Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-30 / 253. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Gazdaság 1996. Október 30., Szerda Szlovén—magyar üzleti találkozó Miskolc (EM) - Üzleti találkozót szervezett a szlovén Velenjei Gazdasági Kamara kezde­ményezésére a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara tegnap dél­előtt. A megbeszélésen több mint negyven megyei vállalkozó és Velenje valamint a Mu­raszombati Regionális Kamara delegációja vett részt. A szlovén üzletemberek nemcsak eladni, hanem vásárolni is szándékoztak. A megyei kamara a szlovén igények ismereté­ben hívta meg a lehetséges magyar partnere­ket. A találkozó eredményeként konkrét aján­lat tételekre is sor került. A szlovén küldött­ség vezetője Bozo Lednik, a Velenjei Gazdasá­gi Kamara igazgatója a magyar igényeket fel­mérve szlovén üzleti partnerek felkutatását vállalta bármely termékkörben, és átadta azt a CD-t, amely a szlovén exportőrök cím és ter­mék listáját tartalmazza. Az információk a ka­mara tagjainak ingyen állnak rendelkezésre. Mint Szilágyiné Baán Annától a megbe­szélés szervezőjétől megtudtuk, a találkozó egyik állomása annak a rendezvény sorozat­nak, amely a kamara nemzetközi kapcsolatai­nak fejlődésével terebélyesedett ki. Hasonló eseményre kerül sor november 15-én. Ekkor kezdődnek az Észak-Rajna-Vesztfáliai Üzleti Napok, amelyre 15 német cég jelezte eddig részvételi szándékát. Javult hazánk hitelminősítése New York (MTI) - A tekintélyes nemzetközi hitelminősítő intézetek sorában hétfőn az amerikai Standard and Poor’s a befektetésre ajánlott kategóriába emelte vissza a Magyar Nemzeti Bank devizakötvényeit. A New York-i székhelyű ügynökség az eddigi „BB+” helyett a „BBB-” osztályzatot adta az MNB devizakötvényeinek, s hosszabb távra az ,A-” kategóriába, rövid távon pedig az A-l kategó­riába sorolta az MNB forinttartozását. A mi­nősítési kilátások vonatkozásában megerősí­tette az eddigi, „szilárd” osztályzatot. A Stan­dard and Poor’s azzal indokolta Magyaror­szág felsőbb osztályba sorolását, hogy „fegyelmezett pénzügyi politikával az elmúlt években sikerült jelentősen csökkenteni a külső adósságterhet”, az állami szektor visszaszorítása pedig - párosulva a gazdaság privatizációjával és modernizációjával - egyre dinamikusabb exportbázist és javuló bank­szektort táplál. E tényezők csökkentették Ma­gyarország gazdasági és pénzügyi sebezhető­ségét és a befektetési kategóriában szereplő más országokkal tették összevethetővé. ^Árfolyamok Budapest (MTI) - Összességében lelassult, de még nem állt meg az értéktőzsde részvé­nyeinek áresése. A papírok többsége egy szá­zalék alatti mértékben vált olcsóbbá, néhány részvény még erősödni is tudott. . Kárpótlási jegy Tőzsde Index okt. 29. 3517,39 -8,00 Hivatalos árfolyamok (MNB) »» Érvényben: 1996. október 29. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. angol font 253,66 258,42 254,68 ausztrál dollár 124,51 126,91 125,25 belga frank* 503,03 513,05 508,95 dán korona 27,00 27,54 27,31 finn márka 34,61 35,29 34,99 francia frank 30,67 31,27 31,04 holland forint 92,37 94,21 93,52 ír font 255,55 260,49 256,82 japán yen* 137,37 140,19 139,30 kanadai dollár 116,99 119,21 117,88 kuvaiti dinár 525,21 535,41 529,16 német márka 103,59 105,65 104,85 24,77 norvég korona 24,52 25,00 olasz líra* 103,43 105,45 104,32 osztrák schilling 14,72 15,02 14,91 portugál escudo* 102,62 104,62 103,67 spanyol peseta* 123,02 125,44 124,35 svájci frank 124,84 127,36 126,52 svéd korona 23,95 24,41 24,15 USA-dollár 157,35 160,41 158,59 ECU 198,84 202,72 200,93 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Halva született a liciteredmény Se pénzt, se iátszerészt nem látott a kórház a pályázatból Látszerészszaküzlet. Nehéz a tisztánlátás... (Felvételünk illusztráció.) Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Má­sodszor is pályázatot írt ki a kazincbarcikai városi kórház az intézményen belül kialakí­tandó látszerészüzlet-helyiség bérbeadására. Az augusztusi li­cittárgyalás nyertese ugyanis olyan magasra verte fel a havi bérleti díjat, hogy annak fizeté­sét - ez már az első perctől nyil­vánvaló volt - ő maga sem tud­ta vállalni, és a szerződést fel­mondta. Az üggyel kapcsolat­ban néhányan visszaélést emle­getnek, mások viszont félresi­került, de teljesen jogszerű el­járásról beszélnek. Egy miskolci, ám más városokban, így Barcikán is több éve tevékeny­kedő látszerész nyert a kórház ál­tal kiirt'heiyiáégbéYléÜi'pályázat licittárgyalásán. A nyertes és köz­jegyzői okiratban is rögzített - ám irreálisan magas, áfa nélkül havi 307 ezer forintos - bérleti díjat ki­fizetni képtelenség, gondolta min­denki, de ha ezt mégis vállalja, az ő dolga. Csakhogy eltelt néhány hét, és nem történt semmi, az op­tikus nem jelentkezett, a hivatalos szerződést nem kötötte meg, a kor­szerű műhelyt és az üzletet - ahogy a pályázati feltételekben szerepelt - nem kezdte el beren­dezni. Szemerei Sándor, a kórház gazdasági igazgatója a közjegyzői okiratban foglaltak szerint ekkor felajánlotta a lehetőséget a licit­tárgyalás második helyezettjének, az ózdi látszerész azonban vissza- -- lépett; az ő ajánlata is eleve irreá­lisan magas volt. Még a harmadik, kazincbarcikai vállalkozó érvényes ajánlata is legalább kétszerese lett volna az elfogadható összegnek, ő viszont a megkeresésre készséggel igent mondott. Meg is fogalmazták az új szerződést, csakhogy ekkor kiderült, amiről korábbi hosszabb távolléte miatt a gazdasági igazga­tó sem tudott: idő közben a nyer­tes visszamenőleg aláírta a szerző­dést az igazgató főorvossal. Üjabb két hét, ismét semmi, majd, a köz­jegyzői okiratban foglalt lehető­séggel élve, a visszalépésre biztosí­tott határidő lejártának napján, szeptember 30-án a miskolci vál­lalkozó felbontotta a szerződést. Az események szemlélői erről nem sokat tudtak, viszont talál­koztak az újra megjelent pályázati felhívással, s nemigen értették, hogy ha már új pályázat van, mi­ért nem lehet abból kizárni az elő­ző „nyertest”, aki egy eleve kigaz- dálkodhatatlan eredménnyel - úgymond - „palira vett” minden­kit, s nem teljesítette a pályázati feltételeket. Ez ugyanis nem csak a kórháznak jelent kéthavi bevé­telkiesést, hanem annak a vállal­kozónak is, aki azóta már régen dolgozhatna a reális(abb) áron bé- 'felt üzletbéff.'' “- Többen megkerestek már ezügyben - válaszolja az általunk is feltett kérdésre a kórház gazda­sági igazgatója - és legszívesebben én is kizárnám az urat, de nem te­hetjük, mert ilyesmit nem rögzített a pályázat okirata. Ez persze ter­mészetes is; nem számíthattunk eleve ilyen kudarcra. Mivel tulaj­donképpen minden az okirat, ké­sőbb pedig a szerződés 8. pontja szerint történt, nem lehet semmifé­le szankciót alkalmazni. Ahelyett, hogy nyertünk volna vele, eddig még csak a kórháznak került pén­zébe ez a pályázat. Viszont tanul­tunk az esetből és a második alka­lommal már nem megyünk bele egy komolytalan licittárgyalásba. A beérkezett ajánlatokról egy szak­mai bizottság fog dönteni. Hosszú távon mindenképpen a kórház ér­dekeit tartjuk szem előtt, az pedig nyílván senkinek sem volna jó, ha nem ismételnénk meg a pályázatot és egyetlen látszerész se tehetné be a lábát a kórházba. Semmiféle korrupció nem tör­tént, az eljárás teljesen tiszta és jogszerű volt, állítja Szemerei Sán­dor. Részükről - teszi hozzá. A vál­lalkozói tisztességről pedig csak Fotó: Végh Csaba annyit, hogy egy pályázó el sem jött licitálni; valaki az igazgató titkár­nőjének kiadva magát azt telefo­nálta neki, nem lesz versenytár­gyalás. Ez a kimaradt vállalkozó véletlenül a legerősebb jelenleg a piacon... Trencsényi Erzsébet kórház- igazgató főorvos a maga részéről az ágyszámleépítés miatt sokkal fontosabb dolgokkal volt elfoglalva akkoriban, de mivel az aláírási jog az övé, és a nyertes miskolci vál­lalkozó azt mondta, nem jelent ne­ki gondot kifizetni a pénzt, a szer­ződés megköttetett. A főorvosnő szerint a kórház egyébként sem veszített az ügyön, mert amikor a megállapodás felbomlott, a látsze­rész azt ígérte, hogy az egy hónap­ra esedékes bérleti díjat kifizeti. A miskolci látszerész-vállalkozónak - aki ugyan nyilatkozott lapunk­nak, de a második pályázat elbírá­lása előtt nem kívánjuk hátrányos helyzetbe hozni azzal, hogy meg­nevezzük - nem egészen ugyanez a véleménye.- Természetesen kezdettől fog­va hangoztattam, hogy a licitered­mény teljesíthetetlen, ez eleve ha­lott dolog - jelenti ki. - Ahhoz is minden jogom megvolt, hogy fel­bontsam a szerződést. Az egyhavi bérleti díjat akkor kellett volna ki­fizetnem, ha megkezdem a műkö­dést, de gyakorlatilag át sem vet­tem a helyiséget. Én indítottam el a kórházvezetésnél a bérbeadás ügyét, hiszen mindenki tudja, hogy az intézményben a legna­gyobb a piac. A vádakra csak any- nyit: túl sokan vesznek részt a bí­ráló bizottságban, nem tartom va­lószínűnek, hogy le lehetne fizetni ennyi embert. Semmiféle szabály­talanságot nem követtem el, s hogy meg akartam nyerni ezt a pályázatot, ha már kijártam, az csak természetes. Ilyen körülmé­nyek között mégis annak örülnék, ha senki sem kerülne be. Az az ér­zésem: én óvtam meg a többieket is egy komolytalan szerződéstől. Erősségek es gyenge pontok Dél-Borsod idegenforgalmi stratégiájáról tárgyaltak Kövesden Mezőkövesd (EM - CSKA) - Ide­genforgalmi tanácskozásra ül­tek össze tegnap délelőtt Mező­kövesden Dél-Borsod polgár- mesterei, jegyzői, vállalkozói. Mint azt Nagy Katalin, a Megyei Önkormányzat Idegenforgalmi Hi­vatalának a munkatársa elmondta, a cél az, hogy az itt élő és dolgozó emberek részvételével dolgozzák ki a térség idegenforgalmi stratégiá­ját, közösen határozzák meg, hogy milyen fejlesztésekre van szükség a régióban. Gadóczyné Fekete Éva, az MTA Regionális Kutatások Köz­pontjának munkatársa azzal kezd­te mondandóját, hogy a helyi viszo­nyok figyelembevételével kell a fej­lesztésekre összpontosítani, ezért három területre osztották a régiót, hogy aszerint tárgyalják az adott­ságokat. így a Tisza-térség, a Bük­kalja és a borsodi mezőség, Mező­kövesddel egybekötve alkotta a cso­portokat. A felosztott területeknek külön kiemelték idegenforgalmi erősségeit és gyengéit, ezáltal szó­ba került persze az is, hogy a jövő­ben milyen fejlesztésekre lenne szükség. A Bükkalján élő emberek képvi­selői, polgármesterek mindenkép­pen a terület erősségei közé sorol­ták a terepadottságokat, a kirán­dulási lehetőségeket az erdőkben, a kultúrtörténeti értékeket, táj háza­kat, borkultúrát, és azt, hogy mára már ezeket a településeket szinte körforgalmi út köti össze, vagyis minden kis falu jól megközelíthető. A Tisza-térségben természetesen a vízisportokat, horgászatot, a stran­dolási lehetőségeket, vadászatot emelték ki, s itt az idegenforgalom gyenge „láncszemeként” az utak minőségét, bizonyos szolgáltatások hiányosságát, s az időnként nem megfelelő közbiztonságot említet­ték meg. Mezőkövesden a Zsóry fürdő lá­togatottsága, a meglévő folklór, népművészet, s az, hogy tulajdon­képpen a város a térség kisebb köz­pontja - volt az egyik fő szempont. A terület gyenge pontjaként a kellő propaganda és az összefogás hiá­nyát említették. A térség polgármesterei jövőbe­ni terveikről is beszámoltak, így például Nagycsécsen kempinget és halászparadicsomot szeretnének kialakítani, a Bükkaljai falvakban pedig javítani akarják a turistaút­vonalak jelzettségét, s természete­sen fejleszteni a falvakat, hogy az idegenforgalomra alapozva a ke­reskedelem, vendéglátás is növe­kedjen. Printexpo és Budatranspack Budapest (MTI) - A Printexpo Nemzetközi Nyomdaipari Szakki­állításon az idén csaknem 150, a Budatranspack Csomagolástechni­kai Szakkiállításon pedig 130 cég vesz részt - jelentették be a két vá­sár szervezői kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatójukon. Elmondták: a csomagolástechnikai szakkiállításra a hazai kiállítók mellett kilenc országból 15 külföldi cég jelentkezett. A kiállítók több mint 30 százaléka a megelőző évek­hez hasonlóan a nyomdaipari alap- és segédanyagokat gyárt és forgal­maz, az egynegyede pedig gépeket és berendezéseket. Ezúttal a kiállí­tók a korábbiaknál nagyobb arány­ban vállalják a megmérettetést, s ugyanez vonatkozik a nyomdaipari számítástechnikára, az irodaszer- és nyomtatványgyártók bemutat­kozására. A Budatranspack több mint négy­ezer négyzetmétert foglal el a Hun- gexpo területén. Az elmúlt évek visszaeséséhez képest idén újra fej­lődést mutat a szakma. A legna­gyobb - 76 százalékos - arányban a csomagolóipar, 10 százalékkal az anyagmozgatás és 9 százalékkal a raktározás képviselteti magát. A látogatók szállítmányozással, infor­matikával és logisztikával foglalko­zó cégekkel is találkozhatnak. A ki­állítás ideje alatt rendezik meg a nemzetközi logisztikai konferenci­át, és osztják ki a magyar csomago­lási verseny díjait, amelyre 140 pá­lyázat érkezett. A két kiállítás november 5. és 9. között tart nyitva a Kőbányai Vá­sárvárosban. Befektetés Magyarországon Budapest (MTI) - A jövő év első negyedében várhatóan befejeződik Magyarországon a bankprivatizá­ció, s ezzel létrejön a piacgazdaság egyik legfontosabb eleme - mondot­ta Ábel István, az ÁPV Rt. ügyve­zető igazgatója kedden Budapesten a privatizációs és vagyonkezelő részvénytársaság, valamint a pénz­intézetek szakemberei, továbbá be­fektetőket és menedzsereket szá­mára rendezett konferencián. Rá­mutatott, hogy a bankprivatizáció­ban az ÁPV Rt. döntően külföldi befektetőkre számít. Elmondta, hogy az Magyar Hitel Bank magá­nosítása folyamatban van, több ajánlat érkezett, az eredmény ki­hirdetése azonban késik, mert a társaság igazgatósága nem ült össze. Ez utóbbit azzal magyarázta, hogy számos olyan félinformáció lá­tott napvilágot, amely hátrányosan érintheti e folyamatot. Ugyanezen okból valószínűleg még ezen a hé­ten sem hozzák nyilvánosságra a pályázat eredményét. Tájékozta­tást adott az ügyvezető igazgató ar­ról is, hogy folyamatban van a Ke­reskedelmi Bank, a Corvin Bank, a Takarékbank és a Mezőbank ten­derpályázata kiírásának előkészü­letei is. Tétényi Tamás, a Pénzügyminisz­térium helyettes államtitkára kör­vonalazta, hogy Magyarországra elsősorban a képzett munkaerő, a viszonylag alacsony bérköltségek, a folyamatosan javuló infrastruktúra vonzza a külföldi befektetőket. A honorárium sem kivétel Budapest (MTI) - A társadalom- biztosítási rendszer reformjának semlegesnek kell maradnia, követ­kezésképpen a járulékalap szélesí­tése alól a honoráriumok sem ké­pezhetnek kivételt - szögezte le Medgyessy Péter keddi sajtótájé­koztatóján. A pénzügyminiszter ezt megelőzően a tudományos, kultu­rális és művészeti érdekképvisele­tek vezetőivel folytatott megbeszé­lést. Az átmeneti helyzet enyhíté­sére azonban a miniszter azt java­solja, hogy a költségvetésben e cél­ra előirányzott, összesen 6 milliárd forintos kompenzációs keretből az eredeti 2,5 milliárd forint helyett 4-4,5 milliárd forintot különítsenek el az érintett munkavállalói kör számára. A szaktárca vezetője egy­ben javasolta a társadalmi párbe­széd megküzdését a reformlépések­ben érintett szférával. Szerinte en­nek célja és fő témája a piacgazda­ság elvárasainak megfelelő társa­dalmi értékrend kialakítása lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents