Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-02 / 256. szám
1996» November 2», Szombat Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 □ Vámos változások Miskolc (ÉM) - Újra vannak parancsnokhelyettesei a Vám- és Pénzügyőrség (VP) Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves Megyei Parancsnokságának. A szerv országos vezetője november 1-jei hatállyal Kristó Ferenc őrnagyot és Erdélyi János főhadnagyot (utóbbi tisztet az egri vámhivataltól) nevezte ki a két fontos tisztségre. Miután pedig a VP B.-A.-Z. Megyei Nyomozóhivatalának eddig Kristó Ferenc őrnagy volt a parancsnoka, a hivatal vezetésével korábbi helyettesét, Csendes Gyula főhadnagyot bízták meg. Új államtitkárok Budapest (MTI) - A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - 1996. november l-jével az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium politikai államtitkárává T. Asztalos Ildikót, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárává dr. Avar- keszi Dezsőt kinevezte. Százéves a Tungsram Budapest (MTI) - Az amerikai General Electric és Tungsram házassága azt jelképezi, hogy az amerikai szervezőkészség jól párosítható a kelet-európai műszaki haladás hagyományaival. Ennek eredménye egy olyan cég lett, amely rövid időn belül a magyarországi GDP 2 százalékát produkálja - hangoztatta Göncz Árpád köztársasági elnök a GE-Lighting Tungsram Rt. által rendezett ünnepi ülésen. A cégjog- elődje, az Egyesült Villamossági Rt. megalakulásának századik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a Tungsram vezetői átnyújtották a Magyar Tudományos Akadémiának a 25 ezer dolláros GE Alapítvány létrehozására vonatkozó dokumentumot. Kultúraellenes járulék Budapest (MTI) A honoráriumok társadalombiztosítási járulékoltatására vonatkozó pénzügyminisztériumi elképzelés „kizárólag és célzottan az egyetemes magyar kultúra ellen irányuló, diszkriminatív törekvés” és „tulajdonképpen ugyanazt a szolgáltatást akarja törvény- és jogellenes módon még egyszer megsarcolni a semleges feltételrendszer demagóg hangoztatásával” - szögezi le a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia nevében nyilatkozatában Jancsó Miklós elnök és Domokos Mátyás ügyvezető elnök. A dokumentum szerint a tervezett intézkedés - amelyet egyébként az Alkotmánybíróság korábban már alkotmányellenesnek minősített - értelemszerűen csak a magyar művészekre és tudósokra vonatkozna, s ily módon semmivel sem indokolható megkülönböztetést alkalmazna a magyar kultúra munkásaival szemben. * A szerzői jogvédelem alá tartozó művészeti, kulturális és tudományos tevékenységet folytatók és közvetítők bizonyos körére ne vonatkozzék a honoráriumok után fizetendő társadalombiztosítási-járu- lék-fizetési kötelezettség. Ezzel összefüggésben az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága kapcsolódó módosító javaslatot fogadott el. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága a kormány egyetértése ellenére elvetette a kulturális bizottság javaslatát a szerzői jogdíj alá tartozó egyes jövedelmek társadalombiztosítási-járulék-mentességéről. Alvilági leszámolás Budapest (MTI) - Ismeretlen tettes, ez idáig azonosítatlan fegyverrel pénteken agyonlőtte Prisztas Józsefet, a szervezett alvilág egyik ismert figuráját - hozta nyilvánosságra Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője. A rendőrség egyértelmű összefüggést lát a gyilkosság és az utóbbi napokban sorozatossá vált, kézigránáttal elkövetett robbantások között. A merénylet 11 óra 15 perckor történt: az áldozat éppen a III. kerületi Ladik utca 3. számú ház előtt parkoló gépkocsijába szállt volna be, amikor a támadó végzett vele. A rendőrség nagy erőkkel nyomoz. A kincstárbiztos mint elrettentő erő László Csaba, a PM helyettes államtitkára a költségvetésről László Csaba államtitkár Májer Jánossal, Tokaj polgármesterével Tokaj (ÉM - PT) - Várhatóan 13 százalékkal magasabb költség- vetési kerettel gazdálkodhatnak jövőre az önkormányzatok. A jövedelempótló támogatáshoz pedig az eddigi 50 százalék helyett 75 százalékot juttatnak az önkormányzatoknak a munkaerőpiaci alapból. Mindezek mellett az ország idei költségvetéséről és a jövő évben várható módosításokról tartott tájékoztatót tegnap délután Tokajban László Csaba, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a térség és a megyei TÁKISZ szakembereinek. Az előadó véleménye szerint a tárca és a kormány által végrehajtott büdzsé-kiigazításnak, az árfolyam-, valamint jövedelem- politikának köszönhetően sikerült egyensúlyba hozni az ország belső gazdálkodását. Immár nem deficitről hanem szuficitről, azaz többletről beszélhetünk. A Kincstár intézményének létrehozásával jelentős eredményeket értek el. Két-három év múlva egységes informatikai rendszer kiépítésével szeretnék összekötni a vidék hivatalait a minisztériummal, ám ennek egyelőre anyagi akadályai vannak. A helyettes államtitkár megerősítette, hogy nem kívánják elvonni a települések pénzintézetekben elhelyezett betéteinek kamatát. A közbeszerzési törvény bevezetésével és az önkormányzatok hitelfelvételének szabályozásával a helyhatóságokat a takarékos gazdálkodásra szeretnék ösztönözni. Azokra a településekre azonban, ahol gazdálkodási problémákat tapasztalnak, úgynevezett kincstári biztost küld a minisztérium, hogy még időben megakadályozzák egy-egy ön- kormányzat túlzott mértékű eladósodását, esetleges csődjét. László Csaba azt is elmondta, hogy kezdeményezik a céltámogatási rendszer átformálását, ugyanis éppen a nehéz helyzetben lévő települések nem férhetnek hozzá pályázati pénzekhez azért, mert saját forrásrészt nem tudnak felmutatni. Jó hírként említette továbbá, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatásának rendszere a jövőben is megmarad. Minden bizonnyal az is megnyugtatja a községek, városok lakóit, elöljáróit, hogy' az elkövetkezendő két évben az önkormányzatok működését és gazdálkodását jelentős mértékben megváltoztató intézkedésekre már nem kell számítani. A vergődés és a remény büdzséje Jövőre több pénzt kap a tudományos kutató-fejlesztő munka Budapest (MTI) - Jövőre a költségvetés az eddiginél nagyobb mértékben kívánja támogatni a tudományos kutató-fejlesztő munkát. így várhatóan megfordul az az eddigi tendencia, hogy e terület az elmúlt években egyre kevesebb költségvetési pénzre számíthatott. Mindez azonban nem jelent majd gyökeres fordulatot. Pető Iván, az SZDSZ elnöke pénteken a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) Szövetségi Tanácsülésén tájékoztatta a reálértelmiség vezető képviselőit a tudományos élet, valamint a kutatás-fejlesztés támogatásával kapcsolatos elképzelésekről és időszerű kérdésekről. A pártelnök véleményének alátámasztására példaként hozta fel, hogy a jövő évi költségvetésből az oktatás reálértékben is többet kap az idei támogatásnál. Ebből futja arra is, hogy a felsőoktatási intézményekben végzett kutató-fejlesztő munkára mintegy 1,6 milliárd forintnyi összeget fordítsanak. Emellett jövőre a tudományos kutatásokkal foglalkozó fiatalokat a Széchenyi ösztöndíjjal kívánják segíteni. Ugyanakkor Pető Iván a jövő évi költségvetést a vergődés és a remény büdzséjének nevezte. Ezt azzal indokolta, hogy a makrogazdasági mutatók javultak ugyan, ám mindez a mindennapi életben alig- alig érzékelhető, és ez így lesz jövőre is. Kézzel fogható javulás szerinte csak 1998-ban következhet be. Véleménye szerint azonban a kutatás-fejlesztésre fordított pénzek nemcsak a megszorítások miatt csökkentek, hanem magának a K+F tevékenységnek a strukjurális átalakulása miatt is. A reálértelmiségiek vezető képviselői többek között azt a véleményüket hangsúlyozták, hogy nagyobb fontosságot kellene tulajdonítani a nemzeti minőségügyi programnak, s ugyanakkor a nemzeti informatikai stratégiának is a „helyére kellene kerülnie” a kormányzaton belül. Új típusú kereszténység kell a hithez Népfőiskolái fórumot tartottak a református egyetemen Budapest (MTI) - Magyarországon 1990 óta nem a hitélet ébredése jellemző, hanem a keletről és nyugatról egyaránt folyamatosan terjedő ateizmus - mondta pénteken Hegedűs Lóránt püspök. A Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a Magyar Népfőiskolái Collegium és a Református Népfőiskola által rendezett pénteki fórumon, a budapesti Káro- li Gáspár Református Egyetemen a kereszténység új kor által támasztott követelményeiről szólva kijelentette: a XXI. században csak olyan keresztény hitnek lesz létjogosultsága. amely nemcsak egyetemes, hanem egyúttal személyes is. A jövő század embere nem élhet hit nélkül, de ezt a hitet csak egy új típusú kereszténységből nyerheti - tette hozzá a püspök. Pozsgay Imre, a Szent László Akadémia rektora a nemzeti érzés, illetve gondolat fontosságáról szólva kiemelte: véleménye szerint az unióba tömörülő Európának csak akkor van értelme, ha szuverén nemzetek együtteseként jön létre. Az Európai Unió kulturális, hitbéli, nemzeti programjára azonban fel kell készülni - tette hozzá a rektor. A jelenlegi kormány - véleménye szerint - sem a polgárok mindennapi elvárásainak, sem a hosszú távú perspektíváknak nem felel meg. Nemeth Zsolt, a Fidesz - MPP országgyűlési képviselője előadásában egyebek között arról beszélt, hogy a mai magyar állam akkor gyenge, amikor erősnek kellene lennie és ott tevékeny, ahonnan ki kellene vonulnia. A képviselő úgy vélekedett: ahhoz, hogy új hazát teremthessünk, lelki néppé kell válnunk, és ebben - különösen az adott társadalmi, politikai, gazdasági helyzetben - jelentős szerep hárul a történelmi egyházakra. A struktúra vagy a finanszírozás válsága? Országos tanácskozás a magyar egészségügy helyzetéről Budapest (MTI) - Az egészség- ügyi rendszer évek óta érett az átalakításra. A gondjai nem új- keletűek - szögezte le Lépes Péter helyettes államtitkár pénteken a Népjóléti Minisztérium és a Civil Parlament által rendezett országos tanácskozáson. Az egészségügy helyzetéről tartott vitaindító előadásában a helyettes államtitkár a hazai egészségpolitika időszerű kérdéseiről beszélt, és felsorolta az átalakítást sürgető indokokat. Rámutatott: az utóbbi időben a daganatos megbetegedés vezető halálokká vált Magyarországon, de kevés az onkológiai ágy; egyre több az idős ember, ugyanakkor kevés az ellátásukat szolgáló gerontológiai osztály. Nagy ellentétek tapasztalhatók a kórházak műszerezettsége terén, és a kórházi ágyak 50 százaléka olyan épületben van, amelyet minél előbb renoválni kell. Hosszú az ápolási idő, és a nemzetközi statisztikák szerint is magas az ágyszám hazánkban. A magyar egészségügy válsága strukturális alapú - állapította meg Lépes Péter. A Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Doktorits Béla szerint nem a struktúra, hanem a finanszírozás válságát tapasztalják. Kétségét fejezte ki, hogy az átalakítással megoldódna az egészségügy pénzügyi gondja. Meglátása szerint az állam ellenérdekelt a megelőzésben, hiszen például a dohány- és itidáruból ellenszolgáltatás nélküli bevétele van, amelyből az egészségügy nem részesül. Lépes Péter válaszában kijelentette, hogy az egészségügy krónikusan alulfinanszírozott, de a szerkezet átalakítása nélkül nem érne célt a megemelt támogatás. Ádám Aurél, a Lánc Égészség- károsodott Emberek Szervezeteinek Szövetségé képviseletében a jelen lévő összes civil szervezet véleményét tolmácsolva felpanaszolta, hogy az egészségügyi törvény előkészítésébe nem vonták be e szervezeteket, holott erre ígéretet kaptak. A plénumon a helyettes államtitkár ígéretét tett arra, hogy hamarosan széles társadalmi vitára bocsátják az egészségügyi törvény koncepcióját. Tocsik-döbbenet szakértők nélkül Mosonmagyaróvár (MTI) - A kormánypárti oldal szerint nem szerencsés szakértőket bevonni a Tocsik-ügy vizsgálatába; az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (APV) Rt. korrupciógyanús ügyeit vizsgáló parlamenti bizottságnak egyelőre nincs szüksége szakértőkre - mondotta Szentkuti Károly, a bizottság SZDSZ-es tagja pénteki sajtótájékoztatóján Moson magyaróváron. A képviselő úgy vélekedett: munkájuk nagy körültekintést és óvatosságot követel, hisz a Tocsik-üggyel kapcsolatban sok a félinformáció. A bizottságnak az a dolga, hogy' ezeket a valóságos tényéktől különválassza. Szentkuti közölte: jövő csütörtökön a fel- íigyelöbizottsági tagokat hallgatják meg, tisztázni kell ugyanis, „milyen mértékben voltak tájékoztatva, illetve tájékozódva”. Annyi mindenesetre tény, hogy' a hat párt által delegált FB-tagok részt vehettek az igazgatótanács ülésein. Tény az is - közölte Szentkuti Károly hogy' Puskás Sándor, az FB elnöke tudott a problémáról, mégsem hívta össze a felügyelő- bizottságot. Szentkuti megdöbbentőnek tartja, hogy máig nincs hiteles kimutatás az ÁPV Rt.-nél az önkormányzatok belterületi földingatlan igényéről. ÁPV kontra Taverna Budapest (ÉM) - Egyáltalán nem állítható, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) kiengedett volna a kezéből 1,5 milliárd forintot azzal, hogy' peren kívül megegyezett a Taverna Rt.-vel. Akkoriban ugyanis e peren kívüli egyezség tizenhét per leállítását. eredményezte, melynek többségében valószínűsíthető, hogy az APV Rt., illetve a Belvárosi Vendéglátó Kft. vesztett volna - mindezt Harsányi Gábor iigy'véd. a Harsányi és Csömör Ügyvédi Iroda vezetője - az említett ügyek egyikében egy kisrészvényes képviselője - állította tegnapi sajtótájékoztatóján. „Mindenkiért egy egy gyertya égjen” A „Mindenkiért egy'-egy gyertya égjen" gondolat jegyében kegyeleti gyertyák gyúltak pénteken a hazánk területén elesett magyar és idegen katonák emlékére. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán Göncz Árpád köztársasági elnök, a fegyveres erők főparancsnoka, Keleti György honvédelmi miniszter, Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök és Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke is gyertyát gyújtott a kegyeleti megemlékezés során. Fotó: Nagy G. Bőd Péter Ákos az adósságátütemezésről Budapest (MTI) - Magyarországon és más feljövőben lévő európai piacokon az egy főre jutó hazai össztermék tíz éven belül megközelítheti az EU-átlag 70 százalékát - mondta Bőd Péter Ákos, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) területi igazgatója nyilatkozatában. Hozzátette: e növekedés csak azzal együtt érhető el, hogy az Európai Unióból nagy mennyiségű tőke áramlik az EU majdani, kelet-európai tagországaiba. Bőd éri 5-6 százalékos fenntartható gazdasági növekedést jósolt Magyarországnak. Bőd Péter Ákos elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökeként, a kilencvenes évek elején megvizsgálta Magyarország külföldi adósságállományát, s fontolóra vette az adósság átütemezését fizetésképtelenség bejelentése révén. Az elképzelés valóra váltása azonban túlságosan is kockázatos lett volna. Kérdésre válaszolva hozzátette: jobb lett volna refinanszírozni a magyar küladosságot. Az adósság növeli az adóterheket, ami a magán- szektor túladóztatását jelenti. □
