Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-05 / 258. szám

1V%. 1NOVEMBER 5., KEDD Megyei Körkép ESZAK-Magyarország 5 □ Magányos határőrök a vártán A vámosok munkájáról is tájékozódott a megyei közgyűlés Forráshiány híján... Miskolc (ÉM) - Tizenhat önkor­mányzat visszalépett az önhibáján kívül fizetési nehézséggel küszkö­dő önkormányzatok számára kiírt idei második országos (ÖNHIKI) pályázaton. A megyei TAKISZ-hoz korábban eljuttatott pályázati anyaguk felülvizsgálata során ugyanis kiderült: nem mutatható ki náluk forráshiány. A továbbí­tott anyagok közül 25-öt újonnan nyújtottak be 151 millió 463 ezer forint, míg 29-et ismételten, 324 millió 965 ezer forint támogatás reményében. \ NOSZF-ünnep Miskolc (ÉM) - A Munkáspárt - híven eszméihez és politikájához - a hagyománynak megfelelően idén is megemlékezik a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” évfordulójá­ról - tájékoztat a párt közleménye. A Munkáspárt miskolci területi ko­ordinációs bizottsága az oroszorszá­gi forradalom 79. évfordulója alkal­mából november 7-én, csütörtökön délután 3 órakor koszorúzással egy­bekötött ünnepi megemlékezést ren­dez a Hősök temetőjében. Ma... • FOGADNAK A KÉPVISELŐK KAZINCBARCIKÁN, ahol a helyi önkormányzat három szenátora varja ma délután 4 órára az érdek­lődő választókat: Oil ári István a Központi Általános Iskolában, Lu- kácsné Varga Csilla és Pataki Sán­dor Pál pedig a Rákóczi tér 4. szám alatti MSZP-irodában. Holnap... • GYERMEKVÉDELEM EURÓ­PAI NORMÁKKAL címmel nem­zetközi konferenciát tartanak ismert előadók részvételével a gyermekvédelemért felelős vezető szakemberek, politikusok számára holnaptól a lillafüredi Palotaszálló­ban. Ä rendezők: a Népjóléti Mi­nisztérium, a megyei önkormány­zat, a megyei gyermek- és ifjúság­védő intézet. • INGYENES JOGSEGÉLY- SZOLGÁLATOT TART a Nyug­díjasok Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Képviselete szerdán Mezőkö­vesden a polgármesteri hivatal „B”- épületében reggel 8-tól délig, Mis­kolcon pedig a Mindszent tér 3. szám alatt délután 1-től 5 óráig. Miskolc (ÉM - SZK) - A megye államhatár-szakaszán biztosí­tott az elvárható rend és a tör­vényesség, noha az egyre romló költségvetési helyzet már az alapfeladatok eredményes ellá­tását is veszélyezteti - jelentet­te ki a megyei közgyűlés leg­utóbbi ülésén Prókai Béla ezre­des, igazgató, a Miskolci Határ­őr Igazgatóság tevékenységét ecsetelve. Rozsnyai Géza alez­redes, a Vám- és Pénzügyőrség B.-A.-Z. és Heves megyei pa­rancsnoka pedig hangsúlyozta: a vám- és pénzügyőrség szám­lájára adott minden befektetés, minden költségvetési forint abban az évben öt és félszeres megtérülést eredményez. A határőr igazgatóság az elmúlt 5 esztendőben évente 20-24 ország állampolgáraival szemben járt el, közöttük a románok és a törökök Jártak élen”. A tiltott határátlépé­si kísérletek 40-50 százalékában el­sősorban szlovák és cseh, eseten­ként jugoszláv és magyar ember- csempészek működtek közre. Az el­múlt időszakban a határőrök 115 embercsempészt (mindössze 3 me- gyénkbelit) fogtak el, akik 1351 embert akartak átjuttatni a hatá­ron. A gazdasági nehézségek miatt a határőrizeti kirendeltségeken - s Hamis bor Miskolc (ÉM - BAL) - Az elmúlt években a szeszes italok keres­lete a bor irányába tolódott el - mutat rá a fogyasztóvédelmi fő­felügyelőség jelentése. A hatóság a műanyag karmába pa­lackozott borok forgalmazási körül­ményeit vizsgálva megállapította: az ilyen forgalmazás egyértelműen az alacsonyabb árakat szolgálja. A növekvő kereslethez igazodva egy­re több vállalkozás alakul a hordós borokkal való kereskedésre. Az utóbbi időben azonban mind több lakossági panasz érkezik a fogyasz­tóvédelemhez, hogy sok helyen ér­tékesítenek ismeretlen körülmé­nyek között előállított, nem szőlő­ből készült, olcsó „kannás borokat”. A megyei felügyelőség az elmúlt hetekben vizsgálta az ilyen italok e tényen több képviselő is megbot- ránkozott - a járőröket egyfős szol­gálatba vezénylik. Előfordul, hogy a járőrnek egymagában kell intéz­kednie a csoportos határsértőkkel szemben, ami komoly veszélyeket rejt magában. A gazdasági helyze­tük romlását jól érzékelteti, hogy míg 1991-ben még a teljes költség- vetésük valamivel több mint 30 százaléka jutott dologi kiadásra, addig az idén már csupán 17,8 szá­zaléka. Az igazgatóság jelentősen elhasználódott eszközökkel műkö­dik, ezek folyamatos üzemeltetése jelentős összegeket von el az amúgy is elégtelen dologi kiadásoktól. A magyar költségvetés bevételei növelhetők, minden azon múlik, milyen támogatást kap az vám- és pénzügyőrség létszámfejlesztésre, technikai korszerűsítésre, a mun­kakörülmények javítására - hang­súlyozta Rozsnyai Géza alezredes. Adatai szerint a B.-A.-Z. és Heves Megyei Parancsnoksághoz tartozó határhivataloknál az' év első nyolc hónapjában 7 millió forint vámfize­tésekből származó bevételre tettek szert. A parancsnok elmondta: a külföldiek részére végzett vámke­zelést teljes egészében a lengyel tu­risták vámárui teszik ki: ruhane­műk, apróbb műszaki cikkek, ház­tartási berendezések, szerszámok, alkatrészek. A magyar állampolgá­a műanyag forgalmazását. Ötvenhét kereske­delmi egységet kerestek fel, közü­lük 21 élelmiszerbolt, 1 nagykeres­kedelmi és 3 vendéglátóipari üzlet­körrel rendelkező vállalkozás árult műanyag kannában kiszerelt ne­dűt. Ez azonban kimérésnek minő­sül, amire csak a vendéglátóipari üzletek jogosultak, máshol alkohol- tartalmú ital csak palackozott for­mában adható el. A jelenlegi szabá­lyozás szerint viszont a 3 liter alat­ti műanyag kannában árult asztali és üdítő jellegű bor is palackozott­nak minősül. Ez utóbbiak forgal­mazása a megyében nem jellemző. Csak néhány esetben talált ilyet a vizsgálat - közülük az egyik „kereskedelmi forgalmazásra al­kalmatlan” minősítést kapott. A műanyag kannába palacko­zott borok forgalmazási szabályai­rok a vámmentes keretük terhére (amely a vámtörvény életbe lépése, azaz április 1. óta 8 ezerről 19 ezer­re emelkedett) többnyire Szlováki­ából hoznak be élelmiszereket, fő­ként édességet, írószereket, a hatar mentén lakók pedig üzemanyagot. Alaposan visszaesett a gépkocsi-be­hozatal: amíg tavaly augusztusig 762 autót vámkezeltek, addig az idén már csak 210-et. A csökkenés fő oka, hogy az életbe lépett vámtör­vény megtiltotta a négyévesnél idő­sebb gépkocsik behozatalát, emellett egyes vámmentes vámkezelés ese­tén az elidegenítést. Rozsnyai alez­redes szerint ebből az a következte­tés vonható le, hogy a korábban be­hozott autók nagy része eladási cél­lal gurult át a határon. A parancsnokság területén két nyomozóhivatal is működik, ezen­felül három, nyomozójogkörrel fel­ruházott határvámhivatal, ezek összesen 659 jogsértést derítettek fel augusztus végéig. Ezek 70 szá­zaléka szabálysértés, amelyek szá­ma felére csökkent a múlt év ugyanezen időszakához képest. A bűncselekmények ezzel szemben emelkedő tendenciát mutatnak. A nyomozóhatóságok 200 esetben rendeltek el - többnyire csempé­szés gyanúja miatt - nyomozást, tájékoztatta a képviselőket a pa­rancsnok. kannában nak maradéktalanul mindössze két kimérésben tettek eleget. A kifogá­solt 19 üzlet közül 14 helyen 20 li­teres tarolóedényből végeztek ki­mérést, míg 5 üzletben árusították a 3 liternél nagyobb űrtartalmú kannákba kiszerelt bort. „Egy élel­miszerüzletben helyben fogyasz­tást tapasztaltunk” - jegyzi meg a felügyelőség jelentése. Az említett nagykereskedésben is szabálytalanságokat tapasztal­tak a szakemberek - a teljes bor­készletet zárolták. A „bornak nem minősülő szeszes folyadék” forgal­mazása miatt a nagykereskedő és a forgalmazó ellen büntetőeljárás indul. Ezen túl a vizsgálatok során a hatóság 19 főt bírságolt meg, va­lamint 7 üzletben mintegy 100 hektó bor további forgalmazását kötötték feltételekhez. „A bolhái a bolháim között voltak” Teller Ede: Rendesek voltak deportált édesanyámékkal a tállyai emberek Serfóző László Debrecen (ÉM) - Teller Ede atomtudóst október 30-án díszdoktorává fogadta a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem. Egy lyukas ga­rast nem tettem volna fel ar­ra, hogy sikerül vele beszél­nem, mert a hivatalos aktu­son elmondottakon kívül sen­kinek nem nyilatkozott. Azon­ban Tállya nevének említésé­re megtorpant... Kevesen tudják, hogy 1951. július 2-án deportáltakkal megrakott vagonok érkeztek a budapesti Nyugati pályaudvarról Tállyára. A község akkoriban elosztóhelye volt a fővárosból kilakoltatottak- nak, de közülük többeket Tállyán tartottak és szállásoltattak el. A budapesti „kulákokat” azzal bün­tették, hogy elvették lakásaikat, a tallyaiakat pedig azzal, hogy be kellett őket fogadniuk. Tállya helytörténetének mozzanatait gyűjtve jutottam el Freyberger Klárához, aki szintén a deportál­takkal érkezett a községbe és ő az egyedüli, aki azóta is a települé­sen él. Készségesen mesélt a múltról és kiderült, vele együtt Teller Ede édesanyja és nővére is Tállyán „talált új otthonra”. (Freyberger Kláráról portré jelent meg az ÉM zempléni mellékleté­ben idén február 27-én). Ez az előzménye a Teller Edével folyta­tott rövid beszélgetésnek. □ Professzor úr! Legjobb tudomá­som szerint az ön édesanyját és nővérét az ötvenes évek elején Tállyára deportálták... • Igaz. És nemcsak ők, hanem á nővérem fia is, akinek ott kellett iskolába járnia. Igazán soha nem tudott beilleszkedni az új környe­zetbe. □ Csak ő, vagy a többiek sem? • Nézze, szinte egyik óráról a másikra hagyták el otthonukat és kellett szembenézniük az újjal. Tele voltak félelemmel és csügge- déssel. Azonban a család, akiknél elszállásolták őket, megértette a problémát és mindenben segítsé­gükre volt. Kialakult egyfajta ba­rátság és a Tállyán eltöltött évek után még sokáig levéleztek. Édes­anyám elbeszéléseiből tudom, hogy milyen rendesek voltak a tállyaiak. □ Freyberger Klára. Mond vala­mit önnek ez a név ? • A Klári. Szeretném látni! Bal­gaság ezt mondani, de attól félek, hogy a Klári most nyolcvannyolc éves. Nincs fotója róla? U Kilencven lesz februárban. Fo­tóm sajnos nincs, de szívesen ké­szítek és elküldöm. • Ne egyet küldjön, hármat. Fényképezze le nekem elölről, felülről, akárhogy. Kénytelen va­gyok elmondani egy „nagyon csú­nya” történetet. Nem tudtam ak­koriban felfogni, hogy a Klári ret­tenetesen szép. Gyerekek vol­tunk, játszottunk egy játékot, a gombfocihoz hasonlót, csak hosszúkás és kör alakú zsetonok­kal. At kellett ugratni a korongo­kat egymáson, amiket mi bolhák­nak neveztünk. Egy alkalommal szüléink félbeszakították játé­kunkat ebéd miatt és én minden zsetont elraktam. Majd átszalad­tam Kláriékhoz és közöltem vele, hogy az ó bolhái az én bolháim között vannak. Ebből természete­sen nagy megbotránkozás lett, hi­szen a felnőttek nem tudták, mire véljék a dolgot. Tizenévesek vol­tunk akkor. Teller Ede fejében az emlékek ha­tására megfordult a gondolat, hogy még akkor meglátogatja Tállyán Freyberger Klárát, akit tizenöt évesen látott utoljára. Vi­szont kötötték a programok. A beszélgetés alatt szemei vé­gig fátyolosak voltak és akkor nem tudtam eldönteni, hogy va­jon egy tinédzserszerelem emlé­kei, vagy családjának meghurcol­tatása miatt. Most nem ment el Tállyára, de tállyai emlék nélkül sem utazott el Debrecenből. Magával vitte a község önkormányzatának aján­dékait, egy monográfiát és egy fényképes könyvecskét a telepü­lésről, egy palack ötputtonyos aszút Hollókői József pincéjéből és egy hangkazettát a tállyai Or­bán Balázs Citerazenekar műso­rából magyar népzenei anyaggal. Teller Ede (középen) Debrecenben lapunknak nyilatkozik _Notesz Pálma Halmos Ildikó A takarékossági világnap kapcsán jutott eszembe egy néhány napja látott eset. Éppen hazafelé tartottunk némi szórako­zás után villamospótlón, ami meglehető­sen közkedvelt e késői órán. így a zsú­foltság miatt a sarokba szorulva először csak a szagot érzékeltük. Talán festenek? Buszon? Ugyan. Hát akkor mi ez? Tviszt, tviszt, tviszt, tviszt, tviszt - válaszolná Fenyő Miki, és némileg még igaza is len­ne. Ugyanis a kellemesnek éppen nem nevezhető odor két fiatalemberből áradt, akik jócskán becsavarodtak a kezükben bőszen szorongatott nejlonzacsik üdvös tartalmától. Békésen szunyókáltak egy dupla ülésen, arcukon a kezdődő idio­tizmus bárgyú kifejezésével. Mély ál­mukban is jókat szivornyáztak a kabát­jukban rejtegetett ragasztó hódító aro­májából. Fejek balra dőlve, balkézben az anyag.- Hát ezek fennragadtak! - lendültek a poénok. - A buszon ők viszik a pálmát - hallatszott máshonnan egy utalás, hogy vélhetőleg a jó öreg Pálmatex eregeti molekuláit a nejlonból. Humor ide vagy oda, a két figura meg­lehetősen elkeserítő látványt nyújtott. Főleg, ha belegondolunk, hogy néhány év szipózás, és az agy olyan kicsire zsu­gorodik, hogy - némi túlzással - csak mikroszkóppal sikerülhet a nyomára bukkanni. Ilyen kicsi aggyal aztán az embernek már nem sok igénye marad. Nem költ mozira, könyvre, színházra, meg egyéb felesleges luxusra, mert ugye mivel is fogná fel a sok újdonságot az is­tenadta?! Némi hideg élelemmel, meg a napi betevő hódítóval élete végéig ki­húzza. Ami - tekintve a körülményeket- nem is tarthat túl soká. Ez ám az igazi takarékosság! _Ém-portré_ A kutyakozmetikus Miskolc (ÉM - SZA) - Egy hirtelen ötlettől vezéreltetve lettem fodrász, de egyáltalán nem bántam meg - mondja Fülöp Ibolya, aki 21 évesen vállalkozóként már nem csak férfi­ak és nők haját nyírja, mossa, szárítja, hanem kutyák szőrét is fazonra igazítja.- Mindig is vonzódtam az állatokhoz. Mi­vel leginkább a kutyákért rajongok, úgy gon­doltam: kitanulom a kutvakozmetikusságot - meséli. Magánúton látott neki, és amint az szavai­ból kiderül: nem is bizonyult olyan rossz üz­letnek ez a vállalkozás. Persze a kezdet, mint mindenhol, itt is nehéz. Ki kell alakulnia a vendégkörnek ahhoz, hogy az ember el tudja tartani magát. Ibolyának emiatt már nem fáj a feje. Ä gazdik a kozmetikázás idejére magára hagyják ót a „vendégekkel”, a kuncsaftok kö­zül némelyik olyan morgós, hogy csak szájko­sárral lehet rajta dolgozni.- Nemrégiben három munkanapomba telt, amíg egy1 bobtail bundáját kifésültem. Tizen­hét órán át foglakoztam vele, de még így sem éreztem fárasztónak a munkát - végig beszél­gettem vele. Ibolya szerint akadnak kutyák, amelyek szemmel láthatóan kényeskednek, mutogat­ják magukat, ha kikerülnek a keze közül. Él­vezik, hogy törődtek velük és olyankor rajtuk a kutyavilág szeme.

Next

/
Thumbnails
Contents