Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-12 / 264. szám

4 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Helyi Hírek 1996. November 12,« Kedd A sátoraljaújhelyi városháza hírei Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - A sátoralja­újhelyi képviselő-testület legutóbbi ülésén több beszámolót is meghallgatott. Elsőként a helyi tűzoltóparancsnok, Ruzsinszki László őrnagy ismertette állományuk helyzetét és az elmúlt évi munkáját. A képviselők nagyra ér­tékelték a tűzoltók tevékenységét, főleg az or­szágos versenyen elért harmadik helyezésük­ről szóltak elismerően a városatyák. Az iskola halad a korral Brandhuber János, a Közgazdasági Szakkö­zépiskola igazgatója az intézmény munkájá­ról tájékoztatta a testület tagjait. Juhász Ist­ván képviselő kiemelte: az iskola felismerte a kor lehetőségeit, a képzésben követi a legmo­dernebb elveket, a gyerekek életre nevelését tartja szem előtt. Laczkó Károly polgármester az elmondottakhoz hozzátette, hogy a Köz- gazdasági Szakközépiskola többet érdemel, mint amit jelenleg az önkormányzat adni tud számára és a körülményekhez képest példa­értékűnek ítélte meg az ott folyó munkát. Ma­gyar János alpolgármester javaslatára a tes­tület jegyzőkönyvében is elismerte az iskolá­ban folytatott tevékenységet. Közmeghallgatás november végén Az újhelyi Képidsélo-testüleÉ 'november 2?-én’ délután 5 órára tűzte ki a közmeghallgatás időpontját. Előtte tártának egy rendkívüli testületi ülést, amelyen a jövő évi költségveté­si koncepciót tárgyalják meg. Főszerkesztő kerestetik A sátoraljaújhelyi és sárospataki önkormány­zat közös - a Zemplén Televízió (ZTV) műkö­dését felügyelő - bizottsága Újhelyben tár­gyalt a ZTV közhasznú társasággá alakulásá­ról. A grémium döntése szerint a tévé vezetői státusát megpályáztatják. A feltételeket több médiumban is a nyilvánosság elé táiják majd. A jelentkezőknek öt éves vezetői gyakorlattal, három éves televíziós gyakorlattal és felsőfo­kú végzettséggel kell rendelkeznie. Megbíza­tása négy évre szól. Táblai Ősz ’96 Ózd (ÉM - BTGY) - Ózd egyik legnépe­sebb elővárosában október 12-én kezdő­dött és november 18-án ér véget a Táblai Ősz programja. A hagyományt teremtő céllal életre hívott rendezvénysorozat elsődleges célja a város­rész szellemi és kulturális értékeinek „felmu­tatása”, a civil közösségek együttműködésé­nek elősegítése, az iskolás korosztály lakóhe­lyi kötődésének elősegítése, valamint az ama­tőr művészeti csoportok bemutatkozási lehe­tőségeinek bővítése. A programok színes kavalkádja Sebők Ot­tó területi képviselő (egyben iskolaszéki el­nök) ünnepélyes megnyitójával kezdődött. Október 25-én Környezetvédelmi Napot tar­tottak a táblai polgárok. Az akció keretében alapozták a tollas- illetve röplabdapályát, át­tették a kerítéseket, a rákövetkező három napban pedig hasznosanyag-gyűjtési kam­pányt szerveztek, melynek bevételét közcé­lokra fordítják. Október 28-a a sport jegyében telt el. Min­denszentek napját Táblában is a városrész halottainak szentelték a szervezők. Novem­ber 3-án az Ózd-Sajóvárkonyi református egy­ház szervezett szeretet-vendégséget, hétfőn délután pedig a drog, az AIDS, a dohányzás, valamint az alkohol káros hatásaira hívták fel a térség ifjúságának figyelmét az ÁNTSZ munkatársai. Holnap a város és városrész jövőjéről szer­veznek eszmecserét, amelynek vendégei az önkormányzat vezetői és meghívott képviselői lesznek. Tizenhatodikán pedig ünnepi záróér­tekezleten vonják meg a rendezvénysorozat mérlegét s körvonalazzák a jövő évi célokat a program főszervezői és közreműködői. Közhasznúak őriznék a péteri földeket A mezőőri szolgálat kísérlete bevált ugyan, „csak" a pénz hiányzik a folytatáshoz Sajószentpéter (ÉM - SZN) - Két hónapig próbálkoztak, is­merkedtek a közhasznú mun­kás polgárőrök a mezőőri te­vékenységgel, a gazdák pedig az őrizet - figyelőszolgálat? - hasznát próbálták lemérni, ám az ötlet végül nem tudott be­teljesedni, ugyanis elfogyott a pénz, amit a környékbeli föld- tulajdonosok összeadtak az ügy érdekében. A lopás a me­zőgazdasági területeken azon­ban olyan méreteket öltött, hogy az önkormányzatnak is komolyan foglalkoznia kell a megoldással. Zwillinger László, a polgármesteri hivatal mezőgazdasági munkatár­sa elkeseredett. A termelők pa­naszkodnak: nem éri meg dolgozni, ha más aratja le a termést. Az elő­adó azt is hozzátette, hogy saját szemével látta aznap reggel, amint egy „ismerős” IFA többtonnányi tö­kéletes, ép cukorrépával megrakva indult vásárlót keresni. Elkesere­dése csak fokozódott, amikor kide­rült: a rendőrség szerint szinte le­hetetlen egyértelműen bizonyítani, hogy nem mezgerelték a rako­mányt, még ha látnivaló is a minő­ség. Az is köztudomású, hogy kevés á benzin a vidéki rendőrautókban, bár mennének szívesen intézkedni. Márpedig a termést és terményt szervezetten, maffiaszerűen lopják ma már, véli a hivatali szakember. Mindenre megvan a megfelelő módszer, és olcsó az áru, hiszen „ingyen” jutottak hozzá. Amikor a legutóbbi testületi ülé­sen a probléma felmerült, az is el­hangzott, hogy hiába alkalmaz a téesz külön őregységeket, a lopás emellett is dívik. A gazdák végképp tehetetlenek, a társadalmi és mo­rális gondokat ők bizony nem tud­ják megoldani. Sarkadi István, a Közüzemi Szolgáltató Intézmény (KOSZI) ve­zetője - mellesleg a helyi polgárőr- parancsnok - hozta az első ötletet májusban, a szőlők, gyümölcsösök védelmében. Úgy gondolták, két mezőőri szolgálatot ellátó közhasz­nú munkást állítanak be, akik mel­lesleg polgárőrök is. Összehívtak egy gazdagyűlést, pontosabban az első körben inkább hívtak volna, mert hiába a plakát, képújság, hár­man jöttek el. Nem adták fel, má­sodszor már több mint húsz gazda volt kíváncsi. Végül eldőlt, hogy ha­vonta és fejenként 100 forintot fi­zet, aki őrizetet kér. Nem nagy ösz- szeg, volt aki szívesen adta, volt, aki „aludt még rá egyet”. Az tény, hogy a Bűnmegelőzési és Közbiz­tonsági Alapítvány számlájára 23 ezer forint érkezett be. Augusztus 1-jétől, szeptember 30-ig volt élet­képes a kezdeményezés, tovább nem tudták finanszírozni. Az a két hónap az ismerkedés időszaka lett és maradt. Pedig készült szolgálati szabályzat és megbízólevél is a „kerülők” számára. A városi mezőőri szolgálat per­sze legfeljebb jelezni tud a rendőr­ségnek, máshoz sem joga, sem le­hetősége nincs. Több mint valószí­nű, hogy a tetten ért csoportos be­takarítok nem fognak udvariasan köszönni és odébb állni a felszólítá­sukra. Az ügynek mégis igen nagy haszna, jelentősége volna, hiszen kezdődik a falopás idénye. A Sajó- part ártéri ligeteinek torzói bor­zasztóan néznek ki a csonkokkal, vagy a csonkok nélkül, de nincs ke­gyelem a gyümölcsösök számára sem. Ezért a feladat egyfelől a kör­nyezet, másrészt a magántulajdon védelme. Legutóbb már tárgyalta, hamarosan megint napirendre tűzi a problémát a város önkormányza­ta, amely a rendőrségtől is haté­kony együttműködést remél. Már készül az a nyolc pavilonból álló épület Bogácson, amelynek emeletén apartmanok kapnak helyet. Az ön- kormányzat három éve foglalkozik a gondolattal, hogy a strand területén lévő, mára már nem igazán megfelelő pavilonsort lebontassa, s helyette újat építtessen. Az új pavilonok a következő szezon kezdetétől, jövő májustól várják a vendégeket - tudtuk meg Szajlai Sándor polgármestertől. Fotó: Gál Péter Engedély kell az orvosi rendelőknek Szerencs (EM - PT) - December végéig kell felülvizsgáltatniuk a te­lepüléseknek az önkormányzatok tulajdonában lévő egészségügyi in­tézmények működési engedélyeit. Szeptember végéig a városok, köz­ségek egynegyedének polgármeste­ri hivatalai nem tettek ennek a kö­telességüknek eleget. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a feledékeny önkormányzatokat sor­ra felszólítja a jogszabály szerinti eljárás kezdeményezésére, ugyanis engedély nélkül a rendelőket jövőre nem üzemeltethetik. A háziorvosok esetében a felülvizsgálat elvégzésé­re jövő márciusig lehetőség van, ezért jelenleg elsőbbséget élveznek a települések intézményei. Utánuk következnek a privát rendelők. Az eddig elkészített felmérések és jegyzőkönyvben rögzítettek szerint az ANTSZ a közeljövőben megkez­di a megújított működési engedé­lyek kiküldését az érintett rende­lőknek, önkormányzatoknak. Nagy Lászlótól, a szerencsi ANTSZ járványügyi felügyelője ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy ál­talában elfogadható állapotúak és az előírt alapfelszereléssel rendel­keznek a körzet orvosi rendelői. Ötéves a polgárőr-egyesület Szentistván (ÉM) - A községben működő polgárőr egyesület novem­ber 16-án, szombaton délelőtt 10 órától ünnepi taggyűlést tart a szervezet megalakulásának ötéves évfordulója alkalmából a helyi mű­velődési házban. Előbb Papp István elnök beszámo­lóját hallgatják meg a végzett mun­káról, majd Szatmári Gyula, az Or­szágos Polgárőr Szövetség megyei elnöke, illetve Ördög Jakab, a köz­ség polgármestere köszönti a részt­vevőket. Az elnökség ezt követően elismerésben, jutalomban részesíti a legkiválóbb munkát végző polgár­őröket. Tanulták a kórházi átalakulást Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Két napot töltöttek a Sátoraljaúj­helyi Erzsébet Kórházban a szege­di József Attila Tudomány Egye­tem egészségügyi közgazdász hallgatói. Mint Kosztura László­tól, az intézmény igazgató-főorvo­sától megtudtuk: már második al­kalommal jártak a másoddiploma­ként megszerezhető szakon tanu­lók az újhelyi kórházban. A húsz résztvevő a kórházi gyakorlat ke­retében számos előadást hallga­tott meg az intézmény gazdálko­dásáról, a minőségbiztosítási programról és az új informatikai rendszerről. Újra akarják a Füzes újságot Tiszalúc (ÉM - PT) - Felvetődött a helyi Füzes című újság újra indí­tásának igénye a településen, mert a lakosság több önkormányzati in­formációt szeretne kapni. Ä képvi­selő-testület Czikora János alpol­gármestert kérte fel a szerkesztő- bizottság munkájának támogatá­sára. Meddő vita Ózd imázsáról Senkinek sincs joga cenzúrázni - állítja a polgármester Ózd (ÉM - ND) - Az ózdi televí­zió tavasszal levette műsorá­ról Almási Tamás Meddő című szocio-dokumentumfilmjét. Nem tudni, ki döntött a mű­sorváltozásról, aminek a hát­terében az állhat, hogy a helyi közélet szereplőinek egy része úgy látja: a film Ózdnak csak az egyik arcát mutatja be, s ezzel részben hamis képet fest a városról. A dologból azért lett ügy, mert a napokban közölte a Magyar Hír­lap azt az interjút, amelyet koráb­ban készítettek Almásival, aki több filmet forgatott már Ózdról. A rendező itt hozta szóba a mű­sorváltozást. Ami - mármint a műsorváltozás - mellesleg azért is érthetetlen, mert a Meddő című filmet március 20-án a Magyar Televízió - igaz, csak éjjel, 11 után, de - már bemutatta. Egy hónap múlva tűzte volna műsorra a produkciót az Ózdi Városi Tele­vízió is, ám az itteni filmbemuta­tó elmaradt, a másnapra terve­zett stúdióbeszélgetéssel együtt. Almási Tamás szerint az ózdi ve­zetés egy része jobban szeretné, ha abbahagyná a forgatást, és a helyi önkormányzat egyik ülésén az is elhangzott: a film árt a város imázsának. H. Szőke Mariann a városi té­vé főszerkesztője nem kívánt vá­laszolni az ügyijén felmerülő kér­déseinkre: miért kellett levenni a filmet a műsorról, s ki hozta meg az ezzel kapcsolatos döntést? Mint megtudtuk: az említett stúdióbeszélgetés - amelyben a rendező is szót kapott volna - ugyan elmaradt, de egy magazin keretében szó esett Ózd jelenéről és jövőjéről. Itt fejtette ki a témá­val kapcsolatos véleményét Fó­nagy János önkormányzati képvi­selő és tanácsnok, aki lapunknak nyilatkozva elmondta: régebbről ismeri Almási Tamást, és többször vitatkoztak arról, hogy a rendező filmjei - nyilvánvaló segítő szán­dékuk ellenére - inkább ártanak, mint használnak a városnak. Ez számos önkormányzati gyűlésen is elhangzott, és a testületből többen is egyetértettek a Fónagy János hangoztatta véleménnyel. Ezt sze­mélyesen is megmondták H. Szőke Mariannák, de hogy ez lett volna a film levetítését gátló tényező, ezt senki sem tudja. Strohmayer László, Ózd pol­gármestere is úgy gondolja, Al­mási filmjei inkább szociográfiai munkák, de Ózd nem csak olyan, amilyennek a rendező ábrázolja. Lehet, hogy az önkormányzati üléseken elhangzottak hasonló észrevételek, de erre a polgármes­ter pontosan nem emlékszik. Az ózdi imázs kialakítását azonban már tervbe vették és a város arcu­latával több ülésen is foglalkoz­tak. Mindent elkövetnek, hogy a médiák ne az elszegényedést, a pusztulást, a rombolást mutassák be a yárossal kapcsolatban, hi­szen Ózdnak van egy másik arca is, s ez a kisléptékű építőmunka. A televízió „megcenzúrázásáról” annyit közölt: ő nem szólt bele a műsorszerkesztésbe, és erre gya­korlatilag senkinek sincs joga. Almási Tamás kérdésünkre úgy nyilatkozott, a film független a helyszíntől, akár játszódhatott volna a határ keleti részének 50-100 kilométeres szakaszán be­lül is. Ezek a művek nem doku­mentációk, hanem önálló világot teremtő, öntörvényű dokumen­tumfilmek. Visszatekintve az elő­ző tíz évben készült hét filmre, nyíltan állíthatja, hogy miközben látszólag Ózd kisebb-nagyobb ügyeivel foglalkozik, az egész or­szágot érintő változásokat is be­mutatja - tette hozzá. • Májusra új pavilonsor épül Bogácson

Next

/
Thumbnails
Contents