Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-24 / 248. szám

4 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Helyi Hírek 1996. Október 24», Csütörtök Az ózdi városháza híreiből Ózd (ÉM - BTGY) - Nemrégiben adott la­punk hírt arról, hogy Ózdon - két intézmény összevonásával - új szociális létesítményt hoztak létre. Zsebre mentek az elmentek Az önkormányzat e döntés kapcsán azzal szá­molt, hogy a bölcsődei dolgozók megtartják munkaviszonyukat, és a jövőben szociális gondozóként tevékenykednek. A számításba azonban hiba csúszott, 17 szakember ugyanis nem vállalta az új feltételeket: inkább a fel­mondást választotta. A munkaviszony meg­szűnése miatt közel 2,8 millió forint végkielé­gítés kifizetésére kényszerült az önkormány­zat, ami - a járulékokkal együtt - pár forint híján 4 milliós többletkiadással járt a költség- vetés számára. A racionalizálás tehát egyál­talán nem bizonyult olcsó mulatságnak. A he­lyi döntéshozók számára csupán egy tény szolgálhat vigaszul. A kényszerű döntés ára a jövő évben várhatóan kamatostul visszatérül. Zenés „felár” a zeneiskolában Számottevően emelkedtek az idén az ózdi ze­neiskolában tanulók egy főre jutó költségei. Az éves összeg megközelítette az 50 ezer fo­rintot, amit a borotvaélen táncoló ózdi önkor­mányzat nem tud előteremteni. Ebből adódó­an az önkormányzat a térítési díjak differen­ciált emelése mellett döntött. A határozat in­doklásában azonban a testület szükségesnek látta leszögezni: a tanulók, illetve szüleik még az emelt térítési díj esetén is csupán a valós költségek 12-30 százalékát fedezik. _Ém-portré Bencze Péter Nagybarca (ÉM - SZN) - A négyosztályos általános iskola fiatal tanítója - mondjuk ki - rendkívüli ember. Egyfelől férfi mer lenni ezen az elnőiesedett pályán, másrészt okleve- „ le kézhezvétele óta már könyvtáros és törté­nelem szakos tanár is, mégis vállalja az apró­ságokat. A városban lakik, de minden reggel hét órától ott várja a kicsi falusi épületben az ő 14 másodikos emberpalántáját.- Örököltem a tanítói pályát - meséli a 32 éves „bácsi”. — Édesanyám nyugdíj előtt álló tanítónő, de a családban is 7-8 tanító van. Ke­resztapám a bánhorváti iskola igazgatója volt, én is ott dolgoztam a sárospataki évek után. Véletlenül maradtam itt, mert éppen helyettesítettem, amikor a két község elsza­kadt egymástól. Magam vadnai vagyok, de Kazincbarcikán lakom a feleségemmel és. a fi­ammal. Talán egyszerűbb volna a városban dolgozni, mégis úgy érzem, jól választottam. Számítógépes szakkört vezet, németül ta­nítja magát és a gyerekeket, sakkozik, focizik velük. Nem játszik szerepet, nem anyáskodik, de ha kell, kész „apja” lenni a diákjainak. Vé­tek bezárni a kis iskolákat, vallja, hiszen azok adják a falvaknak a kacajt, az életet, no és a legnagyobb kincset, a tudást. Itt minden isko­lai rendezvény megmozgatja a lakosságot, a gyerekek-szülők és pedagógusok kapcsolata is bensőségesebb. A falusi gyerekek tisztelettu- dóbbak, s jobban becsülik az apró értékeket. Mindegy, hogy 14 vagy 30 diák figyel a táblá­ra, a pedagógusok itt is lelkiismeretesen dol­goznak, s igyekeznek minden adhatót megad­ni a tanulóknak. Azért, ha most választhatna, nyelveket tanulna, és ügyész lenne. Még ma sem tett le a jogi pályáról.- Nem tudom, jó példát mutatok-e, de egy­valamire büszke vagyok: nyugodtan alszom, mert tisztességesen élek. Háborús sírokat keres a hivatal Német kérésre azonosítanák a '44 decemberi harcok haiottait Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Ex- humáltatni kívánja a városve­zetés a II. világháború helyi harcaiban elhunyt hősi halot­tak sírjait, s a későbbiekben esetleg egy nációktól független, háborús hősök ligetét alakíta­nák ki a városi temetőben. A barcikai kötődésű, Németország­ban élő Steiger házaspár kéréssel fordult a város vezetőihez egy bará­ti bajor család problémájának ügyében. Lohmeieréknek megbíz­ható adataik vannak arról, hogy 17 éves fiuk, Josef Lohmeier hegyiva­dász őrvezető Sajókazinctól 1 kilo­méterre délre, 1944. december 12- én vesztette életét, s ezért kérik - ha lehetséges az azonosítás -, hogy hazaszállíthassák az ifjú katona holttestének maradványait. A polgármesteri hivatal mun­katársai elvégezték az anyaköny­vi adatkeresést, s egy felhívást je­Holland „nővérek” Borsodban Miskolc, Ózd (ÉM) - Ápolónőnek készülő holland lányokat fogadtak a hét elején a megyeházán. A hat fiatal már két hete érkezett Ma­gyarországra, egészen pontosan Ozdra, hogy — viszonozva az ózdi egészségügyisek tavalyi, hollandi­ai látogatását - ismerkedjen a ma­gyar egészségüggyel, a magyar kórházakkal. Gyakorlatuk jelentős részét az ózdi intézményben töl­tötték el, hétfőn a megyei kórház­ba látogattak. A megyeházi kötet­len beszélgetés során elmondták: rendkívül jól érzik magukat ná­lunk, külön hangsúlyozták, hogy itt mennyire nyitott az egészség­ügy, s hogy több olyan kórházi osz­tály munkáját is megismerhették, amelyet hazájukban még nem volt alkalmuk megtekinteni. lentettek meg a helyi lapban, kér­ve a lakosság segítségét, az 1944. december 13. után, a harcok befe­jeztével eltemetett idegen kato­nák sírjaira vonatkozó informáci­ókat. A felhívásra több levél érke­zett, s a környékbeli anyakönyvi hivataloktól is bekért adatok összesítése alapján arra a megál­lapításra jutottak, hogy 8-10 is­meretlen német katona maradvá­nyai lehetnek a kazincbarcikai közigazgatási határon belül. Put- nokon óriási hadikórházuk volt a németeknek a ’44 végi harcok ide­jén, ezért ott például 159 német, 21 román és 68 szovjet katona sír­ját tartják nyilván. Viszont Szu- rek József, á barcikai temetkezési vállalkozó, akinél a város ajánla­tot kért az exhumálási költségek­re, már szintén tett lépéseket az ismeretlenül eltemetettek felku- tátására Sajókazán és Felsőnyá- rádon is, valamint az óvárosi Kos­Tiszaújváros (ÉM - FL) - A sza­badság és szerelem költőjének szeretnének szobrot állítani Ti- szaújvárosban. Március 15-ét a város legszebb he­lyén, a Március 15-e parkban csu­pán egy szerény kis emléktábla megkoszorúzásával ünnepelték mindeddig Tiszaújvárosban. A for­radalom és szabadságharc kitöré­sének 150. évfordulójára készülve két önkormányzati képviselő, Lan­tos Jánosné és Koscsó Lajos azt ja­vasolta: állítson szobrot a város Pe­tőfi Sándornak. A képviselők szerint az egész alakos mű bronzból készülhetne. suth utcában egy kert végében háromtagú családot exhumáltak. Nagy Imre alpolgármester és Szőke László, a Magyar Hadifog­lyok Bajtársi Szövetségének helyi képviselője terepjáróra ültek és megkeresték azokat a helyeket, ahol a lakosság emlékei szerint ka­tonai sírok lehetnek. Az úgyneve­zett régi temetőben, a Vécsetal ta­nya végében, a sípálya fölött a hegygerincen és Herbolyán két he­lyen jártak. A temetkezési vállal­kozó megerősíti, hogy az akkor is itt élt idősebb emberek pontosan emlékeznek, szinte méterre meg­mutatják a temetési helyekét. Mi­vel a harcok óta bőven eltelt az elő­írás szerinti 25 év, az exhumálás­hoz nem szükséges külön engedély. Az árajánlat ismeretében, a no­vemberi önkormányzati ülésen az alpolgármester a testület elé viszi a témát és a hősi halottak ligeté­nek ügyét. Az alkotót nyílt pályázaton választ­hatnák ki. Ä tervek elkészítési és beküldési határideje 1997. április 30-a lehetne, hogy májustól a váro­si kiállítóteremben az elképzelése­ket a helybélieknek bemutathas­sák és véleményüket kikérhessék. Az első három helyezett szoborterv díjazására gondolnak, a legjobb al­kotás felavatását pedig a forrada­lom és szabadságharc kitörésének 150. évfordulóján, 1998. március 15-én tervezik a Március 15-e parkban. A képviselői indítvánnyal a ter­vek szerint soron következő, holna­pi ülésén foglalkozik Tiszaújváros önkormányzati képviselő-testülete. Jöttek, láttak, és visszajönnek Edelény (ÉM - PTA) - Sokat ta­nultak az edelényi rendőröktől a holland kollégáik, akik azt tervezik: mostani hivatalos út­juk után magánemberként is visszatérnek ebbe a városba. A hollandok már két éve tartják a kapcsolatot megyénkkel, és az itte­ni kapitányságokkal. Tíz napig ta­nulmányozta a közelmúltban - a miskolci, az ózdi és a tiszaújvárosi mellett - az edelényi rendőrség munkáját a megyénkben tartózko­dott delegációjuk. Lóczi István alezredes, edelényi kapitány érdeklődésünkre elmond­ta: a városban járt Williem de Bru­in rendőrkaptány és J.T.C. Van Do- oren, Oirschot régiójának inspekto­ra többek között kíváncsi volt rá, mekkora súlyt fektetnek az edelé­nyi kapitányságon az irányításra és mekkorát a közvetlen, munka­társi viszonyra. Érdekelte őket a rendőrség és az önkormányzat együttműködése, s az, hogy miként viszonyul a rendőrség a bevetések során a cigány kisebbséghez. Van Dooren lapunknak azt nyilat­kozta: kiváló szakmai hozzáértést tapasztalt már tavaly is, amikor Edelényben járt. Örömére szolgált, hogy idén sem ebben, sem a hangu­latban nem kellett csalódnia. Mint mondta, a helyi rendőrkapi­tányság a bűnüldözés több terüle­tén kiemelkedő teljesítménnyel büszkélkedhet, s ez mindenkép ér­dekli őket, még ha a körülmények és a törvények eltérnek is az övéké­től. Kollégája, Bruin rendőrkapi­tány a közlekedési osztály működé­sét vizsgálta a totális jármüellenőr- zések alkalmával, míg ő a bűnügyi osztály munkájában vett részt. A holland szakemberek a rendőrsé­gi kapcsolattartáson kívül testvér- városi kapcsolat kialakítását is ter­vezik Edelénnyel és a régió más vá­rosaival. Megtudtuk tőlük: jövőre nemcsak hivatalosan, de magán­emberként is szeretnének vissza­térni megyénkbe. Bronzba öntenék Petőfit Pályázatra várná az alkotókat Tiszaújváros A mentők mentése folyamatban van Miskolc (EM - SZK) - Noha az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) alulfinanszírozottsá­gából eredő hiánya havonta 40-50 millióval nő, a megye ál­lami mentőszolgálatánál még nem érzik a pénz hiányát - nyilatkozta lapunknak Brei­tenbach Géza, az OMSZ B.-A.-Z. Megyei Mentőszervezetének vezető főorvosa. Az alternatív szervezetek pedig pláne nem érzik a pénzhiányt, hiszen azok a májusban kötött finan­szírozási szerződésüknek megfelelően rendszeresen megkapják a pénzüket az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP), míg az álla­mi mentőkkel még nem kötöt­tek erre az évre szerződést... A megyei mentőszolgálat vezető főorvosa az is elmondta: a köz­pont eddig mindent megtett an­nak érdekében, hogy a működé­süket biztosítani tudja. Jóllehet ez azzal jár, hogy a központ nem fizeti be az általános forgalmi és a személyi jövedelemadót. Persze, mondta a főorvos, ezt is csak ad­dig tudják megtenni, amíg el nem veszik tőlük ezt a mozgásteret is. Az OMSZ-szel felgyorsultak a tárgyalások, s úgy tűnik, a szak­tárca nagyon határozottan a mentősök mellé állt. „Azt magam is tarthatatlannak találom, ha úgy igaz, amint mondják, hogy a mi pénzünkből finanszírozzák az alternatív mentőszolgálatot is” - jelentette ki Breitenbach Géza. Kérdések és válaszok Cser Ágnes, az OEP főigazgatója részére egy hónappal ezelőtt na­gyon is konkrét kérdéseket faxol­tunk el a mentők finanszírozásá­ról. Szerettük volna megtudni: véleménye szerint alultámoga- tott-e az OMSZ; fennáll-e a mű­ködési veszélye; hogyan lehet menteni, ha a szállításhoz nem adottak a feltételek, és így tovább. Válasz gyanánt Cser Ágnes a következőket írta: „A mentés-betegszállítás fi­nanszírozásának kezelése sajná­latos módon évek óta megoldat­lan. A mentés és betegszállítás feladathoz rendelt finanszírozás­ként részesült társadalombiztosí­tási támogatásban. Az 1995-1996. év törvényhozása teremtette meg a jogszabályi lehetőséget a két egészségügyi szolgáltatás finan­szírozásának szétválaszthatósá­gára. Az új törvényi rendelkezés szerint a mentés továbbra is fela­datfinanszírozott állami feladat, a betegszállításban viszont - illesz­kedve az egészségpolitikai törek­vésekhez - teljesítményhez kötött elszámolás kell hogy megvalósul­jon. A gyakorlati megvalósulást az OMSZ nyilvántartási rendsze­rének hiányosságaiból adódó adatszolgáltatás késlelteti. A két feladat finanszírozásá­nak szétválasztása jelenleg folya­matban van, amelynek során el­sődleges szempont, hogy a menté­si, sürgősségi betegszállítási fel­adatok ellátása nem sérülhet. Ahogy eddig, úgy a jövőben is a mentési, sürgősségi betegszállítás feladataira a pénzügyi fedezetet a finanszírozó biztosítja. Ennek szellemében, valamint a feladatokból fakadó kötelezett­ségek tisztázása céljából, mint bi­zonyára Ön előtt is ismert, jelen­leg folynak a konkrét egyeztető tárgyalások a tulajdonosi jogokat gyakorló Népjóléti Minisztérium, a feladatot döntő részben ellátó OMSZ és a finanszírozást végző OEP vezetői között. Tájékoztatom továbbá, hogy az alternatív szervezetek az orvos által rendelt betegszállítási tevé­kenységének társadalombiztosí­tási támogatása a hatályos jog­szabályok alapján történik. Ezen szervezetek finanszírozási elő­irányzatának kialakítása az OMSZ-szel 1995. május hóban történt egyeztető tárgyaláson ke­rült meghatározásra.” „Az OEP teljhatalmú” Miután a válasz laikusok számá­ra nehezen értelmezhető, Brei­tenbach Gézát arra kértük, mondja el: szerinte mi jelenti a je­lenlegi finanszírozásban a gondot. Válaszából kiderült - s ez hajaz Cser Ágnes válaszára -, hogy míg az alternatív szervezetek finan­szírozásáról már májusban meg­állapodtak, addig az állami men­tésnek most, október közepén se született meg a finanszírozási szerződése az ÖEP-pel. A megyei mentőszolgálat vezető főorvosa kétli, hogy az alternatív beteg- szállító szervezetek finanszírozá­sába az OMSZ vezetőinek bele­szólásuk lett volna, mert szerinte az OEP teljhatalommal rendelke­zik az ilyen ügyekben. Breiten­bach Géza tájékoztatása szerint az országban összesen 40 alterna­tív szervezet létezik, de ezek kö­zül csupán 8 kapott engedélyt ar­ra, hogy betegfelügyeletet igénylő fuvart végezzen. Á többi kizáró­lag a betegszállításban vesz, ve­het részt. A betegellátás-mentés továbbra is állami feladat, ame­lyet az OMSZ lát el. Versengenek a szervezetek Breitenbach Géza kijelentette: a maga részéről kezdettől fogva tá­mogatja ugyan az alternatív szer­vezetek létét, de nem ilyen szer­vezetlen, ellenőrizetlen keretek között. Nézete szerint kizárólag az állami mentőszolgálat tevé­kenységében meglévő fehér fol­tokra lett volna szabad az enge­délyeket kiadni. Ilyennek ítéli például az időre történő szállí­tást, amikor is a beteget adott időpontra kell eljuttatni például vesefeltöltésre, CT-vizsgálatra a gyógyintézménybe. Ugyanis az állami mentő ezt garantálni nem tudja, hiszen ha például útközben vérző fejsérültbe botlanak, előbb azt kell ellátniuk, vagy ha szülő nőhöz kapnak hívást, az is előnyt élvez a számukra meghatározott sorban. Ezzel szemben most a kétféle szervezet között versengés folyik, és a gyakorlati tapasztala­tok arra engednek következtetni, hogy szerződés állhat fenn egyes gyógyintézmények, orvosok, illet­ve az alternatívák között, amely folytán őket értesítik akkor is, amikor az államiakat kellene. Az alternatívákat pedig a megtett ki­lométerek után finanszírozzák. A népjóléti tárca a szakma értékelése szerint a mentősök mellé állt, de pénzt nem tud adni Fotók: Farkas Maya n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents