Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-03 / 231. szám

4 ÉSZAK-Magyarqrszág Helyi Hírek 1996, Október 3., Csütörtök, A kazincbarcikai városháza hírei Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Sürgősen meg keli vizsgálni a városban parkoló teherautók problémáját, s javítani kell a közterület-fel­ügyelők hatékony munkájának személyi és anyagi feltételeit. Ez a képviselő-testület leg­utóbbi ülésén hangzott el, amikor a város köz­területeinek rendjéről szóló rendelet moderni­zációjával foglalkoztak a döntéshozók. Visszaélés ellen: környezetszemle A hto-támogatáshoz kötődő korábbi rendele­tek és az idei - négy illetékes tárca által közö­sen kiadott - szabályrendszer között nincs közvetlen kapcsolat, így szükségessé vált új helyi rendelet alkotása. Arra kerestek megol­dást, hogy miként lehet elkerülni a vissza­éléseket. A rendelet a támogatás mértékét három jövedelem-kategóriában határozza meg, úgy, hogy az elbírálás előtt kötelező jel­leggel környezettanulmányt kell készíteni. Az egyszeri fűtés átalakítási hozzájárulás maxi­muma 120 ezer forint. ígéret a Ságvári felújítására A város gimnáziumának tömör, ám igényes beszámolója kivívta a képviselő-testület elis­merését, csakúgy, mint maga az itt folyó, ha­gyományosan sikeres és nagyhírű oktató-ne­velő munka. Az idén 35 éves intézmény épü­lete is jubilál, viszont a 30 év komoly problé­mákat jelent annak állagában. A 37 település diákjait tanító gimnázium külső-belső kar­bantartási munkálatainak óriási volna a költségigénye. A képviselők ígéretük szerint odafigyelnek majd erre a problémára a költ­ségvetés tervezésekor, bár az szinte kizárt, hogy minden gond - homlokzatfestés, nyílás­záró-csere, magastető, tornaterem, padlózat­felújítás, vízvezetékek, bútorzat - megoldha­tó legyen. Ötéves a polgárőrség Elfogadta a testület a Kazincbarcikai Közbiz­tonsági Egyesület munkájáról szóló tájékozta­tót is. A polgárőrség tevékenysége jogilag ta­lán nem, erkölcsileg azonban igen elismert. Kazincbarcikán az elsők között jött létre a szervezet, Csóra György, az egyesület elnöke az országos elnökségnek is tagja. A barcikai polgárőrség szeptember 11-én volt ötéves, az elnök polgármesteri dicséretben részesült. A hármas feladat - járőrözés, figyelés, jelzés­adás - követelményeinek megfelel az állandó­an 70 fő körüli létszám. Az egyesület tagjai között a-20 év aiatti fiatalok és a 70-es nyug­díjasok egyaránt megtalálhatók. Tavaly 9898 szolgálati órát teljesítettek, 363 eseménynél volt szükség polgárőri intézkedésre, vagy részvételre. Az idei első félévben ezek a szá­mok: 3625, illetve 163. A társadalomban ta­pasztalható morális válság és a jogbizonyta­lanság miatt továbbra is nagy az igény a pol­gárőri tevékenységre - vélték a képviselők. Az egyesület tervei között szerepel a közterü­let-felügyelőkkel közös környezetvédelmi já­rőrözés, a technikai eszközök fejlesztése és a Szomszédok Egymásért Mozgalom első cso­portjának megszervezése. Kritikus illemhelyek A város tisztifőorvosa, Lakó Magdolna tájé­koztatta a képviselő-testületet a helyi ANTSZ tevékenységéről. A szolgálat egyfelől felügye­letet gyakorol, másrészt egészségvédelmi te­vékenységet végez, ugyanakkor egészségügyi igazgatási feladatokat is ellát. Területe a vá­roskörnyék számos települése, egészen Aggte­lekig. A településegészségügyi szakterület szempontjából fontos a levegő szennyezettség­ének folyamatos mérése. Emlékezetes problé­ma a rágcsálóirtás, valamint a szennyvíztisz­tító szaghatásának kapcsán érkező egyre több bejelentés, de legalább ilyen nagyságrendű gond a hulladéktároló edények környékének szennyezettsége, és a nyilvános WC-k kriti­kus állapota. Tiszta a levegő Miskolc ÍEM) - Az Állami Nepegészsegügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) mérései ar­ról tanúskodnak, hogy Miskolc levegője az el­múlt héten is megőrizte viszonylagos tisztasá­gát: a légszennyező anyagok mért értékei nem haladták meg az egészségügyi határértéket. As Nem lesz templom a Fő téren Kazincbarcika (EM - SZN) - Kö­zel három év kellett ahhoz, hogy eldőljön: a római katoli­kus egyház nem kapja meg templomépítésre a többször kért és érseki tetszést is elnyert területet a Fő téren, a gimnázi­um mellett. Hozzájutott azon­ban féltucat egyéb helyválasz­tási lehetőséghez. 1993-ban kicsi templom, omladozó plébánia és egy 37 ezres lakosú vá­ros, mindemellett pedig a korábbi plébános, Juhász István szellemi öröksége várta Medvegy János es­perest, amikor kazincbarcikai szol­gálatát elkezdte. Mindezek együtt nyilvánvalóvá tettek: feltétlenül emelni kell egy másik, a meglévő­nél modernebb, nagy befogadóké­pességű és jól megközelíthető épü­letet. Á jelenlegi, 300 főre tervezett, 83 évvel ezelőtt épült templomot kétségkívül kinőtte a lakosság je­lentős hányadát kitevő római kato­likus egyházközség, amely egyéb­iránt feltétlenül ragaszkodott volna a Fő téri területhez. Már csak azért is, mert a történelmi hagyományok szerint a világon mindenütt a tele­pülések centrumában van Isten há­za, s jól megférnek együtt világi és egyházi épületek. Három éve, decemberben fogal­mazódott meg az első kérés a terü­lettel kapcsolatban, majd ’94-ben két bizottság is foglalkozott az üggyel. Idő közben a régi helyén impozáns új plébánia épült, ami ar­ra enged következtetni, hogy a hí­vek és az egyház az igencsak szük­séges új templom vonatkozásában sem sajnálnák az anyagiakat. Minden alkalommal felmerült a A jelenleg használt templom. Megvizsgálják: hová kerülhetne az újabb. Fotó: Farkas Maya történelmi egyházak vezetőivel va­ló egyeztetés igénye is. A görög ka­tolikus egyházközség teljes mérték­ben egyetért azzal az állásponttal, hogy a római katolikusok bármi­lyen más területtel csak abban az esetben foglalkoznának, ha az ön- kormányzat elzárkózik a kért terü­let biztosításától. A református egyházközségek ezzel szemben nem tartották szerencsésnek, hogy a „világi” jellegű centrumban egy­házi intézmény épülne, s ezzel jel­képesen „egyenlők között az első” szerepet tulajdonítana magának a római katolikus egyház. Abban nem volt vita, hogy az önkormány­zat térítésmentesen biztosítsa a szükséges területet a templom és a templomkert számára. A városatyák döntöttek: a több­ség azon a véleményen volt, hogy hat másik lehetőség közül vá­lasszanak a katolikusok, a Fő téren pedig ne épüljön templom. Az egy­házközség képviselő-testülete tehát mérlegel, Medvegy János esperes éppen ezért nem is kívánt bármi­lyen nyilatkozattal elébe menni a dolgoknak. Több részre is szakadhat Ózd Farkaslyuk után Somsály is szeretne elválni a várostól Ózd (ÉM - BTGY) - Népszava­zást tartanak két hét múlva Farkaslyukon arról, hogy a te­lepülésrész leváljon-e Ózdról. A napokban Somsály 955 lakója is kezdeményezte szintén Ózd- hoz tartozó településrészük önállóvá válását. Mint ismeretes: Ózdot, a párezres lakosú települést az ötvenes évek elején mesterségesen duzzasztotta ötvenezres nagyvárossá a nehézi­par bűvöletében élő hatalom. A vá­roshoz csatolt peremterületek évti­zedeken át eléldegéltek a városmag árnyékában, s örültek annak is, ha az akkoriban még bőven aradó fej­lesztési forrásokból néhány csepp nekik is jutott. A somsályi 955-ök A rendszerváltást követően meg­nyílt lehetőségek a lokálpatriotiz­musukat mindmáig megőrző tele­pülésrészek lakóiban is felerősítet­ték az önállósodási törekvéseket. A sort Hódoscsépány nyitotta meg, e településrész két alkalommal is megkísérelte az elszakadást. A népszavazások azonban rendre ku­darcba fulladtak, hiszen az állam­polgárok többsége úgy ítélte meg: a város védőszárnya alatt látják csak biztosítottnak fejlődésüket, illetve boldogulásukat. A közelmúltban Hódoscsépány „peremvidéke”, Somsály kísérlete­zett a válóperrel, ám ez a törekvés sem vezetett eredményre. A terület képviselője, Berecz István azonban nem adta fel a harcot. Bizonysága mindennek, hogy a leválást előké­szítő munkabizottság a napokban népszavazás kiírását kezdemé­nyezte a polgármesteri hivatalban. E kezdeményezésnek 955 aláírás­sal adtak nyomatékot. Két hét múlva referendum Az egykori bányásztelepülés, Far­kaslyuk viszont már jóval előbbre tart a válóperben, hiszen október 13-án népszavazást tartanak, mi­után a lakosság többsége már ko­rábban kinyilvánította: jövőjét Ózdtól függetlenül, önálló telepü­lésként kívánja megszervezni. A válópernek persze nem csak támogatói, hanem ellenzői is van­nak. Lábra kaptak például olyan hírek, melyek szerint a nyugdíja­kat, a szociális támogatásokat mér­sékelni, a közüzemi költségeket vi­szont jelentős mértékben emelni fogja az önálló önkormányzat. Az ingadozó állampolgárokat is ré­misztgetik, hogy a közlekedési költ­ségek tetemes drágulására, illetve a járatok ritkítására is számítani­uk kell, hiszen önálló településként már nem részesülhetnek a helyi közlekedés „áldásaiból”. Sorsdöntő voksok Gábor Dezső, a településrész képvi­selője számos lakossági fórumon igyekezett már idáig is cáfolni a megalapozatlan állításokat. Egyút­tal arra is felhívta a népi kezdemé­nyezés szószólóinak figyelmét, hogy az önállósodás nem csupán na­gyobb mozgásteret, hanem na­gyobb felelősséget is jelent majd a település lakói számára. Éppen ezért alapvető fontosságú, hogy az október 13-i szavazáskor az érzelmi tényezőkön túl mérlegeljék majd a racionális érveket is, mielőtt lead­ják sorsdöntő voksukat. Kincstárnézőben jártak Tokajban Nyékládházán is szóba került az intézmények átvilágítása A közelmúltban létrehozott városi kincstár működését tanulmányozta a hét elején Tokajban az a nyék- ládházi önkormányzati delegáció, amelyet Galuska László polgár- mester vezetett. A vendégek arra keresték a választ: községük szá­mára is megtakarítást jelentene-e, ha átállnának erre az új gazdálko­dási formára. Májer lános, a Tisza-parti város polgármestere (felvételünk jobb oldalán) ecsetelte a kincstár létre­hozásáig tapasztalt nehézségeket és a változás - milliókban mérhető - hozadékát. A látogatók számító- gépes programon is megtekinthet­ték a település gazdálkodási mo­delljét. Galuska László elmondta, náluk intézmény összevonásról nem gondolkodhatnak, intézmény-' típusonként csupán egy-egy talál­ható községükben. Gazdálkodásu­kat pedig a három éve létrehozott .falugondnokság irányítja. Az egyes szervezeti egységeken belüli átvi­lágítást és racionalizálást azonban lehetségesnek tartja. Fotó: P.T. mm*** tsíS:-;:;: Sályba vitetnék a szennyvizet Mezőnyárád (ÉM) - A mezőnyá- rádi önkormányzat nemrégiben pá­lyázatot hirdetett a település ingat­lanjainál keletkező folyékony hul­ladék elszállítására. Jelenleg a Me­zőnyárád és Bükkábrány között lé­vő korszerűtlen szennyvíz-lerakóte­lepre viszik a folyékony hulladékot. Most, hogy megépült Súlyban a Dél-borsodi Víz- és Csatornamű ál­tal üzemeltetett szennyvíztisztító telep, szeretnék Nyárádon is fel­számolni a település melletti lera­kót. így a település lakói - elméleti­leg - csak attól a szolgáltatótól ren­delhetnek meg a szennyvízszállí­tást, akivel az önkormányzat szer­ződést köt - tudtuk meg Horváth László polgármestertől. Fizetik a tanszersegélyt Vatta (ÉM) - Tanszersegélyt sza­vazott meg a napokban a vattai képviselő-testület a helyi diákok számára. Az általános iskolások kettőezer, míg a közép- és felsőfokú tanulmányokat folytatók hárome­zer forint egyszeri segélyben része­sülnek. A kifizetések folyamatban vannak - tudtuk meg Veréb József polgármestertől. Gázlángot gyújt Kupa Mihály Taktaszada (ÉM) - Ünnepélyes keretek közt gyújtja meg a gázlán­got szombaton délután fél háromkor Taktaszadán, a községháza előtti té­ren, a földgáz a községbe érkezésé­nek alkalmából Kupa Mihály, a B.-A.-Z. megyei közgyűlés tagja. Kisgazda politikai nagygyűlés Patakon Sárospatak (ÉM) - Politikai nagy­gyűlést tart a Kisgazdák Magya­rországi Szövetségének B.-A.-Z- Megyei Szervezete szombaton dél­után 2-kor Sárospatakon A Műve­lődés Haza nagytermében. A ren­dezvény vendég előadói: Gerbovits Jenő, a Kisgazdák Magyarország1 Szövetségének országos elnöke, Gj" day Erzsébet közgazdász, és Vegh Antal író. Pluszpénzt hozna a művészet Bodrogkeresztúr (ÉM - PT)' Nem tartják indokoltnak Bőd" rogkeresztúron a pedagógusok az óraszám emelését. Eiről ak­kor esett szó, amikor a hely* önkormányzat legutóbbi ülé­sén a helyi általános iskola igazgatója és az óvoda vezetője számolt be intézménye helyze­téről. Idén először fordul elő, hogy az ok­tatási intézmény a központi költ­ségvetésből juttatott - mintegy 11 millió forint -- fejkvótából képes ellátni az oktatással kapcsolatos feladatait - mondta Pető Miklós igazgató. Megerősítette a tantestü­let azon álláspontját, hogy jelenleg nem tartják időszerűnek a pedagó­gusok óraszámának emelését. AZ intézményben évek óta folyik a fu­rulya, a néptánc, a népművészeti ismeretek oktatása, az idén azon­ban hivatalosan is szeretnék elis­mertetni a szaktárcával az alapfo­kú művészeti oktatás tényét. Eb­ben az esetben jelentős plusz támo­gatást kapna az iskola gyermeken­ként. Ez pedig hosszú távon stabim zálhatná az intézmény pénzügy1 helyzetét. Kissné Zelenák Julianna óvodave­zető arról tájékoztatta az önkor­mányzatot, hogy a 86 százalékos kihasználtsággal működő intéz­ménybe beíratott 65 gyerek rend­szeresen jár óvodába, csak betegsefe esetén hiányoznak. Az alapve ° foglalkoztatási eszközök rendelke­zésükre állnak, de a szülök is seg1 séget nyújtottak több esetben- munkafüzeteket vásároltak, PaP _ hoztak a rajzoláshoz, feladatlap0 kát sokszorosítottak saját költs<:£,3_ kön. A gyermekekkel hat óvodapo dagógus, három dajka és egy kon., hai kisegítő foglakozik. ■ . Májer József polgármester a be«^ móló után elmondta, hogy a ha konyság javítása érdekében halTÜ_ rosan megvizsgálják az óvoda n> ködési feltételeit.

Next

/
Thumbnails
Contents