Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-16 / 268. szám
6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1996, November 16., Szombat Történelmi filmek Miskolc (ÉM) - Történelmi személyiségek filmen címmel indít vetítéssorozatot a Mozisok Országos Szövetsége és a Cine-Mis Kft. a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a Hevesy Iván filmklubban (Miskolc, Széchenyi u. 1.). A rendezvénysorozatot november 18- án, hétfőn délután 4 órakor Kobold Tamás, Miskolc polgármestere nyitja meg, majd Sándor Tibor történésszel és Veress József filmesztétával beszél a történelmi témájú filmekről. Ezt követően bemutatják Koltay Gábor István, a király című filmjét. November 19-én este 7 órától Bán Frigyes Rákóczi hadnagya, november 20-án délután 5 órától Kosa Ferenc ítélet, november 21-én este 7 órától pedig Ná- dasdy Kálmán Föltámadott a tenger című filmjét láthatják az érdeklődők. Jótékony muzsika Miskolc (ÉM) - Jótékonysági hangversenyt rendez a Vasutasok Vörösmarty Művelődési Háza és a MÁV Koncert-fúvószenekara november 17-én, vasárnap délután 5 órától a Bartók-teremben (Miskolc, Bartók tér 1.). A műsorban a nyári térzenék sikeres darabjaiból összeállított válogatás hangzik el, vezényel Kalmár Péter. A belépőjegy ára 100 forint, de további adományokat is szívesen fogadnak a rendezők, akik a teljes bevételt a daganatos betegségben szenvedő 17 éves miskolci gimnazista, Kossuth Klaudia gyógyulásának segítésére fordítják. Miskolc (ÉM) - Jótékonysági koncertet rendeznek november 22-én, pénteken este 7 órától az Ifjúsági és Szabadidő Házban (Miskolc, Győri kapu 27.) A műsorban fellép a Dioon, a HIV Positive, az Atomic és a Head Shot együttes. Jegyek elővételben a házban és a DUM DUM Disc-ben 200, a helyszínen 250 forintért válthatók. A szervezők a bevételt a daganatos betegségben szenvedő 17 éúes miskolci gimnazista, Kossuth Klaudia külföldi gyógykezelésének támogatására fordítják. Koncert a színházban Miskolc (ÉM) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar Mozart-, Weber- és Berlioz-művekből válogatott műsorát hallhatják az érdeklődők november 18-án, hétfőn este fél 8-tól a Miskolci Nemzeti Színházban. Fagotton játszik Halász István, vezényel Mika Eichenholz (Svédország). _Rádió Interaktív hallgató Brackó István Mivel már megszoktuk, megszoktam, fel sem tűnik annak furcsasága, hogy élőben bclebe- szélhetünk, belebeszélhetek a rádióba. Rengeteg ilyen műsor van a közszolgálati médiában (Beszéljük meg! Ennyi... Petőfi délelőtt), de a kereskekedelmi adókat ez élteti. Hogy a hallgató kontrollálatlanul véleményt mondhat, hogy kifejezheti ellenérzését, hogy marhaságokat közöl, hogy feleslegesen fecseg. Egy felmérésből tudom, hogy a közvetlen kapcsolattal alig-alig élnek vissza. Hiszen egy telefon- fülkéből tárcsázva káromkodni, gyalázkodni is lehetne... A legnagyobb skandallum az volt, amikor a híres manökennek azt mondták, hogy... Nyelvében él a nemzet. Korábban, s itt nyolc évre gondolok, a „spontán” megszólalások szalagról mentek. Vásári üzenet, szívküldi, május elsejei kívánságok. Akkor, a demokratikus Nyugaton, és sok helyen még ma is, nyolc másodperces késleltetéssel készül a live. Ennyi idő alatt az ízléssel és politikai érzékkel felvértezett, tiszta fejű ember (s nem a cenzor) korrigálhat, illetve lenyomja a stop gombot. Nálunk, és ezt éppen egy profitorientált pesti adó főnöke mondotta el, ilyen készülékre nem futja. Aki felemeli a kagylót, az beszélhet, beszélhet... De az idő drága. Szelektálni, vágni kell, ezért aztán - furcsa fintora ez a sorsnak - a magánrádiók egyre több „konzerv” anyagot használnak. Szigorúan anyagi megfontolásból. A beszélő ugyanis nem fogalmaz pontosan, hosszasan szövegel, elviszi a reklámidőt. A történetnek van egy másik vonulata is. Az egyik tapasztalt szerkesztő emlegette föl, hogy a korábbi „nyuszi” szószóló magabiztossá és bátorrá vált. Nevét, címét adja. Nemcsak akkor, amikor zenét vagy valamilyen kabarészámot kér, hanem akkor is, amikor a Tocsik-ügyről, a rendőrség felemás megítéléséről, a koalíciós kormányról van szó. Nincs mikrofonláza a százezrekhez, milliókhoz szóló polgárnak. Ez is egyfajta mércéje ennek a keserves demokráciának. Az interaktív, tehát a beleszóló, a műsort és talán a sorsot is alakító, cenzúrálatlan vélemény messzire hallik. És - a közönség dicséretére váljon - szép ez a szó, még akkor is, ha néha érdesnek tűnik. Soltész István fényképfelvételei Miskolc (ÉM - DK) - A kiállítás címe - Soltész István fénykép- felvételei - „gyanúsan” egyszerű. Úgy tűnik, a rendezők nem kerestek semmiféle blikkfangot, csak leírták a tényeket. Talán éppen ez az egyszerűség a vonzerő, ami sokunkat elhív a ma, szombaton délelőtt 11 órakor a Rákóczi-házban nyíló tárlatra. • Teljesen hétköznapi és megszokott volt otthon, Tibolddarócon, hogy a papám fényképez - mondja Soltész István, a kiállító szintén fotográfiával foglalkozó fia, aki jelenleg Nyíregyházán él. - Engem viszont maga a fényképezőgép abszolút nem bűvölt el. A labor már jobban. Érdekes volt, amikor a konyha hirtelen fotólaborrá változott, vegyszereket kellett kutyulgatni, képeket szárítani. Ebben segédkeztünk is a nővéremmel. □ Beszélgettek is ezekről a képekről? • Úgy érti, az esztétikai értékükről? U Igen. • Abszolút nem. O nagyon lelkes amatőrként fotografólt, soha nem voltak különleges ambíciói, nem küldött pályázatokra képeket. A té- eszben - ahol főkönyvelő volt - egykét termelőszövetkezeti élettel kapcsolatos képe ki volt téve, vagy a ti- bolddaróci vadászházban tablósze- rűen feldolgozták fotóit a vadászatokról, vadászbankettekről. Örömét lelte a fotografálásban, és abban, hogy amikor odaadta a képet az emberek kezébe, nekik is örömet szerzett. Valószínűleg tiltakozna az ellen, hogy itt most kiállítása van... □ Mely évtizedek jellennek meg a képein? • A legelső fotográfiák az ’50-es évekből származnak, ezeknek eltűntek a negatívjai. Van néhány eredeti kópia, ezek az idők során egypéldányossá váltak, komoly értéket képviselnek. A képek zöme főleg a ’60-as és ’70-es éveket őrzi. Összesen 272 tekercs fekete-fehér negatívot dolgoztam fel.. □ Fontos lehet az anyag helytörténeti vonatkozása, hiszen témájában a falu, Tibolddaróc életét dolgozta fel. • Igen. De ez csak az egyik vetület. Kiállítottunk például két, 1968-ban Moszkvában készült képet. Az egyiket bármelyik világhírű fotóriporter készíthette volna. De közelíthetünk a képekhez a személyiségábrázolás felől is... Nagyon fontosnak tartom az egésszel kapcsolatban, hogy ez nemcsak azért érdekes, mert most látjuk a 10-20-30 évvel ezelőtti történéseket. Nem feltétlenül nosztalgiáról van szó. Az ’50-es, ’60-as években a fotóújságokban vagy fotóalbumokban megjelent képek teljesen másról szólnak. Tehát ha ezeket a fotókat beillesztenénk azon képek közé, amelyek megmaradtak bennünk mint magyar fotográfia a ’60-as, ’70-es évekből, nagy különbséget érzékelnénk. □ Ha be akarnánk skatulyázni, lehetne akár szociofotóknak is mondani a felvételeket... • Nem tudom. Annyi mindent rájuk lehetne mondani. De azt hiszem, nem lehet beskatulyázni. Legföljebb, ahogy Bán András művészettörténész fogalmaz: ezek privát fotók. □ Jó, de azért ez így túl egyszerű... • Igen. De semmiképpen nem arról van szó, hogy fölfedeztünk egy fotóművészt, aki történetesen az én édesapám volt... □ A végeredmény azonban akár ez is lehet. Nem?! • Nem. Részemről nagyon sokáig személyes volt az anyag kezelése is. Nem most kezdtem ezt feldolgozni, hanem évekkel ezelőtt, amikor már mélyebben bekapcsolódtam a fotográfiába, s kezdtem érezni a hagyaték jelentőségét. De tudatosan most archiváltam az anyagot, hogy szóba került a kiállítás. Félévi munkámba került, amíg feldaraboltam, újramostam a negatívokat, mindet kontaktoltam. □ Érdekes, hogy nemmel válaszolt az előző kérdésre. Azt hinné az ember, hogy büszke az édesapjára. • Azt hiszem, megvan bennem a kellő büszkeség édesapám iránt. Egyre fontosabb nekem, honnan jöttem, és hogy az volt a papám, aki volt. De most nem arról van szó, hogy bebizonyítottam: fotográfus dinasztiából származom. Engem ez az anyag mint fotográfiával foglalkozó embert izgatott. Nem akarom azt mondani: mellékes, hogy a papámé. De lesz még hamarosan egy másik fotós, akinek feldolgozom a munkásságát, és ott mór nincsenek rokoni szálak. □ Izgalmas lenne egy kiállításon párhuzamot vonni a régmúlt és a jelen között. Ön szokott egyáltalán otthon, úgy értem Tibolddarócon fényképezni? • Mostanában már igen. Sőt, a pályázatomat is úgy adtam be a Kulturális Alaphoz, hogy megpróbálnám a saját szememmel, 20-30 év távlatából megmutatni: most hogy néz ki, ami akkor így nézett ki... Amikor már a hagyomány is újdonság Honismereti bázis a Dózsa György Úti Általános Iskolában Kazincbarcika (ÉM - FG) - Hagyomány - Életmód címmel hároméves kísérleti program folyik - további hat borsodi iskola közös fejlesztési tevékenységét is koordinálva - a kazincbarcikai Dózsa György Úti Általános Iskolában. Eddigi munkájukról, terveikről Kissné Király Piroskától, a program vezetőjétől kaptunk tájékoztatást. A program célja, hogy minden tanuló ismerje meg lakóhelyének, szülőföldjének, kulturális örökségének jellemző sajátosságait, sajátítsa el azokat az ismereteket, gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Tanulják meg tisztelni hagyományainkat, kultúránkat, jellemezze őket a nyitottság, fejlődjön önkifejezési képességük. Tudatosuljon, hogy mindenkinek először saját hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania, hogy azután másokét iá — a nemzetiségek, a szomszéd és rokon népek, a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket és a köztük lévő kölcsönhatást - megérthesse. Azt szeretnék elérni, hogy a tanulók fedezzék fel: a közösségi hagyomány összeköti őket a múlttal, és segíti őket eligazodni a jelenben. Mindezeknek a céloknak elérését az segítette elő, hogy a 6. osztályos programjukat, és az kísérletet koordináló Dózsa Műhely működését az 1995/96-os tanévben anyagilag támogatta a Közoktatási és Modernizációs Alapítvány, és jelentős segítséget kapnak a Soros Alapítványtól is. Ez utóbbi lehetőséget adott ahhoz is, hogy tapasztalataikat - a hat iskolával együtt - bemutassák az 1997 márciusában rendezendő megyei konferencián. Ezzel egyi dobén a kazincbarcikai Újvárosi és Herman Ottó, az izsó- falvi, a felsőzsolcai, a prügyi és a sajókazai általános iskolák módszertani kiállítást rendeznek a bar- cikai Városi Kiállítóteremben. A program részeként hirdették meg a B.-A.-Z. megyei tanulók részére „Magyar vagyok - magyarnak születtem...” című pályázatukat. A részletes felhívást az érdeklődők megtalálják a Hírlánc, a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézet információs lapjának novemberi számában. A 9-14 éves tanulók számára kiírt törté- nelmi-helytörténeti-irodalmi pályázat eredményhirdetését a tervezett konferenciával és kiállítással egy időben tartják. A pályázat célja, hogy a megye minél több diákja ismerje meg a Honismeret - Életmód című tanítási programot; fedezzék fel megyénk történelmi-irodalmi- kultúrtörténeti-néprajzi értékeit. Szabatos irodalmi nyelven, változatos műfajban szóljanak érzéseikről, gondolataikról, melyek szülőföldjük, lakóhelyük szeretetét, ismeretét tanúsítják. Kissné Király Piroska a program ismertetése során kiemelte, hogy céljaik eléréséhez jelentős támogatást kapnak az Egressy Béni Művelődési Központ és a Gyermekek Háza vezetőitől és munkatársaitól. így például a néprajzi oktatás keretében fafaragást tanít Ora- vecz Imre, fazekasságot B. Tóth Gyula, videotechnikát Bartha István. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a Közoktatási Modernizációs Alapítványtól pályázat útján támogatást kaptak egy pedagógusok számára meghirdetett néprajzi felkészítő kurzushoz. Ezzel a tanfolyammal párhuzamosan működnek a Borsodi Kooperatív Iskolák műhelykurzusai. Júniusban a Dózsa György Úti Általános Iskolában tartották az első rendezvényt, november 30-án az izsófalvi általános iskolában, majd 1997 márciusában a felsőzsolcai iskolában találkoznak a program résztvevői. Vágy és emlékezet Miskolc (ÉM) - Kovács Sándor Iván Vágy és emlékezet - Kalandozás felföldi írókhoz és „Kárpát szent bércére” című tanulmánykötetét mutatja be Kabdebó Lóránt és Porkoláb Tibor irodalomtörténész november 19-én, kedden délután 4 órától a Kazinczy-klubban (Miskolc, Széchenyi u. 14.). Húsz éve énekelnek Bogács (ÉM) - A bogácsi Pávakör megalakulásának húszéves jubileumát ünnepli ma, szombaton délután 3 órától a helyi általános iskolában. A rendezvényen fellépnek még a csincsei, novaji, szomolyai és taktaharkányi népdalkörök is. A műsor előtt fél 2-kor Vígh Rudolf - egykori karvezető, zenekutató, az MTA munkatársa - emléktáblája előtt helyeznek el koszorút az em- lékezők. Művésztanári tárlat Miskolc (ÉM) - Bacskainé Oláh Klára művésztanár alkotásaiból nyílik kiállítás november 18-án, hétfőn este fél 6-kor Miskolcon a TIT Kazinczy klubjában (Széchenyi u. 14.). A tárlatot Seres János festőművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A megnyitó műsorában közreműködnek zeneiskolás növéndékek, valamint Mátyás Gabriella, a Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközép- iskola, és Kiss Bernadett, az Ava- si Gimnázium IV. osztályos tanulója. A kiállítás december 18-ig tekinthető meg. Pávaköri találkozó Mezőnagymihály (ÉM) - A mező- nagymihályi Művelődési Házban népdaltalálkozót tart ma, szombaton este 6 órától a helyi Pávakör. A műsorban fellép még a keresztesi férfikórus, a mezőkövesdi nyugdíjas Nagymama klub, a szentistváni hagyományőrző együttes és a váraljai népdalkor is. A nagymihályi Pávakor a bevételekből szeretné népviseletét felújítani. Pajzán vallomások Sátoraljaújhely (ÉM) - Csak beljebb, Jancsikám! (pajzán vallomások és történetek a balmazújvárosi parasztság szerelmi életéről) címmel a budapesti Katona József Színház előadását láthatják az érdeklődők november 18-án, hétfőn este 6 órától a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Ház pódiumtermében. Vajda Mária: Hol a világ közepe? című tanulmányában Balmazújváros öregjeit szólaltatta meg, akik üdítő nyíltsággal és őszinteséggel beszéltek egy lassacskán eltűnő világ szerelmi szokásairól. Olyan tabutémákat érintenek a vallomások, amelyek még ma sem számítanak beszédtémának, különösen nem az idősebb emberek körében. Az őszinte és gyakran megrendítő vallomásokat eddig le nem jegyzett, pikáns és humoros népi történetek egészítik ki. Nyílt napok Edelény (ÉM) - Nyílt napot tartanak az Izsó Miklós Gimnáziumban (Edelény, Borsodi u. 34.) november 18-án, hétfőn. A szervezők várják azokat a nyolcadikosokat, akik gimnáziumban vagy számítástechnikai szakközépiskolában szeretnének továbbtanulni. Az érdeklődő diákok és szüleik megismerkedhetnek az iskola szaktantermeivel, tanítási órákon vehetnek részt, és az ott látottak alapján a vállalkozó szellemű gyermekek vetélkedőn mérhetik össze tudásukat. * Miskolc (ÉM) - A miskolci Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskolában (Miskolc, Dayka Gábor u. 4.) ugyancsak nyílt napot tartanak november 18-án, hétfőn délután 2 órától a vidéki, november 19-én, kedden délután 2 órától pedig a miskolci 8. osztályos tanulók és szüleik részére. Ha a szülőknek nem felelnek meg a fenti időpontok, az iskola igazgatósága november 19-én, kedden délután 5 órára várja őket.
