Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-29 / 252. szám
4 Ms Itt-Hon 1996. Október 29., Kedd _Programatániat Belvárosi Kulturális Menedzseriroda Október 31. du. 5 óra: Komolyzenei klub (Smetana, Dvorak, Janacek művei) Ifjúsági és Szabadidő Ház Szerdánként: du. fél 5: Középiskolára előkészítő tanfolyam rajzból. Keddenként: du. 5: Bőr- és rézműves tanfolyam. Kazinczy Értelmiségi Klub Október 29-én, du. fél 6: A Sorsok Irodalmi Alkotóközösség bemutatkozó estje Október 30-án, du. fél 6: Utazók klubja. Magyarország arborétumai. (Diavetítéses előadás.) Október 30-án, du. 7: A Miskolci Dixieland Együttes műsora Október 31-én, du. fél 6: Sci-fi klub. Rónai Művelődési Központ: Október 31-én: Hangyási Attila grafikusművész-muzeológus kiállítása. Szombatonként de. 9: Néptánciskola Keddenként du. 6: Kelet Irodalmi Alkotócsoport találkozója. Pax Corporis Természetes Életmód Egyesület Október 30-án du. fél 5: A stressz oldása (ismerkedés a kineziológiával). Budai Nagy Antal Közösségi Ház Szerdán és pénteken du. 4: Karatetanfolyam Kéthetente péntekenként este 9: diszkó Diósgyőri Természetbarát Egyesület Október 30-án, de. 8.55 órakor (a Majális parkból induló 15-ös autóbusz- szal): Ómassa - Meteor-forrás - Far- kasnyaki elágazás - Karai út - Bánkút - Csipkés-kút - Ómassa. Kiállítások: Mini Galéria Október 7-november 2. „Szín-vonalak” Homonna György festőművész kiállítása. Missionart Galéria Kortárs avantgarde művészet. Adásvétel. (Hétköznap de. 10-től du. 1 és du. 2-től du. 6 óráig.) Kós Ház Kós Károly élete és munkássága (Nyitva: hétfőtől csütörtökig, du. 1-től du. 5 óráig.) Fotógaléria Dombóvári Tibor Vörös tenger című búvárfotó-kiállítása (Nyitva: október 18-tól november 30-ig.) Rákóczi Ház Nagybánya és a vajdaságiak, valamint Dömötör Gizella és Mund Hugó emlék- kiállítása. (Nyitva: október 6-tól november 30-ig.) Miskolc történelmének kis tükre XVI. A megújult Almássy-kúria Gyöngyösi Gábor Miskolc (ÉM) - Az úgynevezett tatárjárás, a Sajó menti vesztes csata, hosszú időre meghatározta Miskolc sorsát, fejlődési irányát is. A pusztítás a szó legszorosabb értelmében minden elérhető értékre kiterjedt, s Miskolc nagyon is közel volt ahhoz a ponthoz, ahonnan ez a pusztítás az egész országra nézve általánossá vált. Amint a krónikások írják, 1241 őszén és 1242 tavaszán a megmaradt lakosság vetni sem mert, mivel a tatárok visszatéréstől rettegett. A következő évben tehát nem volt aratás, ami a legborzalmasabb ínséggel, éhséggel járt, s nem követelt kevesebb áldozatot, mint maga a tatár pusztítás. A földek jóformán gazdátlanná váltak, s könnyű martalékává lettek az erőszaknak. Ami a nemzetből még megmaradt, hódolattal fordult ismét visszatérő ura és királya felé, akinek 1242-ben megmaradt hadával, a johanniták segítségével, s a Frangepáni uraktól támogatva már volt ereje megmutatni „milyen a magyar, ha újult erőre kap”. (Rogérius). S ez az erő nemcsak a rabló Frigyes legyőzésében, elrablott kincsek, megyék visszaszerzésében nyilvánult meg, de abban a felismerésben is, hogy Magyarországnak erős várrendszerre van szüksége. Ekkor ugyanis - ahogy többek között Freisingi Ottó püspök is megjegyzi - „az egész királyságban alig volt bástyás város és erős vár”. Városaink, nagyobb helyiségeink nem voltak erődítmény jellegűek és kevés kivételtől eltekintve, nem sok kő összehordásával keletkeztek. Ezért nem is nyújtottak a lakosságnak kellő menedéket. Ettől kezdve azonban az újjáépítés és városalapítás egészen más jelleget öltött. Béla oklevele ezt pontosan megfogalmazza. „Miután birodalmunk a barbár népek által elpusztult, és a tatárok zsarnoksága által, Isten engedelmével vagy rendeletével egészen földúlatott, attól való féltünkben, hogy országunk végképp kimerül, és azt óhajtva, hogy az isteni rendelkezés által nekünk hódoló népnek maradványai biztonságban legyenek, bíráink tanácsának meghallgatásával meghagytuk, hogy koronánk minden országának alkalmas helyein erősségeket építsenek, várakat emeljenek, hogy a nép, ha ismét ellenség tör reá, oda meghúzhassa magát és védelmet találjon. És hogy ez a jótékony gondoskodásunk annál könnyebben vezethessen a kívánt eredményhez, azt az eljárást követtük, hogy ha magánember bírt egy erős fekvésű helyet, azt csere útján, vagy más igazságos módon államivá Fotó: Farkas Maya tettük, hogy azon a nép sokasága várat építsen. (...) így akartuk elérni, hogy az erős helyek mindig azokra bízassanak, kiknek gondoskodása által mennél számosabban találhassanak menedéket ugyanott, ahol előbb senki, vagy csak kevés ember talált.” Ebben az oklevélben tehát, amely 1260-ban keletkezett, megfogalmazódott már az a törekvés, amely Miskolc sorsát is meghatározta, alig egy emberöltő alatt. A Miskócoktól a Széchyek kezére került helység - majd ezek alatt város - a következő évszázad elején királyi kézbe került, miután Széchy Miklós nádor, Nagy Lajos királlyal elcserélte az Alsó-Lend- va (Zala megye) várához tartozó 72 apró falucskáért. Miskolc ekkor, mint jelentékeny helység ment át a király kezébe, aki a hozzá tartozó birtokrészekkel együtt azonnal a diósgyőri uradalomhoz, mint királyi várbirtokhoz csatolta. Ettől kezdve az igazi várossá fejlődés útjára lépett és sorsa összenőtt a királyi, később királynéi, majd az úgynevezett diósgyőri koronauradalom sorsával. Villából, Civitásból Op- pidum lett, s ezután minden kiváltsága egyenesen a királytól származott. Királyi birtokká vált, de szabad királyi város nem lett belőle. Ez azonban Miskolc történetének már egy egészen más fejezete. (Vége) „Egy dal erejéig megállítani a világot” Meghitt beszélgetés Barta Ildikó előadóművésszel 1996. Október 29., Kedd ...............Itt-Hon = Szab ó Virág Miskolc (ÉM) - Néhány hónapja, hogy új arc, új hang tűnt fel a zenei életben. Barta Ildikó egy éve fejezte be zeneakadémiai tanulmányait. Azóta rendszeres előadója a Lillafüred Alapítvány rendezvényeinek. Szeptember elsejétől a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára. □ Mikor került először kapcsolatba a zenével? ® Zenész családban nőttem fel. így nagyon fiatalon találkoztam közvetlenül a muzsikával. Szüleim sokat énekeltettek, így hamar kiderült, hogy én is örököltem az abszolút hallást a családban. O Mesélne a családjáról? ® Édesapám az Egressy Béni Zeneiskola igazgatója. Zenetanárként, nagybőgősként és karvezetőként működött pályafutása során. Édesanyám csellót tanít. Nővérem megszerezte a zongoratanán diplomát, de az ő világa inkább a színház. O Hogyan kezdődött zenei pályafutása? ® Négyéves lehettem, amikor édesanyám felkeltette érdeklődésemet a csellózás iránt, majd kilenc éven keresztül hegedülni tanultam. Sajnos ezt abba kellett hagynom. Közben felvételt nyertem a zenei szakközépiskolába, szolfézs-zeneelmélet szakra. Több versenyen indultam ebben az időben. Szolfézsből, népdaléneklésből országos első, majd második helyezést értem el. Tanulmányaimat a zeneakadémia szolfézs-zeneel- mélet-karvezetés szakán fejeztem be. O A dalszerzés gondolatával is kacérkodik... # Kilencéves voltam, amikor a családdal Bulgáriában nyaraltunk. A tenger morajlása annyira megihletett, hogy megszületett az első dal. Igazán azonban csak 1992 óta foglalkozom zeneszerzéssel, szövegírással. Többször indultam a táncdalfesztiválon és négy évvel ezelőtt a Ki mit tud? országos döntőjén is részt vehettem. Álmaim között szerepel egy önálló kazetta kiadása. Ehhez azonban szponzori segítségre lenne szükség. □ Milyen stílusú, hangulatú dalokat ír? ® Többnyire melankolikus, lírai dalokat. Köztük szerepelnek azok a művek, amelyeket a Lillafüred Alapítvány műsorain szoktam előadni. A verseket Nyilas Attila írta, én pedig megzenésítettem őket. Az ő szövegei és az általam írt darabok hasonló hangulatvilágúak. Mindkettőben a szerelem és a halál áll középpontban. □ Meg tudja fogalmazni, mi a küldetése? Miért érzi szükségét az éneklésnek? • Úgy érzem, a feladatom a szeretet, a biztonság hirdetése az emberek felé. Bebizonyítani, hogy van értelme az életnek. Ez mostanában nem könnyű, hiszen mindenkit lefoglalnak a hétköznapi gondok. Nagyon jólesett, amikor az egyik fellépésem után megkeresett egy férfi és elmondta, nagyon ki van éhezve a művészetre és a muzsikám mélyen érintette. Ebben a rohanó világban az emberek nem törődnek a másikkal. Jó lenne egy dal erejéig megállítani a világot, nem foglalkozni a külső hatásokkal, csak egymásnak élni. Észrevenni, hogy az élet szép. Ms 5 = Itt-Hon-Konyha Cserkész-szakácsoknak Karalábéleves A karalábét héjától megtisztítjuk, kockára vagy' hosszúkás darabokra vágjuk. Megmossuk. Egy lábosba zsírt teszünk, amelybe ha felolvad, finomra vágott zöldpetrezselymet dobunk, majd a megmosott, felvagdalt karalábét töltjük hozzá és megsózzuk. Erre a karalábé levet ereszt, míg ez tart, addig abban, majd azután kevés vizet öntve hozzá, fedő alatt pároljuk mindaddig, míg a karalábé meg nem puhul. Világosszínű rántást készítve (zöld petrezselyemmel) a rántást hideg vízzel felengedjük és a megpuhult karalábéhoz öntjük, annyi víz hozzáadásával, amennyi levesre szükségünk van. Az egészet jól felforraljuk, tálalás előtt tejföllel ízesítjük. Fejadag 3,5 dl. Nyersanyag: 6 g zsír, 10 g liszt, 5 g.só, 10 g petrezselyem, 0,3 g bors, 150 g karalábé, 0,1 dl tejföl. Cserkészrétes A táborban rétest sütni: eddig lehetetlennek látszott. Az Express réteslapok segítségével azonban most már ez is lehetséges. A réteslapot a tiszta nyújtódeszkára terítjük, kenótollal bezsírozzuk, kevés porcukrot hintünk rá, majd egy újabb réteslapot teszünk rá, ezt hasonlókép-' pen kissé megzsírozzuk, megcukrozzuk, s az elkészített tölteléket (dió, mák, túró, lekvár, alma) apró kis halmokban egy csíkban rakjuk a réteslapokra, olyan módon, mint a derelyeké- szítéskor. Ezután a tésztát a szokott módon összehajtogatjuk, a rudat késsel darabokra szeleteljük úgy, hogy minden szeletre középen egy-egy halom jusson, a vágott széleket visszahajtogatjuk, hogy' a töltelék ki ne hulljon, azután a szeleteket lábasban, forró zsírban mindkét oldalán kisütjük; ha egészen megpirultak, a zsírt lecsepegtetjük róluk, porcukorral meghintve tálaljuk. E módon 10 perc alatt nyerhetünk rétest. Ha sütőnk van, akkor a tölteléket egy' összefüggő csíkban tesszük a tésztalapra, amelyet a szokásos módon hengeresen összehajtogatunk, a tésztát zsírozott pléhre tesszük, tetejét megzsírozzuk, s a sütőben a kívánt mértékig kisütjük. Az alanti adagolás 4 fiú adagja és 2 rúd rétesnek felel meg. Cseresznyés rétes: 1/2 kg cseresznye, 4 dkg morzsa, kevés dió, 5 g fahéj, 6 dkg törött cukor. Meggyes rétes: mint a cseresznyés rétes, azonban 8 dkg cukorral. Almás rétes: 1/2 kg alma, 4 dkg morzsa, 5 g fahéj, kevés dió, kis citrom héja, 6-8 dkg cukor. Mákos rétes: 15 dkg őrölt mák, 5 dkg mazsola, kis citromhéj, 5 g fahéj, 6 dkg cukor, 0,5 dl tejföl. A töltelék lerakása után magát a tölteléket még egy kevés zsírral és tejföllel meglocsoljuk. A fenti mennyiséghez tételenként 2-2, összesen 4 réteslap szükséges. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Sir Thomas Browe gondolatának első része. 12. Bizonyító. 13. Lélekvesztő. 14. Herodiás a lánya. 15. Riadóra parancsot ad. 16. Szving darab! 17. Nemzeti bajnokság. 18. A tekegolyó ellenfele! 19. Tüskés szárnyú apró hal. 21. Tartó. 23. Moliére Az embergyűlölő c. művének hőse. 26. Pénz rész! 27. Nóta. 29. Nyáj fele! 30. Az a távolabbi. 32. Lábbal hajtott kétkerekű hajtány. 34. Vízparti lombos növény. 36. Szélhárfa. 37. Vasvár határai! 38. Hosszabb időt életének részeként eltölt. 39. Tucat darab! 41. Ritka férfinév. 44. Pubban isszák! 45. Kecske mondja. 47. Új fok. 48. Téli csapadék. 50. Forrasztófém. 51. Germán termékenység isten. 53. Pl.: sziderit. 55. Kisfaludy Károly színműve. 56. Tolatás. 57. A gondolat befejező része. Függőleges: 1. Hittitok. 2. Ekét húzó állat. 3. -vei párja. 4. Ama tárgyon. 5. Kalapos növény. 6. Belső ügylet! 7. Duó vége! 8. Sportegyesület egyede. 9. Tejtermék. 10. Porció. 11. Földből ránt. 15. Megkeményedett rostú. 18. Gond. 20. Apró levelű vízinövény. 22. Fekete István gólyája. 24. Orosz uralkodó volt. 25. Magasba tart. 28. Fertőtlenítő szer. 31. Valutaterület. 33. Keverékes. 34. Jelentést felfog. 35. 30 perces. 37. Karaván vége! 40. Pálinka alap. 42. Lop ...; kínai sóstó. 43. Chicago repülőtere. 46. Paszta. 49. Zajtalanul megy. 52. Spanyol exkirályné. 53. Sebhely. 54. Személyes élű mondás. 55. Kötőszövet. 56. Ferrum.
