Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-18 / 295. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1996. December 18., Szerda „Téka László, a lovag Vass Tibor A Nemzeti Tankönyvkiadó a közelmúltban je­lentette meg második részét annak a terve­zett kultúrtörténeti trilógiának, mely a ma­gyar középkort annak meghatározó alakjain keresztül kísérli meg bemutatni. A Szent Ist­vánról szóló monográfia után Keresztény lo­vagoknak oszlopa címmel a Szent László-ha- gyománykör minden eddiginél alaposabb, át­fogóbb bemutatását veheti kézbe az olvasó. Az István halála után kezdő, évtizedekig tartó „válság” László trónralépése után szűnt meg: olyan szilárd feudális királyságot épített ki, melynek legfontosabb jellemzői közül a magántulajdon sérthetetlenségének rendkí­vül szigorú törvényi szabályozását, az állam és egyház szentségének helyreállítását, az új­fajta gazdasági és szellemi kapcsolatok kiépí­tésének igényét emelhetjük ki. Nem véletlen tehát, hogy László az 1090-es évek elejére már európai tekintélyű politikussá, országa pedig európai nagyhatalommá nőtt. Azt hihetnénk, eleve kudarcra van ítélve az, aki arra vállalkozik, hogy e legendássá vált személyt és az évszázadokon keresztül köréje szerveződő széles hagyománykört szin­te a legapróbb részletekig bemutassa. Soka­dik nekifutásra is úgy tűnik, hogy Magyar Zoltánnak, e kötet szerzőjének sikerül felmu­tatni mindazt, amit Szent László-hatásnak nevezhetünk a művészetben, a néphagyo­mányban, a néphitben, az irodalomban. A ki­rályt ábrázoló szobrok, fal- és oltárképek, iparművészeti emlékek számbavételét tartal­mazó fejezet után a Lászlót körülvevő legen­dák folklórmotívumairól ír, külön-külön rész­ben tárgyalja a falképciklusokat és azok tör­téneti vonatkozásait. Meglepő, mindeközben mily rafináltan mellőzi a „tankönyvízt”, néhol hogyan tudja ötvözni a szórakoztató történelmi regények könnyed stílusát a szaktudományok megke­rülhetetlen, sajátos nyelvezetével. Éppen ezért „kortalan” ez a könyv, ugyanúgy hasz­nos lehet az általános- és középiskolákban éppúgy, mint az egyetemi szemináriumokon. Tanára válogatja majd, hogy a rengeteg mű­vészettörténeti, néprajzi információ mellett hogyan használható segédletként a könyv igen gazdag képgyűjteménye (több mint 100 rajz, metszet, színes fényképfelvételek, térké­pek, táblázatok). Egyetemi díjak Miskolc (ÉM) - Az Oroszországi Természet- tudományi Akadémia Farkas Ottó pro­fesszort, a műszaki tudomány doktorát, a Miskolci Egyetem rektorát november 19-én az Akadémia rendes tagjává választotta, elis­merve ezzel a professzornak a vaskohászati tudományok fejlesztésében évtizedeken át végzett eredményes munkásságát és a külföl­di intézményekkel közösen végzett kutató-fej­lesztő tevékenységét. Az elismerést a legutób­bi Egyetemi Tanácsülésen V.G. Timinszkij akadémikus, az Oroszországi Természettudo­mányi Akadémia elnöke és S. S. Lichterman akadémikus, az Akadémia alelnöke adta át. Ugyanekkor a vendégként itt tartózkodó akadémiai személyiségek a Nemzetközi Ter­mészeti és Társadalmi Tudományos Akadé­mia kiemelkedő, elismerését jelentő Szent- György-kereszt Érdemrendjét adták át a tu­domány és közgazdaság fejlesztésében kifej­tett tevékenységéért Farkas Ottó rektornak és Czabán János rektorhelyettesnek. Szobor alatti szobrok A új bemutatók miatt - pénteken A denevér című nagyoperett, szombaton Az ember tra­gédiája - is elfoglaltak a Miskolci Nemzeti Színház művészei, a különböző műhelyek munkatársai. Ennek ellenére elvállalták a Széchenyi-szobor tövében látható betlehem elkészítését. A kompozíció egésze is rendkí­vül látványos, de külön-külön is érdemes megfigyelni az egyes figurákat. A szobrok Veres Attila festőművész, a Miskolci Nemzeti Színház festőtárvezetőjének keze munkáját dicsérik. Fotó: Végh Csaba A teológia és a művészet szolgálója Máger Ágnes festőművész oltárképet is fest a szendrői templomba /V ­Máger Ágnes munka közben a szendrői római katolikus templomban Fiup Gabriella Miskolc, Szendrő (ÉM) - Giotto, Mantegna, Michelangelo - hár­man azok közül, akik valaha templomot festettek, akikről feljegyezte a művészettörténet, hogy a szellemi felkészültségen túl micsoda fizikai erőt kívánt egy-egy freskó elkészítése. Állí­tólag Michelangelo egy időben a leveleket is csak a feje felé tartva tudta elolvasni, annyira megszokta a Sixtus-kápolna mennyezetének festése közben ezt a kényelmetlen testhelyze­tet. Máger Ágnes nem panasz­kodik, pedig a szendrői temp­lom festésekor neki sem volt könnyebb dolga, mint a nagy elődöknek.- Fekete voltam a szénportól, ami­kor pauszoltam fel a képek alapját- mondja mosolyogva. - Nem is olyan könnyű megtartani a mennyezeten a hártyalapokat. Hogy segítsek magamon, egy más­fél méteres pálcával hosszabbítot­tam meg a karom. Nehéz munka, de szép feladat volt... — Nem jelent-e megalkuvást, ha a teológia szolgálatába kell állíta­nia a művészetet? - vetődik fel a kérdés. De Máger Ágnes ingatja a fejét. Szavaiból kiderül, az is kihí­vást jelenthet, ha az adott keretek között maradunk, és így is létre tu­dunk hozni valami újat, eredetit, értékeset. Aztán a nagy elődök pél­dáit hozza, a Sixtus-kápolnát emlí­ti: az ember elképed a színkaval- kádtól. Majd közelebb jön térben és időben: Takács István mezőkövesdi templomfestő is szabadon enged­hette fantáziáját, a matyókat is odafestette a templomok falára. De ó sem érezte, hogy megkötötték volna a. kezét.- Természetesen a templom plé­bánosával, Lengyel Gyula kanonok úrral megbeszéltük, hogy mit ábrá­Budapest (MTI) - Mozgalmas esztendőt tudhat maga mögött az Akadémia Kiadó. Á tulajdo­nosváltás óta a kedélyek lecsil­lapodtak: a tudományos könyv­műhely töretlen erővel,"lelkese­déssel és hittel dolgozik - mondta Zöld Ferenc vezérigaz­gató, az Akadémiai Kiadó kará­csonyi könyvkínálatát bemuta­tó sajtótájékoztatón. A kiadó vezetője beszámolt arról, hogy az utánnyomásokkal együtt összesen 83 kiadványt jelentettek meg az idén, kétharmada új kötet volt. A legtöbb könyv a humán tu­dományok területén született ered­ményeket mutatta be, de a külön­féle szótárak száma is csaknem Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - A Népszerű Ze­nei Estek elnevezésű koncert­sorozat keretében Csajkovszkij Olasz capriccioját, Doppler d- moll versenymű két fuvolára című kompozícióját - Csetényi Gyula és Siklósi Tamás fuvola- művész közreműködésével - és Dvorák Szláv táncok című vá­logatását adta elő a Miskolci Nemzeti Színházban hétfőn es­te a Kovács László vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar. A rutinos koncertlátogató már ész­revehette, sajátos hangulata van a Kovács László által dirigált kon­certeknek. A Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjének pó­diumra lépésekor a közönség hát­radőlhet és átengedheti magát a muzsikának, hiszen Kovács László végtelen nyugalma, inkább kérő, mint parancsoló gesztusai, a jó megoldásokat azonnali mosollyal nyugtázó reagálásai, kimért, pon­tos, mégsem satuba fogott mozdu­latai nemcsak a zenészekre, de a zoljanak a képek. Mivel a szendrői eredetileg ferences templom volt, ő azt szerette volna, ha ez több ké­pen is megjelenik. A ferences szen­tek történetei nagyon szépek, de vi­zuálisan nem igazán izgalmasak, ráadásul a ruhájuk miatt is egyfor­máknak tűnhetnek. A plébános úr elfogadta érvelésemet. így végül csak Szent Ferenc életének egy-egy jelentős mozzanata került a főhajó­ba. Emellett ott van a Szenthárom­ság-ábrázolás, a négy evangélista képe, az Angyali üdvözlet és a Fel­támadás. A nagy képeket kísérő nyolc, másfél méter átmérőjű ton- dóban Jézus életének egy-egy jele­netét festettem meg. Mivel Szendrőben nem új temp­lom épült, azt hihetnénk, a festő­művész a korábbi minták alapján dolgozhatott. De - sajnálatos mó­don - még a múlt sem kötötte meg a kezét. Évtizedekkel ezelőtt a mű­emlékvédelem állagmegóvási in­dokkal lefestette az eredeti freskó­kat, maradtak a csupasz falak. elérte a harmincat, amelyek a ki­adó legsikeresebb exportcikkei közé tartoznak. A korábbi évekhez ké­pest kevesebb lett az úgynevezett közös kiadások száma, amely a nyugati könyvkiadást is jellemző recesszióval, továbbá a magyaror­szági előállítási költségek emelke­désével magyarázható. Az Akadé­miai Kiadó 1992 óta foglalkozik önálló exporttevékenységgel: az idén 13 ezer könyvet postázott Ar­gentínától Ausztráliáig, Indonéziá­tól Kanadáig. Zöld Ferenc a karácsonyra meg­jelent kötetek közül a Párizsban élő Szántai Lajos Atlas Hungaricus című munkáját emelte ki. A kétkö­tetes kiadvány több mint ezer tér­képlapot ír le, amelyek az 1528 és közönségre is jótékony hatással vannak. A muzsikusok pedig hálá­sak a kényeztetésért, amelynek eredményeként az előadás simává, gördülékennyé, hangulati „kilengé­sektől” mentessé válik. Nem volt ez másképp a hétfő es­ti koncerten sem, bár Csajkovszkij Olasz capricciójának a kezdetekor hallott trombitaébresztőre néhány zenésznek egy kicsit még „lustálkodni” támadt kedve, de ezek az apró belépésbéli - még ti- zedmásodpercekben is alig mérhe­tő - különbségek nem rontottak az összképen. Doppler d-moll versenymű két fuvolára című műve előtt még fel­tehető lett volna a zenész találós kérdés (Mi hamisabb egy fuvolá­nál? Két fuvola.), de a lendületes zenekari bevezető után megszólaló miskolci művész-kettős - Csetényi Gyula, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola tanára és Siklósi Ta­más, a Miskolci Szimfonikus Zene­kar tagja - feleslegessé tette az iro­nizálást. Az alkalmi párosból Cse­tényi Gyula képviselte az élesebb hangú, virtuózabb technikájú elő­Most viszont valóban azon dolgoz­nak, hogy megóvják a templomot: feltárták a kriptát, megoldották a vízelvezetést, megtörtént az utóla­gos szigetelés, a díszítőfestést Ki­rály István vállalta, az eredeti főol­tárképen a műemlékvédelem dolgo­zik - az újat Máger Ágnes készíti.- Egyelőre üres a főoltárkép he­lye, mivel nem lehet tudni, mikor végez a műemlékvédelem, ezért kérte a plébános úr, hogy készítsek egy festményt - mutatja a miskolci műteremben kifeszített 4,10-szer 2,85-ös vásznat. - Úgy tervezzük, hogy most az eredeti kép helyére kerül, ha pedig az is elkészül, ak­kor ezt a húsvéti időben veszik elő. A hatalmas vásznon egyelőre csak a főalakok kontúijai látsza­nak, de a festőművész már „látja” a képet. A Bibliát idézi, de mind­annyiunkról beszél, Mária gyászá­ról, arról a mély csendről, mely el­tölti az anya lelkét: „Tudta, hogy ez fog történni, tudta, hogy halálra szüli gyermekét...” 1850 közötti Magyarországot ábrá­zolják. A fóldabroszok leírását kro­nológia, a térkép létrejöttében köz­reműködő személyek bibliográfiája és a legfontosabb hazai, illetve nemzetközi szakirodalom jegyzéke egészíti ki. A legszebb 100 lapot színesben élvezhetik a régi térké­pek gyűjtői. Az Attila és hunjai cí­mű reprint kiadásban szereplő ta­nulmányok a hunok eredetét, tör­téneti szerepét, nyelvét, a hun-ma­gyar kapcsolatokat mutatják be. Erich Fromm Férfi és nő címmel a tudomány, a pszichológiai, a szexu- álpszichológia és a szociológia felől közelítve elemzi a két nem, a férfi és a nő egymás melletti létezésé­nek, illetve együttélésének proble­matikáját. adást, Siklósi Tamás pedig a lá- gyabb, hajlékonyabb hangszínt és a nyugodtabb vérmérsékletet, bár az életkori különbségek előzetesen ennek fordítottját feltételezték vol­na. A mű zárótételében az összjá- tékban apró eltolódások jelentkez­tek és a levegővételek is hallhatób- bá, szaggatottabbá váltak, de mindezekkel együtt is mindkét szólista méltán érezhette magáé­nak a közönség tapsviharát. Dvorák két Szláv táncok címet viselő sorozatának 16 darabjából Kovács László válogatta ki ked­venceit, amelyek a koncert máso­dik felében kápráztatták el a kö­zönséget. A dirigens kitűnő arányérzékkel rakta egymás mel­lé a hangulati ellenpontokat kép­viselő tételeket, amelyek maguk­kal sodorták a befogadót, olyany- nyira, hogy a sokadszori vissza­tapsolás kikövetelte az újrázást, hogy az op. 46-os sorozat második darabjaként ismételten felcsendü­lő Ukrán dumka befészkelje ma­gát az idegsejtekbe és a koncert után egészen hazáig „kísérje” a hallgatókat. Menedékem: a Tisza Tiszaújváros (ÉM) - Zabos Géza Menedékem: a Tisza című kötetét mutatja be Serfőző Simon költő, a Felsőmagyarország Kiadó vezetője ma délután 4 órától a Városi Kiállí­tóteremben (Tiszaújváros, Barcsay tér). A rendezvényen közreműköd­nek a Vándor Sándor Zeneiskola növendékei. Köszöntős tárlat Miskolc (ÉM) - Karácsonyi köszön­tő címmel nyílik kiállítás az Eötvös József Szakmunkásképző és Szak- középiskola művészeti tagozatos ta­nulóinak munkáiból ma, szerdán délután fél 2-től az Eötvös Galériá­ban (Miskolc, Gagarin u. 54.). A tár­latot Kömyey László, a miskolci pol­gármesteri hivatal közoktatási és közművelődési osztályvezetője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Ünnepi muzsika Miskolc (ÉM) - A miskolci Faze­kas Utcai Általános Iskola és Zene­iskola növendékei adnak karácso­nyi koncertet december 19-én, csü­törtökön este 7 órától a miskolci minorita templomban, december 20-án, pénteken délután 5 órától pedig az iskolában. A koncerteken többek között Mozart-, Bach-, Scu- bert-, Bárdos-, Corelli- és Diabelli- művek hangzanak el. Iskolai mulatság Miskolc (ÉM) - Karácsonyi mulat­ságra várják a város nyolcadikos diákjait és szüleiket december 19- én, csütörtökön délelőtt 9 órától a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolában (Miskolc, Kis-Hu- nyad u. 9.). A vidám programok ugyanis az iskola tevékenységi kö­réből villantanak fel néhány szele­tet. Hurkát, kolbászt és egyéb fi­nomságokat készítenek, ünnepi asztalt terítenek, mézeskalácsot sütnek és káposztát savanyítanak. A sütés-főzés után pedig karácso­nyi énekekkel szórakoztatják az ér­deklődőket. Rajzok Baskíriáról Kazincbarcika (ÉM) - Két ka­zincbarcikai tanuló rajzait is bemu­tatják december 25. és 1997. janu­ár 5. között a Magyar-Baskír Bará­ti Társaság által hirdetett gyer- mekrajzpályázat anyagából össze­állított tárlaton a Fővárosi Nagycir­kuszban. A Mit tudsz Baskíriáról? címmel meghirdetett országos rajz­pályázatra 239 pályamű érkezett 39 településről. Az egyéni induló­kon kívül 17 iskola is jelentkezett. Az egyetemi adjunktusokból, festő­művészekből, történészekből álló zsűri 32 egyéni és 23 iskolák által beküldött rajzot talált bemutatásra méltónak. Megyénkből a kazinc­barcikai Kazinczy Ferenc Kertváro­si Általános Iskola tanulói: a 13 éves Kókai Zsanett és a szintén 13 éves Szabados Tamás alkotásai lát­hatók majd a budapesti kiállításon. A bemutatott munkákat a tervek szerint a szervezők vándorkiállítá­sokra viszik - belföldön elsősorban a rajzoló gyermekek iskolájába - külföldön pedig Baskíriába, Csu- vasfóldre és Tatárországba. Karácsonyi ének Miskolc (ÉM) - Közös karácsonyi éneklésre várják a miskolci 40. Számú Általános Iskola (Herman O. u. 2.) tanulói, énekkarosai az is­kola előtti szabad térre a környék lakóit december 19-én, csütörtökön délután 4 órától. Görög táncház Miskolc (ÉM) - Görög táncházat tartanak december 20-án, pénte­ken este 7 órától a Miskolci Égyez- tem E/2-es klubjában. Kör-képek Kazincbarcika (ÉM) - Az Izsó Miklós Képzőművészeti Kör alkotó­inak munkáiból nyílik kiállítás de­cember 19-én, csütörtökön délután 4 órától Kazincbarcikán a Városi Kiállító teremben. Az Akadémiai Kiadó újdonságai Feleslegessé vált találós kérdés Kovács László és a Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye n

Next

/
Thumbnails
Contents