Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-10 / 288. szám
6 ÉSZAK-Magyarország A Nobel-díj 1996. évi kitüntetettjei Stockholm (MTI) - „...A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették...” - rendelkezett 1895. november 27-én kelt végrendeletében Alfred Nobel. Az 1896. december 10-én - idén éppen száz éve - meghalt svéd feltaláló és multimilliomos nevét viselő Nobel-díjat halálának évfordulóján, ma adják át Stockholmban, illetve a Nobel-békedíjat Oslóban. Az angol Sir Harry Kroto (jobbra), az amerikai Ricji§rd Smalley.(balra), és Robert Curl (áll) Fotók: AP A kémiai Nobel-díjat az angol Sir Harry Kroto és az amerikai Richard Smalley, valamint Robert Curl kapták, amiért 1985-ben felfedezték a szénelem addig ismeretlen megjelenési formáit, a fullereneket. Ezekben a szénatomok sajátos, zárt alakzatban helyezkednek el, amelyet — formája nyomán - „futball-labda molekulának” is neveznek. Háttér 1996. December 10., Kedd A fizikai Nobel-díjat David M. Lee, Douglas D. Osheroff és Robert C. Richardson amerikai fizikusok nyerték el a hélium hármas izotópja (He3) szuperfolyékonyságának 1972-es felfedezéséért. Ez áttörést hozott az alacsony hőmérsékletű anyagok fizikájában, nagy hasznát vették e felfedezésnek egy - a galaxisok keletkezésével kapcsolatos - csillagászati elmélet vizsgálatában is. A közgazdasági Nobel-díjat az október 11-én, 82 éves korában elhunyt kanadai William Vickrey és az ő munkásságát továbbfejlesztő brit James Mirrlees kapta, mivel „alapvető módon járultak hozzá az aszimmetrikus információ közepette való ösztönzés gazdaságtanához”. Alfred Nobel végrendeletének megfelelően a fizikai és a kémiai díjat az 1739-ben alapított Svéd Királyi Tudományos Akadémia (Kungliga Ve- tenskaps-akademien), az orvostudományit az 1810-ben alapított stockholmi Karolinska Intézet, az irodalmi díjat az 1786-ban alapított Svéd Akadémia (Svenska Akademien) 18 tagú bizottsága, végül pedig az úgynevezett békedíjat egy öttagú bizottság ítéli oda, amelyet a norvég parlament, a Storting választ. A közgazdasági díjat, amely az „Alfred Nobel-emlékdíj" nevet viseli, a Svéd Központi Bank (Svergies Riksbank) hozta létre 1968-ban, és 1969 óta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia osztja. A díjat nem az alapítványból adják ki, de az eredeti díjjal erkölcsileg, anyagilag azonos értékű. Peter C. Doherty Rolf M. Zinkernagel Wislawa Szymborska Carlo Filipe Ximenes Belő Ramos Horta Az orvosi Nobel-díjat az ausztrál Peter C. Doherty és a svájci Rolf M. Zinkemagel kapta a hetvenes években végzett úttörőmunkájukért. Az immunvédelem sejtek által közvetített sajátosságait vizsgálták, hogy a szervezet immunrendszere hogyan képes felismerni a fertőzött sejteket. Az irodalmi Nobel-díjat Wislawa Szymborska lengyel költőnő kapta „költészete ironikus pontosságáért” - mint az indoklásban állt. A Nobel-békedíjat Carlo Filipe Ximenes Belő katolikus püspöknek és Ramos Horta jogásznak, a kelet-timori autonómiáért vívott harc két szószólójának ítélték oda, a kelet- timori konfliktus igazságos és békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseikért. Törvénytelen, érvénytelen, semmis New York (MTI) - Az ENSZ Közgyűlése az elmúlt héten törvénytelennek nyilvánította az izraeli igazságszolgáltatás Jeruzsálemre történő kiterjesztéséről hozott döntést, továbbá Izrael kivonulását követelte a Golán-fennsíkról. A Közgyűlés elsöprő többséggel szavazta meg a Jeruzsálemről hozott határozatot: egyedül Izrael utasította el a döntést, 13 ország tartózkodott - köztük az Egyesült Államok -, és 148 tagállam támogatta a határozatot. A Go- lán-fennsíkkal kapcsolatos határozat fogadtatása megosztottabb volt: 84 tagállam támogatta a határozat szövegét, két ország (Izrael és az Egyesült Államok) ellenezte, 71 állam pedig tartózkodott. Az AFP beszámolójában emlékeztet arra, hogy az ENSZ Közgyűlése évente mintegy 20 határozatot hoz a palesztin kérdéssel és a közel-keleti nehézségekkel kapcsolatban. A határozatok zöme éles hangon bírálja Izraelt. A Jeruzsálemről hozott mostani határozat „törvénytelennek, ezért érvénytelennek, semmisnek és meg nem történtnek” nyilvánította Izrael 1980-ban hozott döntését, amely az izraeli igazságszolgáltatás, törvénykezés és közigazgatás Jeruzsálemben történő bevezetéséről rendelkezik. A'Közgyűlés ugyancsak „semmisnek” nyilvánította a kneszet (izraeli parlament) 1981- ben elfogadott döntését, amelyben a zsidó állam annektálta a Szíriához tartozó Golán- fennsíkot. A határozat megállapította, hogy az izraeli megszállás fenntartása akadályozza „a tártós és igazságos béke megteremtését a térségben”. A világszervezet felszólította Izraelt, hogy folytassa a megbeszéléseket Szíriával és Libanonnal. A határozat egyúttal követelte, hogy a zsidó állam „vonuljon ki a Golán-fenn- sík egészéről, az 1967. június 4-i határokig”. „A palesztin kérdés békés rendezése” címmel elfogadott további határozat megerősíti a palesztin nép önrendelkezési jogát, és törvénytelennek nyilvánítja a megszállt területeken létesített (zsidó) telepeket. A határozat egyben felhívja a feleket a már megkötött egyezmények végrehajtására. Amelyből megtudjuk, hogyan kell egy szál gyufát kétszer meggyújtani. A kollektíva múzsáját pártnak és szakszervezetnek hívják. A címfestő más tollával dicsekszik, a tagság meg nem akar tagsági díjat fizetni. Nagybányán nem ütköztek akadályba a változások. Mi van akkor, amikor egyik festő suszternek nevezi a másikat. A rendes mederben folyó napi beosztást, ellátást, munkát igénylő élet gépezete nehezen lendült. Élelmiszer sehol, a világítás a legnagyobb probléma volt. A villanytelep felrobbantva, petróleumot sehol nem lehetett kapni és a gyufa olyan kincs lett, hogy ügyesen hosszába ketté vágtunk minden szálat. így egy gyufából kettő lett, de a meggyújtása külön technikát igényelt. Az ember ujjával rászorította a dobozra, míg lángra lobbant. Azután nem is lehetett tudni honnan, egyszerre kezdtek gyufát, gyertyát árulni. A falusiak is kezdtek beszállingózni a piacra. Hónapok óta csak kukoricakenyeret ettünk. A szomszéd asszonynak trafikja volt, és sikerült neki nagyobb mennyiségű dohányt, cigarettát megmenteni. Ezért minden kincset meg lehetett szerezni. Neki szerencséje volt. * Liftecki élénk, tevékeny természetét a sok átélt szörnyűség sem változtatta meg. A város művészeti gyűlést hívott össze. Meg is jelentünk néhá- nyan, sok értékes és sok hiábavaló beszédre. Végül is, viharos viták után egy nagyon hideg, decemberi napon 1944-ben, a szakszervezet fűtet- len, egyszál gyertyával világított helyiségében megalakult a „Szatmári Képzőművészek Kollektívája". Erre az összefogásra feltétlen szükség volt. Megkívánták ezt a közösséget a távolabbi kilátások. Nem lehetett tovább a műteremben ülni és naphosszat a magunk képecskéit festeni. A párt és a szakszervezet részéről megbízásokat kaptunk pannókra, jelmondatok és a vezető emberek arcképeinek megfestésére. Az első igazi művészi munka, amit a kollektívára bíztak, a Fémipari Iskola nagytermében elhelyezendő két nagyméretű kép és az előcsarnokba négy freskó. Háború után feléled a múzsa Székely Béla, az iskola akkori fiatal igazgatója valóban új kor szellemét értette meg, mikor ezt a megbízást adta. A freskók egyikét nekem osztották ki, az egyik nagyméretű képet pedig kettőnknek Litteckivel. A másik nagyméretű kép Tóth Gyula munkája lett. Az előcsarnok másik freskóját Erdős Pál festette. . Délutánonként fiatal munkások, diákok jöttek rajztanulásra. Modell mindig volt, boldogan dolgoztunk. De a kollektíván belül bizony bajok mutatkoztak. Mikor már munkához jutottunk, egyszerre emberek jelentkeztek felvételre, akiket művésznek nevezni nem lehetett. Csak egy esetet említsek. A felvétel egyik feltétele az volt, hogy a kérelmező valamelyik munkáját a kollektívának bemutassa. A kollektíva tagjai azután szavazással döntöttek az illető felvételéről. Egy címfestő is kérte felvételét és amikor a munka bemutatására került sor, a halott Rácz Péternek, a jónevű nagybányai festőnek egy képét mutatta be mint sajátját. Á képet mindenki felismerte, aki ismerte Rácz munkáit. A kérvényező pedig még annyi fáradtságot sem vett magának, hogy a lekapart név helyett odafestett saját neve alá az eredeti alapszínt. A másik kicsinyes baj az volt, hogy a tagok egy része a kollektíva tudta nélkül vállalt munkát, mert sajnálta a csekély összeget a kapott munka után a kollektíva kasszájába befizetni. így a kollektíva nem tudta fedezni a fűtés, takarítás stb. költségeit. Sokszor dolgoztunk emiatt télikabátban, meggémberedett ujjakkal. A kollektíva tagjainak nagy része idős ember volt, akik soha állásban nem voltak, nem ismerték a kollektív szellemet. Nagyon a tegnapban jártak, nem találták meg az utat az új követelmények felé. * A szomszéd Nagybányán könnyebb volt a helyzet. Ott a művésztelepen nagy számban voltak Littecki Kraus Ilona,''•n temesvári magyar-zsidó grafikus I ___________________ emlékei m indig a művészek. Egy tömböt alkottak és ha- I gyományaik voltak. Eljártak egymás műtermébe, I és az elkészült képeket megbeszélték, kritizálták. Mivel sokan voltak, Bukarestből neves szobrászokat, festőket küldtek hozzájuk útba igazító előadásokat tartani. Kollektívánk fiatalja Erdős I. Pál volt. A deportálás poklából tért vissza. Kisfiú korában csodagyereknek számított. Alig tizenhat éves korában már kiállítója az Ernst Múzeumnak. Molnár C. Pál volt a tanára és természetes, hogy a nagyon fiatal fiú mestere hatása alá került. Szülei elváltak, a fiút csak asszonyok nevelték. Anya, nagymama, nagynéni. A három nő imádta'ezt a fiút. Törékeny, vékonycsontú testalkatát anyjától, Reis- mann Irmától örökölte, aki neves újságírónő volt 1 Nagyváradon. * 1 Olyan művész, aki az új művészet művelője lett J volna, egy sem akadt közöttünk. A hivatásos mű- 1 vészek közül Tóth Gyula fiatal korában nagy ígé- I rét volt, de a rögös művészi pálya helyett a na- I gyón jövedelmező templomfestést választotta. 1 Hatalmas fizikai erővel rendelkezett, bírta ezt a I megerőltető, nehéz munkát. A művészet iránti ra- 1 jongást elnyomta benne a pénz imádata. Littecki 1 sem volt a monumentális témák festője. Kint kószálni a természetben, ember nem járta helyeken lehorgonyozni, egy tájat megfesteni, ez volt a nagy élmény számára. Kezdetben figurális témák is érdekelték, de az embert akkor is mindig a tájban festette meg. Háza tornácán, vagy az esküvői menetben, esetleg vasárnap délután a tánc vad forgatagában. Aki valóban nagy lett volna közöttünk, Popp Aurél, kívül maradt a kollektíván. Bennünket lenézett, tudatában volt óriási tehetségének. Első kiállításunkat szakszervezeti gyűlés keretében érté- I kelték ki. ezen a gyűlésen felszólalt Popp Aurél is. | „Suszternek" nevezett bennünket, s azt tanácsolta, mindegyikünk keressen magának valami „rendes" foglalkozást. (Folytatjuk) Lejegyezte: Gyöngyösi Gábor J I David M. Lee Douglas D. Osheroff Robert C. Richardson William Vickrey James Mirrlees