Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-18 / 295. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Háttér 1996» December 18», Szerda „Koncepciós perek” törvénye Pozsonyban Pozsony (MTI) - A szlovák parlament ked­den módosította a „köztársaságvédelmi tör­vényként” is aposztrofált Btk-t. A kormány- koalíció - elsősorban a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) - részéről szorgalmazott törvényt az el­lenzék folyamatosan kifogásolta, és hasonló álláspontot képvisel a kérdésben Michal Ko­váé államfő is. Az Európai Unió, az Európa Tanács, de más nemzetközi szervezetek is sú­lyos aggodalmaiknak adtak hangot amiatt, hogy a kormánypárti többség biztos szavaza­taira számítva olyan törvényt akarnak szen­tesíteni, amelynek alapján politikai leszámo­lásokra, koncepciós perekre is sor kerülhet. Az Európai Unió és az Egyesült Államok többszöri írásos figyelmeztetésében külön hangsúlyt kapott a tervezet miatt kialakult nyugati aggodalom. Emlékezetes, hogy a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt - miután közel egy évig ellenezte a magyar-szlovák alapszerző­dést, és elzárkózott annak támogatásától - csak azután és annak fejében állt kötélnek, hogy a köztársaság védelméről szóló törvény megalkotására kapott ígéretet. Ä keddi szavazáskor a 150 tagú parla­mentnek csupán 77 képviselője volt jelen, és a törvényt 66 támogató szavazattal fogadták el. Az ellenzék a szavazáskor nem tartózkodott a teremben, mert azonosult azzal véleménnyel, miszerint Szlovákia a polgárok többsége és a Nyugat által elfogadhatatlannak tartott tör­vény szentesítésével Kelet felé hátrál az euró­pai integráció elől. A hárompárti Magyar Koalíció képviselői azt hangoztatják: a gyülekezési szabadságot, a szabad véleményt és a polgári társadalom számos ismérvét háttérbe szorító törvény nem csak a szlovákiai magyarok ellen irá­nyul, de a szlovákokat is ugyanígy fenyegeti, hiszen a törvény hatályba lépése után a köz­társaság érdekeinek védelmére, területi egy­ségének megőrzésére hivatkozva a hatalom számára kényelmetlen megnyilatkozások so­rát az ország függetlensége elleni támadás­nak minősíthetik, és börtönnel büntethetik. A két hét múlva, január elsejei hatállyal elfogadott törvényt a köztársasági elnök vár­hatóan ismét nem írja alá, és szinte biztos, hogy az alkotmánybíróság elé kerül. Szuper számítógép A kaliforniai székhelyű Intel Corp. bejelentet­te: létrehozta a világ legnagyobb teljesítmé­nyű számítógépét. A szuperkomputer másod­percenként egymilliárd művelet elvégzésére képes. Sebessége háromszorosa az eddigi csúcstartó, a japán Hitachi 1995-ös gépét, ami másodpercenként háromszázhatvan- nyolcmilliárcl műveletet hajt végre. Fotók: AP Az ötös számú folyosó Trieszt (MTI) - Az öt közvetlenül érintett or­szág - Olaszország, Szlovénia, Magyarország, Ukrajna és Szlovákia - közlekedési minisztere és az Európai Unió képviselője aláírta az V. Európai Közlekedési Folyosó létrehozásáról szóló egyetértési nyilatkozatot. A kombinált - közúti és vasúti - közlekedési folyosó az olasz- országi Triesztet köti össze Szlovénián és Ma­gyarországon áthaladva Ukrajna fővárosával, Kijewel. Az V. európai folyosó a távlatokban Velencénél csatlakozik az Európai Unión be­lüli Transzeurópai Közlekedési Hálózathoz (TEN), s így a franciaországi Lyonon keresz­tül a spanyolországi Barcelonáig jut majd el. A Triesztben aláírt egyetértési nyilatkozat öt évre szól. Meghatározza a közlekedési fo­lyosó fő nyomvonalát, a megvalósíthatósági tanulmányok szempontjait. Rendelkezik az információcseréről, az egyes műszaki normák kidolgozásáról, a határátkelések megkönnyí­téséről. Külön hangsúlyozza, hogy a felek igyekeznek a lehető legnagyobb mértékben bevonni a magánszektort a közlekedési folyo­só megvalósításába. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter szerint reálisnak tekinthető, hogy magyar területen 2005 és 2010 között készülnek el a folyosóhoz tartozó autópályák. A magyar-szlovén vasúti szakasz várhatóan 2000-re felépül, míg a Ljubljana-Trieszt vas­útvonal kiépítéséhez a környezeti viszonyok miatt legalább 10 év kell. Ukrajna irányában elsőként a vasúti összeköttetés fejlesztése várható, ami kedvezően hat majd a záhonyi átrakodó kapacitások kihasználására. Inspiráló lehet a légi esküvő A Boeing-McDonnell-frigy hatása az európai repülőgépiparra Philip Condot, a Boeing és Harry Stonecipher, az MD elnöke bejelenti a nászt London (MTI) - A Boeing és a McDonnell Douglas amerikai repülőgépgyártók házassága felgyorsíthatja mind a polgári, mind a katonai repülőgépgyár­tás konszolidációját Európá­ban - vélekednek elemzők. Iparági szakértők úgy látják, az amerikaiak újabb lépést tettek sa­ját védelmi iparuk megszilárdítása felé, s még agresszívebb versenyre lesznek képesek nem csupán - Eu­rópából tekintve - harmadik piaco­kon, köztük a Közel- és a Távol-Ke­leten, hanem az európai piacokon is. A nyugat-európai Airbus kon­zorcium jelenleg próbálja szoro­sabbra kovácsolni négy tagú - brit, német, francia, spanyol - szövetsé­gét, s a hadiipari üzleteket is meg­próbálja összefogni, hogy sikerül­hessen elérni azt a kritikus mérté­ket, amely elengedhetetlen az ame­rikaiakkal folyó versenyhez. Euró­pa legnagyobb hadiipari exportőre, a British Aerospace már több ízben is szövetkezésre szólította fel a „kontinenstárs” cégeket azután, hogy számottevően lecsökkent az USÄ védelmi kiadása, s emiatt az amerikai vállalatok még kiéhezet- tebbek lettek külföldi piacokra. A Boeing-McDonnell Douglas esküvő azonban komoly serkentője lehet az európai konszolidáció fel­gyorsulásának. Az Airbus szóvivője szerint a frigynek azonnali hatása nem várható a polgári repülőgép- gyártásban az Airbus rovására, mi­vel a MD már évek óta csak a part­vonalról szemlélte a versenyt. Sza­kértők szerint azonban a Boeing az MD révén extrakapacitásokhoz jut, s azonnal több új projektbe foghat. A Boeing és az Airbus egy új, 600 férőhelyes repülőgép kifejlesztésé­nek több milliárd dollárt jelentő megrendeléséért is verseng a légi­társaságok támasztotta kereslet el­nyerése mellett. Most Európának sem marad más választása. Az Airbus lehet, hogy a jövőben az olasz Alenia cég­gel bővül ki. Az újjászervezés fő vonalairól az idei év végén kell alá­írni a szerződést, ám végeredmény pedig csak 1999-re várható. Az Airbus egyébként az idén 300 megrendelésre számít - tavaly 106-ot kapott -, a Boeinghez no­vember végéig 621 érkezett. Cseroobil-j avaslat: betonozni! Moszkva (MTI) - Az atomkutatas- ban élenjáró orosz Kurcsatov-inte- zet munkatársai azt javasolják, hogy a csernobili betonszarkofágot teljesen töltsék fel betonnal, és így tömjenek el minden kijáratot az 1986. áprilisban felrobbant reak­torból visszamaradt bármiféle nuk- láris anyag - sugárzás - elől. A szarkofág hatalmas betontömbbé alakítása „a legegyszerűbb és a leg­olcsóbb megoldás” az orosz szakér­tők szerint, akik elképzelésükről le­vélben tájékoztatták Leonyid Kucs­ma ukrán elnököt. Egy nyugat-eu­rópai terv szerint második szarko­fágot kellene emelni a mentés siet­ségében évtizede épített első köré, és ez legalább egymilliárd dollárba kerülne. Ukrán szakértők egyéb­ként nem értenek egyet azzal a nyugati ajánlással sem, hogy a fel­robbant reaktor alatt levő veszé­lyes sugárzó üzemanyagtömeget csak évszázadok múlva lehet ki­vonni. Az EU-szakértők szerint ha a következő 50 év alatt távolítanák el a szarkofág alatti sugárzó töme­get, akkor az több milliárd dollárba és sok ember megbetegedésébe ke­rülne. A kivonásra azonban 500 év múlva már sokkal olcsóbban és ve­szélytelenebből kerülhet majd sor. Munkaszolgálatosok kárpótlásáról Budapest (MTI) - A II. világhábo­rú idején munkaszolgálatba kény- szerített személyek kárpótlásával kapcsolatban kialakult alkotmá­nyos visszásság megszüntetése ér­dekében ajánlással fordult az Or­szággyűlés alkotmány- és igazság­ügyi bizottságának elnökéhez Polt Péter, az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosának általános helyettese. Megállapította, az Or­szággyűlés nem teljesítette az Al­kotmánybíróság idevágó határoza­tában foglaltakat. Az Alkotmánybí­róság úgy döntött, hogy nemcsak a közvetlenül harcoló alakulat köte­lékében teljesített munkaszolgálat időtartamára jár kárpótlás. A tes­tület határozatának értelmében az Országgyűlésnek 1995. szeptember 30-áig kellett volna megteremtenie az eljárási feltételeket ahhoz, hogy az igények jogosultjai követelései­ket érvényesíthessék. SFOR: hatályos műveleti tervek Brüsszel (MTI) - A NATO-tagor- szágok nagyköveti tanácsa hétfőn délután - miután immár hagyomá­nyos módon előbb együttes ülést tartott a misszióban érintett nem tagországok nagyköveteivel - ha­tályba helyezte a boszniai helyzet stabilizálását szolgáló leendő SFOR-misszió operatív terveit. Nem hivatalos értesülések sze­rint a várhatóan 18 hónapig tartó SFOR végrehajtásához a 16 tagál­lam mellett 17 nem tagállam is hozzájárulási készséget jelzett. Az induló helyzetben 31 ezer 500 fős nemzetközi erőkön belül a legna­gyobb arányban az Egyesült Álla­mok védelmi ereje képviselteti ma­gát (8500 katonával). Nagy-Britan- nia 5000, Németország (NATO-te- rületen kívüli szárazföldi akcióban első alkalommal) 3000 fős egységet rendel az SFOR alá. Jelentős szá­mú katonával lesz jelen Fran­ciaország (2500 fő), Olaszország (1900 fő), Spanyolország (1400 fő), Hollandia (1350 fő), Kanada (1200 fő), valamint Dánia és Törökor­szág (mindkét ország 1000-1000 fővel). Az IFOR-hoz jelentősebb hozzájárulást tett Oroszország (1500) és Marokkó (1200 katoná­val), azonban egyelőre a szövetség központjában nem tudták megerő­síteni, hogy a két ország részvéte­lének aránya az SFOR-ban is ha­sonló lesz-e. A nem tagállamok kö­zül Svédország és a Cseh Köztár­saság jelenléte lesz még számotte­vő (az előbbi mintegy 500, az utób­bi nem hivatalos hírek szerint 600 fős lesz majd). Magyarország ese­tében a brüsszeli Atlanti Össze­kötő Hivatal vezetője azt közölte a szövetségi illetékeseivel, hogy a magyar kormány maximálisan 500 fős nem harcoló alakulat kül­désére, valamint az eddigi logiszti­kai segítség (a taszári és pécsi bá­zisok) fenntartására kért felhatal­mazást az Országgyűléstől. Megint egy nap, megint egy reggel. Juli felül, kó­cos hajába túr, körülpillant. A lányok kapkodva ágyaznak, valaki nevet. Lesimítja a gyűrött lepe­dőt, takaróját félbehajtja, leteríti, eligazítja. Min­den oké? Csupi áll mellette, arca puffadt, szeme kicsi. Juli csodálkozva néz rá, mint aki semmire sem emlékszik. Jól vagy, kérdi Csupi. Juli bólint. Ahogy megbeszéltük. Reggelinél, vajas kenyeret rágcsálva, fejét előrebiccentve töpreng a vissz- hangos ebédlőben, haja barna sátorként hull az arca elé. Nagy kortyokban issza a langyos kávét. Utálja, mégis jólesik neki. Mondják, bróm van benne. Hülyeség. Még egy csészével inna, de a tömpe orrú kancsó üres. Gyerünk, mozgás, befe­jezni! A kredencforma nevelőnőn csipkegalléros lila ruha. Arca festve. Öt perc múlva sorakozó a kapunál! Juli kapkodva fésülködik a tükör előtt, odébb lökdösik, arca ki-kibillen a tükör hályogos négy­zetéből. Némelyek ellobbantott kormos gyufa­szállal dörgölik a szemöldöküket, mások féltve dugdosott szemfestékkel szépítik magukat. Odébb olcsó rúzsért marakodnak. Csupi bukkan fel köztük, Julihoz verekszi magát. Pulcsit ve­gyél, súgja, ősz van! Nem érdekes az egész, mondaná Juli, felejtsd el! De Csupi már nincs a közelben. Mint őzek a vadcsapáson, szökellve rohannak le a lépcsőn, a kapuba sorakozni. Az ügyeletes vihog. Ha ugráltok, nem tudlak meg­számolni! Kitárul a kapu. Még a bűzös, korommal és füsttel teli nagyvárosi levegőben is érezni az ősz vadító, öngyilkos illatát. Szél száll a folyó felől. A lányok nyihogva, viháncolva haladnak a be­tonjárdán. A nevelőnő vonul elől, lábát enyhén széttárva lépdel, megáll, hagyja, hogy a sor to­vább haladjon mellette, vékony, vértelen szája mozog, ahogy számol. Öt saroknyira van a szö­vődé, amelynek egyik lerobbant, öreg gépekkel teli, huzatos csarnokát bérli az Otthon. Ez az öt saroknyi út a májfoltos, rokkant bér­házak között, a szabadság útja. A szembejövők lelépnek a járdáról a csapat elől, mélábbja a fal­hoz simul. Nézd az öreg faszit! Viszket, vén kecske? Megmogyorózzalak? Mi van, mama, nem kaptál husimusit az éjszaka? Nyerítenek. Itt nem lehet szökni. Ha belépsz egy kapu alá, va­laki biztosan utánad nyúl. Eltévedtél, anyám? Nem segítik a szökevényt. Gyűlölik. Talán irigy­ségből, vagy a csordaszellem erősebb az Isten­nél is? Hülyeség, morog Juli. Társnője, nyúlánk, vöröshajú, szeplős, langaléta, rávigyorog. Mi van? Seggünk kivan. De jó is lenne, anyám! A szeplős vihog. Fiatalember jön szembe, az úttestre lép. A lá­nyok kórusban dicsérik. A fiú belepirul. Hú, só­hajt a vörös, ha elkaphatnám csak egy fél menet­re, anyám, tövig! Juli nem válaszol. Megerősza­kolták már néhányszor, előfordult, hogy saját jó­szántából tárta szét magát, nem volt öröme ben­ne. Akkor már ezerszer jobb egyedül, a pokróc alatt. A lányok csöndesednek. Már látszik a gyárkerítés, a törött ablakú üzemcsarnokok szürke palateteje. A kapuban vassorompó, a portás éppen felvonja egy beálló teherautó előtt. A kocsi belavírozik, a sorompó nyitva marad. Bevonulnak. A csíkos vasrúd im- bolyog a fejük fölött. Gyerünk, gyerünk, igye­kezni! Az öltöző mindig koszos. A plafonról fel­pöccintett csikkek lógnak, a pléhszekrények fö­lött talpnyomok foltozzák a falat. Balfelől tusoló nyílik, betonaljú, csempézett vályúk sora. A zu­hanyrózsák hiányzanak, a csapokon nincs forga­tó gomb, mégis nagy dolog beszabadulni ide, munka után, kinyitni a kisablakot, még télen is, nevetni a szemközti téemká műhely ajtajából kukkoló szerelőket, amint tátott szájjal nézik az ablakon kicsapó pára mögött fehérlő testeket. A lányok köpenybe bújnak, felveszik a fűzős kismamacipőt, fülvédőért marakodnak. A neve­lőnő fehér köpenyben virít, lábán klumpapa­pucs. Nyomában a két munkavezető asszony, mindig savanyú a képük, akár fúj, akár esik. Csattognak a szövőgépek. Orsó pörög, vetélő villan. Dübörög a terem. Julinak könnyű dolga van, Csupi munkáját figyeli. Szálanként hízik a gépen az anyag, születik a virágminta. Csupi or­sót cserél, szálat igazít, szeme körbevillan. Az egyik gép csattanva leáll. A két munkavezető ott terem. Most, üvölti Csupi. Juli nem hallja a hangját, pedig ott áll, alig karnyújtásnyira. Csupi megérinti, mutogat. A villanyóra nyolc óra ötvenhét percet jelez. A másodpercmutató mintha lelassulna. A terem moraja mélyül, szakadozik. Juli az órát bámulja. Lehunyja a szemét. Elképzeli, ahogy az óra mu­tatója megállítja az időt. Valaki megtaszítja. Vá­ratlanul éri a lökés, elnyúlik a linóleumon. Csupi üvölt. Elájult az új lány! Szeretne felállni, mégse moccan. Mintha erő lapítaná. A nevelőnő oda­robog. Csupi üvöltve magyaráz neki. Már a reg­gelinél is panaszkodott, hogy nagyon szédül, Vilma néni! Egyszer csak elzuhant nekem itt! Mondd meg neki, hogy keljen fel, ez nem szín­ház. Csupi megint ordít. Hozzatok egy pohár vi­zet! Juli megmoccan a padlón. Nem kell, nem akarok... A nevelőnő fölébe hajol, tokája remeg. Benyeltél valamit? Lefalcoltál? Menstruálsz? Ne szórakozz, mert nagyon megütöd a bokád! Juli megint behunyja a szemét, elgondolja, amint a tányérarc megdermed, szeme kifolyik. Mi bajod van? Semmi, tátog, úgyis meghalok. A nevelőnő felegyenesedik. Más már nem is hi­ányzik nekem. Tina! Monyó! Vigyétek az irodá­ra. Csupi ragyog. Majd én, Vilma néni! Bírom egyedül is! Készségesen guggol Juli mellé. Gye­re, támaszkodj rám...! Nem akarom. Csupi felse­gíti. Ne aggódjon, Vilma néni, majd én hívatom az orvost! A nevelőnő utánuk indulna. Vékony­ka kéz állítja meg. Vilma néni! Ma éjjel nem ál­modtam! Mi van?! Mit akarsz?! A kislány min­dent látó szeme rebben. Leesett a hármas orsóm, mondja. Tessék szíves megmutatni, hogy ilyen­kor mit kell... Amazok ketten kiérnek a gépte­remből. És most futás! Csupi hadar. Én megyek az öltözőbe a cuccokért. Hátul van e'gy rés a fa­lon! Délben a Blahán találkozunk! Odalent, a metróban. Ott meleg van. Folytatjuk D

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents