Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-18 / 269. szám

1996. November 18., Hétfő VÁLLALKOZÁS ÉSZAK^Magyarország 7 □ Ez lesz az első nyereséges év 1 7 tehén és 20 hektár föld nem elég a családfenntartáshoz A megélhetésünkért állást kell vállalni Fotó: a szerző Ötlettől a termékig - kiállítás Debrecen (MTI) - A gazdaság el­méleti és gyakorlati szakemberei immár négy esztendeje hagyomá­nyosan őszi randevút adnak egy­másnak Debrecenben az Ötlettől a termékig elnevezésű kiállításon. Az idei találkozót november 18-án és 19-én rendezi meg a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudvarán a Debreceni Tudományos Műszaki Park. Harangozó István ügyvezető igazgató az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta, hogy év­ről-évre több résztvevője van az öt­letbörzének, amelynek a mottója: “Az asztalfiókban rejtőző - mégoly brilliáns - ötlet nem ér annyit, mint a papír, amelyre írták!” Nos a debreceni ötletbemutató termékei nem maradnak az asztalfiókban, legalábbis sok közülük megvalósult az évek folyamán. A debreceni kiállításokon találkoz­hatott például először a közönség a Miskolci Egyetem egyik kutatója által kifejlesztett világszabadalom­mal - az úgynevezett dinamikus A/D átalakítóval -, amely az 5. ge­nerációs számítógépek technikai alapja lehet. Az ötletbörze kiállítója volt az a dunaújvárosi vállalkozás is, amelynek munkatársai kifej­lesztették az ipari aszinkronmoto­rok újszerű vezérléstechnikáját. Ilyen berendezés már több kelet­magyarországi cégnél működik, je­lentős energiát takarítva meg üze­meltetőjének. Ugyancsak Debre­cenben mutatták be először azt a különleges anyagot, amely megvéd a környezetünkből érkező káros elektromágneses sugárzásoktól. Se­gítségével olyan árnyékolást lehet magvalósítani, hogy például a mág­neslemezeken tárolt adatok sértet­lenek maradnak a veszélyes elekt­romágneses környezetben is. A ki­állítás rendezői remélik, hogy az idén is a korábbiakhoz hasonló, ter­mékké fejleszthető ötletekkel talál­kozhat majd a szakmai és az érdek­lődő közönség a debreceni börzén. Szentistván (ÉM - LGY) - A szo­kásos ipari kanyar után végér­vényesen visszatért a mezőgaz­dasághoz. Azt azért fájlalja, hogy tizenhét tehén és húsz hektár nem tud eltartani egy négytagú családot. Amit a gaz­daság termel, azt fel is emészti, a gazdának és feleségének ál­lást kell vállalnia, bérük a saját megélhetésüket fedezi. Luxus­ra nem gondolhatnak.- Elsős lehettem a szakmunkás­képzőben, amikor megtanultam kaszálni. Szívesen segítettem édes­apámnak a paraszti munkában, so­ha sem állt távolt tőlem sem az ál­latgondozás, sem a földművelés. Akkoriban azonban az volt a ter­mészetes, hogy a falusi fiú ipari mesterséget tanul. Vasesztergá­lyos, majd gépésztechnikus lettem. Ma annyi hasznát veszem ennek a tudományomnak, hogy meg tudom javítani a traktort, és a többi gépet - mondja Holló József, akinek szentistváni portáján beszélgetünk. Szép házat épített, azt elegán­san berendezte. Az udvar végében tágas, új istálló, melynek jelenleg harminckét „lakója” van. Tizenhét tehén, a többi a szaporulat. A la­kóház és az istálló között óriási szénakazal, egy nagy kupacban ré­paszelet. A húsz hektár szántón - ebből tíz hektár bérlemény - szé­pen termett búza, kukorica, árpa, lucerna, tehát nem lesz gond a téli takarmányozással. Odaát a szülői portán gépszín, benne MTZ trak­tor, és most már valamennyi mun­kagép, amelyre szüksége van. A kapuban egy kisteherautó áll, azt öccsével közösen birtokolják és használják.- Két hízó van még az ólban sa­ját célra, és ezzel kész is a vagyon­leltár. Autóra még hosszú ideig nem telik, utolsó nyaralásunk egy­beesik a tizenöt évvel ezelőtti nász- utunkkal. Melinda lányunk köz- gazdasági szakközépiskolába jár Egerben, Tamás fiunk hatodik osz­tályos. Mindent megkapnak, amire szükségük van. Tamás boldog, ha vezetheti a traktort egy picit.- Az Antall-kormány is azt ígér­te, a Horn-kormány is azt ígéri, hogy ekkora gazdaság már el tud tartani egy átlagos, tehát négytagú csaladot. Sajnos, nem így van. A marhák már csaknem önfenntar­tók, az igaz. Eddig nullszaldós volt a gazdaság, az idén már, úgy szá­molom, ha minden sikerül, megter­mel 200 ezer forint tiszta nyeresé­get. Ha úgy tetszik, ez az egész évi munkabérünk, amit azonban visszaforgatunk a gazdaságba. A megélhetésünkért így állást kell vállalnunk. Éva dajkaként dolgozik az óvodában, én a vízművek helyi mindenese vagyok. A család egyik bevételi forrása a tej. Naponta 300 litert fejnek.- Pár éve nyitottunk egy pici bol­tot a falu közepén, ott méljük a tejet reggel és este. Negyvenötért adjuk. Régebben öt kannával is elkelt, mostanában csak kettővel. A meg­maradt tejből Éva túrót készít, an­nak kilóját 200 forintért méri. Holló József legutóbbi beruházá­sa a munkagép-sor volt. Egymillió 600 ezer forint kölcsönt vett fel rá.- Most már jobban adnak, hi­szen van házam, van traktorom, de amikor nagyobb szükségem lett volna a hitelre, nem kaptam, mert semmim sem volt, amire ráterhel­hették volna. Következő beruházása egy télie­sített szín lesz a legelőn. Muszáj, mert januárban érvénybe lép egy önkormányzat rendelet, miszerint nem szabad az állatokat Szentist­ván főutcáján végighajtani.- Az idén negyvenöt tehénből állt a magángazdák csordája, tavaly harminchétből, ’93-ban hatvanhá­romból. Nem mondhatni, hogy nagy a szentistváni állatállomány. A me­zőgazdasági vállalkozók vala­mennyien fiatalok. Vannak, akik több földet művelnek, vannak, akik juhokkal, sertésekkel foglalkoznak. Voltak a gazdák között szövetkezési kísérletek, ilyen-olyan tevékenység­re, de nem váltak be.- Miként jellemzné e csaknem másfél évtizedet, ami alatt tapasz­talt, gazdálkodóvá vált?- Több volt benne az öröm, mint a bánat... Megkérdeztük a vállalkozót: Mi a véleménye a feketegazdaságról? A becsületesség határán Vári Pét érné ügyvezető- Véleményem szerint nem ellen­őrzik elég szigorúan azokat az ágazatokat, amelyek könnyen el­csúszhatnak a törvénytelen gaz­dálkodás felé. Éppen ezért van­nak területek, amelyekből a feke­tegazdaság nagyobb arányban ré­szesedik mint a legális gazdaság - fejtette ki Vári Péterné, az Árus Center Környezetvédelmi és Energetikai Kft. ügyvezetője. - A jövedéki adó alá eső termékek for­galmazására gondolok, mint az alkohol és a cigaretta, de említ­hetném az illegális üzemanyag kereskedelmet is. Azonban van­nak esetek, amikor nem tudom elítélni a törvényszegőket. Szerin­tem különbséget kell tennünk azok között, akik jövedelemszer­zés céljából szegik meg a törvé­nyeket és azok közt, akiknek szin­te nincs más választásuk. Nem véletlen, hogy mindenki az adók mérséklését tartja a feketegazda­ság elleni küzdelem első lépésé­nek. Míg mondjuk Németország­ban az elvonások a jövedelem 20- 30 százalékát teszik ki, nálunk az 50 százalékot is meghaladják. Ezért meg tudom érteni azt a ke­reskedőt, aki az alkalmazottja bé­rének egy részét zsebből fizeti. Azt viszont, hogy teljesen feketén alkalmaz valakit, már nem, mert ezzel a dolgozóját is megkárosítja. Sőt, megértem azt a kezdő vállal­kozót is, aki azért, hogy ne váljon újból munkanélkülivé, talpon ma­radása érdekében a becsületesség határán lavírozik. Az életszínvonal az oka- Ma Magyarországon az igények és a lehetőségek a legtöbb ember esetében igen távol esnek egy­mástól. Mindenki egy nyugat-eu­rópai színvonalú életre vágyik, ezt azonban a hazai jövedelmekből le­hetetlen megvalósítani - kezdte Boza Tamás, a Boza Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője. A vágyak valóra váltására első­sorban a vállalkozóknak van esé­lye. >gy érthető, hogy nagyrészük gyorsan akar meggazdagodni, és törvénytelenségektől sem riad vissza. Az érem másik oldala, hogy a vállalkozók egy része kép­telen fizetni a rá rótt adóterheket, ezért rákényszerül kisebb-na- gyobb szabalytalanságok elköve­tésére. Valójában az állampolgá­rok döntő többsége hozzájárul va­lamilyen formában a feketegazda­ság életben tartásához. A munka- nélküli, aki feketén dolgozik, a vállalkozó, aki alkalmazza, min­denki, aki bizonytalan eredetű árut vásárol valamelyik piacon. Az országos botrányok azt bizo­nyítják, a politikának és a legális gazdaságnak is vannak kapcsola­tai a feketegazdasággal. Persze mondhatnánk: nincs olyan or­szág, ahol ne létezne a feketegaz­daság, és annak ne lennének kap­csolatai az intézményrendszerrel. De nem mindegy, hogy milyen mértékű! A jelenlegi életszínvonal mellett és gazdasági környezet­ben a legális szféránál jóval ol­csóbban képes profitot termelni a feketegazdaság. Amíg ez az alap szituáció, szerintem nem sok esély van ennek elviselhető szint­re szorítására. Kiskapu kereső napok- Az emberekre hirtelen szakadt munkanélküliség, az alanyi jogon kiváltható engedélyek és a hozzá nem értő felügyelet révén várható volt, hogy káosz lesz. A legtöbben képzés és fantázia nélkül vadon, vakon, szabálytalanul kezdtek el „piacolni” - véleményezi a keres­kedelmi helyzetet Réti Nagy Ro­bert, aki parfümériát üzemeltet, de bőráruval is kereskedik. - A nagy szabadság azonban közel sem járt megfelelő ellenőrzéssel, s mivel az állam túl későn ébredt, ez óriási károkat okozott a gazda­ságnak. De mit is kezdhettek vol­na a hatóságok a feketézőkkel, amikor már egy fénymásolt vál­lalkozói engedéllyel is űzhető az ipar? Az engedély nélküli árut és a márkahamisítást a külföldiek hozták az országba, s hiába javult a helyzet az ellenőrzés és a szank­ciók területén, az ukrán, török, kí­nai maffiák ma is,jól élnek. A sza­bad behozatal háromszor annyi kárt okozott, mint hasznot.- Magam is ráálltam a termelés­re, mert másként a külföldi csem­pészáruval nem vehettem fel a versenyt - csóválja a fejét a fiatal­ember. - A magyar kereskedőt valójában nem védi senki. Addig én sem ismerem el a kamara lét­jogosultságát, amíg ez a garázdál­kodás folyik. Ha eltakarítják a szemetet és valódi érdekvédelem lesz, akkor viszont kétszer ennyi tagdíjat is szívesen fizetek. Ma a kereskedő az irreális terhek miatt vagy csődbe jut, vagy megkesere­dik, a mindennapjai a kiskapuk keresésével és kihasználásával telnek. Szó szerint a vásárra viszi a bőrét, hogy életben maradjon. Pedig a károkozás nem itt folyik... _Határidőnapló NOVEMBER 20. • A TÁRSASÁGI ADÓ, illőivé -előleg befize­tése. Az általános forgalmi adó befizetése, visszaigénylése. A játékadó befizetése. A munkaadói és munkavállalói járulék befize­tése. Az általános forgalmi adó, illetve a havi bevallások benyújtása. NOVEMBER 28. • A TÁRSASÁGI és a fogyasztási adó előle­gének befizetése. Az útalap előlegének befi­zetése. „Kamarai Hírek AGRÁRKAMARA • A VADÁSZATI TÖRVÉNY végrehajtásá­nak állásáról, a földtulajdonosok kötelezettsé­geiről, a területek kijelölése közben felmerült problémákról nyilvános fórumot rendez no­vember 26-án a miskolci Tudomány és Tech­nika Házában a B.-A.-Z. Megyei Agrárkama­ra. A rendezvényen az FM vadgazdálkodási főosztályvezetője, illetve a szakterület megyei illetékese tájékoztatja az érdeklődőket. KÉZMŰVES KAMARA • MARKETING-SZEMINÁRIUMOT ren­dez ma délelőtt 10 órától a B-A-Z. Megyei Kézműves Kamara. A kamarai vállalkozók részére szervezett kétnapos rendezvényen a témáról Georg Kryszon előadásait szinkron- tolmácsolással hallgathatják az érdeklődők. • MESTERVIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ TAN­FOLYAM indul a mai napon a kézműveska- marában. A vizsgára jelentkezettek 100 órás képzésben a vállalkozói, valamint a tanuló fo­gadásához szükséges pedagógiai ismereteket sajátíthatják el. KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA • Hamarosan elkészül Borsod-Abaúj- Zemplén megye PR-stratégiai terve. A szakmai körökben nagy érdeklődésre számot tartó tervet ma délután (november 18-án) dél­után 1 órától mutatják be az eddigi kutatási eredmények összefoglalásával a BÖKIK szék­házában. • Nemzetközi üzletembertalálkozóra ke­rül sor december 4-6. között Uzsgorodon. A Kárpátaljai Kereskedelmi és Iparkamara és a Gorlovi Kereskedelmi és Iparkamara szervez­te találkozón jelen lesznek a donyecki régió­ban tevékenykedő nagyipari társaságok, to­vábbá a kohászati, gépgyártó, vegyipari, gyógyszeripari cégek vezetői. Az együttműkö­dés lehetőségein túl foglalkoznak a kooperáci­ós gyártás lehetőségével, a kereskedelmi tevé­kenység szervezésével. Jelentkezési határidő november 28. Részletes program kérhető a BÖKIK nemzetközi kapcsolatok osztályán (Miskolc, Szentpáli u. 1. Il.em.) • A Magyar Arukat Támogató Alap (MÁRTA) 1997-ben is megjelenteti a Ma­gyarországi Termékgyártók Képes Katalógu­sát, amely képet ad a magyar ipar és élelmi­szergazdaság kínálatáról, annak beszállítói hálózatáról. A katalógust eljuttatják a külföl­di kereskedelmi képviseletekre és a hazai, va­lamint a külföldi kiállításokra. A katalógus­ban a MÁRTA tagjai kedvezményesen jelen­hetnek meg. A részletes feltételekről a MÁRTA budapesti irodája ad tájékoztatást: 1095 Buda­pest, Máriássy u. 4-6. tél.: 216-63-55. „Túl sok a segítséget nyújtó kéz” Győr (MTI) - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MAKIK) az állami alapok elosz­tása terén erőteljesebben kívánja befolyását érvényesíteni, és az eddigieknél markánsab­ban akar megjelenni a gazdasági törvényke­zés folyamatában is. Ezeket a tennivalókat tekinti kiemelt fontosságúnak a jövő évre - hangzott el a kamara elnöki kollégiumának szombati ülését követő sajtótájékoztatón. Bi- hall Tamás, a testület elnöke kifejtette: túl sok a vállalkozóknak segítséget nyújtó kéz. A párhuzamos rendszerek működtetése helyett ésszerűbb lenne egycsatornás rendszerben megoldani a vállalkozások támogatását INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. 7. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a 46/411-425-ös > telefonszámon! INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents