Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-25 / 249. szám

8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1996- Október 25 „Péntek r Fantasztikus klub Miskolc (ÉM) - Egy új sci-fi klub kezdheti meg működését Miskolcon. A nyolcvanas években a tudományos-fantasztikus iroda­lom, képzőművészet iránt érdeklődők jórészt az Ady Művelődési Házban működő Astreia Klub köré csoportosultak, most viszont a TIT munkatársai gondolták úgy: lendületet adhat a műfaj miskolci kedvelői számára egy új cso­portosulás életre hivása. A Kazinczy-klub ad otthont az egyelőre „névtelen” tömörülés- nek.Vezető és érdeklődés már van, a prog­ram, tevékenységi kör még kialakításra vár. Első komolyabb megmozdulásként az elmúlt héten mintegy kéttucatnyi kíváncsi „amatőr” és „profi” - Budapestről és Debrecenből érkez­tek az alkalomra könyv- és lapkiadók, képző­művészek - jelenlétében nyílt meg egy illuszt­ris sci-fi galéria. Az alakuló gyűlésnek is minő­síthető eseményen egy tanárnő javaslatára a műfaj népszerűsítése iránt elkötelezettebb ra­jongók egy nagyszabású terv megalapozásába is belefogtak: olyan rajzpályázatot szervezné­nek általános és középiskolások részére, amelynek témája a tudományos-fantasztikum lenne. Ha a TIT vezetése is támogatja az el­gondolást - márpedig így nyilatkoztak -, egy komoly akcióval indulhat el útjára a sci-fi klub. Sci-fi a falakon Fotó: Farkas Maya Barbaricum-bemutató Miskolc (ÉM) - A karcagi Barbaricum Iro­dalmi Társaság mutatkozik be október 29-én, kedden délután fél 6-tól a Rónai Művelődési Központban (Miskolc, Mindszent tér 3.) a Ke­let Irodalmi és Társművészeti Egyesület kö­vetkező rendezvényén. Az est vendégei Sarusi Mihály és Körmendi Lajos írók, a Barbaricum Irodalmi Társaság alapítói. Az Olasz-rejtély Miskolc (ÉM - Hl) - Egy fiatal lány szokásos esti kocogásra indul az erdőbe, ahonnan soha többé nem tér vissza... A mondat akár egy kri­mi kezdősora is lehetne, de mégsem az. 1993 június 9-én Olasz Rita 20 éves nyíregyházi lány a sóstói erdőbe indult futni. Maradványa­ira csak hét hónappal később bukkantak rá. A feltételezett holttest kereséséről, a ma­radványok azonosításáról, a kihallgatásokról, á bírósági tárgyalásról Kováts Dénes, a Kelet- Magyarország újságírója írt riportkötetet. Az Olasz-rejtély nem egyedi eset. Magyar- országon 7-8 ezer ember eltűnését jelentik be évente, és előfordul, hogy az eltűntek nem, vagy csak holtan kerülnek elő - olvashatjuk Kováts Dénes könyvében. Olasz Rita eltűnése után nagy erőkkel indult meg a keresés - sikertelenül. Több mint fél évvel később azon­ban az erdőben egy holttestre bukkantak, amelyet a megmaradt ruházat és a DNS-vizs­gálat alapján azonosítani lehetett az eltűnt lánnyal. Hamarosan előkerült egy gyanúsí­tott is, aki beismerő vallomást tett. De az eset nem ilyen egyszerű. Az édes­anya szerint nem Rita holttestére találtak rá, mivel a ruhák nem egyeznek, a gyanúsított pedig visszavonta vallomását. Újabb és újabb tanúk jelentkeztek, végül elhangzott a vádló és a védő beszéde. A végkifejletet azonban most nem ismertetjük. Akit érdekel, olvassa el Kováts Dénes Az Olasz Rita-rejtély című oknyomozó riportját. Kódex és fénykábel Budapest (ÉM) - A kódextől a fénykábelig címmel közös műsort tervez a Bartók rádió és a Gordiusz Műhely a könyvről és a könyvtár­ról október 26-án, szombaton. Az adás reggel 8-tól éjfélig hallható az URH adókon. A műsorban az érdeklődők megismerked­hetnek többek között a világ írásos emlékeinek megőrzését szolgáló UNESCO-programmal, a génkönyvtárral. Összeállítást hallhatnak a magyar könyvtárosok IV. világtalálkozójáról. Az adásnappal párhuzamosan számos érdekes rendezvényt tartanak a Magyar Rádió Már­ványtermében, amelyek egy részét élő adásban közvetítik. Délelőtt fél 11-től könyvárverés lesz. Délután 4 órakor kezdődik a Magyar Könyvtárosok Egyesületének rendhagyó el­nökségi ülése, este 6-tól pedig Magyar Bálint miniszter átadja az „Év Könyvtára” címet. Borjúláncon - az ország börtöneiben Miskolc (ÉM - DK) - Bihari Sán­dornak nemrégiben jelent meg a Boíjúláncon című kötete, de az Új Holnap folyóirat is közreadta ’56-os „élményeit.” A kisgyőri születésű költőt (aki éveken át az Új írás versrovatát is vezette) kedden a TIT Kazinczy-klubjában kérdezte Jakab Mária riporter - illetve a kö­zönség - a forradalmi, illetve a ké­sőbbi történésekről. Ugyanis őt ’56- ban elítélték és internálták. „Valaki verset ír, és ezért becsuk­ják - ezen csak nevetni lehet” - je­gyezte meg keserűen a költő, aki részt vett az „ismerjük meg hazánk börtöneit” mozgalomban. „Ült” Mis­kolcon, Vácott, Tökölön. Bűntele- nül - bűnhődve. Ahogy társai is, sokan értelmiségiek. „Válogatott emberek között töltöttük a napo­kat, bent volt a társadalom krémje. Talán ez lehetett a jóvátétel szá­munkra” - mondta Bihari Sándor. Arnót (ÉM) - Az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a jelenleg 122 gyerek nevelésé­ről gondoskodó amóti napközi­otthonos óvoda. Barcsák Pálné óvodavezető, aki 17 éve áll az intézmény élén, elmond­ta, a gyerekek személyiségfejleszté­se, a közösségteremtés, hagyomány­őrzés mellett 17 lelkes munkatár­sával igyekeznek megfelelni a mo­dern kor kihívásainak. Október elején rendezték meg az ovisok sze­keres szüreti felvonulását, de a Bihari Sándor költő Elmesélte, hogy Tökölön nem volt könyv, nem volt papír, s nagyon hi­gyermeknapi ünnepség, a karácso­nyi betlehemezés és a farsangi pó- curkázás is jeles eseménynek számít a faluban. Balettoktatásban, angol nyelvi képzésben is részt vehetnek a kicsinyek, a közelmúltban pedig ju­tányosán sikerült vásárolniuk 6 da­rab számítógépet. 1993-ban Varga Béla helyi vállalkozó adománya tet­te lehetővé az Amóti Ovisokért Ala­pítvány létrehozását. Az évforduló­val kapcsolatos terveik között emlí­tette az óvodavezető a volt arnóti ovisok találkozójának megrendezé­sét, és egy kiadvány megjelentetését. ányzott neki a vers. Aztán észrevet­te, hogy nemcsak neki. Úgyhogy so­kat szavaltak egymásnak, minden­ki mondta, amit tudott. Ebben az időszakban sok mű született. (Egyet-kettőt az esten fel is olvasott Kulcsár Imre színmű­vész,) A versek nagyobb része per­sze csak az asztalfióknak íródott. Elraktározódtak a művek és a gon­dolatok. „Úgy éreztem, én vagyok Magyarország, mert én tudom, mi történt. Amit tudok, Magyarország helyett tudom. Sokat tanultam ak­kor, de nemcsak a világról, hanem önmagámról és a költészetről is...” Hogy akar-e még foglalkozni ezekkel az évekkel, arra konkrét választ nem kapott a hallgatóság. „Ezeket a verseket szinte már meg sem kellett írni, csak le kellett írni. Az idő dolgozott rajtuk, megtiszto­gatta a sallangoktól. Bármikor szü­lethet újabb írás...” Az óvoda által szervezett szom­bati szüreti bál a Miskolci Katoli­kus Gimnázium tánccsoportjának palotásával kezdődött, majd az est folyamán bemutatták - Tóth And­rás harmonikakíséretével és Üve­ges István „kisbírói” szereplésével - az óvónők alkalmi tánccsoport­jának szüreti műsorát is. A bál díszvendége volt a közelmúltban az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatójának kineve­zett, tábornokká előléptetett Ig- nácz István, aki az óvodai alapít­vány kuratóriumának is tagja. Ifjúsági találkozó Miskolc (ÉM) - Ökumenikus ifjú­sági találkozóra vájják az érdeklő­dőket a történelmi egyházak képvi­selői október 27-én, vasárnap dél­után 2 órára a miskolci minorita templomba (Miskolc, Hősök tere 5.). Lázár feltámadása Miskolc (ÉM) - Reisinger János irodalomtörténész Lázár feltáma­dása címmel tart előadást a Biblia­iskolák Közössége által támogatott Jézus élete és tanításai című soro­zat keretében ma, pénteken este 6 órától a Miskolci Akadémiai Bizott­ság Székházában (Erzsébet tér 3.). Villon és Faludy Miskolc (ÉM) - Ha majdan kettő­ezret írnak címmel Szabados Amb­rus előadóművész Villon és Faludy Gyöi’gy írásaiból összeállított műso­rát láthatják az érdeklődők október 26-án este 6-tól Miskolcon a Régi­posta étteremben. Közreműködik Létray Éva. Asztalt foglalni a (46) 345-550-ös telefonszámon lehet. Zempléni-hetek Tállya (ÉM) - Ünnepi programso­rozat indult a tállyai Zempléni Ár­pád Általános Iskolában a névadó költő halálának 70. évfordulója tiszteletére október 23-án. Az isko­la diákjai elsősorban tantárgyi ve­télkedőkön vesznek részt, de egyéb területeken is összemérhetik tudá­sukat. A szervezők szavaló- és sport- versenyeket is beiktattak a mintegy háromhetes eseménynaptárba. Negyedszázad az arnóti óvodában Kortalan korcsok és kisemberek A Svejk-történet újabb változata a Miskolci Nemzeti Színházban Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Aki Prágában jár, elmegy a Kehelybe is. S ha valami helyre jellemző ajándé­kot akar hozni, ellopja a sör­alátétet, a Svejk-areképpel dí­szített papírszalvétát, vagy vesz egy Svejk-szobrot. Mert Svejknek szobra is van. Mint a mítoszok isteneinek, vagy a legendák szentjeinek. Igaz, ez az alakmás nem bronzból ké­szül, nem kemény kőből, nem hatalmas márványtömbből fa­ragják - szürke rongy darab­kákból formázzák. Mégis min­denki felismeri, mert minden­ki tudja: ilyen gömbölyded, ilyen kis gombszemű, bárgyún mosolygó figura Svejk, a derék katona. Viszont Kuna Károly, a Miskolci Nemzeti Színház Svejk vagyok című musicaljé­nek címszereplője egyáltalán nem ilyen. Ennek ellenére két­ség nem fér „személyazonossá­gához”. Hogy milyen is volt Svejk? Erre még „teremtője” sem ad határo­zott választ. Jaroslav Hasek is több változatban fogalmazta meg hősének történetét - és saját éle­tét. Mert, mint a legtöbb író, ő is beleírta önmagát művébe. Hor­váth Péter, a Svejk vagyok című színpadi játék szerzője nyilvánva­lóvá tette ezt a megfelelést. Ugyanazzal a személlyel játszatja el az írót és az irodalmi alakot, párhuzamosan elevenedik meg a színpadon - egy újabb teremtett valóság keretében - a teremtett valóság és annak valóságalapja. A szereplők átjárnak az egyik világ­ból a másikba, át- meg átcsúsznak egymásba a színpadi történések. (Jól mozgatható tereket alkotott ehhez Zeke Edit díszlettervező.) Tovább „bonyolítja” a helyzetet, hogy zenés darab, musical lett az egyébként prózai műből. Ráadásul - ha bevallják, ha tagadják - Hor­váth Péter író, rendező, Béres Atti­la dalszövegíró és Selmeczi György zeneszerző is hozzátette mindeh­hez a maga mondandóját. Ilyen-e Svejk, ilyen-e Hasek (vagy színpadi alteregója, Hajek), ilyen volt-e az élet valaha is itt Kö- zép-Kelet-Európában? Ilyen. Most ilyen. A mai író számára egyéb­ként is „csak” ürügyül, kiindulási alapként szolgált a néhai író élete és kora. Még akkor is így van ez, ha eleget tesz az epikai hitel köve­telményének. Ráismerünk a re­gényre, valamint az íróra és az iro­dalomtörténészek által hitelesített környezetre is. Mert valaha kutya- pecér (is) volt Hasek, és persze Svejk is - ez természetesen adja az ötletet a kutyás keretjátékhoz. Kutya világ ez! - erősíti meg a felismerést a dal. De nem a nagy­kutyáké. Itt senkit sem érdekelnek a törzskönyvezett, papírral - vagy kutyabőrrel - igazolt hibátlan vér­vonalú, féltve őrzött nemes ebek. A többségről, a természet szerint pá­rosodókról, ha tetszik (bár nem „tetszik a szó): a korcsokról szól a történet. Senkit sem foglalkoztat igazán a fajtisztaság problémája. Kit érdekel, mi van a neves nagy­kutyákkal?! A többség „csak” élni akar. És ez sem olyan egyszerű. Se Hasek, se Svejk, se Horváth Péter, de még a dalszövegíró, Béres Attila sem ad tanácsokat, nem mondanak idézhető mondatokat, örök és közhelyes igazságokat. Még­is a becsületről, a tisztaságról, az emberhez (a kisemberhez is) méltó élet esélyeiről beszélnek - helyhez, időhöz kötötten, mégis kortalanul. Az előadás szinte minden szí­nész számára kettős szerepet ad. Eljátszhatják a regényíró, Hasek számára modellül szolgáló sze­mélyt és annak „égi mását”. Bár arra nincs igazán lehetőség, hogy meg is ismerjük ezeket az embe­reket, emberpárokat. Mindenki ott van ezen a tablón, aki körül­vette, körülvehette az író-fősze­replőt, de nem minden esetben derül ki, miféle hatások következ­tében változott meg, alakult, fejlő­dött olyanná, amilyen egy-egy fi­gura. Persze, legtöbbjüknek csak néhány jelenetnyi szerep jut. így tehát nem kérhetjük számon a .jellemfejlődést”. Az viszont talán jogos kérdés: miért, miről jutha­tott eszébe Haseknek, hogy erről vagy arról formázza meg regény­beli hősét, amikor most azt látjuk, a megjelenésen túl alig hasonlíta­nak egymásra ezek a személyek. Nem derül ki, miként lesz a ki­mért főgimnáziumi tanárból (Be­nedek Gyula) riasztóan erőszakos hadnagy. Ruzicka úr (Ábrahám István) egyetlen gesztusával sem leplezi le, hogy ő lenne Katz, tábo­ri lelkész, a kocsmában közel sem tudja olyan részegre inni magát, mint az oltárnál. A csendőrök a nagyjelenetük előtt is ott vannak ugyan a színpadon, viszont éppen Vida Péter - egyébként követke­zetesen végigjátszott - igen erő­sen eltúlzott, eltorzított csendőr­parancsnoka kapcsán vetődik fel a kérdés: ki volt eddig, miből lett ez a karikatúra? Nem így Somló István, aki nagyon is feltűnő, sőt, (talán túlzottan is) karikaturiszti- kus jelenség a való világban, Pali- vec úr kocsmájában. Szegedi Dezső Palivece Pali- vec. Vállaltan nagytermészetű, trágárbeszédű férfiú. (Bár nem derül ki, miért csak egyfélekép­pen káromkodik. Az már a Hor- váth-életmű kutatóira vár, hogy kiden'tsék, miként lett az ugyan­csak általa rendezett My Fair Lady „durva életéből” a Svejk vá­gyókban „morva élet”.) Az úrhölgy-kéjhölgy megfelelés magától értetődik. Horváth Zsu­zsa szépasszonyában benne van a félvilági nő is, ahogy Máthé Éva anyáskodó Müllernéjében a kup­leráj madámja. Puskás Tivadar (m. v.) is magában hordozza mind a két világban az egyébként ke­mény, de gyöngédségre vágyó, a kifelé fegyelmezett, megközelíthe- tetlennek látszó, esendőségét is leplező katona kettősségét. Feleségből is kettő van, ráadá­sul — mint tudjuk - a valóságban is kimerítette a bigámia bűnét Hasek. Pásztor Edina Jármilája törékeny teremtés, szelíd, szerel­mes asszony. Seres Ildikó Lvovája viszont kemény, öntudatos nősze­mély - a szovjet filmek jól ismert típusa, ugyanakkor hozza a cári világ nagyhercegnőjét is. Termé­szetesen kiejtésén is érződik szár­mazása, sőt ha énekel, akkor sem „felejti el” az orosz akcentust. Svejk és Hasek - egyszemély- ben Kuna Károly - is két nyelven beszél. A derék katona erősen né­pies ízű hangképzése azonban el­vész, ha énekelni kezd. Egyébként mindvégig érzékelhetőek a két szerep különbözőségei és azonos­ságai. Persze, már a darab elején nyilvánvalóvá teszi Hajek úr - ép­pen nőnek öltözve -, hogy ő maga Svejk. Bár ez a jelenet mintha na­gyobb hangsúlyt kapna a kelleté­nél. Ahogy itt nőnek öltözik a férfi - ,jó nőnek” -, többnek tűnik jám­bor tréfánál. Az önmagát leleplező Hajek azt mondja: Svejk vagyok, és azt mutatja: kiváló nőimitátor... Selmeczi György zenéje is - Regős Zsolt karmester, a zenekar és az énekkar dicséretes közremű­ködésének köszönhetően — visszaadja ennek a világnak a sokszínűségét. Mintha a katonák­kal haladva gyűjtötte volna össze a monarchia jellegzetes motívu­mait, népszerű dallamait, és ebből alkotta volna meg a Svejk vagyok slágereit. Bár, hogy lesznek-e ezekből a dalokból slágerek, még kétséges, hiszen a premieren úgy tűnt, idő kell ahhoz, hogy értsük a szöveget is, összecsiszolódjék a vers és a zene.

Next

/
Thumbnails
Contents