Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-27 / 277. szám
1996. November 27., Szerda Gazdaság Aruházat avattak a vásárlók A pénzhiányos idők szolgálattevői Mirjden hivatalos procedúra nélkül, tegnap maguk a vásárlók nyitották meg a Miskolci Vasudvar Kft. új áruházát a Vágóhíd utca 6. szám alatt. A háromszintes épületben a műszaki cikkektől a lakberendezési tárgyakon át a fürdőszoba-felszerelésekig több száz féle termékből válogathatnak az érdeke lődők. Fotó: Farkas Maya Mezőgazdasági összeírás Budapest (MTI) - Reprezentatív felmérést készít decemberben a mezőgazdasággal foglalkozó mintegy 1,2 millió egyéni gazdaság tevékenységéről a Központi Statisztikai Hivatal. Ez év december 1-16. között a kérdezőbiztosok személyesen keresik fel a gazdálkodókat és megkérdezik őket állatállományukról, ez évi növényi és kertészeti eredményeikről, valamint gép- és eszközállományukról. A közepes és nagyobb gazdaságoknál tudakozódnak a vágóállat- és állati termék termelésről, gyümölcs- és szőlőtelepítésről, valamint a főbb mezőgazdasági termékek felhasználásáról. A gyűjtött adatokat a KSH kizárólag statisztikai célokra használja fel, az egyéni információk a törvényi előírásoknak megfelelően szigorúan titkosak, azokhoz senki sem férhet hozzá. Konzultáció a vadgazdálkodásról Miskolc (ÉM) - A vadászati joggal rendelkezőket hívta konzultációra a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényről és a hozzá kapcsolódó rendelet végrehajtásának tapasztalatairól, tegnap a Tudomány és Technika Házába a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara. A tanácskozáson Vajai László, a Földművelés- ügyi Minisztérium (FM) Vadgazdálkodási és Halászati Főosztályának vezetője a törvény végrehajtásának országos tapasztalatait ismertette. A megyei helyzetről Kismartoni Károly, az FM Megyei Hivatalának vadászati főfelügyelője számolt be. Mint Vajai László mondta: a találkozó legfontosabb célja, hogy a törvény végrehajtása során felmerült kérdéseikre választ kapjanak az érintett erdőtulajdonosok, ezáltal felgyorsuljon a tulajdonosi közösségek kialakulása, továbbá elősegítsék a vadászterületek kijelölését megnehezítő viták rendezését a vadásztársaságokkal. Az „újhullámos" vállalkozók sorából kilógnak az idősek Méhes László Miskolc (ÉM) - Az ország nagyobb városaiban, így Miskolcon is egymás után nyíló szolgáltató- és üzletházakban hiába keressük a klasszikus iparosszakmák képviselőit. Az olcsó, ámbár nemegyszer megkérdőjelezhető minőségű dömpingáruk térhódítása, úgy tűnik, nélkülözhetővé teszi a pénzhiányos idők szolgálattevőit, a cipészeket, órásokat, szabókat, műköszörűsöket, képkeretezőket, harisnyaszem- felszedőket. A 60 év fölötti iparosok évenkénti találkozójára 150-200 meghívót küld ki évente az Ipartestületből, mint tradicionális szakmai érdek- képviseletből kinőtt Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kézműves Kamara. A 221 szakmát gondozó, a „kétkezi” vállalkozók számára kötelező tagságot jelentő kamara képviselői azonban ennél a megközelítő számadatnál többet nem tudnak mondani arról, vajon hányán vannak a megyénkben, akik a lassan „felejtésre” ítélt szakmákat űzik. Versenytempóban- Az „újhullámos” vállalkozói rétegbe nem illeszthetők bele időseink, akik büszkén, máig iparosnak tartják magukat. Felhördülnek azon, ha valaki vállalkozónak nevezi őket - szól a szakmai tradíciók érzelmi oldaláról Vízi László. A megyei kamara elnöke - bízva a szakiskolákban, így abban is, hogy évek múltán az öreg szakikkal együtt nem hal ki a szakmájuk sem - szomorú tényként említi, hogy a még dolgozó, a 70-es éveikben járó mesterek képtelenek felvenni a mai világ megkívánta tempót. Az iparos szép napokra emlékezve olykor nem is értik, nemhogy nyomon tudnák követni a megváltozott szabályokat, törvényi rendelkezéseket, amelyek például az adózás rendjére, a számlaadásra, a kamarai tag- díjfizetésre, a munkavédelmi előírásokra, vagy éppen a tanulótartásra és annak pedagógiai elvárásaira vonatkoznak.- A fiatalabb generáció nemigen lát biztos jövőt az atyai-szakmai örökségben - állítja az elnök. - Míg korábban apáról fiúra szállt az „ipar”, az utódok jó része - látva a gyenge jövedelmezőséget - ma meg sem kísérli a családi tradíciók folytatását. Kivételek persze bizonyos szakmák tekintetében akadnak. Ilyen például az építőipar, de az utóbbi időben tömeges az érdeklődés az asztalosság iránt is. A mű- köszörűsség azonban eltűnt Miskolcról, de talán a megyéből is. A „szerényebbeknek” Az egykor önállóan dolgozó mesterek legtöbbje ma a bérmunkából él meg. Akik viszont nem hagyták veszni a .jusst”, és vállalták a szolgáltatás mai piacának megmérettetését, meg kell birkózniuk az üzlet- helyiségek egyre emelkedő bérleti díjával (a miskolci belváros peremén található önkormányzati bérleményeknél ez jelenleg 4-7 ezer forint körül mozog), a növekvő rezsi- és alapanyagköltséggel. Ennek fedezete pedig továbbra is az a néhány száz forintos munkadíj, amiben minimális százalékban jelenik meg a haszon. így elképzelhetetlen - bár a mesterek nem is nagyon vágynak rá -, hogy frekventáltabb helyen, netalán valamelyik szolgáltatóházban béreljenek helyiséget. (Megemlítendő, hogy a belvárosban található bérlemények szabadpiaci tarifája az önkormányzati helyiségek havi bérletének akár a tízszeresét is elérheti.)- Van annak húsz éve is, hogy új cipőt csináltam! - sajnálkozik a nagyapai, apai hagyomány nyomán maga is cipészmesterré lett, 75 éves Kovács Bertalan aprócska, Búza téri műhelyében. - De nincs is értelme felvenni a versenyt a külföldről behozott olcsó áruval, mert a minőséget, nomeg a tíz év alatt hat-hétszeresére emelkedett alapanyagárakat kevesen tudják megfizetni. A javítás - ami végül is töredékébe kerül egy új cipőnek - azonban rengeteg időt elvisz. Noha a „szerényebbeknek” dolgozunk, mára mégis ott tartunk, hogy a végképp használhatatlanná vált lábbelik reparálását már el sem vállaljuk. Ha húzódik a vállalási határidő, csalódnak az emberben, az pedig nem tesz jót az üzletnek. Válságszakmák A koros mester szerint válságban a szakma: a cipészkedésból - de érti ő ezalatt a többi, hagyományos szolgáltatói szakmunkát is - meggazdagodni nem lehet. A fiataloknak ezért sem igen fűlik a foguk a szerény megélhetést biztosító önállósághoz.'Az elítélő szavak azonban nem huszonhét éves fiát, Györgyöt illetik...- A méretre készített új cipőt ma leginkább azok igénylik, akiknek valamiféle lábbetegségük van - utal cipészetük távlataira a családi hagyományokat folytatni kívánó Kovács György, aki „kitörési pontként” az ortopéd cipők készítését tartja. - A fő tevékenységi kör azonban továbbra is a javítás marad - sajnálkozik azon, hogy ez pedig aligha lesz elegendő a most igencsak roskatag üzlet komfortosabbá tételére, esetleges bővítésére. A Kovács család műhelyétől nem messze bérli üzletét Déri Ernő. A ’48 óta önállóan dolgozó, 74 éves órásmester csak legyint, ha arról kérdezzük, tart-e inast?- Én már csak a nyugdíj mellett dolgozgatok, és az egészség sem engedi, hogy tanulóval foglalkozzak. Órát javítani egyébként is ráfizetéses. Tudták ezt a háború után is, amikor a felszabadult órások ékszerészekkel, látszerészekkel dolgoztak együtt: egyik tevékenység húzta a másikat, így meg tudtak élni. Sokan műszerészek lettek közülünk - emlékeztet arra, hogy az iparosság soha nem vezetett a meggazdagodáshoz. - A szalonokban ma szakképesítés nélkül is kiszolgálják a vevőt, javítással pedig talán ha a szövetkezetben foglalkoznak. Mi, régiek pedig lassan lehúzhatjuk a redőnyt... .PÉNZPIAC: Az ÁLLAMPAPÍROKRÓL ÁLTALÁBAN I. Bár egyre kevesebb van belőle, megtakarított pénzét mindenki szeretné biztos helyen tudni, úgy befektetni, hogy az összeg hozamai megfelelő haszonnal kecsegtessenek. Az egyik lehetőséget az állampapírok jelentik. Mit kell tudni az állampapír-befektetésről? Erre a kérdésre igyekszik válaszolni ma induló, kilencrészes sorozatunk, amelynekszerzője Wer- meser Zsolt, az Államadósság Kezelő Központ munkatársa. Az állam által kibocsátott értékpapírok, az állampapírok gyakorlatilag kockázatmentes befektetést jelentenek. A befektetők három fő szempont alapján kell, hogy eldöntsék, mibe fektessék megtakarított pénzüket. E három szempont: a befektetés hozama, kockázata és futamidő alatt való értékesíthetősége. Általánosságban igaz az az összefüggés, miszerint a magasabb hozamhoz nagyobb kockázat is társul. A kockázatkerülő befektetők kisebb bevételekkel is megelégednek a befektetés biztonsága érdekében. A vállalkozóbb szellemű befektetők viszont hajlandóak nagyobb kockázatot is vállalni a remélt magasabb hozam miatt. Az értékpapírok közül a legalacsonyabb kockázattal az állam által kibocsátott értékpapírok rendelkeznek, a különböző lejáratoknak megfelelően az egyéb befektetési lehetőségek hozamelvárásainak mércéjét képezik. Az állampapírok lejáratkori tőke visszafizetése és kamatfizetései garantáltak, de lejárat előtt is bármikor értékesíthetők a papírok, mivel igen élénk a tőzsdei és a tőzsdén kívüli állampapír-kereskedelem. A fix kamatozású kötvények mindenkori árfolyama az aktuális hozamelvárásoktól függ, a hozamszint változásával módosulnak az árfolyamok. Az értékpapírok nyomdai előállítása és forgalmazása meglehetősen költséges. Az államkötvények értékesítésénél a Magyar Államkincstár fiókjai jelenleg is ingyenes számlavezetéssel állnak a lakosság szolgálatára, az ügyfél a megtakarított pénzéért nem kinyomtatott értékpapírt kap, hanem egy befizetési pénztárbizonylatot és egy letéti igazolást. Természetesen külön kérésre fizikailag is kinyomtatják a papírt, de ezért egyrészt díjat kell fizetni, másrészt Id kell várni a kinyomtatáshoz szükséges (olykor néhány hónapos) időt. Ä tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetők nem is igénylik ezt a szolgáltatást. Jobban bíznak az ügyfelek a letéti őrzésben, mint a fizikailag megjelenő értékpapírban, lűszen a/t ellophatják, megsérülhet, a letéti igazolással azonban senki sem tud visszaélni. A Magyar Államkincstárnál nyitott értékpapírszámlával ugyanis csak a tulajdonos rendelkezhet illetve az általa meghatalmazott személyek. A befektetők állampapír vásárlási szándékkal mind az új kibocsátáskor mind a már kibocsátott értékpapírok vásárlásakor is értékpapír-forgalmazókhoz (brókercégekhez) fordulhatnak. Közülük is kiemeltén kezeli a kibocsátó az elsődleges forgalmazókat, amelyek az „állampapírok kis- és nagyke- reskedőjeként” tevékenykednek. Az elsődleges forgalmazói körbe jelenleg 22 brókercég tartozik. Brókert választani ugyanolyan bizalmi dolog, mint például bankot választani, A brókercégek a legkülönfélébb befektetési szolgáltatásokat nyújtanak más és más színvonalon, különböző mértékű díjazásért. Á befektetőknek nem könnyű kiigazodni a pénzügyi területen működő vállalkozások és a rengeteg befektetési lehetőség között. Az elsődleges forgalmazók az állam által választott olyan partnerek, akikre a befektetők is mindenben számíthatnak, mert a szolgáltatások teljes skáláját nyújtják. (A 2. rész holnapi számunkban olvasható!) ÉSZAK-Magyarország 7 Álláspont Uniós uniformis Buzafalvi Győző A közvélemény-kutatók reprezentatív felméréseket készítettek: Mit tud ön az Európai Unióróli címmel. A vizsgakérdések egyáltalán nem voltak könnyűek, úgy tűnt: a „gyengébb" változat is megizzaszthatja a válaszadókat. Magyarországon, az Unió keleti kapujában igen kevés információnk van a társult tagság előnyeiről és hátrányairól. Bár az ország vezetői, kormánypárti és ellenzéki politikusok is azt sulykolják: egyetlen kiút lehet csak, az uniós tagság. Természetesen elfogadjuk az érveket (ha egyáltalán hallanánk róluk), de ma még csupán annyit tudunk: ha minden igaz, népszavazással dönt az ország a csatlakozásról. Szavazófülkébe kell vonulnia Mari néninek Krasznokvajdáról és a miskolci polgárnak is, akik egyforma „ismereti" szinttel rendelkeznek az unióról, azzal a rémképpel: a tagországok majd tönkreteszik azt hazánkban, ami idáig működött. Az uniós uniformistól leginkább a mezőgazdászok félnek. Valahol érthető is, hiszen sötétben tapogatóznak. A közvélemény tájékozatlan, nincs tudomásunk arról, mit kérdeztek a kormánytól a több kilós kérdőívekben, és milyen válaszokkal utaztatták azokat vissza. Az uniós tagságra történő felkészülés koncepcióját sem osztják meg az érintettekkel, például a mezőgazdaságban dolgozókkal, így aztán a saját fantáziájukra, fél- és álhírekre, egy-két tanulmányút tapasztalataira támaszkodnak. A félelem alapja az uniós tagok mező- gazdasági túltermelése. Felmerül a kérdés: a hazai fogyasztáson túl eladható lesz-e valahol a honi árui Ki tudunk-e harcolni egyes termékeinkre olyan kvótákat, amiből megélhet majd az agrári- umi Mi lesz a kistermelők sorsai Eltűnik-e ez a fogalom s vele együtt a kiegészítő jövedelem jótékony hatásai Eddig a kérdésekre a válaszokat csak baráti beszélgetések során hallhattuk. Fórumokon is megpróbálták persze az érintettek kibogozni a szálakat. Elhangzott az is: nem lenne hátrány (ami. az uniós tagsággal együtt jár), hogy ellenőrizhető és kiszámítható termelés folyjon az országban. Jó lenne, ha a csatlakozás előtti években az uniós uniformis nagy ködét valaki feloszlatná. De lehet, hogy valakiknek az a létérdekük, hogy ez a homály tartósan megmaradjon i _Árfolyamok Kárpótlási jegy Tőzsde >> r -x Index nov. 26. 3665,96 +24,07 Hivatalos árfolyamok (MNB) mm Érvényben: 1996. nov. 26. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. angol font 265,52 : 270,88 168,87 ausztrál dollár 128,24 : 130,80 129,95 belga frank 506,54 516,84 511,23 dán korona 27,20 27,76 17.44 finn márka 34,67 35,37 ' ‘ 35,01 francia frank 30,83 31,45 31.09 holland forint 93,06 94,96 93,93 fr font 265,60 270,96 268,93 japán yen* 141,25 144,09 142,80 kanadai dollar 118,17 120,55 119,56 kuvaiti dinár 530.99 541,65 536,82 német márka 104,41 106,58 105.37 norvégkorona 24,78 25.28 24,98 . olasz líra** 105,17 107,29 106.18 oszt rák schilling 14,84 15.14 ' 14,98 r portugál escudo* 103,52 105,62 104.41 spanyol peseta* 124,07 126,59 125,25 ä svájci frank 123,42 125,92 124,35 svéd korona 23.90 24,38 ■ 24,09 ÜSA-doilár 158,77 161,95 160,51 ECU 201,18 205,26 ' 203,14 : A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Kovácséknál nem csak az apa marad a kaptafánál Fotó: Vajda János
