Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-06 / 259. szám
4 ESZAK^Magyarorszag Helyi Hírek ~ ..._ zr~T996:''NüVERiBiik bT, szerda Malac ka és a diszkont Putnok (ÉM - SZN) - Korábbi döntős alapján az illetékes szakbizottságok vizsgalatot folytattak az önkormányzati diszkont üzlet gazdaságosságarol A háromévi működésről elszámolás készült a ráfordítások és a bevételek figyelembevetelével. Az eltérés 565 ezer fonnt, ennek oka az, hogy ’95. végéig az árrés mértéké alacsony volt, az egyéb működési kiadások összege a városgondnokságnál azonban magasnak bizonyult. A hatékonyabb működés érdekében további elemzéseket tartanak szükségesnek a bizottságok, például a fuvarköltség szempontjából. Javítani lehet a költségelszámolás módját, és tartam kell a jelenlegi árrés mértékét - állapítja meg a tájékoztató. A forgalmat figyelembe véve a Malacka Gmk. által üzemeltetett húsboltban a segélyutalványoknak maximum 20 százaléka használható fel, 80 százaléka az önkormányzati diszkontra érvényes. / Bukkanót és KRESZ-órát akarnak Szerencs (ÉM - PT) - Az iskolában elsajátítható közlekedési szabályok oktatásáról konzultáltak tegnap a szerencsi rendőrkapitányság oktató termében a körzet általános és középiskoláiban KRESZ- tanítással foglalkozó pedagógusok. Bujdosó Ferenc alezredes, a Területi Balesetmegelőzési Bizottság titkára a statisztikai adatok ismeretében arra hívta fel a figyelmet, hogy sajnálatos módon egyre több baleset szedi áldozatait a tanulók körében. Több esetben maguk idézik elő a veszélyes, alkalmanként tragédiába torkolló eseményeket. Megfelelő KRÉSZ-ismeretekkel felvértezve valószínűleg kevesebbszer kellene gyermeksérüléssel járó balesetek helyszínére száguldaniuk a mentőknek és a rendőröknek. Kiss Attila, a szerencsi Bocskai István Gimnázium tanára sajnálatosnak nevezte a kulturális tárca azon döntését, amellyel egyik napról a másikra intézményükben is megszüntették az órakeretben szereplő két éves közlekedési ismeretek fakultációt. Pedig szakképesítést nyújtó érettségi tárgyként oktatták a KRESZ-t. A tanulók alapos, hosszú képzés után valóban biztos ismereteket szerezhettek és lényegesen olcsóbban juthattak jogosítványhoz. Jó lenne, ha az illetékes tárca felülbírálná korábbi téves döntését és ismét lehetőséget adna a középfokú intézményeknek arra, hogy az iskolai órakeretben foglalkozhassanak ezen ismeretkör oktatásával. A szakember azt is kezdeményezte, hogy egy mesterséges bukkanó megépítésével lassításra bírják a gimnázium mellett száguldó - és a tanulók testi épségét veszélyeztető - gépjárművek vezetőit. • ÖSSZEÜL HOLNAP A SÁTORALJAÚJHELYI KÉPVISELŐ-TESTÜLET. A grémium beszámolót hallgat meg a helyi tűzoltók munkájáról, a Közgazdasági Szakközép- iskola tevékenységéről, valamint a Zemplén Vízmű Kft. működéséről, emellett tájékoztató hangzik el az iskolák úgynevezett diákszociális helyzetéről is. Engedéllyel lehet műemléket venni Sárospatak (ÉM - SZA) - Eladhatóak a műemlékileg védett lakások Sárospatakon - erről született döntés a városban. Mint azt Bárány István Sárospatak alpolgármestere érdeklődésünkre elmondta: a testület legutolsó ülésén módosította a lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek eladásáról szóló rendeletet. A helyi szabályozás eddig nem tette lehetővé a műemléki épületek eladását, melyek közül most a városban kettőre - a Rákóczi út 14., illetve a Kossuth út. 63 szám alattira - is igényüket jelentették be az ott lakók. A módosított paragrafus szerint amennyiben a bentlakók a műemléklakás megvásárlásával kapcsolatos szándékukat jelzik, s az elidegenítésére a Műemlékvédelmi Hivatal is engedélyt ad, a képviselő-testület egyedi elbírálás alapján mondja majd ki az utolsó szót. Letörték a korpuszokat Sajószentpéter (ÉM) - Letörték a korpuszt a templomkerti, illetve a sírkerti keresztről. A rendőrség járt a helyszínen - tudtuk meg Káló János plébánostól, aki elmondta: szerinte vallásellenes cselekmény történt, hiszen a rongálok egyik esetben sem vitték el Jézus testének mását. Fazekasok, szobafestők lettek Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Harminc elítélt tett tegnap tanfolyamzáró szakvizsgát a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben. Az újdonsült fazekasok és szobafestők vállalkozói képesítést is kaptak. Mint Fodor Gábor büntetésvégrehajtási százados, a neveléssel és képzéssel foglalkozó osztályvezető lapunknak elmondta: a bv-inté- zetek fő feladatuknak tartják az elítéltek visszavezetését a társadalomba. A visszajelzések azonban eddig azt mutatták, hogy ez a törekvés nem volt túl sikeres, ugyanis a börtönből kikerült emberek nagy része képzetlen, nem rendelkezik gyakorlati felkészültséggel sem. Ezért döntött úgy a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön vezetése, hogy különböző szaktanfolyamokat indít. Az országos parancsnokság pályázatot nyújtott be a Munkaügyi Minisztériumhoz, hogy ezt a programot megkezdhesse. Újhelyben a harminc résztvevő háromszáz órát töltött az elméleti és gyakorlati oktatásokon. A szervezők nagy segítséget kaptak az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központtól (ÉRÁK), akik a szakmai irányítást biztosították. A tanfolyam zárásaként a vizsgáztatók egy olyan oklevelet nyújtottak át a résztvevőknek, amely igazolja, hogy ezen szakmákból ők képesítést kaptak, amellett vállalkozói ismereteket is tanultak. Géczi József az ÉRÁK szektorvezetője mindezt azzal egészítette ki: oktatóközpontjuknak mindenképpen érdeke, hogy olyan emberek kerüljenek ki a börtönből, akiknek nagyobb része munkához is juthat. A tanfolyamot sikeresnek ítélte, már azt is eredménynek tartja, hogy az elítéltek az elmúlt időszakban lefoglalták magukat a tanulással. Az osztályvezető tudomása szerint a program jövőre is folytatódik. Ott magyarok voltak, itt románok lettek Idehaza keresték a gyökereiket, s kiderült, hogy azok ott maradtak Erdélyben Cs. Kelemen Andrea Mezőkövesd (ÉM) - A század elején, 1907 táján tizennégy matyó család települt egy erdélyi kis faluba, Dólyába. A későbbi leszármazottak többnyire egymás között házasodtak, így lehet, hogy még most is sokaknak „tiszta matyó vér” folyik az ereiben. E családok közül egy elhatározta, hogy hazatelepül az anyaországba, ahol még most is élnek rokonaik Mezőkövesden. Úgy tűnik, keserű kenyérbe harapott ezzel a döntésével a fiatal pár. Úgy érzik, csak nagyon kevesen fogadták be őket. Amíg Romániában éltek, naponta „megkapták”, hogy ti magyarok vagytok. Amióta itt élnek, ők a románok. Csendes délutánon kopogtatunk be hozzájuk, már törik a fény a szántóval ölelt kis ház körül. Arról beszélgetünk: miért kerekedtek fel.- A gyerekek miatt történt - kezdi a fiatalasszony. - Igaz, akkor még csak a kisfiúnk volt meg, de azért jöttünk, hogy az ő élete könnyebb legyen, hogy magyarul tanulhasson. Erdélyben csak románul tanulhatott volna az iskolában. Jobb jövőt akartunk neki. Én már lánykoromban is mindig idevágytam. Hiszen magyarok vagyunk, a matyók leszármazottjai, magyarul beszélünk. Hat éve jöttünk át, mostanra magyar állampolgárok lettünk. Papíron... A férjemnek és nekem- is van iskolám, de nem ér az semmit. Mai eszemmel már nem jönnék át... A féljem beteg, műtötték, agyvérzése is volt - folytatja nekikeseredve. - A kislányom kicsi korától beteges. Hónapokig vándoroltunk egyik rokontól a másikig, mire nagy nehezen, kölcsönökből tudtunk venni egy kis házat. Eddig is rengeteget költöttünk rá és még nincs vége. De nem is az fáj igazán, hogy anyagilag nem találtuk meg a számításunkat, hanem hogy nem fogadnak be minket. Nagyon sokszor megkaptuk az elmúlt években, hogy minek jöttünk ide, nem hívott senki bennünket. Sőt olyan is volt, aki azt mondta, hogy „minden büdös románt visszatúrnék lánctalpassal”. Kevesen akadtak, akik segítő szóval fordultak felénk...- Bozgorok vagyunk - szól közbe a férje, aki eddig csendben figyelte a beszélgetésünket. Amikor látja értetlenkedésünket, elmagyarázza a dolgot.- Tényleg hazátlanok lettünk, így hívtak bennünket, magyarokat Romániában, ahol nagyon sokszor a fejemhez vágták a katonaság alatt: ha nem tetszik valami, menjek haza. Hát én hazajöttem... Ott hazátlan magyar voltam, itt idegen román lettem... A rendszerváltás után Romániában még erősebb lett a „magyarozás”, mások lettek az emberek - rázza meg a fejét. - Amikor először elénekelhettük akkoriban a magyar Himnuszt, hát azt nem lehet elmondani. Haza akartunk jönni - harapja el a szót. A fiatalasszony tavaszig gyesen van, de munka nem várja sehol. A férjet valószínűleg leszázalékolják. Az egyik gyerekük iskolás, a másik hamarosan óvodába megy. A tízéves kisfiút faggatom: ő hogy érez. Visszamenne-e?- Ha nem románul kellene ott tanulni, talán — bizonytalanodik el a hangja, a szüleit figyelve.- Mi már nem mehetünk, és nem is akarunk visszamenni. Sok mindent otthagytunk, családot, barátokat, s az itteninél jobb anyagi helyzetet - mondja a fiatalasszony. - De már megszoktunk itt annak ellenére, hogy igen nehézre fordult a sorsunk. Különben is, mit gondol: hogyan fogadnának minket a román hatóságok, ha vissza akarnánk települni? Innen már nincs visszaút. Új világban, új életet kezdeni nem könnyű, s számítottunk is erre. Csak nem gondoltuk, hogy ennyire nehéz lesz. Sok erdélyit ismerek, akik itt élnek az anyaországban. Mit mondjak: van, aki még rosszabb helyzetben van, mint mi. Abban bízom, hogy talán a gyermekeim gyerekei már nem lesznek románok az őseim magyar földjén... Kevés emlék maradt a romániai „otthonból," a képet és a feszületet megőrzi a család Kézenfogva - új gondozóház Ozdon Ózd (ÉM - SZA) - Az ózdi Dózsa György úti szociális otthon kicsinek bizonyult, ezért- pályázat útján nyert pénzből- új, magasabb szintű szociális otthont építenek a városban. A 48 férőhelyes „Kézenfogva” gondozóház átadása december közepén esedékes. Mint azt Zsolnai Piroskától, az ózdi önkormányzat szociális bizottságának elnökétől megtudtuk: már évekkel ezelőtt felvetődött egy újabb szociális otthon létesítésének az ötlete. Az ok, amiért ezt szükségesnek találtak: öregszik Ózd lakossága, s a Dózsa György úti szociális otthonban, megnövekedett azoknak a száma, akik rendszeres ápolásra szorulnak. A meglévő mellé létrehozandó szociális otthon kiemelt, magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújt majd. A Népjóléti Minisztérium pályázatán nyert 8 millió forintból alakítják át a volt Szent István úti óvoda épületét. A földszinten kétágyas szobák kapnak helyet közös fürdővel, társalgóval, míg az emeleten két- és egyágyas szobákat is kialakítanak, de ott már saját vizesblokkal, főzőfülkével együtt. Aki a jelenleg épülőfélben lévő gondozóházba be kíván kerülni, annak ezért várhatóan - komfortfokozattól függően - 150 ezer-350 ezer forintot kell majd fizetnie. A pontos bekerülési, illetve a majdani térítési díjról decemberben dönt a képviselő-testület. A bentlakás havi tarifája előreláthatóan nem sokkal lesz magasabb, mint egy normál szociális otthon esetében. Már érkeztek visszajelzések, s ez arra utal: van igény az otthonra, amelyet nemcsak az ózdiak, de lehetőségek szerint a térségben élők is igénybe vehetnek. Mivel a gondozóház önálló intézményként működik majd a városban, ezért pályázat útján hirdették meg a vezetői posztot. Erről következő ülésén foglal állást a képviselő-testület. Szivattyú a „tarái harmat” ellen A hagyományos módszer: jelenleg közhasznú munkások takarítják a tardi árkokat Fotók: Gál Péter Tárd (ÉM - CSKA) - A területfejlesztési tanács pályázatán nyert 5,4 millió forintból akarják felvenni a harcot a „tardi harmat” ellen. A község egy kis katlanban fekszik, s az esőzések idején az utcán folyó iszap néha a pincéket is elönti. De- rekas Sándor jegyzővel és Póta László igazgatási főelőadóval beszélgettünk az esetenként árvízsze- rűen jelentkező probléma lehetséges megoldásáról. Póta László állítja: a gondot az okozza, hogy esőzések idején a falu körüli dombokról lezúduló víz pillanatok alatt megtölti a csapadékelvezető árkokat, átereszeket és ezáltal a víz és az iszap az utcán hömpölyög: Ezt a jelenséget hívják - félig tréfásan - a környéken „tardi harmatnak”. Két-három éve keseríti meg az emberek életét ez a helyzet - teszi hozzá Derekas Sándor. A közhasznú munkások már három éve tisztítják a patakot, az árkokat és az átereszeket. A hatékonyabb megoldást kínáló teljes beruházás mintegy hétmillió forint lesz, a költségek harminc százalékot a falu teszi a pályázaton nyert pénzhez. Az építendő rendszert külön a falu számára tervezték. Egy magasnyomású vízsugaras gépről van szó, amelyik saját áramfejlesztővel és szivattyúval nagyon gyorsan ki tudná tisztítani az esőzések során eltömő- dött átereszeket, árkokat.
