 ezer forint értékben. (Az információkat Sulyok János rendőr alezredes, bűn­ügyi osztályvezető bocsátotta rendelkezésünkre.) Gyerekek honi rajzasztala Egy jaguárbébi A kilencéves meszesi származású Soltész Andrea rajza Kilencedik ciklusban a község élén Gesztely (ÉM - NZ) - A köz­ség gyarapodni látszik. A 37-es útról nézvén igencsak mutatós házsor jelzi a vi­szonylag friss építkezése­ket. Ä Miskolc közeli telepü­lés mostanra jól „kistafí- rungozta” magát. Intéz­ményhálózata teljes körű és a közeljövőben 100 százalé­kosnak mondhatják az inf­rastruktúra kiépítettségét. A község életéről Szemán And­rással kezdtük a beszélgetést, akit - ritkaság megyeszerte, de talán országosan is - immár ki­lencedszer választott a lakos­ság a község élére. • Gesztelynek és Újha­rangodnak 2812 lakossal jelen­leg közös önkormányzata van - kezdi Szemán András. - Ko­rábban a Csavaripari Vállalat­hoz jártak sokan dolgozni, most ott 20-25-re apadt a lét­szám. Ezen kívül a BVM al- sózsolcai gyárában, a Bocsi Sörgyárban, a Miskolci Pa­mutfonóban találtak munkát a gesztelyiek, illetve a diósgyő­ri kohászatban is. Mára jócs­kán megcsappantak a munka- lehetőségek. Nálunk is sok a munkanélküli, a jövedelempót- lós: a munkaképes lakosság 20-25 százaléka. □ Nyilvánvalóan ez erősen meg­terheli az önkormányzat büdzséjét... • Nemcsak ez, hanem az ehhez kapcsolódó rendszeres szociális- és nevelési segélyigények is. □ Kiépült a községben az intéz­ményhálózat, az új, mutatós, nagyobb iskolaépület mellett vi­szont még több helyen láttuk ki­írva: általános iskola. • így igaz. 1969-ben épült egy négytantermes iskola, majd ’83—85-ben egy kilenctanter- mes, tornateremmel. Ezen kí­vül felújítottuk a régi kisegítő, temetőaljait, és a korábbi veze­tőjéről Kazaróczinak nevezett iskolát is megtartottuk. Az al­sótagozatosok három helyre járnak, a felsősök pedig a köz­pontiba. □ Ennek előnye, hogy a kicsik­nek nem kell messzire járni, de a tagoltság terheli a tantestü­letet. És Újharangod? • Ott az alsósok 1-3 összevont Terefere bevásárlás után oktatásban részesülnek, a töb­biek bejárnak a falugondnoki busszal. Ez az óvodásokat is be­hordja, ezenkívül a gyógyszer- vásárlástól kezdve több min­denben segíti az ott lakókat. Területünkön az egészségügyi ellátásban vállalkozóként dol­gozik a háziorvos, a fogászati szakrendelés is biztosított. □ Az infrastruktúrát tekintve adott az ivóvíz, a gázhálózat, nehezebben, de kielégítették a telefonigényeket is. Csupán a szennyvízhálózat van hátra? • Ami a szennyvíz elvezeté­sét illeti: egy térségi társulás tagja vagyunk, ez is megoldó­dik belátható időn belül. Két egyháznak élnek hívei a községben. A római katolikusé és a reformátusé. A képviselő- testület egyik tagja, egyben al­polgármester, Végh Ernő éde­sapja volt több éven át Gesztely református lelkésze. • Fő foglalkozásomat tekintve a volt Lenin Kohászati Művek­nél dolgozom az elektromos szakmában. 1969-ben kerültem ide, édesapám volt a község re­formátus lelkésze - mutatkozik be Végh Ernő. - Én régen sem szégyelltem református vallá­somat. Természetesen ennek folytán az egyházban kezdődött a közéleti szereplésem, azt foly­tatni is akarom, én vagyok a gyülekezet gondnoka. Fotó: Knyizsák Ferenc □ Hogyan látja képviselőként a községi testület munkáját? • Az első ciklusban még voltak nehézségeink, szigorúbbak vol­tak a viták. A mostaniban is vannak nézetütközések, de ezek természetesek és kezelhe­tőbben jelennek meg. □ A polgármester urat immár kilencedik alkalommal válasz­tották a község élére. Ennek mi­ben látja okát? • Erre egy mondattal is lehet válaszolni: igaz magyar ember­ként igyekszik jót cselekedni, akkor is, ha az nem mindig si­kerül. A polgármester úr édesapámmal együtt kezdett itt dolgozni. Jól megértették egy­mást még akkor is, amikor ezt nem „díjazták” hivatalból. Bancsók Dezső a cigánykisebb­séget képviseli az önkormány­zatban, civilben gépkocsive­zető. • Gesztelyben a lakosság egy- hatoda tartozik a cigánykisebb­séghez - mondja. - Köztük sok a munkanélküli, a kisjövedel­mű, a nagycsaládos. Büszkék vagyunk viszont arra, hogy a ’70-es, ’80-as években szép, két- három szobás lakásokat építet­tünk „Cs”-lakások címen. A pénztelenség miatt viszont most nyugtalanító az OTP-tör- lesztés, többen nem tudnak fi­zetni. Mi lesz ebből? Munka­hely kellene minél előbb. A Tartalomból Öt halmon épült település A múlt ismerete erőt ad a jelen és a jövő küzdelmeinek vállalásához - mondják Hemádnémetiben. Ami azt illeti: küzdelmekben, megpróbáltatá­sokban nem volt hiány az elmúlt szá­zadokban. Az eddigi kutatások, meg­jelent tanulmányok bizonysága szerint Hemádnémeti Árpád-kori település, azonban a tatárjáráskor teljesen el­pusztult. Ezt követően német telepe­seket költöztettek ide. Szilágyi György, Hemádnémeti polgármestere készsé­gesen kalauzol végig a területen, mi­közben felidéződik a község történe­lemben gazdag múltja. (3. oldal) A szenvedélyes faluszerető Nagy Zoltán, az Észak-Magyarország nyugalmazott főszerkesztője által irt nekrológból értesültem arról - írja Ba­konyi Béla Abaújszántóról -, hogy Vavrek László, kedves barátom, Bol­dogkőváralja szeretett polgármestere itt hagyott bennünket. A melegszívű embert nemcsak a családja, községe gyászolja, de könnyet ejtenek érte ba­rátai is, akik Abaúj példaképeként is­merték és szerették. (6. oldal) Mozdul(t) a falu Családi sportvetélkedőt rendezett a Baktakéki Körzeti Általános Iskola Hangyaboly Sportköre „Mozdul a falu” címmel. A sportvetélkedő lényege az volt, hogy családonként legalább egy felnőtt és egy gyermek vegyen részt a küzdelemsorozatban, amelyre a belé­pés természetesen csak tornacipőben volt lehetséges. A sportszombat régi dédelgetett álma volt már a baktaké­ki tantestületnek. (7. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents