Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-28 / 251. szám
8 ÉSZAK^Magyarország VÁLLALKOZÁS : 1996, Október 28-, Hétfő _Határidőnapló OKTÓBER 28. Társaságiadó-előleg befizetése Fogyasztásiadó-előleg befizetése Utalapelőleg befizetése. Gépj ár mű-értékesítés Budapest (MTI) - A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületekhez tartozó márkakereskedők az elmúlt háromnegyed évben 38662 új autót értékesítettek. Az eladott autók száma a múlt év hasonló időszakához képest 2.1 százalékkal csökkent. (Az összesítés a Suzuki eladások nélkül értendő, mivel a Suzuki Rt. nem tagja a Gépjárműimportőrök Egyesületének). Minderről az egyesület tájékoztatta az MTI-t. A márkák szerinti rangsort még mindig az Opel vezeti, 9343 eladott autóval. Az Opel eladások ebben az időszakban az átlagosnál kisebb mértékben, 1,7 százalékkal mérséklődtek. Az Opel piaci részesedése 24,22 százalék. Ebben az időszakban 72,2 százalékkal növelte a gépkocsiértékesítést a Daewoo, összesen 4480 gépkocsit adott el, és így a rangsorban a második helyre került. Piaci részesedése 11,6 százalék. A harmadik helyen 3645 eladott autóval a Volkswagen márkakereskedők vannak. Ezt követi a rangsorban a Ford. Az értékesített autók száma 3535. A lista 5. helyén a Renault áll 3368 eladott autóval. A vesztesek közé tartozik a Lada, ebből a márkából mindössze 1990 autót vásároltak meg. Egy év alatt a Lada értékesítés 65,8 százalékkal csökkent. Idegenforgalom Budapest (MTI) - Az Országos Idegenforgalmi és Munkaadói Szövetség (OIMSZ) legújabb összesítéséből kiderül, hogy a mintegy 60 tagszervezetet magában foglaló szervezet az év elejétől 113 milliárd forintot meghaladó bevételt ért el. Ebből 56 milliárd forintnyi a deviza. A szövetség tagszervezetei 18 milliárd forintos bérköltség mellett összesen mintegy 10,5 milliárd forintot fordítottak beruházásra. Az adó- és közterhek címén pedig 24 milliárd forintot fizettek be az államkasszába. _Kamarai Hírek KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA • A BÖRSÖD-AlBÄÜJ ZEMPLÉN megyei Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltatásait bővítve áll tagjai rendelkezésére. A Kamarai Hírlevél Adósarok című rovatának állandó szerzői, az Adó-Soft Kft. szakértői, október 1- től ingyenes gazdasági, társadalombiztosítási, pénzügyi és adótanácsadást tartanak a kamarai tagok részére. Hétfőtől csütörtökig 9-12, és 13-15-ig várják az érdeklődőket az Adó-Soft Kft. irodájában, Miskolcon a Bajcsy- Zs. u. 17. szám alatt. • A MEGYEI KAMARA a Szlovén Gazdasági Kamarával közösen üzletember-találkozót rendez október 29-én, 9 órakor a BÖKIK székházban (Miskolc, Szentpáli u. 1.). A kamara az üzleti tárgyalásokon díjmentes tolmácsolást biztosít, a rendezvényen való részvétel ingyenes. További információt a BÖKIK nemzetközi kapcsolatok osztályán adnak a 46/328-642-es telefonszámon. • A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete a megyei kamarával közösen fuvarszakmai konferenciát rendez november 5- én, a lillafüredi Palota Szállóban. A résztvevők tájékoztatást kapnak a vámeljárások és a vámjog változásairól, a közlekedéspolitika aktuális kérdéseiről, az Európai Unióhoz való csatlakozás közlekedésjogi szabályozásáról, valamint a TIR és az ADR változásokról. Szó lesz továbbá a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének érdekvédelmi tevékenységéről. A konferencián konzultációs lehetőséget is biztosítanak. További felvilágosítás és jelentkezés az egyesület miskolci irodájában (Zsigmondi u. 2., tel.: 46/412-109.) INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a 46/411-425-ös telefonszámon! INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Nem akarok nagyvállalkozó lenni Emberi dolgokat szeretek magam körül a munkámban is Szeretem valóra váltani megrendelőim elképzeléseit Fotó: Farkas Maya Onga (ÉM - GSL) - Kicsiben kezdte, de legnehezebbnek a „szakma titkainak” megismerése bizonyult. A céhbeliek nem akarták a kontárt elismerni, de ma már hozzá is fordulnak tanácsért. Bikki István bútorkészítő az ismerősök ismerőseinek gyárt egyedi tervezésű konyhabútorokat. • Meglehetősen kacskaringós úton jutottam el az egyedi bútorok készítéséig. A középiskolában kezdtem faintarziákat készíteni, bár villamosipari technikus a szakmai végzettségem. Asztalos munkát annál az építőipari vállalatnál végeztem először, ahol villanyszerelőként dolgoztam. Egyszerűen rosz- szul éreztem magam a brigádomban. Különösen a pénzen való marakodásból lett elegem, ezért egy barátommal átmentünk az ácsokhoz segédmunkásnak. Azóta sem dolgoztam olyan jó csapatban. □ Az ács és az asztalos azért nem ugyanaz. Hogyan lett asztalos? • Nos, én nem asztalos vagyok, hanem bútorkészítő, ami - különösen az asztalosok szerint - szintén nem ugyanaz. Miután megszűnt a munkahelyem sok mindennel foglalkoztam. Tanítottam képesítés nélkül, elvégeztem egy főiskolát, voltam gyártástechnikus. Mikor megszűnt az utolsó munkahelyem megfogattam, ezentúl csak magamnak dolgozom. Munkanélküli lettem de azért nem unatkoztam. A kisebb tárgyakat - kenyértartót, függönykarnist, éjjeliszekrényt - amelyeket korábban házi használatra készítettem, nagyobb mennyiségben kezdtem gyártani és vásárokon árulni. Míg nem, egy vásározó ajánlatot tett: készítsek neki kisbútorokat. Ekkor alaposan szétnéztem és kiderült, hogy a környéken Miskolcon van az egyetlen vállalkozás, amelyik bútorlapokkal foglalkozik. Kiváltottam az vállalkozó engedélyt, és azóta többnyire konyhabútorokat készítek bútorlapokból. □ Megvolt az ötlet, de hogyan teremtették meg a munka pénzügyi feltételeit? • Kicsiben kezdtem, pár tízezer forinttal, amit a család adott össze. Persze azt tudtam, hogy egy orosz barkácsesztergával és néhány kézi- szerszámmal nem lehet igazi bútorokat gyártani. A komolyabb munkához szükséges felszerelést apránként szereztem be. A gépek nagyrészét egy asztalosműhely felszámolásakor vettem, a többi berendezést lakatos ismerősömmel „hoztuk ösz- sze”. Az igazán nehéz azonban a „szakma titkainak” megismerése volt. Az asztalosok akikhez segítségért fordultam nagyon elutasítóak voltak. A hasonló tevékenységgel foglalkozók egyszerűen nem voltak hajlandók szakmabeliként elfogadni. Végül egy soproni nemzetközi faipari kiállítás húzott ki a csőből, amin az egész régióból én vettem részt egyedül. Napokig próbálgattam a különböző gépeket, anyagokat, és ellestem néhány igen hasznos fogást is. Nem titkoltam az ott tanultakat, és ennek köszönhettem, hogy elfogadott a szakma. Á soproni út legnagyobb hozadéka az az ismeretségi kör, andre a kiállításon tettem szert. □ Hogyan kamatoztatta ezt a tőkét? • Úgy, hogy most már hozzám is jöttek tanácsokért, így ha hirtelen szükségem lett valamire már nekem is volt hová fordulnom. Lehet, hogy ez apróságnak tűnik, de nem az. Ellenséges környezetben nehéz dolgozni, elkezdeni pedig szinte lehetetlen. Másrészt pedig ma sem költők reklámra, az ismerősök ismerőseinek dolgozom. Az üzlet úgy működik, hogy látja az illető egy ismerőse konyhájában az egyedi tervezésű és kivitelezésű bútort, és rájön, hogy mennyivel jobb egy olyan berendezés, amit pont oda terveztek. □ Miért az egyedi bútorok készítése lett a választott profil? • Szeretem valóra váltani megrendelőim elképzeléseit. Ha valaki bemegy egy bútorboltba ott azonnal látja, mit vesz. Én sokáig beszélgetek a kuncsaftokkal a terveikről, közben ki kell találnom, mi az ami legjobban illene az egyéniségükhöz. A valóságban ugyanis egész másként fest, amit elképzeltek. Ez akkor derül ki, mikor megmutatom a lerajzolt terveket és kiderül: pont erre gondoltak. A munkának ez a része szerez a legtöbb örömet. Ahogy a vállalkozás fejlődik, szeretnék egyre többet foglalkozni a tervezéssel. Nem akarok olyan nagyvállalkozóvá válni aki csak a pénzt hajtja. Nekem fontos, hogy személyes, emberre szabott körülmények vegyenek körül a munkámban is. A garantált árakról Budapest (MTI) - Várhatóan ezen a héten terjeszti a földművelésügyi miniszter az érdekegyeztető fórum elé javaslatait a tehéntej, a vágósertés és vágómarha garantált áráról. Erről Lakos László földművelésügyi miniszter nyilatkozott. Az FM vezetője közölte: a késedelem oka, hogy a minisztériumnak nem sikerült az érintettekkel megegyeznie a garantált árakról. (A törvény szerint október 1-ig kellett volna meghirdetni azokat.) A tárca időben véleményt kért a terméktanácsoktól, az agrárkamarától és az érdekképviseletektől. Ennek ellenére még a mai napig sem egyeztek meg a termelők, a feldolgozók és a kereskedők, például a tej garantált áráról. Nincs konszenzus a sertés és a marha garantált árának mértékéről és a meghirdetési rendszeréről sem. Az igen magas takarmányárak is késleltetik a megegyezést. A miniszter reménykedik abban, hogy végső soron a gai'antált árak meghirdetésének „csúszása” nem befolyásolta lényegesen e termékek termelését. Lakos László szerint amennyiben nem sikerül megegyezni, úgy a kormány döntésére lesz szükség a garantált árak meghirdetéséhez. ITtift • Acélfeldolgozó üzemekkel szeretné felvenni a kapcsolatot a Perez Cadet GmbH, A-1120 Wien, Altmanndorfer str. 27. Telefon: 43/1-810-2351, Fax: 43/1-810-2352. • Osztrák alumíniumöntöde kapacitásbővítéshez magyar cégeket keres alumínium homok-, ko- killa- és kisnyomású öntés területén. Az ajánlatokat a cég rövid ismertetésével német vagy angol nyelven a következő címre kérik: Firma Lorünser Leichtmetallwerk, Herrn Ing. Tschann, A-6824 Sch- lins, Bahnhofstrasse 9. (Az üzleti ajánlatokat a kereskedelmi és iparkamarától kaptuk.) Megkérdeztük a vállalkozót: Ha most döntene, útra vállalkozna-e? Ma is belevágnék..- Ez egy bonyolult kérdés, ezért alaposan megfontolandó. Véleményem szerint a megoldásnak két útja van, ám mindkettő igen keskeny. Most, a privatizáció idején a patikus előtt két lehetőség áll, vagy megveszi a gyógyszertárat ahol dolgozik vagy alkalmazottja lesz egy kollégájának - kezdi Csergő Péter, az Aranykehely Patika társ- tulajdonosa. - Az utóbbi azért problémás, mert a mai feltételek mellett a patikák a működést még éppen lehetővé tevő kislétszámú személyzettel dolgoznak. A gyógyszertár-magánosítás ötlete pedig fele annyira sem vonzó most, mint három évvel ezelőtt, amikor mi kezdtük. Egy patikában az egyetlen jövedelemforrás a gyógyszer nagy- és kiskereskedelmi ára közötti különbözet. Ebből kell fedezni a fenntartási költségeket, fizetni az asszisztensek bérét és az adókat. A maradék lenne a nyereség, amiért dolgozunk, de ez még egy olyan - forgalom szempontjából közép kategóriás - gyógyszertárban se nagyon „keletkezik” mint a miénk. Ha most kellene belefognom az önálló tevékenységbe, nagyon meggondolnám, mit tegyek, miből fizetem vissza a privatizációra felvett- több millió forintnyi hitelt. Persze az is igaz, mi mást tehetne egy patikus, aki egy gyógyszertárnak a vezetője volt? Ezt tanulta évekig, ez az egyetlen dolog amihez ért. Tehát minden nehézség ellenére azt mondom: bár a szó szoros értelmében kényszerpályán, de ma is belevágnék. Azt csinálom, amit szeretek- A mai eszemmel is újrakezdeném a vendéglátást, ha ez a hely nem menne, akkor máshol. Nem azért mert ez egy bomba üzlet - egyébként nem az -, hanem mert szeretek emberekkel foglalkozni. A nyár elején váltottam ki a vállalkozói engedélyt, azóta béreljük egy barátommal a Black Micit - mondja Kollár Zoltán. - Azt már tudom, hogy nem ebből az üzletből fogok meggazdagodni, de nem is ezt várom tőle. Ma is albérletben lakom, mint korábban, és nincs egyebem, mint a régi autóm. De amíg nem veszteséges, nem jelent egzisztenciális problémát az üzemeltetése, folytatom. Akár egy át- lagfizetésnyi jövedelemmel is megelégednék egyszerűen azért, mert a magam ura vagyok, és azt csinálhatom amit mindig is szerettem volna. Bár kétségtelen, hogy rengeteg utánajárást igényel a fenntartás. Az árubeszerzés a délelőttömet viszi el, az üzemeltetés a délutánt. Csak azokon az estéken vagyok szabad amikor a társam tart nyitva, ennek ellenére azt mondom: nekem megéri. Anyagilag már kevésbé. Az adó- terhekről az a véleményem, hogy szinte lehetetlenné teszik a fenntartást. A rezsivel együtt a nyereség felét viszi el. A teljes forgalom csak mintegy 15 százalékán osztozhatunk a társammal. Egyelőre nem tudom, a felújítást, festést, javítást miből fedezzük majd. Mindezek ellenére az egyetlen dolog ami visszariasztana az újrakezdéstől, az a vállalkozói engedély kiváltásával járó macera, több hónapos lótás-futás. El tudom képzelni, hogy valaki emiatt abbahagy egy vállalkozást, mielőtt igazából belefogott volna. A körülmények döntenek A Nagy Sándor által négy éve alapított társaság biztosításközvetítéssel foglalkozik.- Egy vállalkozó nem biztos, hogy azért választja ezt az utat, mert mindenáron vállalkozó akar lenni. Sok esetben a körülmények a meghatározóak, azok kényszerítik ki a döntést. így volt ez nálam is. Húsz évet töltöttem el különböző biztosító társaságoknál, amikor úgy hozta a sors, hogy váltanom kellett. Nem sok lehetőség közül választhattam, hiszen ha vállalkozást indít valaki, olyan tevékenységbe kezd, amihez ért, amit szeret csinálni. Persze a nehézségekre mindenki csak menet közben jön rá, fokozatosan megtanulja kivédeni azokat, és ha a kitartásához kis szerencse is párosul, talpon marad. Én alapvetően szeretem a kihívásokat, de a mai helyzetben meg kell gondolni, mibe érdemes belevágni. Négy évvel ezelőtt még viszonylag kis összeggel is el lehetett indulni, ma már az, akinek nincs tőkéje nagyon kevés eséllyel állhat rajthoz. A mi szakmánkban például évekbe telik, amíg nyereségre tesz szert az ember. A biztosításközvetítés alapja a bizalom, ennek elnyeréséhez pedig idő kell. De ott vannak a vállalkozókat sújtó különböző közterhek. Véleményem szerint, ha például az adó mértékét és a társadalombiztosítás összegét egy elfogadható szinten állapítanák meg, nem lehetetlenítenék el eleve a vállalkozókat. Persze mindent Összevetve, ma sem lenne más út előttem, mint amin négy évvel ezelőtt elindultam... □
