Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-12 / 264. szám

4 B Itt-Hon 1996. November 12., Kedd _Könyvatánló Bencsné Buczkó Erzsébet Nagybarca (ÉM) Háromszek- rénnyi könyvtárat gondoz a fiatal ta­nítónő, aki képzős évei alatt végezte el a könyvtár szakkollégiumot, de nagyon vágyik egy „igazira”.- Gyerekko­romban rengeteget olvastam, rajong­tam a könyvekért. Minden létező alka­lomra könyvet kaptam a szüleimtől. Ma már más a helyzet, mint szülő is tudom, nehéz a mostani pénztárcával kielégíteni a gyerekek igényét. Igaz, ezek az igények a tévé és a video vilá­ga felé tolódnak el. Nejn jó irányba, de a lányom szerencsére szereti és tudja becsülni a könyveket. Sokszor közelharcot vívunk a férjemmel a könyvvásárlás miatt, de a gyerek mindig megkapja az őt érdeklő képes, főleg történelmi köteteket. Ezeket az­tán szoktam ajánlani az osztályom­ban is, sőt, ha tudnak rá vigyázni, akár kölcsön is adom. Borzasztó nagy probléma, hogy a kistelepülések ennyire könyv nélkül maradnak. Sok­szor megkérdeznek felső tagozatosok, középiskolások a kötelező olvasmá­nyok ügyében, de mi annak is örül­hetünk, ha a négyosztályos kicsi is­kolánk működik, nemhogy komoly könyvtárra vágyhatnánk. A korábbi állományból is tekintélyes mennyi­ségű olvasmány ment tönkre. A La­kitelek Alapítványtól azért kaptunk egy szállítmányt - mi a használtnak is nagyon tudunk örülni sót utol­jára 1995-ben egy pályázaton nyer­tünk 60 ezer forintot, amit a könyv­tár fejlesztésére költhettünk, de to­vábbra is segítségét várunk és remé­lünk. Mivel tanítónő vagyok, s szeret­ném, ha már zsenge gyermekkorban mindenki megtanulná használni, be­csülni a könyvet, sokat foglalkozta­tom az osztályomat is utánajárásra ösztönző, „kutakodó” feladatokkal. A szülőknek azt mondom, nem a Walt Disney, meg a Tom és Jerry abszurd világában kell felnőni, és drága, va­lójában azonban értéktelen könyve­ket vásárolni. Hasznosak az újabban megjelent képes „tudóskönyvek” - például az 1000 kérdés című sorozat -, amelyek valódi világunk komoly kérdéseire válaszolnak, rengeteg in­formációt adnak, gyermeknyelven. S ha az üzletekben nem is, a könyvtá­rakban bizton megtalálható Fekete István Tüskevára, vagy Erich Kästner Két Lottija, Eric Knight Las­sie hazatér-je, s még ezernyi olyan klasszikus gyermekregény, amelyek nem csak a bennünket körülvevő kör­nyezetet, hanem az embereket és kapcsolataikat is csodálatosan ábrá­zolják, s amelyek nélkül a gyermek­kort el sem tudnám képzelni. Szólóban szeretek énekelni Az aranytorkú műkedvelő énekes Szedlacsek Lajos Bíró István Sajószentpéter (ÉM) - Sajó- szentpéteren él, de bárhol, bármilyen helyen és bármi­lyen nótát, dalt ad elő, szí­vébe zárja a közönség. Sze­retik szépen hangzó tenor­ját, szűkebb pátriánkon túl külföldön is énekelt, elvit­te a magyar népzene gyöngyszemeit Kárpátaljá­ra, Szlovákiába, Erdélybe éppúgy, mint legutóbb Pa- dovába. Az olasz közönség óriási sikerrel fogadta az is­meretlen énekest, nem ér­tették azt, hogy miről éne­kel, de egyénisége és hang­ja magával ragadta őket. • Nemhiába, dallamos nemzet az olasz, valahogy szívükhöz nőtt a magyar népdal, többször is visszatapsoltak - ezt min­denféle szerénytelenség nélkül mondom. Nemrégiben olyan megtiszteltetés ért, hogy Sop­ronba hívtak, az Idősek Nem­zetközi Háza alapkövének leté­telekor elénekelhettem a Bánk bán Hazám, hazám c. áriáját. Ezen az ünnepségen részt vett Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke és Hegedűs Ödönné, az Idősek Világszervezetének el­nöke is. Külön gratuláltak éneklésemhez. O Hol könnyebb vagy nehezebb énekelni, szabadtéren vagy zárt helyen? • Szabadtéren, jól kinyitott szájjal, jó nagy levegővételek­kel. Erős hangom van, ott job­ban ki tudom énekelni magam, mint egy zárt helyiségben, ahol kissé vissza kell fognom ma­gam, mert akkor már nem olyan csengő és hatásos. □ Fellépéseinek számát főköny­velői precizitással vezetett nap­lókban rögzíti. Milyen volt az ez évi termés? • Szólóban szeretek énekelni, semmiféle hangosítással, együttessel. Eddig 65-70 hely­re hívtak, számomra különösen kedvesek a külföldi fellépések, mert egy kincsünk van, a ma­gyar dal és nóta, ezt a magyar­lakta területeken különösen ér­tékelik. Felemelő érzés az em­bereknek örömöt szerezni, bol­dogságot adni, a szemek sarká­ban megjelenő könnyeket letö­rölni, s felszántani. Ez részem­ről is nagy boldogság. Ezt meg­fizetni nem lehet. A magyar nó­ták és népdalok a mi gyöngy­szemeink, gyémántjaink. Eze­ket nyújtom át alkalmanként Szedlacsek Lajos énekel egy-egy csokorban a hallgató­ságnak, a legszebb hangszeren: az emberi hangon! □ Hol szokott gyakorolni? • Van egy kis szőlőnk, azt ka- pálgatom, azt teszem rendbe, vettem egy romos pinceházat, azt szépítgetem most, közben segítek feleségemnek a házi munkákban, ellátom a jószágo­kat... Kint a szőlőben szeretek a legjobban énekelni, ahol sen­ki nem zavar, ekkor vagyok szabad, mert itt nem szabják meg mások, hogy mikor, hol és mit kell előadnom. Úgy hatá­roztam, hogy a nyugdíjas nap­jaimat csalds fizikai munkával töltöm, mert az ÉRV-nél mű­szaki beosztásban dolgoztam, elég volt a szellemi tevékeny­ségből. □ Számtalan nyugdíjasklub­ban lépett fel nagy sikerrel, mé­gis egyikhez sem kötődik iga­zán, miért van ez? • Az ország különböző tájaira járok, és ahová befogadnak, ott vagyok tag, sehol és mindenütt. Mint említettem, nem szeretem a kötöttségeket, nem hagyom, hogy dirigáljanak nekem, mi­kor és mit énekeljek, vagy mi­Fotó: Veres András lyen műsorszámokkal lépjek fel. Ezeket én állítom össze ott­hon magamnak, sok száz nóta és dal van a repertoáromon, már engedtessék meg, hogy én válogassak az ismert vagy is­meretlen közönség ízlésének megfelelően. Nem hagyom, hogy beleszóljon fellépésembe valaki vagy valakik. □ Ezek szerint vannak kellemet­len tapasztalatai is a nyugdíjas klubokkal kapcsolatban, hiszen látszólag olyan békességben, egyetértésben élnek, szórakoz­nak, múlatják az időt... • Igen, vannak rossz tapaszta­lataim is, sok olyan klubveze­tő van, aki beleesik abba a hi­bába, hogy hallgat a rosszindu­latú véleményekre, a pletykák­ra, ahelyett, hogy meghallgat­ná a másik felet is. Én azt tar­tom, hogy demokrácia van - vagy legalábbis annak kéne lenni a nyugdíjas klubjainkban, főleg az idősek között, akik ko­ruknál fogva érzékenyebbek a szükségesnél, a kelleténél. A vezetők vegyék tudomásul, hogy nem a klubtagok vannak óértük, hanem ők a klubtago­kért, a klubért. 1996. November 12., Kedd Itt-Hon B 5 Rabvágás, Akasztódomb és legendáik Sajónémeti (ÉM - NZ) - A helyi néphagyo­mány úgy tartja, hogy a községnek valaha pallosjoga volt. Ennek emlékét őrzi az Akasztódombnak nevezett dűlő, és az egy­kori hóhérra utal Vargáné legendája, de leginkább a rabvágás hagyománya. Úgy mesélik az öregek, hogy 1910-ig minden év­ben a „farsang farkán” rendezték meg a rabvá­gást, ami kántálást és mai szóval élve „táncházat”, mulatozást, mókázást jelentett. Az akkori művelődési ház igazgatója vezetésével 1986-ban felújították a régi hagyományt. Ezt je­gyezte le az ózdi Dobosy László helytörténész Kövér József - ma a község polgármestere - köz­reműködésével. A farsanghoz, a régi tavaszváró és termé­kenységet kérő szertartásokhoz kötődött a rab­vágásnak nevezett népi játék, utalván az egyko­ri ítélkezésre a bűnöző fölött. Az újabban meg­rendezett rabvágás részleteiben természetesen eltér a régitől. Fontos eleme a kántálás. A legé­nyek beköszöntek a házakba, kívántak minden jót, aztán kaptak hol egy darab szalonnát, né­hány tojást, esetleg lisztet, avagy italt, pénzt és ebből fedezték a táncra kibérelt ház és a mula­tozás költségeit. A mulatozás vasárnap délután a litániát kö­vetően kezdődött, a fiatalság a táncházba vonult és hétfő reggelig táncoltak. Utána a kocsmá­ban gyülekeztek a legények és megválasztották maguk közül a két rabot, a két hévért és a bí- rát. Megtiszteltetésnek számított, ha valakit rab­nak választottak. A bíró a falu verscsinálója lett, aki versbe szedte az elmúlt év kiemelkedő ese­ményeit. A „rabokat” aztán rongyos ruhába fel­öltöztették, derekukat kerékkötő lánccal átkö­tötték és a hévérek őrizték őket. Jött a kántá­lás, a tánc és a mulatság. A falu népe az iskola melletti téren gyülekezett, ahol „ítélet” hirdet- tetett, majd „lefejezték” a rabokat, azaz levették a fejükre helyezett fazekat. Előbb azonban a nép­bíró a rabok fejére olvasta az elmúlt évben el­követett lopásokat, bűncselekményeket, mintha azokat ők követték volna el. Az összerogyott ra­bok néhány perc után felugrottak és futni kezd­tek a kocsmába. Folytatódott a mulatás, a tánc kedd éjfélig. Majd hamvazó szerdán még össze­jöttek a lányok, legények. Az utóbbiak megint mentek a házakhoz, most diót, mákot, túrót, lisz­tet, tojást kaptak, amiből a lányok délután tú­rós, mákos, diós csókot sütöttek, a legények pe­dig bort hordottak vödrökben, közösen ettek, ittak, de már nem daloltak. Kezdetét vette a böjt, amikor már nem szabad sem dalolni, sem táncolni. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Közteher. 3. Ala­in gondolatának első része (zárt betűk: S, I, S). 10. Zene darab! 11. Kenőanyag. 12. Ten­geri rabló. 13. Falhoz üt. 16. Mezőgazdasági birtok. 17. Pász­torkutya. 18. Az emberiség ősatyja. 21. Az eb mondja. 22. Tulajdonképpen röv. 23. Lovas hírnök. 25. Nemes nedű. 27. Borsodi helység. 28. Költői só­haj. 29. Mi módon? 31. Ritka női név. 33. Irodai papír. 34. Ál­lat testét fedi. 36. Kiváló elme. 37. író (Dezső, 1869-1945). 39. Pest megyei helység. 40. Cukor­bevonat. 42. Hegy, innen nézte Kánaánt Mózes. 43. Sportcsó­nak. 44. Radioaktív elem. 46. Anyagi áldozatra kényszerít. 48. Forgatva csavar. 50. Fafaj­ta. 51. Üsa része! 52. Kenyérre kenjük. 53. A közelebbit. Függőleges: 1. A gondolat befejező része (zárt betűk: Z, A, T). 2. Következtető. 3. Attóí lejjebb. 4. Honőrök sorába tar­tozó tarokk lap. 5. Fejben van! 6. Síkhatárok! 7. Zafír darab! 8. Vág völgyi Szlovák város. 9. Az Aranykoporsó írója (Ferenc). 11. Az isit előzi meg. 14. Euró­pai hegység. 15. Gazdatiszt, is­pán. 19. Német névelő. 20. Ra­gályszerű erkölcsi rossz. 23. Ér­zelmes, frivol dal. 24. Érinthe­tetlen. 26. Elkészült. 28. Az egyik titán. 30. Lyukas fogba kerül. 32. Személy. 35. ...Roy; Walter Scott műve. 37. Népmű­vészeti függönyanyag. 38. Tüs­kés szárú, illatos virág. 41. Csa­torna. 43. Végtag. 45. Sem, an­golul. 47. Mulatószó! 49. -re páija. 50. Római 105. _Itt-Hon-Konyha Itt az ősz, itt a libavágás szezonja. Ezúttal libából készült ételeket ajánlunk kedves olvasóink figyel­mébe, mégpedig erdélyi receptek alapján. Libaaprólék-leves kárpátiasan Hozzávalók 6 személyre: 1 db libaapró­lék, 10 dkg vöröshagyma, 10 dkg sár­garépa, 10 dkg petrezselyemgyökér, 1 cs. petrezselyem zöldje, 1 gerezd fok­hagyma, 5 dkg karalábé, 10 dkg kar­fiol, 5 dkg zellergumó, 5 szál zellerle­vél, 6 dkg kelkáposzta, 10 dkg zöldpap­rika, 10 dkg paradicsom, 5 dkg zsen­ge zöldborsó, 0,3 dkg egész bors, 0,3 dkg sáfrány, só. A liba szárnyait, lábát, nyakát vágjuk darabokra, hogy csontjából a zamat­anyagok kilúgozódjanak és 3 1 hideg vízbe tegyük fel főzni. Ha felforrt, hab­ját eltávolítjuk, majd belehelyezzük a cikkekre vágott leveszöldséget és a fű­szerféléket, megsózzuk, s lassú, egyen­letes tűzön főzzük. Amikor a hús tel­jesen megpuhult, szűrjük tálba. A zöld­séget és a húst tegyük külön tálra és különféle meleg mártásokat adhatunk melléje. A levesbe betétként levestész- ■ tát, májgaluskát készíthetünk és tálaljuk. Szatmári libatepertős pástétom Hozzávalók 6 személyre: 60 dkg liba­tepertő, 6 dkg vöröshagyma, 0,1 dkg kakukkfű, 5 dkg mustár, 1 db citrom, 6 db tojás, 1 fej zöldsaláta, tárkonyecet, só. A pirosra sütött, friss libatepertót és a keményre főtt tojásokat apró lyukú húsdaráíón átdaráljuk. Megsózzuk, hozzáadjuk a mustárt, a kakukkfüvet, a lereszelt vöröshagymát és simára dol­gozzuk. Tányérokra adagoljuk, megfor­máljuk, citromszeletekkel, salátalevél­lel díszítjük. Tálalás előtt jégszekrény­ben tároljuk. Töltött libanyak vagy pulykanyak Hozzávalók 6 személyre: 1 db liba vagy pulyka mellehúsa, 1 db liba vagy puly­ka nyaka, 10 dkg libazsír, 0,5 dkg tö­rött bors, 0,2 dkg kakukkfű, 1 gerezd fokhagyma, 2 db tojás, 2 db zsemle, só. A liba vagy pulyka mellehúsát lefejt­jük a csontról és ledaráljuk. Az ázta­tott zsemlékből a vizet jól kinyomkod­juk és a hússal együtt ledaráljuk. A fokhagymát sóval eldörzsöljük, a 2 db tojással együtt a darált húshoz adjuk, sóval, borssal és kakukkfüvei ízesítjük és jól kidolgozzuk. Az így elkészített tölteléket nyomózsákkal a liba- vagy pulykanyakról lefejtett és gondosan le­tisztított, megmosott, lecsurgatott bőr­be töltjük. Bevarrjuk vagy letűzzük a nyak nyílását és forró zsírban kisüt­jük, mint a liba- vagy pulykasültet. Zsírban sült burgonyával és hagymás babsalátával tálaljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents