Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-01 / 255. szám

1996» November 1», Péntek Hírek - Tudósítások ESZAK-Magyarország 3 □ Perlik a kormányt Budapest (MTI) - Az Önkormány­zati Levéltárak Tanácsa, valamint a Közgyűjteményi és Közművelődé­si Dolgozók Szakszervezete bírósági eljárást kezdeményez a kormány, a Belügy-, a Pénzügy- és a Munka­ügyi Minisztérium ellen. A kereset benyújtói azt nehezményezik, hogy a kormány a kötelezően előírt illet­ménypótlékot (a levéltárosok egy részének egészségügyi pótlékát) nem ismerte el a központi költség- vetés terhére többletkiadásként, így finanszírozását nem vállalja. Jobban riaszt a TVK Nyíregyháza (MTI) - A költségve­tési terv szerint jövőre csaknem 600 millió forintot fordíthat fejlesztésre a Polgári Védelem Országos Pa­rancsnoksága - mondta Oravecz István polgári védelmi vezérőrnagy, a szervezet országos parancsnoka Nyíregyházán. Az elképzelések sze­rint megújítják a paksi atomerőmű környékének riasztórendszerét, folytatják a S'ajó-völgyi védelmi rendszer kiépítését, és szó van a Ti­szai Vegyi Kombinát védelmi háló­zatának korszerűsítéséről is. Rendezetlen az ÁPV Budapest (MTI) - Tocsik Márta nem jelent meg csütörtökön az ÁPV Rt. korrupciógyanús ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság ülésén. Réti Tamás, az ÁPV Rt. igazgatóságá­nak tagja a Tocsik-ügybcn hozott döntéseinél nemmel szavazott. A meghallgatáson hangoztatta: a To- csik-ügy nem történhetett volna meg, ha az ÁPV Rt. törvényi hely­zeté rendezett lett volna. ■ Összeférhetetlenek Budapest (MTI) - Most már ko­moly esély van arra, hogy még eb­ben az évben elfogadja az Ország- gyűlés az összeférhetetlenségi sza­bályokat és a törvény azonnal ha­tályba is lépjen - jelentette ki Biha­ri Mihály (MSZP). Óriási vagyonvesztés Budapest (MTI) - A Fidesz - MPP a Taverna Szálloda és Étterem Rt. ügy kivizsgálását kéri. Ugyanis az ÁPV és a Taverna perben állt egy­mással egy perértéken 800 millió fo­rintos ingatlanrész miatt. Az ÁPV az ügyet első fokon megnyerte, de peren kívül megegyezett a Taverna Rt.-vel - ám így csak 70 millió forin­tos vagyonhoz jutott. A Fidesz sze­rint óriási vagyonvesztés történt. Elhunyt Gyurkó János Gyula (MTI) - Gyurkó János, a környezetvédelmi tárca korábbi mi­nisztere 44 éves korában szerdán váratlanul elhunyt. Az előző parla­menti ciklusban országgyűlési kép­viselő is volt. Haláláig az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnökhe­lyettese, elnöki főtanácsadója volt. Tegnap leállt az ércelőkészítés Kigördült a BÉM-ből az utolsó alapanyag-szállítmány Sajókeresztúr (EM) - Végleg befe­jeződött a vasérc-zsugorítvány gyár­tás a Borsodi Ereelőkészítő Műben (BÉM) tegnap 12 óra 30 perckor. A vállalat vezetése bízik abban, hogy a leállás csupán az a forduló pont, amellyel a BÉM történetének má­sodik fejezete veszi kezdetét. A BÉM 1969-óta 58 millió tonna alap­anyagot készített elő a diósgyőri ko­hászat számára. A nagyolvasztóból azonban november 4-én csapolnak utoljára, így az ércelőkészítőben gyártott zsugorítványra sincs szük­ség a jövőben. Mint Lippai István igazgató kijelentette: nem ez lett volna az egyetlen járható űt a válla­lat sorsát illetően (a felszámolási el­járás 500 dolgozó elbocsátását is je­lenti), ha a kormány ígéreteihez hí­ven bevonja a BÉM-et a térség acé­liparának reorganizációs program­jába. Befektetők jelenleg is érdek­lődnek a cég iránt. Megfelelő tech­nológiai váltás után van remény a sikeres működésre. Balogh Dezső nyugdíjas üzemvezető vett részt leghosszabb ideig a zsugo­rítván»/ gyártásban, most ő nyomja meg a „KI" gombot. Fotó: Végh Csaba Egyhangúlag szavaztak az elnökre Tisztújító ülést tartott a Miskolci Akadémiai Bizottság Miskolc (ÉM - Hl) - Tisztújító ülést tartott a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Miskolci Terü­leti Bizottsága (MAB) tegnap, ahol új elnöküknek egyhangú­lag Kozák Imre akadémikust választották. Terplán Zénó, aki 1978, a miskolci bizottság alapításának éve óta tag­ja a MÁB-nak, leköszönt eddigi el­nöki posztjáról. Mivel 1993-ban már egyszer újraválasztották, a szabályzat szerint másnak kell be­töltenie az elnöki tisztséget. Terp­lán Zénó beszédében többek kö­zött kiemelte: a MAB alapítása óta azon dolgoztak, hogy Észak- Magyarorszag tudományos mozgal­ma magasabb szintre emelkedjen, és véleménye szerint munkájuk eredményes volt. Majd elismerő ok­levelet adományozott Károly Gyu­lának, a kohászati bizottság, Nagy Györgynek, az egészségügyi bízott­Kozák Imre akadémikus, a MAB új elnöke Fotó: Bujdos Tibor ság, valamint Schultz Györgynek, a bányászati bizottság elnökének, akik ma is ugyanabban a tisztség­ben vannak, mint a MAB alapítá­sakor voltak. Ezt követően titkos szavazással megválasztottak a MAB űj elnökét. A tagok egyhangúlag Kozák Imre akadémikusra voksoltak. Az űj el­nök pedig javaslatot tett a további vezető tisztségviselők megválasztá­sára. A résztvevők Orbán Sándort és Gyurkó Györgyöt alelnöknek, Újszászy Lászlót tudományos tit­kárnak, Terplán Zénót a klubta­nács elnökének, valamint Szabad­falvi Józsefet a szerkesztőbizottság elnökének választották. Az új elnök kezdeményezésére a MAB emlék­érmet alapít, és a jelenlevők megle­petésére mindjárt át is átadták az első két plakettet: Zambó János­nak, a bizottság első elnökének, va­lamint Terplán Zénó leköszönő el­nöknek. Vége az aszályos periódusnak Miskolc (ÉM) - A belvízvédelmi művek műszaki állapota felel meg legkevésbé a követelmé­nyeknek - állapította meg töb­bek között az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság a szo­kásos őszi felülvizsgálatok után. Bár már az 1995-ben lehullott csa­padék is meghaladta a sokévi átla­got, idén III. fokú készültséget csak egy alkalommal, a Sajó júniusi ár­vizekor kellett elrendelni - kezdte Pados Imre igazgató. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a 15 éves csapadékszegény periódus után a talaj még mindig képes a nagytö­megű víz befogadására. Természe­tesen nem lehet megjósolni, hogy mikor telítődnek a földalatti „vízraktárak”, de á ’96-os belvízká­rok arra figyelmeztetnek: egy na­gyobb hóolvadás komoly gondokat okozhat. Bár a kormányzati támo­gatás a tavalyi 169 millió forintról 436 millióra emelkedett az igazga­tóság területén, és az üzemeltetési keret is több mint 100 millió forint­tal nőtt, a legszükségesebb árvízvé­delmi fejlesztésekhez még további 3—400 millió forintra lenne szükség - figyelmeztetett az igazgató. Első­sorban a belvízvédelmi művek mű­szaki állapota tarthatatlan, külö­nösen azoké, amelyek üzemi, ön- kormányzati kezelésben vannak. A törvény ugyan kimondja a kezelők társulási kényszerét, és lehetőséget ad érdekeltségi hozzájárulás kive­tésére is - a vízelvezető csatornák karbantartása érdekében -, ha a feladatok nagysága meghaladja az érintett társaságok pénzügyi lehe­tőségeit. A problémát különösen azért kell átgondolni, mert hiába megfelelőek a csatornák állami ke­zelésű részei, ha más szakaszok el­hanyagoltak. Egy hét haladék az áramtolvajoknak Ózd (ÉM - BTGY) - Kizárják az ellátásból az ózdi áramtol­vajokat. Erről tegnap szüle­tett megállapodás. Ezidáig - éves átlagban - közel 10 milliós veszteséget okoztak az Émász Rt.-nek a nemrégiben le­robbantott Cs-1 lakótömb iker­párjának leleményes áramtolva­jai. A legutóbbi felmérés szerint a 90 lakásos Cs-2 bérlői, illetve ide­iglenes lakáshasználói közül mindössze öten fizetnek az áram- szolgáltatónak a felhasznált ener­giáért. A többiek - miután felhal­mozódott adósságaik miatt már régen kizárták őket az ellátásból - egyszerűen lopják az áramot. Egyre többet és egyre gátlástala- nabbul, hiszen az önkényesen vé­telezett energia ellenértéke a fű­tési időszakban megközelíti a ha­vi másfél milliót. (Az épületet egyébként hagyományos fűtési módra tervezték, ám az éghető anyagokat a lakók már rég eltü­zelték.) A halmozódó veszteségek mi­att, no meg az állandó tűz és bal­esetveszélyt jejentő barkácsmun- ka láttán, az Emász Rt. vezetése a közelmúltban úgy döntött: véget vet a helyzetnek és a lakótömb valamennyi lakóját kizárja a szol­gáltatásból. A cég ebbéli szándé­kát - városi tulajdonban lévő la­kásokról lévén szó - tudtára adta az önkormányzatnak is, egyúttal azt is közölve: a városháza költsé­gén hajlandó megteremteni a fize­tési kötelezettségüket teljesítő bérlők ellátásának műszaki felté­teleit. Az ózdi polgármesteri hivatal - tudtam meg Csiszár Miklós jegyzőtől - nem, fogadta, nem fo­gadhatta el az Émász Rt. ajánla­tát. Jogszabályt sértettek volna ugyanis azzal, ha a vétlen fo­gyasztóknak is el kellett volna vi­selni a törvénysértő többség által előidézett helyzet hátrányos kö­vetkezményeit. A valamennyi érintett telnek elfogadható kompromisszum ki­munkálását célul tűzve tegnap délelőtt tárgyalást folytattak a városházán az Émász Rt. vala­mint az önkormányzat illetékesei. A létrejött egyezség értelmében egy hét haladékot kapott a Cs-2. Ezalatt az Émász - az önkor­mányzattal azonos arányban vi­selve a költségeket - az öt fizető lakó számára külön ellátó hálóza­tot épít ki, az áramtolvajokat pe­dig a jövő hét csütörtökétől kész helyzet elé állítja, miután az épü­letben megszünteti a központi áramellátást. A megoldás drasztikusnak tű­nik, ám a törvénytisztelő bérlők érdekében mindenképpen meg kellett tenni ezt a lépést - tájé­koztatott Papp Anna, az ingatlan- kezelő iroda vezetője. A kiskaput azonban - tette hozzá - nyitva hagyták, hiszen azok számára, akik hajlandók rendezni tartozá­sukat, a város is hajlandó biztosí­tani a szolgáltatás igénybevételé­nek lehetőségét. Az áramszolgáltatóval kötött megállapodásról különben - az önkormányzat szervezeti és mű­ködési szabályzatának megfelelő­en - részletes tájékoztatást kap majd a november 12-i soros ülé­sen a város képviselő-testülete. Ezt követően a Cs-2 ügyének tar­tós rendezésére, vonatkozóan ha­tározati javaslatot készítenek az illetékesek és azt az önkormány­zat decemberi ülése elé terjesztik. A Cs-2 kapcsán már több alka­lommal is felvetődött az épület le­robbantása - vázolta a lehetősé­geket Csiszár Miklós. Ez azonban egyrészt vagyonvesztést, más­részt tetemes, 20-25 millió forint­ra rúgó kiadást jelentene, ráadá­sul gondoskodni kellene a hajlék­talanná vált lakók elhelyezéséről is. Mindezen tényeket mérlegelve várható, hogy a testület az épület részleges felújítása mellett foglal majd állást, s egyúttal megerősíti azon korábbi döntését is, misze­rint tulajdonosi jogainak bírósági eljárás keretében kell érvényt szerezni. Kastélysors és váltók Edelény (ÉM - PTA) - A parlament környe­zetvédelmi bizottsága második napja me­gyénkben tartózkodó tagjainak figyelmet arra hívta fel csütörtökön Szilágyi Adolf polgár- mester, hogy Edelény gazdaságilag elmara­dottabb, mint a régió egyéb városai, így égető szüksége van a fejlődési lehetőségekre. A kihe­lyezett ülést jó alkalomnak tartotta arra, hogy észrevegyék és orvosolják a város, a térség ba­jait. A Coburg kastély hasznosítása a város legfontosabb érdekei közé tartozik - mutatott rá. Éppen ezért sajnalta, hogy a közelmúltban a kanadai Reg Hill nem valósíthatta meg a kaszinó létesítésével kapcsolatos terveit. A Műemlékek Állami Gondnoksága igazga­tója, Bugár-Mészáros Károly erre úgy reagált: ezzel nem vesztett a város, mert így egy egész nemzet és nem csupán néhány ember tulajdo­na maradt a műemlékek. A kastély az igazga­tó szerint múzeumként működhetne a leggaz­daságosabban. Emellett rendezvények lebo­nyolítására és turisták fogadásara is alkal­masnak tartja az epületet. Mindez megvaló­sítható: várhatóan a gondokság rendelkezésé­re bocsátják ugyanis a környezetvédelmi alap műemlékvédelemre fordítható millióit. A kér­désre: vajon erre a kastélyra is lesz-e pénz. azt a választ adta, „ez attól függ, ki hogyan allit- gatja a váltókat”. Mindemellett elmondta: kapcsolatban állnak több hasznosító partner­rel. akik a, finanszírozás egy részét magukra vállalják. Úgy vélekedett, a környezetvédelmi alap felhasználásának engedélyezése után - amit 1998-ra terveznek - robbanásszerű fejlő­dés várható. S ha az edelémi kastély nem is előzi meg a többi műemléket, az biztos, hogy azokkal párhuzamosan fejlődik majd. Többeket érdekelt, hogy a kastély ügye mellett van-e más, idegenforgalommal foglal­kozó elképzelése a városnak. Takáts István, a Bányásztelepülések Szövetségének volt elnö­ke ismertette: tervei szerint a Cserestetei ki­látó megépítése, valamint az azt több város­sal összekötő kerékpárút kiépítése fellendíte­né a falusi turizmust is. Gadóczi Bertalan jegyző hangsúlyozta, súlyos gondot jelent a szellemi tőke kiáramlása is. Énnek ellenére több fejlesztési programot készítettek már. Itt „gyökértelen” a szervezett bűnözés Miskolc (ÉM - FJ) - Semmiféle értelme­zésben nem tekinthetők terror-jellegű, politikai motivációjú cselekményeknek azok a robban(t)ások, amelyek idén har­mincegyszer rázták meg a honi közvéle­ményt - jelentette ki Túrós András ve­zérőrnagy tegnap Miskolcon. Merény-robbantásoktól zeng az utóbbi napok sajtója. S, bar megyénket nem érintik közvetle­nül ezek a fővárosi rémségek, az itt élőkre ha­tással vannak a fővárosi környéki „csata­zajok”. Joggal merült fel tehát, a kérdés a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányságon teg­nap tartott sajtóbeszélgetésen: mit tett és tesz, egyáltalán mit tehet a rendőrség az ilyesfajta, szubjektív biztonságérzetet (is) romboló alvilági el-leszámoló akciók visszaszorítása érdekében. A kérdés „címzettje” Túrós András tábornok volt. aki részt vett a Forgács László ezredes ál­tal kezdeményezett találkozón. Belülről látva: a rendőrség által nagyon nagy erőfeszítéseket tett és tesz a lakosságot is komolyan riogató bűncselekmények ellen - jelentette ki az Országos Rendőr-főkapitány­ság közbiztonsági főigazgatója. Egyebek mel­lett egy 50 fős csoportot hoztak létre a fővá­rosban, amely alakulat kizárólagos feladata az ilyesfajta bűncselekmények felderítése. Közvetve bár, de feltétlenül összefüggésben van mindezzel az a szerdán éjjel indult akció- sorozat, amelyet a budapesti éjszakai élet megtisztítására irányul. Noha Túrós vezérőrnagy nem vitatta, a robbantások valóban negatív hatással lehet­nek a lakosság biztonságérzetére, ugyanak­kor sietett leszögezni: a Magyarországon idén történt 31 robbantás - sajnos egy. a piliscsa­bai buszrobbantás kivételével - „csak” anyagi károkat okozott. Ezek a „roppant (vissz)han- gos” bűntettek viszont semmilyen tekintetben nem nevezhetők terrorcselekményeknek, poli­tikai színezetük nincs - hangsúlyozta a főka­pitány-helyettes. Okkal-joggal kijelenthető - folytatta okfejtését bog}’ egymással szem­benálló, köztörvényes bűnözök figyelmeztető jelleggel vívott harcának, esetenként pedig a védelmi pénzt fizetni nem kívánó vállalkozók megrettentésének vagyunk megriadt tanúi. Erre utal az is, hogy maguk a sértettek sem működnek igazán együtt a rendőrséggel. Hogyan látja az ORFK vezetése B.-A.-Z. megye közbiztonságát? Közepesen fertőzött régió - felelte lapunk kérdésére Túrós András. Ami arra enged következtetni, hogy a megye rendőri vezetése jól tudja kezelni a helyi sajá­tosságú gondokat. Hiszen öt évvel ezelőtt (ezt követően került a főkapitányság élére Forgács László ezredes) majdhogynem csapnivaló volt Borsod közbiztonsága. Ma elmondható: a tér­ségben nem eresztett gyökeret: a szervezett bűnözés; a keleti határok közelsége dacára sem leltek itt táptalajra a külföldi maffiák.

Next

/
Thumbnails
Contents