Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-24 / 248. szám
LII. évfolyam, 248. szám 1996. október 24., csütörtök Ára: 22,00 Ft Bővítés a BorsodChemben Az új beruházásokkal a kazincbarcikai BorsodChem Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb vegyialap- anyag-előállító üzemévé nőtte ki magát. (10. oldal) Gyenge játék Nyíregyházán Nyíregyházán lépett pályára kedden az Ózdi KC férfi NB I-es kézilabdacsapata. Závodszky István tanítványai vereséget szenvedtek. (Sport: 11-13. oldal) Főleg reggel zsúfoltak a buszok Lassan két hónap telt el az új városi buszmenetrend érvénybelépése óta - ezalatt az utazók is megismerkedhettek az új rendszer előnyei- vel-hátrányaiyaL (5. oldal) □ Atombiztos vélemény Budapest (MTI) - Teller Ede professzor segítségére szeretne lenni Horn Gyula miniszterelnöknek és Magyarox'szágnak a NATO-tagság elnyerésében. Erről a kormányfőnél tett keddi látogatását követően nyilatkozott a sajtó képviselőinek a világhírű atomtudós. Teller Ede véleménye szerint a csatlakozási törekvést a magyar közvéleménynek is lelkesedéssel kellene támogatnia. A NATO ugyanis a békét sokkal valószínűbbé teszi - fogalmazott a professzor. Teller Ede azt is hangoztatta: a paksi atomerőmű a legbiztonságosabbak közé tartozik a világon, és bővítése nem jár veszélyekkel. Megjegyezte: amennyiben nyolc- kilenc éven belül két újabb reaktort építenek, akkor az atomerőmű a hazai elektromos energia már nem 40, hanem 50 százalékát adja majd. Magyarországnak több energiára van szüksége, amelyet ha magenergiából nyernek, akkor az az átlagember egészségére kevésbé lesz veszélyes, mint bármely más energiaforrás - mutatott rá az atomtudós. Energiaár-jelentés Prága, Budapest (MTI) - Magyar remények szerint a kormány időre elkészül a szabályozott új energiaár-emelés részleteivel, s november végéig ki lehet hirdetni az új árakat. Az ezzel kapcsolatos rendeletnek karácsonyig kell megszületnie, hogy január elsejétől életbe léphessen - jelentette ki Horváth Zoltán, a magyar ipari és kereskedelmi minisztérium illetékese. Hozzátette, a magyar energia hivatal jelenleg is dolgozik a részleteken. Az AP-DJ amerikai gazdasági hírügynökségnek nyilatkozó Horváth Zoltán a közép- és kelet-európai energetikai szektor kérdéseivel foglalkozó prágai konferencián vesz részt. Horváth elmondása szerint a magyar kormány olyan elektromos áram, földgáz és távfűtési díj kialakításáról döntött, ami fedezi a költségeket és a befektetőknek 8 százalékos megtérülést hoz. Az „Év Borásza” London (MTI) - Első ízben nyerte magyar szakember az „Év Borásza” címet Nagy-Britanniában. A Grapevine című évkönyv immár hagyományos értékelése szerint Karno- csay Ákos, az Interconsult (IC) Rt. neszmélyi borászatának vezetője a modern technológiák meghonosítása és a magyar borászat megújítása során kifejtett tevékenységével érdemelte ki a megtisztelő címet. A címmel járó diplomát szerdán adták át Londonban. Adásszünet Budapest (MTI) - Az Antenna Hungária Rt. karbantartási munkái miatt október 24-én, csütörtökön déli 12 és délután 4 óra között nem sugároz műsort a komádi, a nagykanizsai, a kékesi és az aggteleki tv-adó. Karbantartás miatt ugyanezen a napon és ugyanebben az időben az URH rádióadás is szünetel Nagykanizsa, Kékes és Komádi térségében. A műsorszóró kéri az érintett lakosok megértését és türelmét. Egy nap híján negyven éve Kobold Tamás: Sikerült-e megteremteni a nemzeti egységet? .. A koszorúzási ünnepségeken nemcsak a társadalmi és politikai szervezetek, pártok képviselői helyezték el koszorúikat, de egy-egy szál virággal emlékeztek a hősökre a miskolci polgárok is Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - BAL) - Kedden folytatódtak a már hétfőn, a Kossuth utcai református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel megkezdődött, az ’56-os forradalomra emlékező ünnepi események a megyeszékhelyen. Az 1956. október 23. tiszteletére rendezett, de október 22-re szervezett fő ünnepségek reggel fél 9-kor kezdődtek a Szentpéteri kapuban, ahol a Romek-emlékoszlopot koszo- rúzták meg, majd a megemlékezés 9-kor a Széchenyi utcai Misley Emese-emléktáblánál folytatódott. A negyvenedik évfordulóhoz kapcsolódó események legfontosabbika kedden fél 10-kor kezdődött, a Zsolcai kapuban, az óvoda falán található emléktáblánál. „Negyven év telt el azóta, hogy a magyar nemzet felkelt az idegen érdekeket képviselő és kiszolgáló politikai rendszer ellen és harcot indított a szabadságáért és függetlenségéért” - kezdte ünnepi beszédét Kobold Tamás miskolci polgár- mester. A továbbiakban részletesen felidézte az ’56-os eseményeket megelőző korszakot, majd a nevezetes évet és annak októberi-novemberi történéseit, utalt a folyamat legfontosabb pontjaira: Sztálin halálára, Rajkék újratemetésére, Nagy Imre szerepére, a vidéki és fővárosi egyetemisták mozgalmaira. Nagy Imre szerepét úgy láttatta: a néhai miniszterelnök akkorra még nem értette meg, hogy a tömegek már erőteljesebb változást kívánnak, mintsem gondolta volna. „Négy évtized után Európa elismerte, hogy méltatlan volt 1956-ban Magyar- országhoz és a szabadságharchoz” - mondta ezután Kobold Tamás, majd feltette a kérdést: vajon sikerült-e mára megteremteni az évszázadok óta óhajtott nemzeti egységet. „Magyarnak lenni annyi, mint különbnek lenni...” - a magyarságtudatot boncolgató gondolatokkal ért véget a Zsolcai kapuban tartott polgármesteri beszéd. A magyar csodáról beszélt a világ Az '56-osok emlékénék ápolása a jelen gondozásának alapja Ködöböcz józsef, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola nyugalmazott főigazgató-helyettese átveszi a Pro Comitatu díjat Fotó: Farkas M. Miskolc (ÉM - KJ) - Az 1956-os forradalom 40., a Magyar Köztársaság kikiáltásának 7. évfordulója tiszteletére a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés ünnepi ülést tartott kedden a megyeházán, ahol együtt ünnepeltek a megye társadalmi, politikai, egyházi képviselői, közéleti szereplői. Gyárfás Ildikó, a közgyűlés elnöke köszöntőjében egyebek mellett hangsúlyozta: az ’56-os események tiszta emlékéből táplálkozhat a jelen, a ma harcának is a jövő, a társadalmi szolidaritás a tétje csakúgy, mint az 1956-os forradalomé volt. Tudnunk és akarnunk kell élni a lehetőségekkel, s haladni előre, még áldozatok árán is. A megyei közgyűlés hagyományai közé tartozik, hogy az ünnep alkalmából olyan szónokot kérnek fel a megemlékezésre, aki tetteivel, szellemiségével, mindennapi életével kivívta ezt az elismerést. Most Hegyi Imre, a Nagy Imre Társaság B.-Á.-Z. megyei elnöke idézte a magyar múltat, az ’56-os eseményeket, amelyek - mint mondta - méltán vívták ki a nemzetközi élet elismerését, a nyugati sajtó szimpátiáját. A világ magyar csodáról beszélt. ’56 jelentőségét azonban sokan még ma sem ismerik el kellőképpen, a megtorlás, a rágalmazások, az események meghamisításának, félremagyarázásának időszaka még mindig rányomja bélyegét az akkori valóságra. Pedig - mint mondta - az ’56-osok emlékének ápolása a jelen gondozásának egyik alapja. Az ünnepi ülésen kitüntetéseket adományoztak azoknak, akik a megye gazdasági, kulturális felemelkedésében, a nép jólétének megteremtésében aktívan közreműködtek. (A kitüntetetteket lapunk 5. oldalán mutatjuk be.) A Göncz Ái-pád köztársasági elnök által adományozott ’56-os emlékplakettet posztumusz kapta meg Farkas Endre, Molnár Ferenc és Takács István, ’56-os emléklapot vehetett át Bársony Lajos és Tóth Bertalan. _ Kommentár Láttcj Buidos Attila Jelképesen átadta tegnap a „forradalom lángját" Göncz Árpád az ifjúság képviselőjének. A köztársaság elnöke szerint itt az idő, hogy a fiatalok átvegyék ezt. Több kérdés is válaszra vár ezen emelkedett pillanattal kapcsolatban. Például: 1956. október 23-a után negyven évvel van-e még lángja a forradalomnak? Ha van, jó helyen lesz-e a most felnövekvőknél? A külföldi lapok beszámolói minimum kétséget kellene, hogy ébresszenek. Hiszen az európai közvéleményt formáló orgánumok többnyire arra mutatnak rá: Magyarországon a mai napig nem egységes '56 megítélése, a forradalom emléke törésvonal. Az egykori résztvevők érdemeik elismertetésén fáradoznak, miközben a fiatalabb generációkat hidegen hagyja a dolog, jószerével semmit sem tudnak arról, hogy mi is történt ebben az országban negyven éve, hogy itt kapta az első tőrdöfést a kommunista berendezkedésű államszervezet. Az olasz La Re- pubblica tényként rögzítette: a mai Magyarország közömbösen vesz részt a nemzeti ünnepen. A bécsi Die Presse szerint ezen nincs is mit csodálkozni: a kommunizmus négy évtizedig tartó agymosása megtette a hatását. Az emberek elismerik, hogy az előző rendszerben nem voltak emberi jogaik, de legalább volt munkájuk és volt mit enniük. A belga La Libre Belgique tovább fűzi ezt a gondolatot: a fiataloknak nincs hőbb vágyuk, mint egy normális életű országban élni. Ilyennek látnak és mutatnak bennünket külföldön. Természetesen nem hihetjük, hogy valójában ilyenek vagyunk. Mert igazat kell adnunk annak a megállapításnak, hogy '56-ban sokféle álmot akartak a magyarok megvalósítani, ezért természetes, ha a forradalomnak ma többféle értelmezése van. Nem baj tehát, ha ki-ki saját értelmezése szerint - csendesebben vagy hangosabban, látványosabban vagy külsőségektől mentesebben - ünnepel. Az viszont visszás, ha a sokféle értelmezés napi politikai töltetet kap. Mert az valóban elgondolkodtató, hogy ha a szónokok a nemzeti egység megteremtéséért szállnak síkra, de '56 eme üzenetéről - nem éppen az összefogás jegyében — saját pártjuk rendezvényén beszélnek. És az sem szerencsés, ha függetlenségünk vélt hiánya miatt a nemzeti elszigetelődés híveinek táborát próbálják gyarapítani a lelkesült szónokok. Pont egy olyan esemény évfordulóján, amely egyértelművé tette a világ számára: ha a kisujjukat sem mozdítják értünk, a magyaroknak akkor sem a rab államok, hanem a szabad nemzetek közösségében van a helye. A budapesti Kossuth Lajos téren tegnap reggel katonai tiszteletadással felvoútáka Magyar Köztársaság lobogóját. Ezzel kezdődött, meg az 1956-os forradalom és szabadság- harc 40., valamint a köztársaság kikiáltásá- IfökJL évfordulójának ünnepségsorozata. Parlament épülete előtt, új Ämt avattak: a „Forradalom «jateria szobrászművész al- iborból felttwőj ingok évről
