Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-29 / 279. szám

1996- November 29., Péntek_____ _______Gazdaság ..._..........................._________ ESZAK-Magyarország 5 K ét éve a gazdaság színpadán A döntéshozók egyre inkább odafigyelnek a kamara véleményére Megindult a térségben egy tudatos tervezési munka Fotó: Farkas Maya Hetvenkilenc patika magánkézben Miskolc (ÉM - ML) - A gyógy­szertári privatizáció első fordulójá­ban 79 patika kelt el. A „maradék” üzletekért - november 20-ig - a Libra Gyógyszer-kereskedelmi Rt.- nél dolgozó más gyógyszerészek is jelentkezhetnek. A gyógyszer-kereskedelem piacosí­tása megkívánja, hogy valamennyi patika, illetve az erre a célra hasz­nált önkormányzati helyiségek bér­leti joga magánkézbe kerüljön. Bor- sod-Abaúj-Zemplén 582 millió fo­rint összértékű gyógyszertár-va- gyonából 60 üzletet tulajdonló Lib­ra Gyógyszer-kereskedelmi Rt., il­letve további 42 önkormányzati pa­tika magánosításának első, október 31-i határidővel lejárt fordulóján 90 üzletet ajánlottak fel megvételre az ott dolgozó gyógyszerészeknek, illetve írták ki számukra a pályá­zatot a bérleti jog megszerzésére. A beérkezett szakmai - vételi és bérleti - ajánlatok közül a megyei főgyógyszerész, a gyógyszerész ka­mara, valamint a megyei és telepü­lési önkormányzatok képviselőiből álló bírálóbizottság 79 patika ma­gánkézbe adásához járult hozzá - értesültünk a Libra Rt. elnök-ve­zérigazgatójától. Révész Jánostól megtudtuk azt is, hogy a november 20-tól érvényes második tenderért- amelyben az eddig el nem kelt 11 mellett már az a 12 üzlet is szere­pel, amelyek tulajdonviszonyai ed­dig rendezetlenek voltak - a Libra dolgozói indulhatnak. A pályáza­tok, illetve vételi ajánlatok elbírá­lása várhatóan még ebben az évben megtörténik. Az üzletek tulajdonba adása a tervek szerint ’97. március 31-ig lezajlik, így áprilisra vala­mennyi patika magánkézbe kerül. Amennyiben maradnának patikák, amelyekre december végéig nem akad jelentkező, tulajdonlásukra januárban - harmadik fordulóként- országos pályázatot írnak ki. Ezen pedig már bármely, a gyógy­szertár vezetésére jogosult gyógy­szerész indulhat. Egymilliárd a vállalkozásoknak Budapest (MTI) - A kis- és közép- vállalkozások fejlesztésére jövőre több mint egymiliiárd forintot kíván fordítani a kormányzat. A támoga­tás elsősorban a PHARE-források társfinanszírozására nyújt pénzügyi fedezetet - mondta T. Asztalos Ildi­kó, az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium politikai államtitkára, a Kis- és középvállal­kozások fejlesztése Közép-Kelet-Eu- rópában című nemzetközi konferen­cia sajtótájékoztatóján. A GDP 50 százalékát és a munkahelyek 60 százalékát biztosító kis-és közép­vállalkozások gazdasági környezete az utóbbi két évben jelentősen szi­gorodott Magyarországon. T. Aszta­los Ildikó hangsúlyozta, hogy a kor­mányzat ebben a helyzetben első­sorban a nemzetközi összehasonlít­ásban is magas adó- és közterhek fokozatos mérséklésével kívánja tá­mogatni a vállalkozásokat. Marczin Eszter Miskolc (ÉM) - A kamara elké­szült, ez az én fogalmaim sze­rint azt jelenti, hogy a köztes­tület intézményi struktúrája, rendszere európai módon ki­alakult, mintegy csomagként át lehet adni a vállalkozóknak - nyilatkozta lapunknak a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara el­nöke. Bihall Tamást a kamara mai közgyűlése kapcsán arra kértük, vonja meg a vállalkozói önkormányzat tevékenységé­nek kétéves mérlegét. □ A kamarának a megalakulást kö­vetően szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy a vállalkozók egy je­lentős része nem tartja szükséges­nek működését. Az utóbbi időszak­ban ez a szemlélet úgy tűnik, kezd háttérbe szorulni, viszont egyre több elvárást fogalmaz meg a tagság a kamarával szemben... • Talán a teljesíthetőnél is nagyob­bak az elvárások. Gyakran olyan feladatok végrehajtását kérik szá­mon tagjaink, amelyek nem is a kamara hatáskörébe tartoznak, ha­nem a kormányzati vagy az önkor­mányzati területre. Gondolok itt például bizonyos piacvédelmi jog­szabályok betartására, meghozata­lára vagy stratégiák kidolgozására. De természetesen vannak olyan kö­vetelmények is amelyeket igenis a kamarának kell teljesíteni. □ Melyek ezek konkrétan ? • Két részre bonthatók ezek a fela­datok. Az egyik csoportot a hatósá­gi funkciók ellátása, valamint a ta­goknak nyújtandó szolgáltatások köre alkotja. Szeretném hangsú­lyozni, hogy ezeket a köztestület már ma is megoldja. A másik cso­portot azok az elvárások teszik ki, amelyeket a kamara szeretne telje­síteni, de törvényi hiányosságok miatt erre nem képes. Hogy csak néhányat említsek: mindannyiunk érdekében szeretnénk teljeskörű információval rendelkezni a gazda­ság helyzetéről, de ez egyelőre nem lehetséges az adatszolgáltatásról szóló törvény rendezetlensége mi­att. Vagy mondhatnám a fekete- gazdaság problémáját is, amely el­len a köztestület - jogosítványok hiányában - nem tud fellépni. De igen óvatosan és lassan adják át a minisztériumok azokat a jogkörö­ket is, amelyek a kamarai osztályo­kat a törvény szerint megilletik. Összességében tehát kevés olyan határkor van ma a kamara kezé­ben, amelyek segítségével egyértel­műbb, tisztább helyzeteket teremt­hetne a gazdaság különböző szfé­ráiban. □ Tapasztalatai szerint a döntésho­zók mennyire veszik komolyan a ka­marát? Milyen mértékben vonják be a vállalkozókat érintő jogszabályok előkészítésébe? • A két év mérlege ebből a szem­pontból nem túl pozitív. Nem vet­ték szívesen, sőt az első időben tu­domásul sem vették a kamara lé­tét. Különösen vonatkozik ez a pénz­ügyi típusú előterjesztésekre, ho­lott a törvény világosan kimondja, minden gazdasági kérdésben ki kell kérni a kamara véleményét. Természetesen ezzel nem azt aka­rom mondani, hogy egyértelműen a kormány vagy a pénzügyminiszté­rium a hibás. Mint új szervezetnek - annak érdekében, hogy potenciá­lis partnerként kezeljenek - bizo­nyítanunk kell. Elvárják a kamará­tól, hogy legyen gazdasági iránytű, hogy felvázolja, milyen kitörési pontok, milyen nemzetközi keres­kedelempolitika mentén dolgozzon a vállalkozó. És nekünk ennek az elvárásnak meg kell tudni felelni. Úgy vélem egyébként, hogy a folya­matok azt mutatják, a törvényke­zési, politikai lobbi és a különböző hatóságok egyre inkább odafigyel­nek a köztestület véleményére. □ A követelmények taglalásakor említette a kamarai szolgáltatáso­kat Egyik ilyen szolgáltatása a me­gyei kereskedelmi és iparkamará­nak a különböző üzletember talál­kozók szervezése. Sokakban azon­ban visszatetszést keltenek ezek a rendezvények, megkérdőjelezik hasznukat, • Valóban, a kamara az év minden hónapjában szinte tucatnál is több nemzetközi programot szervezett. Bár nehéz megítélni, de becsléseim szerint ezer-kétezer között van azoknak a cégeknek a száma, ame­lyek közvetlen résztvevőként, illet­ve informális haszonélvezőként kapcsolódtak be ebbe a rendszerbe. Óriási hibának tartanám, ha álta­lánossá válna az a szemlélet, hogy vajon megéri ez, lesz ennek hasz­na? Igenis lesz haszna. Nagy dolog, hogy ennyi külföldi ismerkedik meg a megye gazdaságával, az itte­ni lehetőségekkel. Ez az alapja an­nak, hogy a megye kapcsolatrend­szere, információs bázisa kialakul­jon. Ha tetszik, ha nem az Európai Unió tagjai leszünk, és tudomásul kell vennünk, hogy az unióban kö­tött pályái vannak a piaci műkö­désnek. Ezekről egyszerűen nem lehet másként információkat sze­rezni, mint közvetlen csatornákon, kapcsolatokon keresztül. A másik, a mindenkit érintő keleti piacok ügye. Tapasztalnunk, látnunk kell, ha ezekre a területekre be tudunk törni, az a gazdaság jelentős élén­külését vonja maga után. Éppen ezen okok miatt a kamara 1997- ben, ha lehet még intenzívebben, még tudatosabban szervezi majd ezeket a fórumokat. □ Az interjú megjelenésekor tartja a kamara ÍV. küldöttgyűlését. Adó­dik a kérdés, hogyan néz ki a megye gazdasága a köztestület megítélése szerint? • Minden általunk ismert statisz­tika azt mutatja, hogy Borsod-Aba- új-Zemplén a megyék rangsorában az utolsók között szerepel. Sajnos a gazdaságkutatóval közösen készí­tett idei felmérés azt tükrözi, hogy nő a szakadék a Dunántúl, Buda­pest és megyénk gazdasági teljesít­ménye között. Mi azt mondtuk, a 24. órában vagyunk, hogy ezt meg­állítsuk. És azért vannak a megál- líthatóságot erősítő pozitív jelek is. Ilyen'például a két vegyipari siker­cég, az, hogy befejeződött a kohá­szati reorganizáció, hogy az energe­tikai ipar területén megjelent új tu­lajdonosok befektetéseikkel megha­tározó szerepet tölthetnek be a gaz­daságban. Ide tartozik, hogy az arányaiban teljesen visszaesett fel­dolgozó-gépipar a kis- és közepes magánvállalkozások megjelenésé­vel kezd magára találni. Fontos elem az is, hogy elindult a térség­ben egy tudatos tervezési munka, amelyben a kamara komoly felada­tot vállal magára. A Fejlesztési Ta­nácshoz beérkezett pályázatok azt mutatják, rengeteg ötlet, megvaló­sítandó elképzelés van, amely pozi­tív hatású lehet a gazdaság fejlődé­sére. Támogatást kér a tej ágazat Budapest (MTI) - Mintegy 5-7 milliárd forint támogatásra lenne szüksége a tejágazatnak alihoz, hogy a jövő évben talpon maradhasson. Ez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, ame­lyet a Tej Terméktanács vezetői tartottak csü­törtökön az ágazat helyzetéről és kilátásairól. Csákvári László, az érdekegyeztető testület el­nöke szerint nincs meg a politikai akarat , hogy a magyar tejgazdaság súlyának megfelelő sze­repet kapjon az agráriumon belül. Hiányolta a nemzeti agrárprogramot, mondván, enélkül nem lehet megfelelő fejlődési pályára állítani a tejtermelést és feldolgozást. El kellene dönteni, hogy mennyi tejre van szükség hazánkban. A hazai fogyasztás jelenleg mintegy 1 milliárd li­tert tesz ki évente. Az ágazat ebben az évben hozzávetőlegesen 1,5 milliárd litert termel. Ez azonban messze elmarad a ’80-as évek végén termelt rekordmennyiségtől. Ekkor több mint 2,8 milliárd liter tejet termeltek hazánkban. Az akkori egy főre jutó éves 200 kilogramm kö­rüli tejtermékfogyasztás mára 130 kilogramm körülire esett vissza. Jelenleg a statisztikai adatok szerint a tejelő tehénállomány 410 ezer körül van Magyarországon. Ez azonban a jövő évben akár 100 ezer állattal is csökkenhet, amennyiben az ágazat nem kap megfelelő tá­mogatást. Ezért a tejpiacot megfelelő módon kellene szabályozni „Árfolyamok Kárpótlási jegy Tőzsde Index nov 28.: 3674,61 -2,32 Hivatalos árfolyamok (MNB) Érvényben: 1996; nov- 28. Valuta ■ Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. angol font 267.62 272,98 270. .76 ausztrál dollár 129,03 131,59 130 ,50 belga frank* 506,56 516,86 510. ,80 ' dán korona 27.20 : 27,76 27 ,44 finn márka 34,69 35,39 35. ,06 francia frank 30,81 31,43 31 ,01 holland forint. 93.03 94,93 ; 93, ,84 ír font 268.31 273,67 271, .16 japán yen* 140,80 143,64 141 ,97 kanadai dollár 118.18 120,56 119. ,55 kuvaiti dinár 532.49 543,15 ' 539. ,32 nemet márka 104.37 106.49 105. ,29 norvég korona 24.88 25,38 25. ,16 " olasz líra** 105.38 107,50 106 ,30 osztrák schilling 14.83 15,13 r 14 ,96 portugál escudo* 103,29 105.39 104. .19 spanyol peseta* 123,93 126,45 125. .00 svájci frank 123,41 125,91 124. ,40 svéd korona 23,89 24,37 24, ,11 LTSA-dollár 169,38 162,56 161. ,31 ECU (Közös Piac): 201,18 205,26 203, .04 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénzpiac: Az államkötvény m. Az államkötvények és diszkontkincs­tárjegyek elsősorban az intézményi befektetők (bankok, biztosítók, be­fektetési alapok, kereskedelmi és termelő vállalatok, stb.) megtakarí­tásainak kívánnak befektetési lehe­tőséget biztosítani, azonban mindkét típusú értékpapírt megvásárolhat­ják magánszemélyek is. A fő különbség közöttük a futamidő: az államkötvények kibocsátáskor többéves futamidővel rendelkeznek, míg a disz­kontkincstárjegyek éven belül járnak le. Az államkötvények rendelkeznek egy névleges kamattal, amely az alábbiakban meghatározott formában és gyakoriság­gal kifizetésre kerül, a befektetett tőke törlesztésére azonban mindig csak a lejá­ratkor egy összegben kerül sor. Az államkötvények kamatozási módja többféle lehet a magyar értékpapírpia­con, elsősorban fix es változó kamatozású kötvényeket különböztetünk meg. A fix kamatozású papírok kamatfizetési gya­koriságuk alapján tovább csoportosítha­tók, vannak félévente és évente kamatot fizető, valamint úgynevezett tőkésítő ál­lamkötvények. Közös bennük, hogy a vá­sárlók pontosan tudják, mekkora hoza­mot fognak befektetésükkel elérni. A fél­évente történő kamatfizetés azért elő­nyös, mert hamarabb tudnak lekötött pénzük hozamával rendelkezni és azt például újra befektethetik. A tőkésítő kötvények ezt az újrabefektetést automa­tikusan elvégzik, ezért a befektetők a le­járatkor kamatos kamatot vehetnek át megtakarításuk gyümölcseként. Az államkötvények másik fő típusa a változó kamatozású kötvények csoportja. Ezen kötvények vásárlása azok számára javasolt, akik megtakarításaik hosszú távú lekötésekor bizonytalanok a kamatszint jö­vőbeli alakulását illetően. Azok a befekte­tők, akik megtakarításaikat rövid futam­idejű papírokba helyezik, legjobb ha a jövő­ben diszkontkincstáijegy-hozamokhoz kö­tött kamatorzású kötvényt vásárolnak, mi­vel azok kamata 1-2 százalékkal maga­sabb az aktuális kincstáijegyhozamoknál. A legtöbb ember attól fél, hogy a be­fektetett pénze elveszti értékét. Számuk­ra ideális az inflációhoz kötött kamatozá­sú kötvények választása, mert a KSH ál­tal kimutatott tényleges fogyasztói árvál­tozásnál mindig magasabb kamatot fizet. Az államkötvények másodlagos forgal­ma igen élénk, köszönhetően a kockázat- mentességnek, a jó hozamnak és a szé­leskörű érdeklődésnek. Az 1996. január­jában életbe lépett devizatörvény megen­gedi a külföldiek számára az 1 évnél hosszabb futamidejű értékpapírok vásár­lását, a külföldi befektetők figyelmének középpontjába állítva a magyar állam- kötvényeket. A belföldi kereskedelmi bankok, befektetési alapok is előszeretet­tel vásárolják a magyar állampapírokat, nemcsak a jó hozama miatt, hanem az egyre jelentősebb szerepet betöltő határ­idős ügyleteik lefedezésére is. A lakosság részére a brókercégek, a legnagyobb lakos­sági bankok kijelölt fiókjai és a Magyar Államkincstár hálózata folyamatosan nyújt vételi és eladási ajánlatot szinte va­lamennyi nyilvánosan kibocsátott ma­gyar államkötvényre. Mindezeknek köszönhetően likvid má­sodpiac alakulhatott ki, így nem gond a lejárat előtt történő értékesítés. A befek­tetők nyugodtan vásárolhatnak hosszú lejáratú államkötvényeket is, hiszen be­fektetésüket a futamidő alatt bármikor mobilizálhatják. Meglepő módon a több­éves hátralévő futamidejű kötvénnyel gyakran magasabb hozamot lehet elérni, mint rövid lejáratú papírokkal. Ez példá­ul akkor következhet be, ha hozamesés előtt bevásárolunk egy hosszú lejáratú, fix kamatozású államkötvényből, amely­nek árfolyama (a hozam és az árfolyam között fennálló fordított arányossága mi­att) jócskán felértékelődhet. (A TV. rész lapunk december 4-i számában olvasha tó!) Kevés települést Budapest (MTI) - A magyar- országi településeknek mind­össze egyhatodán vettek igénybe szálláshelyeket a tu­risták az elmúlt évben. A tu­rista vendégéjszakák 49 szá­zalékát Budapesten és a Ba­laton környéki településeken regisztrálta a Központi Sta­tisztikai Hivatal. Mindezt Hegymegi János, a Horwath Consulting ügyvezető igazga­tója hangoztatta csütörtökön Budapesten, a Turisztikai Ta­nácsadók Szövetsége által szervezett konferencián. érint a turizmus Elmondta: a statisztikai adatok azt mutatják, hogy napjainkban kevés számú hazai települést érint a turizmus. Hegymegi Já­nos úgy véli: az ország legna­gyobb része bekapcsolható az idegenforgalom vérkeringésébe. De ehhez a helyi önkormány­zatoknak tudatos felden'tő munkával meg kell keresniük a fejlesztési lehetőségeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy térségi összefogással közös pá­lyázatokon jelentős turisztikai támogatásokat szerezhetnek az érintettek. Hirdetés =========================== OTP RÉSZLETRE VÁSÁROLHAT^ üzleteinkben számítógépet, telefaxot, nyomtatót, S | Néhány példa kínálatunkból: <?■§,* Számítógép: DX4-133/P75, 850 MB HDD f $ e 4 OOO FT HAVI TÖRLESZTÉSTŐL 5 £ * Fax: Sagem 140R s 1 500 FT HAVI TÖRLESZTÉSTŐL í j Nyomtató: HP Deskjet 600 | 0 j> 1 ÓSO FT HAVI TÖRLESZTÉSTŐL 8*1 Ha aiánlatunk fölkeltette érdeklődését, további Információért jx * forduljon a Delfin Számítástechnikái üzleteihez. 5 2 5 A CENTRUMBAN VAGYUNK! ^5

Next

/
Thumbnails
Contents