Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-29 / 252. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1996. Lehetetlen?! Miskolc (ÉM - DK) - Második alkalommal „szakadt ki” Vámos Miklós Lehetetlen?! című műsora a pesti Radnóti Színház falai közül. Egyszer már megcsinálta a Lehetetlen?!-t Miskolcon, az ITC-székházban - túlzás lenne azt mondani, hogy nagy sikerrel - , az elmúlt hétvégén megint ide hívott - a városhoz kötődő - vendégeket: Lukács Sándor és Tímár Éva színművészeket. Amit a művészekről megtudtunk: Lukács Sándort életének szó szoros értelmében vett első szála, a köldökzsinórja is ideköti, ami ráadásul a nyaka köré tekeredett, így majdnem utolsó szála is lett. A művész 16 éves koráig élt itt. Szülei az állami erdőgazdaság alkalmazottai voltak, tanárait ők látták el fenyőfával (általános iskolai jeles eredménye nemcsak ennek köszönhető). A Bársony János utcai általános iskolába járt, egyszer volt egy nagy bunyója az egyik osztálytársával, már nem emlékszik, miért. Elég ronda korszakban csodálatos gyerekkora volt. Itt látott először színházat (egy tornabemutatót négyéves korában), itt volt először szerelmes... A színművészeti főiskolára negyedszerre vették fel, de a köztes három év - a Thália, illetve a Nemzeti Színházban - felért egy főiskolával. Két és fél évtizede a Vígszínház társulatának tagja, az ország legjobb rendezőivel dolgozhatott anélkül, hogy kimozdult volna. Egyébként verseket ír, négy kötete jelent meg eddig. Kollégái már választottak tőle írásokat önálló műsorukba. De ő nem olyan költő, aki az áfáról azt hiszi, hogy virág, a színészet a gyakorlatiasság felé terelte. A kínai horoszkóp szerint disznó, és szemüveggel jobban lát, mint anélkül... Tímár Éva tíz évig élt és dolgozott a városban, élete legszebb időszakának tartja ezt. Csiszár Imrével - munka- és élettársával - jött Miskolcra. Sikeres volt a színház (nemcsak helyben), jók voltak a kollégák, itt volt vele a gyermeke, ahogy mondta, teljes volt az élete. A legnagyobb sikert talán a Szecsuáni jólélek című darabban aratta, egész pályája során ez az egyik legkedvesebb előadása. Nem tud énekelni, pedig nagyon szeretett volna operettben játszani. Mint mondta, olyan rossz hallása van, hogy a Himnuszt is csak arról ismeri fel, hogy felállnak az emberek... Vámos Miklósról most is kiderült, hogy szeret ajándékozni. A vendégek kaptak (a meglehetősen szokványosak mellett) egy-két jó kérdést, virágot és könyveket, több néző is könyvet, a közönség viszonylag nézhető műsort. De valahogy mégsem az igazit... Tímár Éva és Lukács Sándor István a Kamarában Miskolc (ÉM) - Sík Sándor István király című drámáját mutatja be az Evangélium Színház november 12-én este 6 órától a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában (Déryné u. 5.). István királyt Bitskey Tibor, Gizella királynét Sunyovszky Szilvia alakítja, a darabot Udvaros Béla rendezte. Sík Sándor századunk kiváló költője, egyetemi tanár, piaristaszerzetes volt. Az István királyt 1933-ban írta, akkor mutatta be a Nemzeti Színház. Budapesten azóta sem került színpadra. Az előadásra jegyek válthatók a Kulturális Menedzser Irodában (Kossuth u. 11.). Ökológia iskoláknak Miskolc (ÉM) - Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 1993 óta nyújt segítséget oktatási programja keretében a miskolci és megyei közoktatási intézmények számára. Előadás-sorozatokkal, pedagógus továbbképzésekkel, táboroztatásokkal, s a velük kapcsolatban álló tanárok, diákok oktatási segédanyaggal való ellátásával támogatták a környezeti neveléssel foglalkozók munkáját. A kiadványaik iránti fokozódó igény kielégítése végett ezévben pályáztak a Miskolc Városi Környezetvédelmi Alaphoz, kaptak is tőlük pénzt, ennek köszönhetően valamennyi miskolci általános és középiskola könyvtára számára öt-öt, a legfrissebben megjelent szakirodalmak felhasználásával szerkesztett, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek bővítését szolgáló oktatási segédanyagot adnak át ingyenesen. A kiadványsorozat - amelyből egyelőre tizenhárom füzet készült el, év végéig azonban húszra szeretnék kiegészíteni - átadási ünnepségét október 30-án, szerdán délután fél 4-től tartják a Miskolc Városi Polgármesteri Hivatalban (Petőfi u. 1-3. II. em.). A Faludyvá „vedlett” Faludy Villon után önmaga bőrébe bújna a Recsket és világot járt költő ■■m Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Szabados Ambrus előadóművész már régebben „felfedezte magának” a középkori francia „csavargót”, illetve a kortárs magyar költőt, aki nemcsak fordított, de írt is Villon-verseket. Ha majdan kettőezret írnak címmel készített összeállítást Villon- és Faludy- művekből. A műsor szombat esti miskolci előadását megtisztelte jelenlétével Faludy György is. □ Sok Villon-interpretációt hallott már? 9 Hallottam sokat, de ez egyike a legjobbaknak. Nagyon éreztem, megható volt. De én nem szeretem olyan nagyon Villont, mint egykor, mert egy ideig elém állt. Mondjuk a 384 soros testamentumból Villon hármat írt. A Haláltánc balladából pedig egy sort sem. És így tovább... □ Ezek szerint bántotta, hogy Villonnak tulajdonították a „Villon- uerseit”... • Határozottan... Bár most már rendben vagyok vele. □ Pedig mintha a mai, napig nem lenne benne a köztudatban! • Ma már körülbelül tudják, mert „megvan” az igazi Villon Vass Pista, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád és mások fordításában. Villonnak egyébként az a tulajdonsága, hogy nálunk népszerűbb költő, mint Franciaországban. Most jelent meg egy francia esztéta könyve, ahol ezt ki is mondja. Szóval nem én állítom, nem is merném. Viszont szerinte Villon magyarországi népszerűsége valamennyire az én érdemem is. □ Annak idején, ha mondjuk nem Villon bőrébe bújik, akkor kiébe? • A sajátomba. □ A sajátjába? • Hát persze. Amikor a kiadó felkért, hogy írjak még egy kötet Villont, akkor kijelentettem, hogy nem, nem ismétlem magam. Egy költő bújjon ki, mint a kígyó, minden két évben a bőréből. Ézt próbáltam csinálni. Egy ideig nehéz volt, mert ugye én sok mindenen keresztülmentem. Negyvenöt évet töltöttem emigrációban. Kevesebbet éltem idehaza, mint amennyit külföldön. Ennek sok hátránya volt, meg egy előnye: bizonyos mértékig Magyarországot bel- és külföldi szemmel is tudom nézni. És tudom, hogy Magyarország még most is sokkal jobb helyzetben van kulturális téren, mint más országok. Ezt idehaza nem tudják. □ Tényleg nem! • Pedig így van. Még a nagy züllés ellenére is - hiszen minden megy Faludy György lefelé, a szobrászat, a festészet, az irodalom. Mindenütt. Ha azt kéri, mondjak nagy költőt hatvan vagy hetven évvel ezelőttről, azt mondom: Rilke, Garcia Lorca, Yeats... És most?! □ És itt? • Kosztolányi, Babits, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Weöres Sanyi, Nagy Laci, Pilinszky Jancsi... □ És most? • Egyet tudok: Kányádi Sándor. Ennyi az egész, és kész. Utána nagy-nagy szünet, aztán jönnek olyanok, akiknek nagy részét 15 év múlva nem is fogják ismerni:.. Franciaországban Verlaine halála óta nincs nagy költő..., Németországban Brecht írt jó verseket..., Angliában ott volt Yeats, Alden, és bár T. S. Eliotot nem szeretem, nagy költő volt ő is. De most senki nincs. Egyáltalán senki... Ha a versben nincs zene - nem ritmusról, nem rímről beszélek, hanem a sorokban létező zenéről -, akkor az nem él meg bennünk. A vers. attól vers, hogy meg tudjuk tanulni, sorokat jegyzünk meg belőle. A verset magammal viszem, elmondom magamnak, nővel, ha sétálok, udvarlásképp elmondom neki, éjjel álmomban eszembe jut, magammal viszem, életem egy darabja lesz. A szabadvers, a megjegyezhetetlen, elmondhatatlan szavak nem jók. Én személy szerint tiszteltem, szerettem Kassákot, de tőle egyetlen sort sem tudok. A szerző felvétele □ Születnek ma is Faludy-versek? • Születnek. Nem is értem azokat, akik idősebb korukban abbahagyták az írást. Vass Pista mondta nekem, amikor megkérdeztem, miért nem ír verset, hogy Isten adta, Isten elvette. Nekem szerencsém van, tőlem nem vette el. Vagy legalábbis azt hiszem. Persze lehet, hogy rossz verseket írok. Az ember hozzászokott, megszokta, hogy mindig próbált írni. Nem mindig sikerült. Recsken, magánzárkában, tankban vagy repülőgépen az Egyesült Államok hadseregében, nem volt olyan alkalom, hogy ne írtam volna. Ha rosszul ment az életem és nehézségek voltak, akkor többet. A szenvedés vagy a kín az embert ellenállásra, írásra készteti. Recsken azért, mert úgy gondoltam, úgyis meghalok, írjam meg, amit meg kellene írnom... Az utóbbi években írtam 330 szonettet, ez kissé sok, most áttérek valami másra. Elhatároztam, hogy 1919- től, amikor születtem, egy-egy évet kiválasztok, és a személyes élményeim alapján társadalomrajzot adok. Nem politizálni akarok, de beszélek Tisza Istvánról, Hitlerről vagy Sztálinról, ahogy elém jöttek. Már van egy halom, van 1910, ’13 , ’15, ’19, ’27 és ’40. Ezek már jönnek a folyóiratokban. □ Nagyon izgalmas vállalkozásnak tűnik... • Nagy izgalomban vagyok én magam is. Szaladok is haza, írom tovább... Ruszt József - egy egyszerű legenda Az élő történetben saját gyökereit keresi a Csarnok Kultusz Motel Miskolc (ÉM - BA) - Újabb sorozatot indított útjára a miskolci Csarnok Kultusz Motel. Az Élő történetben a mai magyar színház kultikus személyiségeiről esik szó, akik részben magukról beszélnek, részben róluk szólnak vendégeik, illetve emlékezetes előadásaikból mutatnak be részleteket. Elsőként Ruszt Józseffel találkozhattak vasárnap este az érdeklődők a teátrumban. „A Csarnok Kultusz Motel szeretné elhelyezni magát az elmúlt évtizedek színháznyelvújító törekvéseinek térképén, kijelölni azokat a tradíciókat, amelyekhez,kötődni kíván” - így indokolja az Élő történet létjogosultságát a Csarnok művészeti vezetője, Kamondi Zoltán. De nemcsak a Csarnoknak megkerülhetetlen Ruszt József: az 59 éves művész az egész mai magyar színház számára fontos viszonyítási pont. A legendás rendező-tanár, Ná- dasdy Kálmán egykori tanítványa az Egyetemi Színpadon kezdte rendezői pályáját 1961-ben; az Universitas együttes afféle Gogol köpönyege, innen bújt elő a mai modern magyar színház több meghatározó egyénisége, számos jelentős kísérleti műhelynek itt ringott a bölcsője. Ruszt később elsősorban vidéki településeken hivatásos társulatokkal építgette szertartás színházát, elemzői szerint „a szertartás játékaiban a színház ősi, kultikus formáit akarja feltámasztani, az ókori görög színház és a középkori misztériumjátékok mai változatát keresi”. Nem alaptalanul vártak tehát izgalmasnak ígérkező beszélgetést a színházi félmúlt iránt érdeklődők. Ruszt 35 éve járja a maga útját, hiszi és teszi, amiről azt gondolja: hinnie és tennie kell. Konzekvens, önmagához hű élő legenda, akiről tanítványai felső fokon beszélnek, akiről meglett aktorok nyilatkozzék azt - a vasárnapi esten például Gálffi László -, hogy a mesterség alapjait befutott színészként is tőle tanulták meg. Hogy mivel hat rájuk ez a kiváló színész-pedagógus, az ezúttal rejtély maradt. Egyszerű, hétköznapi ember ült a közönség előtt. Ha nem vázolják előre a helyzetet, tehát hogy a mester és tanítványai emlékeznek a magyar színház egy jelentős korszakára, az embernek az a benyomása támadt volna: nem annyira Ruszt József, mint inkább Halász Péter a beszélgetés főszereplője. Halász maga is fontos színházi ember, nagy utat tett meg, amíg - saját kísérletező kedvének, s a pártállam tűrő-tiltó kultúrpolitikájának köszönhetően - az Egyetemi Színpadtól a Kassák Klubon, Amsterdamon és New Yorkon át ismét hazatalált. Szellemes, sziporkázó, lényeglátó ember, olyan, akivel valóban egy perc alatt tele lesz a színpad. Rusztról tehát igazán lényeges dolgokat nem sikerült megtudni. Lehet, hogy tényleg ilyen ember. Lehet, hogy fél másokat beengedni a saját világába, esetleg a saját személyénél is fontosabbnak tartja a saját teljesítményét. Vagy az is lehet, hogy az igazi értékeit csak munka közben tudja megmutatni. Ha viszont így van, csak sajnálhatjuk, amiért a szervezők ígéretükkel ellentétben nem demonstráltatták a meghívottakkal - a már említetteken kívül Jordán Tamás és Tro- kán Péter ült még az emelvényen - a közönség előtt megrendezett játékkal, hogy mit is jelent számukra a színház. így három órán át beszéltek arról, amit akár tíz perc alatt is megmutathattak volna. A beszélgetés azért természetesen fontos volt: a jelenlévők végigkísérhették Ruszt pályájának eddigi főbb állomásait. Az egykori rendezésekről készült megfakult felvételek hűen illusztrálták: amiről itt és most szó esett szép és izgalmas korszak volt - maga a történelem. Október 29,, Kedd A határon túlról Miskolc (ÉM) - A határon túli magyar fiatalok oktatásáról tart előadást Denkinger Géza, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanára, a királyhelmeci egyetem vendégtanára ma, kedden délután 5 órakor a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének Kék-termében, a Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnázium előadás- sorozatának keretében. Várak és kastélyok Sárospatak (ÉM) - Várak és kastélyok Magyarországon a 12-19. században címmel nyílik kiállítás október 30-án, szerdán délután 3 órától Sárospatakon a Rákóczi Múzeumban az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma közös rendezésében. Oktatási tárlat Miskolc (ÉM) - Oktatási hagyományok és elképzelések a Katolikus Gimnázium épületeiben címmel nyílik kiállítás a Miskolci Katolikus Gimnázium és Diákotthon, valamint a Mont-Teampannon Kft. rendezésében október 30-án, szerdán délután 2 órától a gimnázium diákotthonában (Miskolc, Hunyadi utca 6.). A november 30-ig látogatható tárlatot Kobold Tamás, Miskolc polgármestere ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Órák a zenében Szerencs (ÉM) - Órák a zenében címmel tart előadást zenei klub keretében Juhász Péter október 30-án, szerdán délután 3 órától a szerencsi Városi Kulturális Központ Zenei Könyvtárában. A beszámoló mellett Kodály Háry János, Johann Strauss A denevér, valamint Ponchielli La Gioconda című művéből hallhatnak részleteket az érdeklődők. Zenés kabaré Sárospatak (ÉM) - Zenés kabarét rendeznek Nádas György, Boncz Géza és Ihos József közreműködésével október 30-án, szerdán este 7 órától Sárospatakon A Művelődés Házában. A belépőjegy ára 300 forint. Nyílt napok Sárospatak (ÉM) - Nyílt napot tartanak a sárospataki Árpád Vezér Gimnáziumban az általános iskola nyolcadik osztályos tanulóinak november 8-án, pénteken délelőtt fél 9-től, a hatodik osztályos tanulóknak pedig november 15-én, pénteken szintén délelőtt fél 9-től az iskolában (Sárospatak, Arany János út 5-7.). Az 1997/98-as tanévre a gimnázium 6 évfolyamos osztályába váiják az általános iskolák hatodik osztályos tanulóinak jelentkezését. A nyolcadikos tanulók speciális tantervű német, illetve angol nyelvi osztályba, egyedi tantervű angol nyelvi alapítványi osztályba, valamint általános tantervű osztályba jelentkezhetnek. A diákoknak - valamennyi osztályba - matematikából és magyar nyelvből kell felvételi vizsgát tenniük. E két tantárgyból előkészítő foglalkozások indulnak a gimnáziumban október 29-én és november 29-én délután 3 órától. Az előfelvételit november 30- án, szombaton reggel 9 órától tartják az iskolában, amelyre november 15-ig lehet jelentkezni. Egyetemi előkészítő Kazincbarcika (ÉM) - Egyetemi, főiskolai felvételi-előkészítő tanfolyamot szervez elsősorban a hátrányos, nehéz helyzetben lévő szülők tehetséges gyermekei számára a Munkásképviseleti Alapítvány támogatásával az MSZP kazincbarcikai szervezete. Matematika, fizika, magyar, történelem, kémia és biológia tantárgyakból nyújtanak segítséget a felkészüléshez. A novembertől jövő év áprilisáig tartó tanfolyamra november 4-ig lehet jelentkezni Kazincbarcikán az MSZP irodában (Rákóczi tér 4. 1/8.) munkanapokon délután 3 és 5 óra között.
