Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-10 / 288. szám
LII. évfolyam, 288. szám 1996. december 10., kedd Ára: 26,00 Ft- ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA „Beszédes” katonai temetők Valamikor 1989 táján érlelődött még Márta Tiborban a gondolat, hogy fel kellene kutatni a háborúban a doni fronton elésett. nagybátyja sírját. (5. oldal) Áremelés után emelnek bért Az infláció mértékének megfelelő béremelést követelnek az ÉMÁSZ dolgozói. Ennek érdekében utaztak ki a szakszervezeti vezetők Essenbe. (7. oldal) A szakmának és a városnak Horváth Béla miskolci építőmester születésének századik, halálának tizenötödik évfordulója alkalmából nyílt emlékkiállítás tegnap a Kós-házhan. (8. oldal) o Kökény a népjóléti miniszterjelölt Budapest (MTI) - Horn Gyula miniszterelnök a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportjának hétfői ülésén bejelentette: Kökény Mihály (képünkön) politikai államtitkárt kívánja kinevezni a népjóléti tárca élére. Az új népjóléti államtitkár Keller László szocialista képviselő, a parlament költségvetési bizottságának alelnöke lesz - tájékoztatta Lamperth Mónika frakcióvezető-helyettes az újságírókat a szocialisták hétfői frakcióülése után. A politikus hozzátette, hogy a képviselőcsoport nem szavazott a leendő miniszter és államtitkár támogatásáról, de látható szimpátiával fogadta jelölésüket. Az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja tudomásul vette Kökény Mihály és Keller László jelölését a Népjóléti Minisztérium élére, illetve politikai államtitkári posztjára. Búcsú az utolsó kézi központtól Kömörő-Fehérgyarmat (MTI) - Az utolsó kézi kapcsolású telefon- központot hétfőn váltotta ki a Magyar Távközlési Részvénytársaság a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kömörő községben, ahol üzembe helyeztek egy korszerű, RLL-típu- sú kapcsolóállomást. A központcsere alkalmából Fehérgyarmaton rendezett ünnepségen Ulrich Schaumann, a Matáv Rt. műszaki vezérigazgató-helyettese és Balogh János, a Debreceni Távközlési Igazgatóság vezetője köszöntötte az utolsó kézi kapcsolású nyírségi előfizetőt, Farkas István kömörői lakost, akinek modern telefonkészüléket és fél éves ingyenes előfizetést ajándékoztak. Felső-Tisza: apadnak a mellékfolyók Kocsond (MTI) - Apadnak a felsőtiszai mellékfolyók, megszüntették az árvízvédelmi készültséget hétfőn délután a Krasznán. Korábban, még a múlt hét elején lehullott csapadék hatására megáradt a Felső- Tisza és több mellékfolyója. A Krasznán alakult ki a legnagyobb áradás, ahol a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság elrendelte az elsőfokú árvízvédelmi készültséget, s ennek megfelelően megerősítette a folyó figyelőszolgálatát, A hét második felében a folyók nem kaptak újabb jelentős csapadék-utánpótlást és mipdenütt megkezdődött az apadás. Az áradások során veszély- helyzet nem alakult ki, mindössze néhány helyen volt észlelhető kisebb töltés-átázás, szivárgás. Köztisztaság: pénz vagy szabály Még nem kötelező, de a települések költenek a „takarításra" Tapolcán takarítanak a „városgazdák". Nem kötelező feladat. Fotó: B. T. Miskolc (MTI. ÉM - BAL) - Egy parlamenti elképzelés szerint kötelezővé kellene tenni az ön- kormányzatok számára a köz- tisztaság fenntartását. Sokan úgy vélik azonban: a települések így is elvégeztetik azt a munkát, amire a költségvetésből futja - többet akkor sem tudnak áldozni, ha szigorúbbá válna a szabályozás. A köztisztasági feladatok ellátása nem kötelező az önkormányzatoknak. A kötelezővé tételhez módosítani kellene az önkormányzati törvényt, az Országgyűlés Környezet- védelmi Bizottsága javaslatot dolgoz ki erre. Ez a gyakorlatban a becslések szerint országos szinten 2,5-3 milliárd forintos többletfinanszírozást jelentene. Ezt nem a központi költségvetés vállalná, hanem a szemétdíjhoz hasonló lakossági befizetésekből fedeznék. Zsuffa István, a Belügyminisztérium államtitkára viszont nem tartja szükségesnek kimondani, hogy a köztisztasági feladatok ellátása kötelező jellegű az önkormányzatokra. A problémákat inkább a településügyi törvény elfogadásával kellene megoldani és szerinte ebben lehetne szabályozni az állam és az önkormányzatok köztisztasági feladatait is. Az egyes településeken ugyanis rendkívül eltérő a gyakorlat: van, ahol az ön- kormányzat ezt vállalja, van, ahol egyáltalán nem törődik vele. A tárca viszont kész megvitatni, hogy a köztisztasághoz tartozó feladatok egyes elemeit tegyék kötelezővé az önkormányzatok számára. Miskolc a köztisztaság fenntartására évente mintegy 70-80 millió forintot költ. A hulladékgyűjtést ugyan három, rendelet útján kijelölt kft. intézi, de az utcák, terek rendjének biztosítását pályázaton elnyert megbízás alapján végzi egy cég, az önkormányzati tulajdonú Városgazda Kft. Ok biztosítják a közterületek takarítását, az utcai hulladékgyűjtők kihelyezését, az utak síktalanítását - az úgynevezett kézi takarítást. A tevékenység „gépi” része a Miskolci Közterületfenntartó Kft.-re tartozik. Szerencsen jóval szerényebb összeg jut ugyanezen célokra, mintegy 8 millió forint, valamint a költségvetésben a munkanélküliek foglalkoztatására előirányzott 13 milliós összeget is lényegében erre a célra használják fel. 1994 óta minden közületnek fizetnie kell a szemétszállításért és -elhelyezésért; a lakosságnak mindez ingyenes (pontosabban benne van a kommunális adóban). Mezőkövesden az illetékesek úgy látják: ami pénze van, annak erejéig a város eddig is kellő mértékben költött a köztisztaságra. Hiába szigorodna a szabályozás - vélik -, ha a településeknek nem jut erre több pénz, akkor nem fog változni semmi. Mezőkövesd önkormányzata mintegy 10 milliót költ a város tisztán tartására; a városháza költség- vetése mellett a munkaügyi központtól (közhasznú foglalkoztatás) vagy az illetékes minisztériumtól kapott környezetvédelmi támogatások is forrásul szolgálnak ehhez. Tiszaújvárosban a kondíciók megengedik, hogy afféle önként vállalt feladatként kezelje a köztisztaság fenntartását a város. így aztán évről évre legalább 30 milliót fordít az önkormányzat az utcaseprésre, szemétszállításra, köztértakarításra. Náluk is úgy értékelik, hogy a kötelező közszolgáltatás bevezetése csak a kisebb települések gyakorlatában jelenthetne változást. A rézmetsző kései visszatérése Rékassy Csaba emlékkiállítása a miskolci Rákóczi-házban Rékassy Csaba (1937-1989) grafikusművész a képzőművészet szinte valamennyi ágában alkotott, de legismertebbek, legjellemzőbbek a különös figyelmet, érzékenységet igénylő rézmetszetei. A művészt családi szálak kapcsolták Miskolc- hoz, de ezen túl is gyakran megfordult a városban, sokat járt az itteni művésztelepen. A grafikai bi- ennálékra is rendszeresen elküldte alkotásait, 1975-ben az országos seregszemle nagydíjasa lett. Rékassy Csaba alkotásaiból a művész felesége, Ágolha Margit grafikusművész rendezett kiállítást. Ezt az összeállítást korábban már a szolnoki közönség számára is bemutatták. A Miskolci Galéria új kiállítási helyén, a Rákóczi-házban január 26-ig látható tárlatot tegnap délután B. Supka Magdolna Széchenyi-díjas művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Fotó: lármv Loretta _ Kommentár A harmadik Görömbölyi László Néhány napja egy tévés beszélgetésben hangzott el a kérdés: az a jó, ha orvos irányítja az egészségügyet, vagy az a jobb, ha közgazdász a miniszteri1 Azt mondta erre a megkérdezett: erre nem lehet egyértelműen válaszolni. Azt hiszem, igaza volt az illetőnek - a kérdés tudniillik nem ez. A kérdés az: lehet-e találni ma a tárca élére olyan embert, aki képes megoldani a szinte lehetetlen feladatot!1 Képes megszervezni, irányítani az egészségügyi rendszer átalakítását - mindezt úgy, hogy a roskadozó, már-már összeomló alapellátás közben azért valamennyire működjék. Képes mindezt úgy megtenni, hogy ne átkozzák el az éppen most betegek, a betegek hozzátartozói, valamint mindazok, akik nagy valószínűséggel egyszer betegek lehetnek - tehát mi, valamennyien, felnőtt állampolgárok. (Ez nem csupán az átoktűrő képesség miatt érdekes - fontos azért is, mert alig másfél év múlva esedékes a választás: nem mindegy tehát, hogy a társadalom minden rétegét érintő kérdésben milyen a közhangulat.) Képes továbbá szót érteni a rendkívül erős oivoslobbyval, s persze a nem kevésbé erős, olykor már-már diktatórikus pénzügyi hatalommal. Talán nem túlzás a feltételezés: ilyen ember nincs. Se az orvosok, se a közgazdászok között. A tárca persze ettől még nem maradhat gazdátlan - miniszter mindenképpen kell. Horn Cyula megtalálta a vállalkozó szellemű embert, aki ebben a kormányzati ciklusban harmadikként próbálja sikerre vinni a népjólét ügyeit. Nem tudni még, hogy jól választott-e a miniszterelnök, de hogy célszerűen, az biztos. Kökény Mihály két elődjének küzdelmeit politikai államtitkárként testközelből kísérhette figyelemmel - tapasztalatokkal felvértezve vághat bele a folytatásba. Mert itt most nem lehet újrakezdeni, itt folytatni kell. Nemcsak azért, mert funkciójánál fogva eddig is részese volt a döntéseknek - sokkal inkább azért, mert befejezetlen ügyeket kell befejeznie. Hogy csak kettőt említsek: nem tudni ma, mit hoz holnapra az ágyszámcsök- kentés; vagy mivel jár az eladósodott kórházak szűkmarkú konszolidációja... Mint ahogy azt sem tudni ma - éppen a megannyi bizonytalanság miatt lesz-e negyedik népjóléti minisztere is a Horn- kormánynak. Senki nem enged A görög kormány nem akar engedni azoknak a mezőgazdásági termelőknek, akik tizenkettedik napja/akadályozzák a forgalmat az or- szágutakor)., A kormány a szóvivő szerint abban reménykedik, a termelők jószántukból véget vetnék majd az akciónak... Fotó: AP \ Lí
