Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-17 / 294. szám

4 Ms Itt-Hon 1996. December 17., Kedd Kép és szöveg: Szilágyi Anita A Mikulás pöttyös labdákkal érkezett Az alsózsolcai Benedek Elek Általános Iskola 145 alsó tagozatosa pöttyös lab­dát kapott ajándékba a Mikulástól. A tanítók arra gondolva döntöttek e min­den gyermek számára kedves játék mellett, hogy egyre kevesebb család engedheti meg magának azt a kiadást, amennyibe egy színes labda kerül. Hogy a pedagógusok az ajándékot meg tudják venni, diszkót szerveztek az iskolában, s az ebből befolyt összeget fordították vásárlásra. A játé­kokat a Szarvasi Szövetkezettől önkölt­séges áron szerezték be, így mintegy 140 forintot - bolti ára 220 forint kö­rüli - spóroltak meg labdánként. A napközisek táncos, verses, énekes műsora után adta át a Mikulás a „pö- tytyösöket" a gyerekeknek, akik ugyan­csak meglepetéssel készültek. Tanító­iknak Mikulás-csomagokat állítottak össze, amelyekbe jól sikerült rajzokat, fogalmazásokat tettek, s amelyeket ők is beleraktak a közös nagy puttonyba. Kéregből formázza a csanakot Gránátalma-díjjal ismerték el Kékedi László egyedi fafaragásait A fiatal népművész saját készítésű tárgyai között Kisgyőr (ÉM - BII) - A Kis- győrben élő és tevékenyke­dő Kékedi Lászlót nagy öröm érte nemrégiben: a Budapesten megrendezett XII. Országos Népművésze­ti Kiállításon fakéregből ké­szült használati tárgyait a szakmai bírálóbizottság Gránátalma-díjjal jutalmaz­ta. Az országos elismerés apropóján beszélgettünk az ifjú fafaragóval. mmmmmmmmmmmmssmmmm QAz ilyen megmérettetéseken is vannak aranyérmek, ezüstök és bronzok. De mit takar a Gránát­alma-díj? • Ezt a díjat háromévenként ítélik oda a különlegesen egye­dit produkáló népművészeknek. Ebben az évben a kiállítók kö­zül heten részesültünk ebben az elismerésben. Teljesítményem értékelésekor azt is kiemelte a zsűri, hogy kéregedényeimmel a fafaragás lassan feledésbe me­rült ágát „tartom életben”. □ Családi „örökségként” foglal­kozik netán e régi mesterséggel? • Nagyapám annak idején sa­ját maga készítette szerszáma­it, mivel erre a szegénység rá- kényszerítette. De hogy most én ilyesmivel foglalkozom, nem függ szorosan össze vele, hiszen abban az időben a fafaragás ké­pessége általában benne volt minden parasztember vérében. Szülőfalumban, Kisgyőrben egyébként mindig is hagyomá­nya volt a népi mesterségek űzésének, s a népművészetek ápolásában a település ma is az élen jár. Számos szépen fara­gott régi eszközzel, használati tárggyal dicsekedhetünk, ame­lyek mindig is hatással voltak rám. Nálunk még mindig meg lehet találni a borsodi és bükk- aljai tulipános mintákat a jár­mokon, a kaszanyelek végén, a temetői fejfákon, a díszkapu­kon éppúgy, mint a szerelmi ajándékokon. Ez utóbbiak a sulykolok, a mángorlók, a csi- gacsinálók, amelyeket a férfiak készítettek és adtak szívük vá­lasztottjának. □ Mikor kezdett el faragni? • A 101-es Ipari Szakmunkás- képzőben végeztem karosszé­ria-lakatosként. Érettségi után a Miskolci Közlekedési Válla­latnál dolgoztam, mint gyakor­lati oktató. Ebben az időben a vállalatnál működött egy ifjú­sági fafaragó szakkör Szegedi Miklós vezetésével, akitől ren­geteget tanultam, s aki vég­eredményben felkeltette érdek­lődésemet e művészeti ág mű­velése iránt, megmutatva an­nak minden szépségét, forté­lyát. S bár már 14 évesen fa­ragtam ezt-azt, köztük egy ta­tárfejet, de igazán csak ekkor­tól kezdtem el komolyan foglal­kozni e mesterséggel, amelyet azóta is kedvelek. Szakiroda- lomra nemigen hagyatkozha­tok, mert a témáról alig fellel­hető valami, így inkább csak a fantáziámra, az ötleteimre szo­rítkozom. Amikor dolgozgatok, gyakorta eszembe jutnak a Gyórffi István könyvében olva­sottak, különösen a népművész azon gondolata, miszerint: „Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunké­ból mivel gyarapítottuk az eu­rópai művelődést.” □ Honnan szerzi be az alap­anyagokat? 0 Sok segítséget és nyersanya­got kapok például a répáshutai erdőgazdaságtól. Fenyőfa kiter­meléskor rendszerint értesíte­nek, igy amikor a szarufának használt részeket leválasztják, megkapom a visszamaradt kér­geket. De a faluban is sokan is­merik e szenvedélyemet, és amikor gyümölcsfákat vágnak ki vagy éppenséggel bozótost ir­tanak, mindig szólnak. A hán­csért pedig vagy fizetek vagy valamilyen munkát felajánlok érte cserébe. Tulajdonképpen a bükk és a tölgy kivételével min­den fafajta kérge alkalmas megmunkálásra. □ Keze nyomát számos telepü­lésen otthagyta már, hiszen részt vett a muhi emlékpark kopja fáinak készítésében, a zán- kai és a csillebérci játszóterek építésében is, sőt Németország­ban is dolgozott már fajátéko­kon. Kisgyőrben pedig rendsze­resen ott munkálkodik a csalá­di kézműves szaktáborban. 0 A kisgyőri táborban évről év­re igen jó „csapat” jön össze. Faragtunk itt mi már gémes­kutat, székelykapukat, keríté­seket és az „Isten hozta Kis­győrben” című, a falu bejáratát díszítő tábla is e fafaragó kö­zösség műve. □ Augusztus 20-án Budapesten háncsból készített jurtáját állí­tották ki a Várban, amellyel szintén nagy sikert aratott. 0 Nagyon jó érzés volt szá­momra, hogy ott lehettem, s az is, amikor az egyik finn látoga­tó megjegyezte: hazájában ilyesmivel már nem találkozik, pedig annak idején ott készül­tek az első kéregjurták. 1996. December 17., Kedd Itt-Hon Ms 5 Szállt a monda szájról szájra mmsmmmmmmmmmmmmismt Ónod (ÉM - SZA) - Három éve annak, hogy az ónodi Lorántffy Zsuzsanna Általá­nos Iskolában először ren­dezték meg a „Száll a ma­dár ágról ágra” címmel il­letett monda- és mesemon­dó versenyt. A közelmúltban megrendezett megmérettetésre szép számmal érkeztek érdeklődők, hogy meg­hallgassák azokat a tehetséges gyerekeket, akik a területi - is­kolai - elődöntőket megnyer­ték. Korábban mindössze 5-8 közeli település iskolája vett részt a rendezvényen, most azonban már olyan intézmé­nyek is jelezték részvételi szán­dékukat, amelyek korábban nem képviseltették magukat - mint például Ócsanálos és Pa- rasznya. Az iskolák összesen hat diákot nevezhettek be a versenyre, 100 forintos nevezé­si díj ellenében. A nyitóünnep­ség után a gyerekek korcsopor­tonként vonultak el a tanter­mekbe, hogy a zsűri előtt elő­adják az általuk vagy felkészí­tő tanáraik által kiválasztott darabokat, melyek - különösen a mesék — hallatán igencsak jól szórakozott a közönség. A kor­csoportonkénti kategóriákban az alábbi helyezések születtek: 7-8. osztályosok: I. Papp Zsuzsanna, Sajólád II. Babos Ágnes, Parasznya; Galuska Mariann, Bükkara­nyos III. Paróczai Bernadett, Alsó- zsolca, Herman Ottó Általános Iskola 5-6. osztályosok: I. Pozbai Viola, Sajólád II. Orosz Tímea, Encs, Ka­zinczy Ferenc Általános Iskola III. Kőműves Sándor, Sátoral­jaújhely, Petőfi Sándor Általá­nos Iskola IV. Kiss Enikő és Bugyinké Ju­dit, Sajólád 3-4. osztályosok: I. Novák Émese, Sátoraljaúj­hely, Petőfi Sándor Általános Iskola II. Rácz Gergely, Sátoraljaúj­hely, Petőfi Sándor Általános Iskola III. Ónodi Tímea, Sajóhídvég. Fotó: a szerző A2 Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. R. W. Emer­son gondolatát idézzük, el­ső rész. 13. Kártyajáték. 14. Kohászatunk bölcsője. 15. Bor­zalom. 17. Visszavágás, tromf. 18. Piet van...; flamand pró­zaíró. 19. Szálkás húsú édes­vízi hal. 21. Jogvita. 22. Lett sakkozó (Mihail). 23. Egysze­rű lábbeli. 24. Pici. 25. Mely tárgyat. 27. ... herceg; Boro- gyin operája. 29. Mutatószó. 30. Kérdőszó. 32. Duzzogva ne­heztel. 34. Feltéve. 35. Házas­társ apja. 37. Ázsiai hosszú szőrű állat. 39. Női név. 41. Merre. 43. Mezopotámiai nap­isten. 45. Vietnami holdújév. 46. Jégkorong. 47. Vihar le- csendesül. 48. Ritka női név. 50. Becsléssel megállapított átlagos díj. 52. Tarolni. 54. Ki­hasad a gyümölcs. 55. Az idé­zet befejező része. Függőleges: 1. Azért. 2. Fog­da. 3. Elmebeli. 4. Délvidéki író (Nándor). 5. Bázikus rész! 6. Japán város. 7. Állóvíz. 8. Az a másik. 9. Növi ...; új vidék. 10. Zsipp-... . 11. Neves divat- tervező. 12. Tengerész. 16. Vi­seli. 20. Halkan mondó. 23. One...; táncfajta. 24. Abba az irányba. 26. Iszkol. 28. A hen­tes méri. 30. Zamatos csemege­bor. 31. Fém olvad benne. 33. Szemüveg. 34. Hevesi város. 36. Időtlen-időkig. 38. Háziál­lat. 40. Vendéglői olvasmány. 42. Szállítás. 44. Úgy rémlik. 46. Rög. 47. Valameddig élet­ben marad. 49. Magyar Távira­ti Iroda. 51. Lentebbre. 53. Sza­márhang. Előző heti rejtvényünk megfejtése: Sokat vagy jól beszélni két külön dolog. _Itt-Hon-Konyha Karácsonyi pulykarecept Tóth Sándomé (Irmuska) ajánlata Fotó: Farkas Maya Gesztenyével töltött pulyka Hozzávalók (8-10 személyre): 1 darab 2.5-4 kg-os pulyka, 1 kg héjas geszte­nye, 4 db tojás, 3 zsemle, 3-4 dl tej, 1 kanál liszt, 1 kanál paradicsompüré, só, 3 ujjnyi füstölt szalonna, 30 dkg pulyka apróhús, 10-15 dkg zsír, 1 mok- káskanálnyi őrölt bors, csipetnyi re­szelt szerecsendió, 1/2 liter húslé. Elkészítése: A pulykát megmossuk, majd tiszta konyharuhával letörüljük. Kívül-belül besózzuk, s mintegy 1/2 órán át állni hagyjuk. A gesztenyét bevagdossuk, és forró sütőben kissé átsütjük, majd megtisztítjuk. Kevés vízben félig meg­főzzük, majd hozzáadjuk a tejet, és pu­hára főzzük. A pulyka apróhúst a megáztatott zsem­lével ledaráljuk, hozzáadjuk a szere­csendiót, az őrölt borsot, belemorzsol­juk a kihűlt gesztenyét, beletesszük a 4 tojást, megsózzuk és jól megdolgoz­zuk. A pulyka bőrét felszedjük, és a tölte­léket alátöltjük. A füstölt szalonnát vé­kony szeletekre vágjuk, és ráhelyezzük a pulykára. Amikor ez kész, egy nagy sütőtepsibe tesszük, forró zsírral leönt­jük, kevés vizet öntünk alá, és fedő alatt másfél óráig puhára pároljuk. Amikor már puha, a fedőt levesszük róla, s pirosra sütjük. A paradicsom­pürét pecsenyezsírral lepirítjuk, hoz­zátesszük a lisztet, a csontlével felfőz­zük, és hígan a forró pulykára öntöz­zük. Tálalása: Sültburgonyát a pecsenyelével ízesít­jük hozzá, majd ecetes szilvával és né­hány szem sültgesztenyével díszítjük. Kisebb család részére a pulyka egész comb ugyanígy készíthető el.

Next

/
Thumbnails
Contents