Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-04 / 257. szám

lü bSZAK-MAGYARORSZAG Katasztrófa a Dunán Budapest (MTI) - Akiket érdekel az ismeret- terjesztés, már tudják, hogy a Duna-TV-ben a hét minden napján megadatik számukra egy- egy alapos és élvezetes műsor. Petrovszki Zol­tán, a Duna TV Filmosztályának vezetője azt állítja: a hazai és a nemzetközi ismeretter­jesztő filmek kínálatában egyre inkább az utóbbiak javára billen a hangsúly. Ennek - mint általában - anyagi okai vannak, egyre kevesebb jut itthon a saját gyártásra. Ami a külföldi kínálatot illeti: választásuk szem­pontja a minőség, a tartalmi mélység és hite­lesség. Nem törekednek a látványos drama­turgiákkal készült „sikerfilmek” meghonosí­tására, s igyekeznek megtartani bizonyos arányt a bemutatók és az ismétlések között. Igen fontos és állandóan visszatérő téma számukra a környezetvédelem. Globális kér­déseket vet fel két saját gyártású magazinmű­soruk e területről a Kárpát-medence és ha­zánk viszonylatában. Az a 22 részes soroza­tuk, amely beszélgetésekre épülve a természet és a társadalom köréből vet fel globális ökoló­giai kérdéseket, idén megkapta a Nemzetközi Napenergia Társaság média-díját. Kulturális műsoraik során alapelv az ér­tékszemlélet. S hogy mi számukra az érték? Ami a humánumot gazdagítja. A mindenna­pok kultúrája e látókörbe ugyanúgy beletar­tozik, mint a „magyar kultúra”, hiszen az élet e széles határok között szerveződik... Mit nyújt a Duna TV 1997-ben? Alapelveik nem változnak e téren. 1997, ha tematikusán kívánunk prognosztizálni, a „katasztrófa” éve lesz, ahogyan 1996 a „víz” éve. Múltunk termé­szeti. társadalmi, történelmi katasztrófáinak fonalara fűzve, sokfajta ismeretteijesztó műsor kerül a nézők szeme elé. Őszi MNT Miskolc (ÉM) - Megjelent az MNT, vagyis a Magyar Népfőiskolái Társaság negyedéven­kénti kiadványának őszi száma. A lapban ol­vashatunk többek között a mai magyar népfő­iskolái mozgalom helyzetéről, a júniusban rendezett nagykátai ifjúsági konferenciáról, valamint arról, mit jelent a fiataloknak az Európai Unió. Üveges István Bodrog-parti misszionáriusok című írásából megtudhatjuk, hogyan értékeli Dobrik István, a Sárospataki Népfőiskolái Egyesület soros elnöke a népfő­iskola háború előtti és mai szerepét. Profilbővítés Edelény (ÉM - PTA) - Jövő évtől bővíti kép­zési formáit az edelényi Izsó Miklós Gimná­zium. Az önkormányzat is támogatja az új program beindulását. Kardos Sándor, a gim­názium igazgatója a változástól azt reméli, hogy az új nevet és képzési formát kapott in­tézmény vonzóbbá válik a továbbtanulók számára. Az Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola gimnáziumi osztályát három csoportra osztják. Az alaptanterv szerint tanulók mel­lett két csoportban magasabb óraszámban ta­nulhatnak idegen nyelveket a diákok. Emel­lett elindítják a világbanki modellt követő szakközépiskolai képzést. Az igazgató elmondta, már az 1997/98-as tanévtől váiják a jelentkezőket számítástech­nikai szakra. Az ide felvett fiatalok érettségi után szakmai képesítést szerezhetnek számí­tástechnikai üzemeltető vagy programozó szakon. Az egyéni képességeknek megfelelően lehetőség lesz arra is - az első és a második évfolyamon -, hogy lemondjon a tanuló erről a képzésről. Ilyenkor a hagyományos gimná­ziumi képzés szerint folytathatja tovább ta­nulmányait. Szintén a következő tanévre tervezi az is­kola a számítástechnikai képzés beindítását ötödik évfolyamon. Ezzel a felsőoktatási in­tézményekbe felvételt nem nyert diákoknak további tanulási lehetőséget biztosítanak. Az igazgató hangsúlyozta: szándékuk szerint ide nemcsak a saját diákjaikat, hanem a más is­kolákban érettségizetteket is váljak. Petőfi-emlékhelyek Kiskőrös (MTI) - Petőfi Sándor emlékének ápolásán túl a magyar kultúra kincseinek megőrzését is szolgálja az a kiadvány, ame­lyet a Petőfi Sándor Társaság jelentetett meg négyezer példányban. A kutatási eredmények alapján összeállí­tott kötet nemcsak a Petőfi-emlékhelyeket ve­szi számba, hanem félszáznyi kárpát-meden­cei település korabeli társadalmi viszonyairól és élő Petőfi-kultuszáról is képet nyújt. A ki­adványban minden eddigit felülmúló teljes­séggel szerepelnek mindazon helységek, ahol - ha csak rövid ideig is - a költő egykor tar­tózkodott. A számos helyi önkormányzat tá­mogatásával kibocsátott könyv kiadóinak megítélése szerint akkor lehet méginkább megérteni Petőfi mának szóló üzeneteit, ha mélyebben megismerjük a költő életútjának egyes állomáshelyeit. jkuLi ura ~—.:::r ^., 'HBTTTT Mindent vagy semmit - vagy valamit Autó helyett barátságot nyert egy miskolci játékos Halmos Ildikó Miskolc (ÉM) - Három játékos várja a kérdéseket. Aki elég gyorsan kapcsol, és műveltsége sem hétköznapi, továbbjuthat a következő fordulóba. Ez az, amit a tévénézők láthatnak. De ho­gyan lehet bekerülni, és milyen „belülről” a játék? A nyilvános­ságra hozható kulisszatitkokról a miskolci Kolozsi Juditot kér­deztük, akit nemrégiben láthat­tunk Vágó István Mindent vagy semmit! című vetélkedőjében. • Amióta az eszem tudom, mindig érdekeltek a kvízjátékok, a rejtvé­nyek, az elme sportja. Mindenfélé­nek utánajárok. A mélyére akarok nézni a dolgoknak. A Vágó-műsort a kezdetektől figyelem, és rájöttem, sok feladványra tudom a választ. Aztán kérdéseket küldtem be. Hí­res házaspárok, a vörös szín, első és utolsó, és ehhez hasonlókat. Va­lószínűleg tetszettek a kérdéseim, mert egyszer csak felhívtak, és ér­deklődtek, nem akarok-e játékos­nak jelentkezni. Persze akartam, így behívtak a televízióba, ahol egy vegyes témájú írásbeli tesztet kel­lett kitöltenem 25 perc alatt. Több oldalas kérdéssort kaptam, amellyel valószínűleg azt vizsgál­ták, hogy pörög az ember agya, mi­lyen gyorsan tud választ adni, és váltani egyik témáról a másikra. □ Ez volt tehát az első szűrő. Mikor tudta meg, hogy sikerült-e? • Fél évvel később újabb értesítő érkezett, melyben közölték, az írás­beli teszten megfeleltem, és kérték, menjek el a szóbelire. Ékkor már kaptam egy párt is, és a játékveze­tő - még nem Vágó István - főként , azokra az írásbeli kérdésekre kér­dezett rá, amelyeket nem tökélete­sen oldottunk meg. Például a teszt­ben fel kellett sorolni Munkácsy- képeket. A szóbelin pedig arra volt kíváncsi, vajon utánanéztünk-e, mit festett még azokon kívül, ame­lyekét említettünk. □ A szóbeli után rögtön közöl­ték, hogy megfelelt? • Nem, csak később, telefo­non. Egyben kérdezték, részt tudok-e venni az október 21-i műsorban. Ha már eddig elju­tottam, nyilván nem mond­tam nemet. így hát az adott időpontban megjelentem. A játék előtt épp’ azzal voltam elfoglalva, hogy kitöltsem az adópapírokat, amelyek a le­hetséges nyereményeimet érintik, amikor hirtelen az or­rom alá dugtak egy mikro­font. A rádiótól érdeklődtek, nézőként vagy játékosként ve­szek-e részt a műsorban. Miu­tán mondtam, játékosként, akkor arról faggattak, miért játszom: a játék öröméért, vagy az autóért. Természete­sen a játék öröméért - vála­szoltam. - De mégis, nem az autóért? - firtatta a riporter.- Mivel már csak néhány perc volt a játékig, azzal állítottam le, hogy nem érdekel az autó, nincs jogsim, nem is tudok vezetni. Az­tán már szólítottak is. □ Izgult? • Egészséges kameralázam volt, ugyanis teljesen más otthon, a ka­rosszékben ülve, mint a kamerák előtt... □ Milyen kérdéscsoportoknak örült volna a legjobban? • Film, színház, rock... Egyébként ez az utóbbi Vágónak is kedvenc témája. Ma is gitározik egy amatőr zenekarban. Szóval ilyesmikre szá­mítottam. □ Aztán elkezdődött a küzdelem... • Előtte még a játékvezető felhívta a nézők figyelmét, ne gondolják, hogy a játékos teljesen buta, ha nem tud válaszolni, mert aki már ide kerül, annak az általános mű­veltségnél jóval nagyobb tudással kell rendelkeznie. Aztán elnézést kért a nevünkben, hogy hátat for­dítunk a közönségnek, és valamivel kapcsolatban utalt arra, hogy a já­tékosokat 4-5 millió ember nézi Kolozsi Judit Fotó: Végh Csaba majd. Na, ekkor kezdtem izgulni. □ Es a játék? • Már az elején láttam, hogy nemi­gen rúghatok labdába a hetedik já­tékán részt vevő indulóval szem­ben. Rettentő gyorsan kell gondol­kodni, és hiába tudtam a választ, a reakcióidőm hosszú volt. Főleg az idegesített, amikor valaki túl ha­mar reagált, és rossz választ adott, én meg tudtam, mi lett volna a he­lyes. Pedig elvileg szabály, hogy a kérdést végig kell várni. Elvileg. Egyébként a témakörökkel sem volt túl nagy szerencsém, így har­madik lettem. □ Megbánta, hogy belevágott? • Egyáltalán nem! Új tapasztala­tokat szereztem, és ha nem is jutot­tam tovább, mégis óriási ajándékot kaptam. A műsor után néhány nappal cseng a telefon, és egy gim­náziumi osztálytársam van a vonal végén Szolnokról, akit 24 év óta nem láttam. Ő volt a legjobb barát­nőm, de valahogy elvesztettük egy­mást. A műsorból értesült, hol ta­lálhat meg. Ezért is megérte! Sírtak is, ittak is, káromkodtak is... Détshy Mihály újabb könyve a sárospataki vár történetéről Balázs Ildikó Sárospatak (ÉM) - Négyszáz év előtti korból kapunk hiteles, olykor hajmeresztő, de minden­képpen emberközeli híreket Détshy Mihály történésztől, akinek Sárospatak vára a Rá- kócziak alatt 1616-1710 című könyvét nemrégiben mutatták be a pataki várban. □ Aki sokáig foglalkozik egy rég­múlt korral, egy kicsit benne is él az akkori események sodrában... • Otthonosnak érzem magam ab­ban a korban, amelyről írok. Ren­geteg levéltári anyagot dolgoztam fel, óhatatlanul beleélem magam a kor eseményeibe. □ Lendületes világról kapunk ké­pet, amelyben nyughatatlan embe­rek éltek. Többet mozogtak négyszáz évvel ezelőtt, mint most? • Bizonyos rétegek - legalábbis azok a személyek, akikről írtam -, többet utaztak. Ha elgondoljuk, hogy olaszországi kőművesek egy hét alatt itt voltak Patakon, ez a mai viszonyokhoz képest is szép teljesítménynek számít. □ Milyen volt Rákóczi idejében az emberek gondolkozása, munkabí­rása? • Nagyon különböző. A jobbágyok igen primitívek voltak, viszont egy vagyonos ember megvette a Bibli­át, és akár művelt is lehetett. Pél­dául egy Debreceni Tamás nevű pénzügyi szakember kora ifjúságá­tól fogva 80 éves koráig dolgozott. Ez az akkori viszonyok között igen szép életkort jelentett. Az átlag életkor nyilván sokkal alacsonyabb volt, mint ma, de a vallatási jegyző­könyvekben találtam olyan sze­mélyt is, aki 106 évesnek mondta magát. A köszvény sok embert kín­zott és pusztított el, ennek feltehető­leg a nagymértékű húsfogyasztás volt az oka. Elképesztő­en nagy volt a gyermekhalandó­ság. Eszterházy Pál 17 gyermekét temette el teljes lelki megnyugvás­sal. □ Könyvében több­ször is előfordul, hogy valakit kurva­fiának szidalmaz­nak. Trágárabbak voltak akkoriban az emberek? • Adott esetben kivégezték azt, aki Isten nevét káro­molta, fóvesztés járt ezért. De en­nek nem volt nagy visszatartó ereje. Nagyon trágárak voltak az emberek, de a szitkozódások közül csak keveset jegyeztek le. □ Ha káromkodtak, akkor talán it­tak is... • Nagyon sokat. Ennek főképpen az lehetett az oka, hogy a víz Pata­kon ihatatlan volt. A helybéliek nyilván megszokhatták, de az ide jövő mesterek nagy része két-há- rom nap alatt meghalt, és ennek csak a víz lehetett az oka. Lo­rántffy Zsuzsanna menye, Henriet­ta is rejtélyes okokból idejövetele harmadik hónapjában, hosszas szenvedés után meghalt. □ Milyen asszony lehetett Lorántffy Zsuzsanna? • Szimpatikus egyéniség volt, bár néha nagyon szigorú tudott lenni. Sajnos, egyáltalán nincs róla ábrá­zolás, de én olyannak képzelem, mint ahogy a pataki templomkert­ben ül, talán kevésbé ájtatosnak. A jellemvonásairól a levéltári anyag objektív képet nyújt, noha a fel­jegyzések igen hivatalos hangvéte- lűek. Lorántffy Zsuzsanna levelezé­séből viszont kiderül, hogy őszintén és megindítóan tudott írni. Az egyik levelében a menye haláláról számol be az udvarnak. Mindig meghatódom tőle. □ Milyen volt az akkori ember lelki­világa? • Erről a négyszáz év előtti korról kevés az ismeretünk. Egészen má­sok voltak a szokások. Olykor külö­nös, meghökkentő dolgok tárulnak fel előttünk. Például Eszterházy Pál, aki sokoldalú, művelt ember volt: zenével, költészettel foglalko­zott, és ugyanakkor kiváló hadve­zér hírében állt, kitömette halála után imádott feleségét, úgyhogy a tetem állt a kriptában. □ Ennek a. könyvnek már volt előz­ménye: Sárospatak vára és urai 1526-1616 címmel, és a folytatása is készül... • Igaz már hetvenöt éves vagyok, öt év múlva elérem Debreceni Ta­más korát, de addig szeretném megírni könyvem folytatását, mely kevésbé dicsőséges, de nem kevésbé jelentős kort fogna át: Sá­rospatak várának történetét a Habsburgok alatt. Sok titkot tud a Rákóczi-vár „Sub-rosa" terme Vinkler-képek Sárospatak (ÉM) - Vinkler István művésztanár alkotásaiból váloga­tott kiállítás nyílik ma délelőtt há­romnegyed 11-től az Árpád Vezér Gimnázium Galériájában (Sárospa­tak, Arany János u. 5-7.). A novem­ber 18-ig látogatható tárlatot bemu­tatja Bihari Zoltán művésztanár, megyei szaktanácsadó. Gitáron köz­reműködik Hoffmann Zoltán. Kerámiák Miskolc (ÉM) - Egy és tizenkettő - Együttállás az alkímiában cím­mel Vineze Ildikó, Balogh Zsófia, László Dániel és Balázs János Ba­lázs keramikusművészek alkotása­iból nyílik kiállítás november 8-án, pénteken délután 5 órától a Mis­kolci Képes Műhely Kisgalériájá- ban (Miskolc, Kishunyad u. 12.). Jubileumi előadások Miskolc (ÉM) - Nemzeti kultú­ránk nagy nőalakjai címmel tart előadást R. Várkonyi Ágnes törté­nész Zrínyi Ilonáról, Siklós Olga történész pedig Déryné Széppataki Rózáról a Zrínyi Ilona Gimnázium alapításának 150. évfordulója tisz­teletére rendezett történelmi konfe­rencia keretében november 5-én, kedden délelőtt 11 órától a gimnázi­umban (Miskolc, Nagyváthy u. 5.). Ahhoz Képest-est Miskolc (ÉM) - Slawomir Mrozek Emigránsok című darabját mutatja be az Ahhoz Képest Társulat no­vember 7-én, csütörtökön este 7 órától az Ifjúsági és Szabadidő Ház Nagytermében (Miskolc, Győri ka­pu 27.). Az előadás két szereplője Ivánkó István és Horvát István. Pedagógiai társaság Miskolc (ÉM) - A Berzeviczy Ger­gely Közgazdasági és Vendéglátó- ipari Szakközépiskola adott otthont a Magyar Pedagógiai Társaság B.- A.-Z. Megyei Tagozata legutóbbi el­nökségi ülésének. Az összejövetel célja az volt, hogy értékelje az el­múlt időszak munkáját, s kijelölje a további feladatokat. Földy Ferenc, a társaság megyei elnöke megelége­déssel vette számba a múlt tanév­ben történteket: a tagozat által szervezett pedagógiai előadásokat, az 1000 éves magyar.iskola megün­neplését, az oktatástörténeti pályá­zat eredményeit, a társaság gondo­zásában megjelent Abaúji iskolák és tanítók című könyvét. Az új tan­év feladatai között szerepel a helyi tantervek kialakításában való rész­vétel, pszichológiai, nevelési témájú előadások, kerekasztal-beszélgeté- sek szervezése. Nyílt napok Miskolc (ÉM) - Mivel az óvónői szakközépiskolai képzés évekkel ezelőtt megszűnt, a miskolci Kos­suth Lajos Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola profilváltása mi­att nevet is változtatott. A Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskolában a pedagógia szak a pedagógus pálya iránt ér­deklődő tanulók felkészítését szol­gálja. A közismereti tárgyakból a gimnáziumi anyagot tanulják, e mellett szakmai, elméleti és gya­korlati képzést is kapnak. Az isko­lában nyílt napot tartanak novem­ber 18-án délután 2 órától a vidéki tanulók és szüleik számára, a mis­kolci érdeklődőket pedig november 19-én szintén délután 2 órára vár­ják. Azoknak a szülőknek, akik nem tudják gyermeküket elkísérni, november 19-én délután 5 órától szülői értekezletet rendeznek. Péteri Ez+Az Sajószentpéter (ÉM) - Ez+Az címmel szórakoztató másfél órára várja az érdeklődőket Aradszky László, Madarász Kati, Ihos József humorista és Harmath Andrea ope­rettprimadonna november 17-én délután 5 órára a sajószentpéteri művelődési házba. Kísér Auth Ede és Kocsis Csaba. Jegyek elővételben november 16-ig 190 forintos áron, az előadás napján 250 forintért a mű­velődési házban vásárolhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents