Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-22 / 247. szám

4 Ms Itt-Hon 1996. Október 22., Kedd „Programajánlat Kulturális Menedzser Iroda Október 22.: Megemlékezések nemze­ti ünnepünk tiszteletére. Október 25. du. 4 óra: Ifjúsági bé­lyeggyűjtő szakkör és felnőtt bélyegklub. Ifjúsági és Szabadidő Ház Október 25. du. 6 óra: Kisvárkonyi Csaba előadása. Október 25. este 7 óra: Lehetetlen - Vá­mos Miklós vendégei Lukács Sándor és Tímár Éva színművészek. Október 26. de. 9 óra: Észak-magyar­országi rádió-elektronika börze. Október 26. de. 9 óra: Országos ásvány­börze. Kazinczy Értelmiségi Klub Október 22. du 5.30 óra: Emlékezés az 1956-os forradalomra. Október 24. du. 5.30 óra: Sikeres em­berek. Vendég: Várhegyi Miklós, a TVK Rt. elnök-vezérigazgatója. Diósgyőri Vasas Művelődési Köz­pont Október 26. du. 3 órától: Nyugdíjasok szüreti bálja (Bátyusból) Pax Corporis Természetes Élet­mód Egyesület Október 30. du. 4.30 óra: A stressz ol­dása - ismerkedés a kineziológiával. Előadó: János Péter vezető kinezioló- gus, nemzetközi oktató. Vasutasok Vörösmarty Művelődé­si Háza Október 19. este 7 óra: Rock and roll nosztalgia party (házigazda: a Holiday együttes. Diósgyőri Természetb. Egyesület Október 23.: Munkatúra - Hárskúton. Majálispark — Molnár szikla - Dolka- hegy - Csókás rét - Hárskút-takarí- tás, előkészítés a kegyeleti emléktúrá- ra - Közép-Garadna. Indulás 9 óra­kor a Majálisparkból. Túravezető: Hor- nyák Balázsné. Október 26.: Szövetségi gyalogtúra. Szervezi és vezeti: a B.-A.-Z. megyei Természetbarát Szövetség. Október 26.: Kegyeleti emléktúra. Kö­zép-Garadna - Tekergős út - Sólyom- kút - Csókás rét - Hárskút (13 óra­kor Hárskúton megemlékezés gyertya- gyújtással) - Pisztrángos telep. Indu­lás: 8.40-kor a Majálisparkból induló 15-ös autóbusszal. Túravezető: Már- marosi József. Öt századdal előbb Sajókeresztúr (ÉM) - Október 15-i mellékletünkben írtunk Sajókeresztúr műemléki templomáról, amelyen ma már nem forog a szélkakas. A temp­lom építési évszázadaként a XVIII. századot jelöltünk meg, holott a nagy­múltú épületet a XIII. században emel­ték. Tévedésünkért elnézését kérünk olvasóinktól. Miskolc történelmének kis tükre XV. Gyöngyösi Gábor Miskolc (ÉM) - Miskolc szempontjából a Sajó-men- ti, muhi csatával kapcsolat­ban két kérdés felvethető. Az első, miért térnek vissza ide Pest, Vác, Esztergom vagy akár Eger alól a tatá­rok megütközni a magyar seregekkel, amikor azok Pesten gyűltek össze. A má­sik, miért álltak a kunok a tatárok oldalára, amikor előlük menekülve 1239-ben IV. Béla jóvoltából a Tisza két partján új hazát nyer­tek. Az első kérdésre a válasz az le­het, hogy Batu (egyes króniká­soknál Bathos), aki Pest, Vác és Esztergom alatt pusztít, nem visszatér a Sajó mellé, hanem menekül, hátrál a nagyszámú magyar sereg elől, amit a ki­rály öccse, Kálmán herceg és a már említett Ugrin érsek vezet, s akinek sikerült rávennie a ki­rályt, hogy kijöjjön seregeivel Pestről. Erre utal Rogerius vá- radi püspök, a szemtanú leírá­sa is, amely szerint „...eddig nem minden összecsapásokban és verekedésekben vesztettek a magyarok (...) nem szorongat­ta őket a kétségbeesés; noha, az éjjel nappal harsogással lán­goló faluk rémülést okozhattak bennek”. A magyar sereg las­san nyomult a tatárok után Pestből. Ahogy Rogerius írja: „...valamint a magyarok lassan ménének, úgy ők, és mintha félnének (már mint a tatárok). A Sajónál állottak meg, és szükséges őröket rendelvén el­foglalók a víz körül való térsé­get. (...) A magyarok mindeze­ket nevették, bizakodván a so­kaságban; de mégis szívek sze­rént hadakozni nem akartak (...) Akarták, hogy vesztene a király; ők oztán annál kedve­sebben lennének előtte, azt gondolván, hogy a veszedelem csak némelyeket érne és nem lenne közönséges... A tatárok kerületet tevén mind általjöt- tek a vizen egy éjszaka, és haj­nalban körülfogván egész sere­gét a királynak, nyilakat kez­dőnek rá szórni, mint a jégesőt. (...) Akármelyik részen akaró­nak a magyarok víni amazok elejekbe jővén nyilakkal visszamenni kinszeritették: a nagy melegség és szorultság miatt úgy elfáradtak, hogy a ki­rály és a kalocsai érsek (...) sem fenyegetés, sem ígéret, sem in­tés által nem vehetőnek hada­kozásra valakiket. (...) Végre, midőn már elfogyni láttatná­nak, Kálmán herceg azokkal kiket összegyűjthetett, megro­hanta egy részről az ellenséget, és sokáig tüzesen harcolt, vél­vén, hogy segédje jő, de meg­csalatott. Mert többen és töb­ben elvonák magokat, keresz­tül a tatárokon, kik nekik tá­gas utat nyitának.” Pethő Gergely Krónikája szerint Mohi volt e siralmas ve­reség színhelye, amelyet a ku­nok átállása a tatárok oldalára még tovább súlyosbított. A ku­nok királyuk, Kötöny meggyil­koltatása miatt fordítottak há­tat a magyar seregnek, amelyet Béla szétszéledni látva, „az er­dő” - minden jel szerint Mis­kolc felé - menekülve hagyott el. Mint már tudjuk, a csatá­ban maradt a Miskouc nembé­li Panyit ispán Varasd nevű fia is, akinek birtokrészét László nevű testvére nemsokára áru­ba bocsájtotta. Szomorúbb sors jutott a királynak, akit a barát­ság örve alatt Fridrich (Harci­as Frigyes) osztrák herceg is megzsarolt, s az országot Győ­rig pusztította a tatárokhoz ha­sonló kegyetlenséggel. A tatár különben hamis levéllel, a zsákmányolt kancellári pecsét­tel otthonában tartotta a ma­gyarságot, s ott mészárolta le. Esztergomból, mint Rogerius úja: „Közel háromszáz asszony­ág díszes öltözetben a tatár fe­jedelemtől azt a kegyelmet kér­te, hogy urasága alatt tartaná meg életben: de a pogány ékes­ségeiket lehúzatta, s azonnal lenyakaztatta őket”. A király a Dalmát tengerpart felé me­nekült, Horvátországon keresz­tül. ,A szlávok közül keveset öl­hettek meg a tatárok, mert azok hegyeken és erdőkön lap­pangtak.” Viszont Kadan tatár vezér „minden foglyokat, kiket Magyarországról vitt magával férfiakat, asszonyokat, legénye­ket, lányokat térségre állítta­tott és szörnyen lenyakazta- tott”. A Chronica Australis úgy tűnik, nem minden alap nélkül írta: „Tizenöt napi járóföldre nem lehetett embert látni azon országban. A Krisztus születé­sétől fogva nem volt olyan csa­pás és nyomorúság valamely országban, amilyen Magyaror­szágban, az ő vétkeik miatt”. A „vétkekről” meg a már idézett Tamás esperes ír, amikor az el- puhult magyar katonák gyáva­ságáról értesül. „Nem ilyen szü­lőktől származtak ama régi vi­tézeink, akik tudták: A termé­szet kinek-kinek halált tesz ele­ibe: de a halálnak gyalázatit a nagy és bátorlelkűség által le­het eltávoztatni.” (Befejező rész következik) Palotással vendégszerepeitek V itathatatlanul a miskolci Avas Nyugdíjasklub öntevékeny művészeti csoportjának sikerszáma a palotástánc, Erkel Hunyadi László című operájából. Felléptek már vele Mis­kolcon és a megyében is számos helyen, ahová csak meghívást kaptak. A közelmúltban Olaszországban, Padovában táncoltak nagy sikerrel, legutóbb pedig Sopronban, az idősek világnapja rendezvénysorozatán. Bemutatójukat a soproni közönség annyi­ra megtapsolta, hogy újrázniuk kellett. Ezen az ünnepség rak­ták le az idősek nemzetközi házának alapkövét is, amelynek megépítését Hegedűs Ödönné, Mária, az Idősek Világszerveze­te Alapítvány elnöke kezdeményezte, illetve szorgalmazta. Má­ria elmondta, nagyon kedveli és szereti a miskolci nyugdíjaso­kat, akikkel reményei szerint két év múlva már a házavató ün­nepségen táncol együtt. E vendégszerepléssel még egy megtisz­teltetés érte megyénket: az alapkőletételi ünnepségen Bánk bán dalát adta elő a sajószentpéteri aranytorkú énekes, Szedlacsek Lajos, ugyancsak óriási sikerrel (Felvételünk a nyugdíjasklub ko­ra tavaszi főpróbáján készült.) Fotó: Végh Csaba 1996. Október 22., Kedd Itt-Hon Ms 5 „Nekünk Írták Segélykiáltás a Guruló Színházból Egyik sikeres előadásuk, az Oliver .A Pécsi Sándor Guruló Szín­ház legújabb premierjét októ­ber 16-án tartotta. ,A dzsun­gel könyve” című Dés-Geszti- Békés musical pesti előadása ihlette meg a negyven fős kis társulat vezetőjét, Szép Lász­lót. Szövetkezve Bodrogi Zol­tán koreográfussal, Kalmár Péter zenei vezetővel ismét si­keres produkciót állított szín­re. Természetesen ebben a lel­kes csapat sem elhanyagolha­tó tényező. Jelen pillanatban azonban úgy tűnik - a jelek erre utal­nak - hogy eddigi székhelyük, a Vasas Művelődési Ház be­zárja kapuit a Guruló Szín­ház előtt. Az ok: pénzhiány. Az érintettek kétségek között gyöt­rődnek és egymástól kérdezik: október 31-től megszűnik az előadássorozat? Az egyesület költségeit idáig sikerült a pályázatokból és a bevételekből fedezni, azonban az előbbiek idén elmaradtak. A város és az önkormányzat sem tud segítséget nyújtani. A befolyó pénzből örülnek, ha a világítást, a raktár- és öltö­zőhelyiséget, az irodát és egyéb „kisebb” kiadásokat fi­nanszírozni tudják. Ez az összeg azonban ahhoz kevés, hogy a színházterem bérleti díja is beleférjen. A jövő hó­nap elsejétől nincs hova men­niük. Abban bíznak, hogy vi­déken befogadják társulatu­kat egy-egy előadás erejéig, esetleg néhány miskolci mű­velődési ház kölcsönadja a színpadát. A próbák kezdetén több pénzbeli ígéretet kaptak, de ezek mostanra inkább er­kölcsi támogatássá váltak. „Nem akarom elhinni, hogy a város ennyire nem tud fi­gyelmet szentelni, illetve segít­séget nyújtani az egyetlen ilyen jellegű színjátszócsoport­nak. Rajtunk csak egy jótün­dér segíthet. Még reményke­dem, hátha jótündérek nem­csak a mesékben léteznek” - konstatálja keserűen helyzetü­ket Szép László.” Szabó Virág Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Publiiius Syrus aforizmájának első része (zárt betűk: E, N, K). 12. Egyéni. 13. Gyengeelméjű. 14. Felejteni, választékosán. 16. Ehető gomba. 17. Múlhatatlan. 18. Kupié. 20. Megelégel. 21. Tűzhely sütője, népiesen. 22. Beveszi a gyógyszert. 24. Szü­lő becézve. 25. Ködben van! 26. Önkényeskedő ember. 27. Vi­dáman. 29. Beszéd tárgya. 30. Göngyölegsúly. 31. Görög betű. 33. Vesszőkből kosarat készítő. 34. Erdei növény. 35. Enni, an­golul. 36. Vázlatos rajz. 38. A Héber ábécé betűje. 39. Néma Sajó! 41. Szellemesség. 42. Fő­városa Bamako. 43. Alacsony szék. 46. Arisztophanész szín­műve. 48. PL: A. 50. Rohamo­zó. 51. Vagy, angolul. Függőleges: 2. Esni kezd az eső. 3. Horgászok ellenőre. 4.... az esőben; fihncún. 5. Z.Y.D. 6. Keleti harcművész. 7. Félgömb! 8. Szélhárfa. 9. Fosztóképző. 10. Vízzel tisztít. 11. Középko­ri ivóedény. 12. Az aforizma befejező része (zárt betűk: T,‘ K, L). Mezopotámiai napisten. 23. Rába-parti település. 24. Oszmán katonatiszt. 26. Béta része! 28. Könyv szerzője. 29. Kockáztatott pénzösszeg. 30. Etűdszerú zenei műfaj. 32. La­kás; 33. Moziban játszók. 34. Röplabda poszt. 37. Félkész! 38. Savval kezel. 40. Telefon jelzője lehet. 42. Becézett nagy­mama. 44. Tulajdona. 45. Meg­győződés. 47. Szarvasféle állat. 49. Előadó közepe! „Itt-Hon-Konyha Pótolja zabhellyel! Rakott kelkáposzta Hozzávalók: 70 dkg kelkáposzta, 30 dkg sertéscomb, 15 dkg zabpehely, 5 dkg sajt, 1 fej vöröshagyma, 1 kávés­kanál só, 1 evőkanál pirospaprika, 1 gramm törött bors, 1 dl tejföl, 1 dl éto­laj, 1 db tojás. A kelkáposztát kétujj- nyi szeletekre aprítjuk, leforrázzuk, tésztaszűrőn jól lecsurgatjuk. A felét kiolajozott lábasba tesszük. A vörös­hagymát kockára aprítjuk, étolajon megpároljuk, beletesszük a darált húst, a fűszereket és tovább pároljuk. A zabpelyhet a megmaradt étolajon aranysárgára pirítjuk, majd a hús­masszával és a tojással összekeveijük. Rárakjuk a lábasban lévő káposztára, a megmaradt káposztát a tetejére tesszük, tejföllel leöntjük, majd forró sütőben 20 percig sütjük. Tálaláskor sajtot reszelünk a tetejére. Töltött burgonya Hozzávalók: másfél kg burgonya, 10 dkg zabpehely, 2 gramm törött bors, 2 dl tej­föl, 1 kávéskanál vegeta, 1 kis fej vö­röshagyma, 40 dkg sertéshús, 1 kávés­kanál só, 1 dl étolaj, 5 dkg sajt, 1 tojás. A közepes nagyságú burgonyákat meg­hámozzuk, és karalábévájóval mély üre­geket vágunk bennük. Ledaráljuk a ser­téshúst, a vöröshagymát apró kockák­ra vágjuk, étolajon megpároljuk, a húst fűszerezzük. Étolajon megpirítjuk a zab­pelyhet és a fűszeres húshoz keveijük. Ezzel megtöltjük a burgonyákat, olajo­zott lábasba rakjuk, tejföllel leöntjük, és fedő alatt szép pirosra sütjük. Tálalás­kor reszelt sajttal meghintjük. Mézes szelet Hozzávalók: 25 dkg zabpehelyliszt, 10 dkg liszt, 25 dkg méz, 8 dkg cukor, 2 tojás, fél citrom vagy narancs héja, 5 gramm fahéj, 5 gramm szegfűszeg, 1 kávéskanál szódabikarbóna. A tojást, cukrot, szegfűszeget, a fél citrom vagy narancs héját ízlés szerint a szódabi­karbónával és a meglangyosított méz­zel kikeverjük. Végezetül hozzáadjuk a liszteket, azokkal is kikeverjük, és a kikent, lisztezett tepsiben közepes tűzön kisütjük. Linzerkarikák Hozzávalók: 15 dkg zabpehelyliszt, 10 dkg liszt, 3 dkg vaj, 12 dkg margarin, 1 tojás, 1 kávéskanál citromlé, fél cit­rom reszelt héja, 1 kávéskanál kakaó, 1 evőkanál cukor, késhegynyi szódabi­karbóna. A hozzávalókból közepesen lágy tésztát gyúrunk. Egy órán keresz­tül a hűtőszekrényben pihentetjük. A kihűlt állapotban lévő tésztát 1 cm vas­tagra nyújtjuk, nagy kerek szaggató­val kivágjuk, kis kerek szaggatóval a karika közepét kiszúrjuk. A cuki'ot 2 kanálnyi vízzel felforraljuk, beletesz- szük a kakaót, ezt egy kis ideig for­raljuk, majd levesszük a tűzről, és hűl­ni hagyjuk. Félig kihűlt állapotban be­lekeverjük a 3 dkg vajat, és rácsurgat­juk a karikákra ezt a csokoládémázt.

Next

/
Thumbnails
Contents