Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-29 / 252. szám

8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1996. Lehetetlen?! Miskolc (ÉM - DK) - Második alkalommal „szakadt ki” Vámos Miklós Lehetetlen?! című műsora a pesti Radnóti Színház falai közül. Egyszer már megcsinálta a Lehetetlen?!-t Miskolcon, az ITC-székházban - túlzás lenne azt mondani, hogy nagy sikerrel - , az elmúlt hétvégén megint ide hívott - a városhoz kötő­dő - vendégeket: Lukács Sándor és Tímár Éva színművészeket. Amit a művészekről megtudtunk: Lukács Sándort életének szó szoros értelmében vett első szála, a köldökzsinórja is ideköti, ami rá­adásul a nyaka köré tekeredett, így majdnem utolsó szála is lett. A művész 16 éves koráig élt itt. Szülei az állami erdőgazdaság alkal­mazottai voltak, tanárait ők látták el fenyőfá­val (általános iskolai jeles eredménye nem­csak ennek köszönhető). A Bársony János ut­cai általános iskolába járt, egyszer volt egy nagy bunyója az egyik osztálytársával, már nem emlékszik, miért. Elég ronda korszakban csodálatos gyerekkora volt. Itt látott először színházat (egy tornabemutatót négyéves ko­rában), itt volt először szerelmes... A színmű­vészeti főiskolára negyedszerre vették fel, de a köztes három év - a Thália, illetve a Nem­zeti Színházban - felért egy főiskolával. Két és fél évtizede a Vígszínház társulatának tag­ja, az ország legjobb rendezőivel dolgozhatott anélkül, hogy kimozdult volna. Egyébként verseket ír, négy kötete jelent meg eddig. Kol­légái már választottak tőle írásokat önálló műsorukba. De ő nem olyan költő, aki az áfá­ról azt hiszi, hogy virág, a színészet a gyakor­latiasság felé terelte. A kínai horoszkóp sze­rint disznó, és szemüveggel jobban lát, mint anélkül... Tímár Éva tíz évig élt és dolgozott a város­ban, élete legszebb időszakának tartja ezt. Csiszár Imrével - munka- és élettársával - jött Miskolcra. Sikeres volt a színház (nem­csak helyben), jók voltak a kollégák, itt volt vele a gyermeke, ahogy mondta, teljes volt az élete. A legnagyobb sikert talán a Szecsuáni jólélek című darabban aratta, egész pályája során ez az egyik legkedvesebb előadása. Nem tud énekelni, pedig nagyon szeretett vol­na operettben játszani. Mint mondta, olyan rossz hallása van, hogy a Himnuszt is csak arról ismeri fel, hogy felállnak az emberek... Vámos Miklósról most is kiderült, hogy szeret ajándékozni. A vendégek kaptak (a meglehetősen szokványosak mellett) egy-két jó kérdést, virágot és könyveket, több néző is könyvet, a közönség viszonylag nézhető mű­sort. De valahogy mégsem az igazit... Tímár Éva és Lukács Sándor István a Kamarában Miskolc (ÉM) - Sík Sándor István király cí­mű drámáját mutatja be az Evangélium Szín­ház november 12-én este 6 órától a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában (Déry­né u. 5.). István királyt Bitskey Tibor, Gizella királynét Sunyovszky Szilvia alakítja, a dara­bot Udvaros Béla rendezte. Sík Sándor száza­dunk kiváló költője, egyetemi tanár, piarista­szerzetes volt. Az István királyt 1933-ban ír­ta, akkor mutatta be a Nemzeti Színház. Bu­dapesten azóta sem került színpadra. Az előadásra jegyek válthatók a Kulturális Menedzser Irodában (Kossuth u. 11.). Ökológia iskoláknak Miskolc (ÉM) - Az Ökológiai Intézet a Fenn­tartható Fejlődésért Alapítvány 1993 óta nyújt segítséget oktatási programja kereté­ben a miskolci és megyei közoktatási intéz­mények számára. Előadás-sorozatokkal, pe­dagógus továbbképzésekkel, táboroztatások­kal, s a velük kapcsolatban álló tanárok, diá­kok oktatási segédanyaggal való ellátásával támogatták a környezeti neveléssel foglalko­zók munkáját. A kiadványaik iránti fokozódó igény kielégítése végett ezévben pályáztak a Miskolc Városi Környezetvédelmi Alaphoz, kaptak is tőlük pénzt, ennek köszönhetően valamennyi miskolci általános és középiskola könyvtára számára öt-öt, a legfrissebben megjelent szakirodalmak felhasználásával szerkesztett, a fenntartható fejlődéssel kap­csolatos ismeretek bővítését szolgáló oktatási segédanyagot adnak át ingyenesen. A kiad­ványsorozat - amelyből egyelőre tizenhárom füzet készült el, év végéig azonban húszra szeretnék kiegészíteni - átadási ünnepségét október 30-án, szerdán délután fél 4-től tart­ják a Miskolc Városi Polgármesteri Hivatal­ban (Petőfi u. 1-3. II. em.). A Faludyvá „vedlett” Faludy Villon után önmaga bőrébe bújna a Recsket és világot járt költő ■■m Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Szabados Amb­rus előadóművész már régeb­ben „felfedezte magának” a kö­zépkori francia „csavargót”, il­letve a kortárs magyar költőt, aki nemcsak fordított, de írt is Villon-verseket. Ha majdan ket­tőezret írnak címmel készített összeállítást Villon- és Faludy- művekből. A műsor szombat es­ti miskolci előadását megtisz­telte jelenlétével Faludy György is. □ Sok Villon-interpretációt hallott már? 9 Hallottam sokat, de ez egyike a legjobbaknak. Nagyon éreztem, megható volt. De én nem szeretem olyan nagyon Villont, mint egykor, mert egy ideig elém állt. Mondjuk a 384 soros testamentumból Villon hármat írt. A Haláltánc balladából pedig egy sort sem. És így tovább... □ Ezek szerint bántotta, hogy Vil­lonnak tulajdonították a „Villon- uerseit”... • Határozottan... Bár most már rendben vagyok vele. □ Pedig mintha a mai, napig nem lenne benne a köztudatban! • Ma már körülbelül tudják, mert „megvan” az igazi Villon Vass Pis­ta, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád és mások fordításában. Villonnak egyébként az a tulajdonsága, hogy nálunk népszerűbb költő, mint Franciaországban. Most jelent meg egy francia esztéta könyve, ahol ezt ki is mondja. Szóval nem én állí­tom, nem is merném. Viszont sze­rinte Villon magyarországi népsze­rűsége valamennyire az én érde­mem is. □ Annak idején, ha mondjuk nem Villon bőrébe bújik, akkor kiébe? • A sajátomba. □ A sajátjába? • Hát persze. Amikor a kiadó fel­kért, hogy írjak még egy kötet Vil­lont, akkor kijelentettem, hogy nem, nem ismétlem magam. Egy költő bújjon ki, mint a kígyó, min­den két évben a bőréből. Ézt pró­báltam csinálni. Egy ideig nehéz volt, mert ugye én sok mindenen keresztülmentem. Negyvenöt évet töltöttem emigrációban. Keveseb­bet éltem idehaza, mint amennyit külföldön. Ennek sok hátránya volt, meg egy előnye: bizonyos mér­tékig Magyarországot bel- és kül­földi szemmel is tudom nézni. És tudom, hogy Magyarország még most is sokkal jobb helyzetben van kulturális téren, mint más orszá­gok. Ezt idehaza nem tudják. □ Tényleg nem! • Pedig így van. Még a nagy züllés ellenére is - hiszen minden megy Faludy György lefelé, a szobrászat, a festészet, az irodalom. Mindenütt. Ha azt kéri, mondjak nagy költőt hatvan vagy hetven évvel ezelőttről, azt mon­dom: Rilke, Garcia Lorca, Yeats... És most?! □ És itt? • Kosztolányi, Babits, Tóth Ár­pád, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Weöres Sanyi, Nagy Laci, Pi­linszky Jancsi... □ És most? • Egyet tudok: Kányádi Sándor. Ennyi az egész, és kész. Utána nagy-nagy szünet, aztán jönnek olyanok, akiknek nagy részét 15 év múlva nem is fogják ismerni:.. Franciaországban Verlaine halála óta nincs nagy költő..., Németor­szágban Brecht írt jó verseket..., Angliában ott volt Yeats, Alden, és bár T. S. Eliotot nem szeretem, nagy költő volt ő is. De most senki nincs. Egyáltalán senki... Ha a versben nincs zene - nem ritmus­ról, nem rímről beszélek, hanem a sorokban létező zenéről -, akkor az nem él meg bennünk. A vers. attól vers, hogy meg tudjuk tanulni, so­rokat jegyzünk meg belőle. A verset magammal viszem, elmondom ma­gamnak, nővel, ha sétálok, udvar­lásképp elmondom neki, éjjel ál­momban eszembe jut, magammal viszem, életem egy darabja lesz. A szabadvers, a megjegyezhetetlen, elmondhatatlan szavak nem jók. Én személy szerint tiszteltem, sze­rettem Kassákot, de tőle egyetlen sort sem tudok. A szerző felvétele □ Születnek ma is Faludy-versek? • Születnek. Nem is értem azokat, akik idősebb korukban abbahagy­ták az írást. Vass Pista mondta ne­kem, amikor megkérdeztem, miért nem ír verset, hogy Isten adta, Is­ten elvette. Nekem szerencsém van, tőlem nem vette el. Vagy leg­alábbis azt hiszem. Persze lehet, hogy rossz verseket írok. Az ember hozzászokott, megszokta, hogy mindig próbált írni. Nem mindig si­került. Recsken, magánzárkában, tankban vagy repülőgépen az Egyesült Államok hadseregében, nem volt olyan alkalom, hogy ne ír­tam volna. Ha rosszul ment az éle­tem és nehézségek voltak, akkor többet. A szenvedés vagy a kín az embert ellenállásra, írásra készte­ti. Recsken azért, mert úgy gondol­tam, úgyis meghalok, írjam meg, amit meg kellene írnom... Az utób­bi években írtam 330 szonettet, ez kissé sok, most áttérek valami másra. Elhatároztam, hogy 1919- től, amikor születtem, egy-egy évet kiválasztok, és a személyes élmé­nyeim alapján társadalomrajzot adok. Nem politizálni akarok, de beszélek Tisza Istvánról, Hitlerről vagy Sztálinról, ahogy elém jöttek. Már van egy halom, van 1910, ’13 , ’15, ’19, ’27 és ’40. Ezek már jönnek a folyóiratokban. □ Nagyon izgalmas vállalkozásnak tűnik... • Nagy izgalomban vagyok én ma­gam is. Szaladok is haza, írom to­vább... Ruszt József - egy egyszerű legenda Az élő történetben saját gyökereit keresi a Csarnok Kultusz Motel Miskolc (ÉM - BA) - Újabb soro­zatot indított útjára a miskolci Csarnok Kultusz Motel. Az Élő történetben a mai magyar szín­ház kultikus személyiségeiről esik szó, akik részben maguk­ról beszélnek, részben róluk szólnak vendégeik, illetve em­lékezetes előadásaikból mutat­nak be részleteket. Elsőként Ruszt Józseffel találkozhattak vasárnap este az érdeklődők a teátrumban. „A Csarnok Kultusz Motel szeret­né elhelyezni magát az elmúlt évti­zedek színháznyelvújító törekvése­inek térképén, kijelölni azokat a tradíciókat, amelyekhez,kötődni kíván” - így indokolja az Élő törté­net létjogosultságát a Csarnok mű­vészeti vezetője, Kamondi Zoltán. De nemcsak a Csarnoknak megke­rülhetetlen Ruszt József: az 59 éves művész az egész mai magyar színház számára fontos viszonyítá­si pont. A legendás rendező-tanár, Ná- dasdy Kálmán egykori tanítványa az Egyetemi Színpadon kezdte rendezői pályáját 1961-ben; az Universitas együttes afféle Gogol köpönyege, innen bújt elő a mai modern magyar színház több meg­határozó egyénisége, számos jelen­tős kísérleti műhelynek itt ringott a bölcsője. Ruszt később elsősorban vidéki településeken hivatásos tár­sulatokkal építgette szertartás színházát, elemzői szerint „a szer­tartás játékaiban a színház ősi, kultikus formáit akarja feltámasz­tani, az ókori görög színház és a középkori misztériumjátékok mai változatát keresi”. Nem alaptalanul vártak tehát izgalmasnak ígérkező beszélgetést a színházi félmúlt iránt érdeklő­dők. Ruszt 35 éve járja a maga út­ját, hiszi és teszi, amiről azt gon­dolja: hinnie és tennie kell. Kon­zekvens, önmagához hű élő legen­da, akiről tanítványai felső fokon beszélnek, akiről meglett aktorok nyilatkozzék azt - a vasárnapi es­ten például Gálffi László -, hogy a mesterség alapjait befutott színész­ként is tőle tanulták meg. Hogy mi­vel hat rájuk ez a kiváló színész-pe­dagógus, az ezúttal rejtély maradt. Egyszerű, hétköznapi ember ült a közönség előtt. Ha nem vázolják előre a helyze­tet, tehát hogy a mester és tanítvá­nyai emlékeznek a magyar színház egy jelentős korszakára, az ember­nek az a benyomása támadt volna: nem annyira Ruszt József, mint in­kább Halász Péter a beszélgetés fő­szereplője. Halász maga is fontos színházi ember, nagy utat tett meg, amíg - saját kísérletező kedvének, s a pártállam tűrő-tiltó kultúrpoli­tikájának köszönhetően - az Egye­temi Színpadtól a Kassák Klubon, Amsterdamon és New Yorkon át is­mét hazatalált. Szellemes, szipor­kázó, lényeglátó ember, olyan, aki­vel valóban egy perc alatt tele lesz a színpad. Rusztról tehát igazán lényeges dolgokat nem sikerült megtudni. Lehet, hogy tényleg ilyen ember. Lehet, hogy fél másokat beengedni a saját világába, esetleg a saját sze­mélyénél is fontosabbnak tartja a saját teljesítményét. Vagy az is le­het, hogy az igazi értékeit csak munka közben tudja megmutatni. Ha viszont így van, csak sajnálhat­juk, amiért a szervezők ígéretükkel ellentétben nem demonstráltatták a meghívottakkal - a már említet­teken kívül Jordán Tamás és Tro- kán Péter ült még az emelvényen - a közönség előtt megrendezett já­tékkal, hogy mit is jelent számukra a színház. így három órán át be­széltek arról, amit akár tíz perc alatt is megmutathattak volna. A beszélgetés azért természete­sen fontos volt: a jelenlévők végig­kísérhették Ruszt pályájának eddi­gi főbb állomásait. Az egykori ren­dezésekről készült megfakult felvé­telek hűen illusztrálták: amiről itt és most szó esett szép és izgalmas korszak volt - maga a történelem. Október 29,, Kedd A határon túlról Miskolc (ÉM) - A határon túli ma­gyar fiatalok oktatásáról tart elő­adást Denkinger Géza, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanára, a királyhelmeci egyetem vendégtanára ma, kedden délután 5 órakor a Miskolci Egyetem Böl­csészettudományi Intézetének Kék-termében, a Fényi Gyula Mis­kolci Jezsuita Gimnázium előadás- sorozatának keretében. Várak és kastélyok Sárospatak (ÉM) - Várak és kas­télyok Magyarországon a 12-19. században címmel nyílik kiállítás október 30-án, szerdán délután 3 órától Sárospatakon a Rákóczi Mú­zeumban az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal és a Magyar Nemze­ti Múzeum Rákóczi Múzeuma kö­zös rendezésében. Oktatási tárlat Miskolc (ÉM) - Oktatási hagyo­mányok és elképzelések a Katoli­kus Gimnázium épületeiben cím­mel nyílik kiállítás a Miskolci Ka­tolikus Gimnázium és Diákotthon, valamint a Mont-Teampannon Kft. rendezésében október 30-án, szer­dán délután 2 órától a gimnázium diákotthonában (Miskolc, Hunyadi utca 6.). A november 30-ig látogat­ható tárlatot Kobold Tamás, Mis­kolc polgármestere ajánlja az ér­deklődők figyelmébe. Órák a zenében Szerencs (ÉM) - Órák a zenében címmel tart előadást zenei klub ke­retében Juhász Péter október 30-án, szerdán délután 3 órától a szerencsi Városi Kulturális Központ Zenei Könyvtárában. A beszámoló mellett Kodály Háry János, Johann Strauss A denevér, valamint Ponchielli La Gioconda című művéből hallhatnak részleteket az érdeklődők. Zenés kabaré Sárospatak (ÉM) - Zenés kabarét rendeznek Nádas György, Boncz Gé­za és Ihos József közreműködésével október 30-án, szerdán este 7 órától Sárospatakon A Művelődés Házá­ban. A belépőjegy ára 300 forint. Nyílt napok Sárospatak (ÉM) - Nyílt napot tartanak a sárospataki Árpád Ve­zér Gimnáziumban az általános is­kola nyolcadik osztályos tanulói­nak november 8-án, pénteken dél­előtt fél 9-től, a hatodik osztályos tanulóknak pedig november 15-én, pénteken szintén délelőtt fél 9-től az iskolában (Sárospatak, Arany János út 5-7.). Az 1997/98-as tanévre a gimnázi­um 6 évfolyamos osztályába váiják az általános iskolák hatodik osztá­lyos tanulóinak jelentkezését. A nyolcadikos tanulók speciális tan­tervű német, illetve angol nyelvi osztályba, egyedi tantervű angol nyelvi alapítványi osztályba, vala­mint általános tantervű osztályba jelentkezhetnek. A diákoknak - va­lamennyi osztályba - matematiká­ból és magyar nyelvből kell felvéte­li vizsgát tenniük. E két tantárgy­ból előkészítő foglalkozások indul­nak a gimnáziumban október 29-én és november 29-én délután 3 órá­tól. Az előfelvételit november 30- án, szombaton reggel 9 órától tart­ják az iskolában, amelyre novem­ber 15-ig lehet jelentkezni. Egyetemi előkészítő Kazincbarcika (ÉM) - Egyetemi, főiskolai felvételi-előkészítő tanfo­lyamot szervez elsősorban a hátrá­nyos, nehéz helyzetben lévő szülők tehetséges gyermekei számára a Munkásképviseleti Alapítvány tá­mogatásával az MSZP kazincbarci­kai szervezete. Matematika, fizika, magyar, történelem, kémia és bio­lógia tantárgyakból nyújtanak se­gítséget a felkészüléshez. A novembertől jövő év áprilisáig tartó tanfolyamra november 4-ig lehet jelentkezni Kazincbarcikán az MSZP irodában (Rákóczi tér 4. 1/8.) munkanapokon délután 3 és 5 óra között.

Next

/
Thumbnails
Contents