Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-16 / 268. szám
Vili ÉM-hétvége Színes világ November 16., Szombat □ Múlt csütörtökön a floridai Cape Canave- ralból sikeresen felbocsátották az amerikai Mars Global Surveyor űrszondát, amit a három évvel korábban a Mars közelében műszaki hiba miatt - vélhetőleg - felrobbant Mars Observer tartalék műszereiből építettek. Több évre tervezett működése során Mars körüli pályáról vizsgálja majd a bolygó atmoszféráját és mágneses terét. Kamerái segítségével pedig egy marsi év (687 nap) alatt 1,5 méteres felbontással feltérképezi a Vörös bolygó felszínét. Ez a térkép fontos szerepet játszik majd a később automata marsjárók leszállóhelyeinek és útvonalainak megtervezésében. A térképet mi magyarok is érdeklődéssel várhatjuk, hiszen azon több magyar vonatkozású kráter is látható-'lesz. A Marson például Paks és Eger városok nevét viseli egy-egy, néhány kilométer átmérőjű kráter. Az 1996-os évből hátralévő két hónapban még két űrszondát indítanak a Mars bolygó tanulmányozására, A tervek szerint ma induló Mars-96 több mint egy tucat nemzet együttműködésében, köztük hazánk részvételével készült. Ez két leszállóegységet és két, a talajba fúródó penetrátort is eljuttat a Marsra. December 2-ára tervezi a NASA a Mars Pathfinder űrszonda indítását. Ez egy 13 éves kisdiák javaslatára egy rabszolgáról elnevezett, Sojourner nevű hatkerekű robotjárművet is magával visz. Remélhetőleg mindhárom űrszonda sikerrel teljesíti küldetését, hiszen az általuk nyert adatok és tapasztalatok igen fontosak az emberes Mars utazás előkészítésében is, aminek prognosztizált dátuma 2019, az első Holdraszállás 50. jubileumának éve. Németh Csaba Sojourner ■ Ez a 9 kilogramm tömegű, 63 centi méteres kis robotautó elsőként vizsgálja majd a Mars talaját. A Mars ’96 négy kis leszállóegységet juttat a Marsra. A rajzok nem méretarányosak Az élet után kutatnak a Marson A Mars Global Surveyor (MGS) múlt csütörtökön indult és tíz hónapos utazás után érkezik meg a „vörös bolygóhoz” 1997 szeptemberében. Az űrszonda 1998 márciusától 378 kilométeres felszín fe- , letti magasságból 1,5 méteres felbontassa! '%f térképezi majd fel W/É . a bolygó felszínét. . * . Pathfinder ■ Az amerikai űrszondát december 2-án indítják, és a Sojo- urnerrei együtt a függetlenség napján, 1997. július 4-án száll le a bolygó felszínére, .ahol az atmoszférát, a felszínt js a talaj összetételét Vizsgálja majd. Az oroszok Mars '96-ját a tervek szerint ma bocsátják fel. Az űrszonda 1 - m űrhajót, 2 terepjárót es 2, j| a talajba is behatoló esz,- ^ közt visz magával. .»Jfája Fedélzetén _ JáÉaf ' 3 [Ragya r ' '’Ifßfr műszer Miskolc (ÉM - NCS) - Igazából kétféle jó sci-fi van. Az egyik valós alapokra helyezve mutat be egy fiktív történetet (például a Harmadik típusú találkozások), a másik teljesen fiktív (lásd Csillagok háborúja). Napjaink sikerfilmje, A függetlenség napja (Amerikában az eredeti cím, az Independence Day és ennek dátuma, július 4-e alapján egyszerűen csak ID4-nek becézik) a valós alapokon nyugvó fiktív történetet tűzte lobogójára. így elvárható lenne, hogy a valós alapokat ne csak hihetően, hanem hitelesen is jelenítse meg. Azonban az ID4 tartalmaz néhány könnyen észrevehető asztronautikai hibát - pedig az USA ugye űrnagyhatalom. Az, hogy a filmben a Föld képe a világűrből nézve illúzióromboióan egyszerű, lehet ízlés dolga. De tárgyi tévedés, hogy az USA űrparancsnoksága nem a washingtoni Pentagonban, hanem a NORAD-dal együtt a Cheyenne-hegységben van. Súlyos hiba, hogy az Apolló-11 emléktáblája nem sík lemez és nem a Hold talajába ejtve hagyták hátra Amstrongék, hanem a holdkomp egyik lábára, ívesen meghajlítva szerelték fel (kép). Mindez Magyarországon kiadott szakirányú könyvekben is könnyen ellenőrizhető.
