Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-01 / 255. szám
SZABADIDŐ Az Észak-Magyarország PÉNTEKI MELLÉKLETE 1996. November 1. Kertbarát Teendők a borospincében Mindennek az alapja a kiváló minőségű szőlőfajta Az erjedés leállása után a bor fejtése következik Fotó: Farkas Maya Amit nem szabad Miskolc (ÉM) - A kertjükért „semmit nem sajnáló” kertbarátok sokszor olyan anyagokat használnak a talaj tápanyagtartalmának növelésére, amelyek legalább annyira károsak a növénynek, mint a talajnak. Jól jegyezzük meg, nem minden trágya, ami hulladék. Sőt a trágyaanyagok rendszerint nem is keverhetők akármivel. A kom posztdombba rétegezett gyomszalma sok éven át csíraképes magot tartalmaz, az ilyen komposzttal elgyomo- sítjuk a kertet. Az ismeretlen eredetű szerves trágyák, a különféle ipari hulladékok nagymértékben tartalmazhatnak fenolos mérgező anyagokat. A mosószerek, amelyeket vizoldott állapotban szétlocsolunk a kertben, a növények számára hasonlóan veszélyesek. A fűrészpor, forgács, kávézacc, salak és egyéb hasonló anyagok fel- használásával több kárt csinálunk mint hasznot. Ugyanis ezek az anyagok nehezen bomlanak, használatuk nyomán piszkos lesz a kert. Sajnos megfigyelhető, hogy a me- szezést gyakran ügy oldják meg, hogy a ház meszelése után megmaradt mészmasszát a fák törzse köré halmozzák. Látványnak mulatságos, a növényre jó esetben hatástalan ez a művelet, de semmi esetre sem kedvező. Szívleljük meg tehát a jótanácsot: trágyázni csak trágyaanyagokkal szabad, Ma már olyan sokféle trágyaszer kapható, hogy minden talajra és minden növény számára a legmegfelelőbbet választhatjuk. Amennyiben valami megoldhatatlan problémával találkozunk, inkább forduljunk szakemberhez. A háztáji „amatőr kísérletek” - megfelelő ismeretek nélkül - ritkán végződnek pozitív eredménnyel. Kerti naptár Miskolc (ÉM) - Novemberben már csak az a néhány növény marad a veteményeskertben (kelbimbó, póréhagyma, kelkáposzta), amely a nagyobb lehűléseket is károsodás nélkül elviseli. Az előrelátó kertész ezeket is felszedi, hogy az erősebb fagyok idején - amikor már a talaj is átfagy - ne legyen gond a kiásásuk. Ha nem is fagytól védett helyre, de a szélsőséges időjárástól mindenképpen megvédve kell őket elhelyezni. A többszöri átfagyás, majd kiengedés nagyon rontja tárolhatóságukat és minőségüket. Torma Miskolc (ÉM) - A torma gyökere még alacsony hőmérsékleten is növekszik, ezért felszedésével - ha a talaj nem fagyos - megvárhatjuk akár a téli hónapokat is. A felszedett gyökereket teljesen tisztítsuk meg, lombtalanítsuk. Száraz helyen a gyökér ráncosodik, összeesik, ezért inkább homokba réte- gezve tároljuk. A torma a talajban maradt gyökértörzs-darabokból fejlődik tovább, házikertben 4-5 évig azonos helyen hagyható. Fogyasztásra az egyéves gyökerek a legjobbak, mert az idősebbek már fásod- tak, nehezebben emészthetők. Ez utóbbiakat inkább savanyúságok, ízesítésére használjuk. A burgonya mellé ültetett torma csökkenti a burgonya fogékonyságát a baktériumos betegségekre. A muskátli Miskolc (ÉM) - A muskátli anya- növények és begyökeresedett dugványok közül csak a rozsdamenteseket teleltessük. A kórokozó a szabadban nem telel át, ezért a következő évi betegség egyedüli forrása, ha fertőzött növényeket tartunk. Mielőtt egyébként szabadban lévő dísznövényeinket védett helyre visszük, győződjünk meg arról, hogy nem fertőzöttek-e. Ha pajzs- tetveket, atkákat vagy más károsí- tókat találunk, pusztítsuk el őket, csak az egészséges növényeket vigyük a tárolóhelyre Miskolc (ÉM) - A szőlőművelés a vele elválaszthatatlanul összefüggő borkészítés ősrégi termelési ág, amelynek kezdete a történelem előtti idők homályába vész. Az ókor népeinek életében is jelentős szerepe volt a szőlőnek és bornak. Szigorú törvény védte a borok eredetét és minőségét. A különlegesen jó minőségű borokat gyógyszerként kezelték és fogyasztották. A borhamisítókat szigorúan büntették, karóba húzták, megbotozták, mondván: cselekedetük életellenes tevékenység, hiszen „az egészséget károsítja”. A Magyar- országon termelt-érlelt borokat a világ legjobb borai között említik a történetírók. Őrizzük és óvjuk a magyar bor becsületét és a látogató vendégeinket a magyar borok régi hírnevéhez méltó nedűvel kínáljuk, hogy legyen kedvük máskor is fogyasztani jól kezelt borainkat. A jó bor alapanyaga a kiváló minőségű szőlőfajta. Kiváló minőségű fehérbort adó fajtáink a Bükkaljai borvidéken: Leányka - Olaszrizling - Chardonnay - Pinot Blanc - Zenit - Zengő - Cserszegi fűszeres - Tramini,míg a kék szőlőfajták közül a Kékfrankos - Zweigelt - Cabernet franc - Meló - Oportó. Tokajhegyalján: a Furmint - Hárslevelű - Muscat de Lunel - Orémusz szőlőfajták. A kíméletes préselést követően a mustot erjesztőhordókba, tartályokba fejtettük, majd attól függően, hogy a fürtök milyen mértékben károsodtak (rohadtak) 100 literenként 1,5-2 dkg kálium metabi- szulíittal (borkénnel ) kénezzük és a kívánt cukortartalomra javítjuk szőlősűrítménnyel - misztellával. Eijesztést minden esetben fajélesztővel kell indítani. Az anyaélesztővel beoltott must 1-2 nap múlva erjedni kezd. A must optimális erjedési hőmérséklete bortípusonként változik. Fehérborok készítésénél 18-25 °C-os hőmérséklet a kívánatos, a 30 °C- os felmelegedésnél káros melléktermékek képződnek a borban és az eltávozó széndioxiddal a szőlőfajtára jellemző illatok 70-75 százaléka elillanhat. Az illatanyag megőrzése és az oxigéntől való megóvása érdekében kotyogó alkalmazása célszerű. (Különleges minőségű borok erjesztését irányított, höszabályozott, levegőtől teljesen elzárt környezetben krómacél tartályokban végezzük.) A hagyományos erjesztésnél 15-20 százalékos erjedési űrt hagyunk. Az erjedés befejeztével az erjesztő tartályokat hordókat feltöltjük borral. Utóerjedésnél továbbra is 0,2-0,3 százalékos eijedési űrt hagyunk, és a védő széndioxid gáz megőrzése érdekében a kotyogókat tovább használjuk, vagy erjesztő akona dugókat alkalmazunk. Az utolsó erjedés időtartama a kisebb cukortartalmú boroknál a pince hőmérsékletétől függően rövid ideig tart 3-5 nap, míg magasabb cukortartalmú boroknál 2-3 hétig is elhúzódhat az utóeijedés. Továbberjesztés Az erjedés több ok miatt akadhat meg. A leggyakoribb eset, amikor az erjedés túlmelegedés következtében akad meg, de leállhat - alacsony hőmérséklet miatt is, a penészes, rothadt szőlő mustjánál a nyálkázást elmulasztották - ez is megállíthatja a folyamatot. Az erjedésben megakadt bor jellemzője a kevés alkohol mellett visszamaradt több kevesebb cukor. A továbberjesztés történhet úgy, hogy a bor seprőjét jól felkavarjuk és levegőztetjük nyílt átfejtéssel. Ekkor az élesztősejtek ismét aktívabbá, szaporodásra képesebbé vállnak és beindul az eijedés. Ez a továbberjesztés egyszerű de veszélyes is lehet, ha a rothadt szőlő seprőjében bomlás és kellemetlen szagok képződnek. Jobb megoldás, ha a továbberjesztést. fajélesztő alkalmazásával végezzük el és egy steril, frissen kénezett hordóba, erjesztő tartályba fejtjük át a beoltott bort. A vörösbor A vörösbor készítésénél alkalmazott technológiai eljárásoktól nagymértékben függ a vörös bor minősége. A jó vörösbor készítésének előfeltételei a következők: - Színanyagban gazdag, teljes érésű egészséges, ép szóló. - A kocsány gyors elválasztása a bogyótól. - A törkö- lyös must (cefre) erjedés előtti ke- nezése. - A törkölyös must eijedés alatti rendszeres mozgatása, keverése. - Az erjedési hő szabályozása.- A legkedvezőbb erjedési idő betartása. A fejtés Az erjedés befejeztével az erjedés leállását követően a szín bort a lehető legrövidebb időn belül lefejtjük a borsepróről. Az erjedés történhet nyíltan (oxidativ borkészítés), zártan (reduktív borkészítés). A fejtés kombinálható derítéssel- szűréssel - vagy pihentetéssel. (Szerzőnk, Farkas Attila kertészmérnök, a Bükkaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.) Akkor jó, ha megcsípte a dér A sütőtök akkor a legzamatosabb, ha akkor sütjük meg, amikor már megcsípte a dér. Olyankor ugyanis keményítőtartalmának már nagy hányada cukorrá alakult. Az érett terméseket tehát a kert védettebb sarkában is hagyhatjuk az első fagyokig, de a biztonság kedvéért célszerű vékony szalmaréteggel takarni őket. A kissé átfagyott termések ugyanakkor rövidebb ideig tárolhatók, ezért ha februárban, márciusban is sütőtököt szeretnénk enni, még a fagyok előtt tegyük a terméseket száraz, védett helyre. Sütésnél a tököt tepsibe érdemes vágni, s nem sütőrácsra, mert a kicsöpögő ragacsos levét nehéz letisztítani a sütőről, ha ráégett. Őszi munkák a kertben Miskolc (ÉM) - Fordítsunk nagy figyelmet az őszi talajmunkákra, a szakszerű trágyázásra. Az őszi talajmunka ideje az erősebb, tartósabb fagyok beálltáig tart. Előnyösebb, ajánlatosabb minél korábban megművelni a talajt, mert a késő őszi esőzések gyakran nehezítik, akadályozzák a munkát és később minőségében is rosszabbul végezhető. A kisebb kertben a sekély szántás, a kézi ásás vagy a mélykapálás jöhet számításba. A mélyebb talajforgatás azért nagyon hasznos, mert elősegítjük, hogy a teli csapadék a mélyebb talajrétegekbe szivároghasson, kedvező legyen a talaj víztartaléka. A kötött talajú kertben a hantok szétfagyásával morzsaléko- sabb lesz a talaj. Meredek területen ásás után az értékes esővíz, hóié kevésbé folyik el, jól átnedvesíti a teraszok földjét. Az idősebb, nagyobb fáknál a gyökérrendszer miatt a talaj a törzstől 1 méteres sugarú körben csak felszínesen, az 1 méteres távolságon túl 20-25 centiméter mélyen is felásható. A sövénymúvelésű, törpe alanyon díszlö fáknál az egész koronafelület alatt sekélyebben áshatunk. Ügyeljünk a málna-, a ribiszke-, a köszmétebokrok körüli föld művelésére, mert ezek sekélyebben gyökereznek, mélyebb talajmunkáknál elvágjuk a gyökereiket. A szamó- cásban vigyázzunk, az átlagosnál alig mélyebben szabad kapálnunk, hogy ne tegyünk kárt a tövekben. Az őszi talajmunkákkal egy időben tanácsos elvégezni a gyümölcsfák trágyázását. Az érett szerves trágyát, a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat a talajmunkak mélységéig forgassuk a földbe. A jó minőségű érett istállótrágya, komposzt egy idejű kijuttatása azért is kedvező, mert a műtrágyák kevesbe kötődnek meg, jobban tudja ezeket hasznosítani a növény. Házikertben - a sűrűbb térállás és a köztes termelés miatt - az egész területet trágyázzuk. Ilyenkor - átlagos minőségű talaj esetén - négyzetméterenként 3-4 dkg szuperfoszfátot, 4-5 dkg kálisót szóljunk ki a talajmunka előtt. Az istállótrágya-adag négyzet- méterenként 1-2 kilogramm. Ha gyümölcsfánként számítjuk, akkor a közepes törzsű, nagy koronájú fáknál 1,5-2 kg szuperfoszfátot, 2-2,5 kg kálisót, bokor alakú és sövénymúvelésű fák esetén 0,7-1,2 kg szuperfoszfátot, 1-1,5 kilogramm kálisót adjunk. Ribiszkénél és köszméténél bokronként 10-15 dkg szuperfoszfátot és 15-20 dkg kálisót szóljunk ki. A kötött talajú kertben négyzetméterenként 2-3 dkg pétisót is ajánlatos ősszel a másik két műtrágyával a talajba forgatni, mert segíti a másik két műtrágya hasznosulását. A trágyákat sose a törzs közvetlen közelébe forgassuk be, hanem a csurgónál, a sorközbe, ahol a felszívó gyökérzet többségé helyezkedik el. A fagynak erősebben kitett kertekben, a károsítás megelőzése érdekében, érdemes a szamocasorokat érett istállótrágyával vagy szalmával, komposzttal takarni. Pázsit- és kertgondozás Nagyon kellemetlent látványt nyújt az a diszkért, ahol az elszáradt növényi részeket nem takarítják el. Nemcsak esztétikailag kifogásolható a rendezetlen kert, hanem növényegészségügyi szempontból is veszélyes. A növényi maradványokon ugyanis nagyon sok kórokozó szaporító-képlete fennmaradhat, áttelelhet, amelyek a következő évben a talajból már kora tavasszal újrafertőzhetnek. A lehullott leveleket tehát gereblyézzük össze és az elszáradt virágmaradványokkal égessük el. Z-r\. X A n
