Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-25 / 249. szám
8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1996- Október 25 „Péntek r Fantasztikus klub Miskolc (ÉM) - Egy új sci-fi klub kezdheti meg működését Miskolcon. A nyolcvanas években a tudományos-fantasztikus irodalom, képzőművészet iránt érdeklődők jórészt az Ady Művelődési Házban működő Astreia Klub köré csoportosultak, most viszont a TIT munkatársai gondolták úgy: lendületet adhat a műfaj miskolci kedvelői számára egy új csoportosulás életre hivása. A Kazinczy-klub ad otthont az egyelőre „névtelen” tömörülés- nek.Vezető és érdeklődés már van, a program, tevékenységi kör még kialakításra vár. Első komolyabb megmozdulásként az elmúlt héten mintegy kéttucatnyi kíváncsi „amatőr” és „profi” - Budapestről és Debrecenből érkeztek az alkalomra könyv- és lapkiadók, képzőművészek - jelenlétében nyílt meg egy illusztris sci-fi galéria. Az alakuló gyűlésnek is minősíthető eseményen egy tanárnő javaslatára a műfaj népszerűsítése iránt elkötelezettebb rajongók egy nagyszabású terv megalapozásába is belefogtak: olyan rajzpályázatot szerveznének általános és középiskolások részére, amelynek témája a tudományos-fantasztikum lenne. Ha a TIT vezetése is támogatja az elgondolást - márpedig így nyilatkoztak -, egy komoly akcióval indulhat el útjára a sci-fi klub. Sci-fi a falakon Fotó: Farkas Maya Barbaricum-bemutató Miskolc (ÉM) - A karcagi Barbaricum Irodalmi Társaság mutatkozik be október 29-én, kedden délután fél 6-tól a Rónai Művelődési Központban (Miskolc, Mindszent tér 3.) a Kelet Irodalmi és Társművészeti Egyesület következő rendezvényén. Az est vendégei Sarusi Mihály és Körmendi Lajos írók, a Barbaricum Irodalmi Társaság alapítói. Az Olasz-rejtély Miskolc (ÉM - Hl) - Egy fiatal lány szokásos esti kocogásra indul az erdőbe, ahonnan soha többé nem tér vissza... A mondat akár egy krimi kezdősora is lehetne, de mégsem az. 1993 június 9-én Olasz Rita 20 éves nyíregyházi lány a sóstói erdőbe indult futni. Maradványaira csak hét hónappal később bukkantak rá. A feltételezett holttest kereséséről, a maradványok azonosításáról, a kihallgatásokról, á bírósági tárgyalásról Kováts Dénes, a Kelet- Magyarország újságírója írt riportkötetet. Az Olasz-rejtély nem egyedi eset. Magyar- országon 7-8 ezer ember eltűnését jelentik be évente, és előfordul, hogy az eltűntek nem, vagy csak holtan kerülnek elő - olvashatjuk Kováts Dénes könyvében. Olasz Rita eltűnése után nagy erőkkel indult meg a keresés - sikertelenül. Több mint fél évvel később azonban az erdőben egy holttestre bukkantak, amelyet a megmaradt ruházat és a DNS-vizsgálat alapján azonosítani lehetett az eltűnt lánnyal. Hamarosan előkerült egy gyanúsított is, aki beismerő vallomást tett. De az eset nem ilyen egyszerű. Az édesanya szerint nem Rita holttestére találtak rá, mivel a ruhák nem egyeznek, a gyanúsított pedig visszavonta vallomását. Újabb és újabb tanúk jelentkeztek, végül elhangzott a vádló és a védő beszéde. A végkifejletet azonban most nem ismertetjük. Akit érdekel, olvassa el Kováts Dénes Az Olasz Rita-rejtély című oknyomozó riportját. Kódex és fénykábel Budapest (ÉM) - A kódextől a fénykábelig címmel közös műsort tervez a Bartók rádió és a Gordiusz Műhely a könyvről és a könyvtárról október 26-án, szombaton. Az adás reggel 8-tól éjfélig hallható az URH adókon. A műsorban az érdeklődők megismerkedhetnek többek között a világ írásos emlékeinek megőrzését szolgáló UNESCO-programmal, a génkönyvtárral. Összeállítást hallhatnak a magyar könyvtárosok IV. világtalálkozójáról. Az adásnappal párhuzamosan számos érdekes rendezvényt tartanak a Magyar Rádió Márványtermében, amelyek egy részét élő adásban közvetítik. Délelőtt fél 11-től könyvárverés lesz. Délután 4 órakor kezdődik a Magyar Könyvtárosok Egyesületének rendhagyó elnökségi ülése, este 6-tól pedig Magyar Bálint miniszter átadja az „Év Könyvtára” címet. Borjúláncon - az ország börtöneiben Miskolc (ÉM - DK) - Bihari Sándornak nemrégiben jelent meg a Boíjúláncon című kötete, de az Új Holnap folyóirat is közreadta ’56-os „élményeit.” A kisgyőri születésű költőt (aki éveken át az Új írás versrovatát is vezette) kedden a TIT Kazinczy-klubjában kérdezte Jakab Mária riporter - illetve a közönség - a forradalmi, illetve a későbbi történésekről. Ugyanis őt ’56- ban elítélték és internálták. „Valaki verset ír, és ezért becsukják - ezen csak nevetni lehet” - jegyezte meg keserűen a költő, aki részt vett az „ismerjük meg hazánk börtöneit” mozgalomban. „Ült” Miskolcon, Vácott, Tökölön. Bűntele- nül - bűnhődve. Ahogy társai is, sokan értelmiségiek. „Válogatott emberek között töltöttük a napokat, bent volt a társadalom krémje. Talán ez lehetett a jóvátétel számunkra” - mondta Bihari Sándor. Arnót (ÉM) - Az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a jelenleg 122 gyerek neveléséről gondoskodó amóti napköziotthonos óvoda. Barcsák Pálné óvodavezető, aki 17 éve áll az intézmény élén, elmondta, a gyerekek személyiségfejlesztése, a közösségteremtés, hagyományőrzés mellett 17 lelkes munkatársával igyekeznek megfelelni a modern kor kihívásainak. Október elején rendezték meg az ovisok szekeres szüreti felvonulását, de a Bihari Sándor költő Elmesélte, hogy Tökölön nem volt könyv, nem volt papír, s nagyon higyermeknapi ünnepség, a karácsonyi betlehemezés és a farsangi pó- curkázás is jeles eseménynek számít a faluban. Balettoktatásban, angol nyelvi képzésben is részt vehetnek a kicsinyek, a közelmúltban pedig jutányosán sikerült vásárolniuk 6 darab számítógépet. 1993-ban Varga Béla helyi vállalkozó adománya tette lehetővé az Amóti Ovisokért Alapítvány létrehozását. Az évfordulóval kapcsolatos terveik között említette az óvodavezető a volt arnóti ovisok találkozójának megrendezését, és egy kiadvány megjelentetését. ányzott neki a vers. Aztán észrevette, hogy nemcsak neki. Úgyhogy sokat szavaltak egymásnak, mindenki mondta, amit tudott. Ebben az időszakban sok mű született. (Egyet-kettőt az esten fel is olvasott Kulcsár Imre színművész,) A versek nagyobb része persze csak az asztalfióknak íródott. Elraktározódtak a művek és a gondolatok. „Úgy éreztem, én vagyok Magyarország, mert én tudom, mi történt. Amit tudok, Magyarország helyett tudom. Sokat tanultam akkor, de nemcsak a világról, hanem önmagámról és a költészetről is...” Hogy akar-e még foglalkozni ezekkel az évekkel, arra konkrét választ nem kapott a hallgatóság. „Ezeket a verseket szinte már meg sem kellett írni, csak le kellett írni. Az idő dolgozott rajtuk, megtisztogatta a sallangoktól. Bármikor születhet újabb írás...” Az óvoda által szervezett szombati szüreti bál a Miskolci Katolikus Gimnázium tánccsoportjának palotásával kezdődött, majd az est folyamán bemutatták - Tóth András harmonikakíséretével és Üveges István „kisbírói” szereplésével - az óvónők alkalmi tánccsoportjának szüreti műsorát is. A bál díszvendége volt a közelmúltban az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatójának kinevezett, tábornokká előléptetett Ig- nácz István, aki az óvodai alapítvány kuratóriumának is tagja. Ifjúsági találkozó Miskolc (ÉM) - Ökumenikus ifjúsági találkozóra vájják az érdeklődőket a történelmi egyházak képviselői október 27-én, vasárnap délután 2 órára a miskolci minorita templomba (Miskolc, Hősök tere 5.). Lázár feltámadása Miskolc (ÉM) - Reisinger János irodalomtörténész Lázár feltámadása címmel tart előadást a Bibliaiskolák Közössége által támogatott Jézus élete és tanításai című sorozat keretében ma, pénteken este 6 órától a Miskolci Akadémiai Bizottság Székházában (Erzsébet tér 3.). Villon és Faludy Miskolc (ÉM) - Ha majdan kettőezret írnak címmel Szabados Ambrus előadóművész Villon és Faludy Gyöi’gy írásaiból összeállított műsorát láthatják az érdeklődők október 26-án este 6-tól Miskolcon a Régiposta étteremben. Közreműködik Létray Éva. Asztalt foglalni a (46) 345-550-ös telefonszámon lehet. Zempléni-hetek Tállya (ÉM) - Ünnepi programsorozat indult a tállyai Zempléni Árpád Általános Iskolában a névadó költő halálának 70. évfordulója tiszteletére október 23-án. Az iskola diákjai elsősorban tantárgyi vetélkedőkön vesznek részt, de egyéb területeken is összemérhetik tudásukat. A szervezők szavaló- és sport- versenyeket is beiktattak a mintegy háromhetes eseménynaptárba. Negyedszázad az arnóti óvodában Kortalan korcsok és kisemberek A Svejk-történet újabb változata a Miskolci Nemzeti Színházban Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Aki Prágában jár, elmegy a Kehelybe is. S ha valami helyre jellemző ajándékot akar hozni, ellopja a söralátétet, a Svejk-areképpel díszített papírszalvétát, vagy vesz egy Svejk-szobrot. Mert Svejknek szobra is van. Mint a mítoszok isteneinek, vagy a legendák szentjeinek. Igaz, ez az alakmás nem bronzból készül, nem kemény kőből, nem hatalmas márványtömbből faragják - szürke rongy darabkákból formázzák. Mégis mindenki felismeri, mert mindenki tudja: ilyen gömbölyded, ilyen kis gombszemű, bárgyún mosolygó figura Svejk, a derék katona. Viszont Kuna Károly, a Miskolci Nemzeti Színház Svejk vagyok című musicaljének címszereplője egyáltalán nem ilyen. Ennek ellenére kétség nem fér „személyazonosságához”. Hogy milyen is volt Svejk? Erre még „teremtője” sem ad határozott választ. Jaroslav Hasek is több változatban fogalmazta meg hősének történetét - és saját életét. Mert, mint a legtöbb író, ő is beleírta önmagát művébe. Horváth Péter, a Svejk vagyok című színpadi játék szerzője nyilvánvalóvá tette ezt a megfelelést. Ugyanazzal a személlyel játszatja el az írót és az irodalmi alakot, párhuzamosan elevenedik meg a színpadon - egy újabb teremtett valóság keretében - a teremtett valóság és annak valóságalapja. A szereplők átjárnak az egyik világból a másikba, át- meg átcsúsznak egymásba a színpadi történések. (Jól mozgatható tereket alkotott ehhez Zeke Edit díszlettervező.) Tovább „bonyolítja” a helyzetet, hogy zenés darab, musical lett az egyébként prózai műből. Ráadásul - ha bevallják, ha tagadják - Horváth Péter író, rendező, Béres Attila dalszövegíró és Selmeczi György zeneszerző is hozzátette mindehhez a maga mondandóját. Ilyen-e Svejk, ilyen-e Hasek (vagy színpadi alteregója, Hajek), ilyen volt-e az élet valaha is itt Kö- zép-Kelet-Európában? Ilyen. Most ilyen. A mai író számára egyébként is „csak” ürügyül, kiindulási alapként szolgált a néhai író élete és kora. Még akkor is így van ez, ha eleget tesz az epikai hitel követelményének. Ráismerünk a regényre, valamint az íróra és az irodalomtörténészek által hitelesített környezetre is. Mert valaha kutya- pecér (is) volt Hasek, és persze Svejk is - ez természetesen adja az ötletet a kutyás keretjátékhoz. Kutya világ ez! - erősíti meg a felismerést a dal. De nem a nagykutyáké. Itt senkit sem érdekelnek a törzskönyvezett, papírral - vagy kutyabőrrel - igazolt hibátlan vérvonalú, féltve őrzött nemes ebek. A többségről, a természet szerint párosodókról, ha tetszik (bár nem „tetszik a szó): a korcsokról szól a történet. Senkit sem foglalkoztat igazán a fajtisztaság problémája. Kit érdekel, mi van a neves nagykutyákkal?! A többség „csak” élni akar. És ez sem olyan egyszerű. Se Hasek, se Svejk, se Horváth Péter, de még a dalszövegíró, Béres Attila sem ad tanácsokat, nem mondanak idézhető mondatokat, örök és közhelyes igazságokat. Mégis a becsületről, a tisztaságról, az emberhez (a kisemberhez is) méltó élet esélyeiről beszélnek - helyhez, időhöz kötötten, mégis kortalanul. Az előadás szinte minden színész számára kettős szerepet ad. Eljátszhatják a regényíró, Hasek számára modellül szolgáló személyt és annak „égi mását”. Bár arra nincs igazán lehetőség, hogy meg is ismerjük ezeket az embereket, emberpárokat. Mindenki ott van ezen a tablón, aki körülvette, körülvehette az író-főszereplőt, de nem minden esetben derül ki, miféle hatások következtében változott meg, alakult, fejlődött olyanná, amilyen egy-egy figura. Persze, legtöbbjüknek csak néhány jelenetnyi szerep jut. így tehát nem kérhetjük számon a .jellemfejlődést”. Az viszont talán jogos kérdés: miért, miről juthatott eszébe Haseknek, hogy erről vagy arról formázza meg regénybeli hősét, amikor most azt látjuk, a megjelenésen túl alig hasonlítanak egymásra ezek a személyek. Nem derül ki, miként lesz a kimért főgimnáziumi tanárból (Benedek Gyula) riasztóan erőszakos hadnagy. Ruzicka úr (Ábrahám István) egyetlen gesztusával sem leplezi le, hogy ő lenne Katz, tábori lelkész, a kocsmában közel sem tudja olyan részegre inni magát, mint az oltárnál. A csendőrök a nagyjelenetük előtt is ott vannak ugyan a színpadon, viszont éppen Vida Péter - egyébként következetesen végigjátszott - igen erősen eltúlzott, eltorzított csendőrparancsnoka kapcsán vetődik fel a kérdés: ki volt eddig, miből lett ez a karikatúra? Nem így Somló István, aki nagyon is feltűnő, sőt, (talán túlzottan is) karikaturiszti- kus jelenség a való világban, Pali- vec úr kocsmájában. Szegedi Dezső Palivece Pali- vec. Vállaltan nagytermészetű, trágárbeszédű férfiú. (Bár nem derül ki, miért csak egyféleképpen káromkodik. Az már a Hor- váth-életmű kutatóira vár, hogy kiden'tsék, miként lett az ugyancsak általa rendezett My Fair Lady „durva életéből” a Svejk vágyókban „morva élet”.) Az úrhölgy-kéjhölgy megfelelés magától értetődik. Horváth Zsuzsa szépasszonyában benne van a félvilági nő is, ahogy Máthé Éva anyáskodó Müllernéjében a kupleráj madámja. Puskás Tivadar (m. v.) is magában hordozza mind a két világban az egyébként kemény, de gyöngédségre vágyó, a kifelé fegyelmezett, megközelíthe- tetlennek látszó, esendőségét is leplező katona kettősségét. Feleségből is kettő van, ráadásul — mint tudjuk - a valóságban is kimerítette a bigámia bűnét Hasek. Pásztor Edina Jármilája törékeny teremtés, szelíd, szerelmes asszony. Seres Ildikó Lvovája viszont kemény, öntudatos nőszemély - a szovjet filmek jól ismert típusa, ugyanakkor hozza a cári világ nagyhercegnőjét is. Természetesen kiejtésén is érződik származása, sőt ha énekel, akkor sem „felejti el” az orosz akcentust. Svejk és Hasek - egyszemély- ben Kuna Károly - is két nyelven beszél. A derék katona erősen népies ízű hangképzése azonban elvész, ha énekelni kezd. Egyébként mindvégig érzékelhetőek a két szerep különbözőségei és azonosságai. Persze, már a darab elején nyilvánvalóvá teszi Hajek úr - éppen nőnek öltözve -, hogy ő maga Svejk. Bár ez a jelenet mintha nagyobb hangsúlyt kapna a kelleténél. Ahogy itt nőnek öltözik a férfi - ,jó nőnek” -, többnek tűnik jámbor tréfánál. Az önmagát leleplező Hajek azt mondja: Svejk vagyok, és azt mutatja: kiváló nőimitátor... Selmeczi György zenéje is - Regős Zsolt karmester, a zenekar és az énekkar dicséretes közreműködésének köszönhetően — visszaadja ennek a világnak a sokszínűségét. Mintha a katonákkal haladva gyűjtötte volna össze a monarchia jellegzetes motívumait, népszerű dallamait, és ebből alkotta volna meg a Svejk vagyok slágereit. Bár, hogy lesznek-e ezekből a dalokból slágerek, még kétséges, hiszen a premieren úgy tűnt, idő kell ahhoz, hogy értsük a szöveget is, összecsiszolódjék a vers és a zene.
