Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-22 / 247. szám

6 Ms : Itt-Hon .... : 1996. Október 22., Kedd Észak- magyarországi hetilap Miskolc, Városház tér 5. Tel./Fax: 354-094 Megj elenik minden héten csütörtökön. Legújabb szolgáltatásunk: Telefonos találkahely ! Csak egy telefon, és lehet, hogy megtalálja az igazit, egy életre, vagy csak néhány kellemes órára... A jó lapokat nem adják ingyen.. Keresse az újságárusoknál y és a boltokban! J Négylábú kedvenceiket mutatták be KOMÁROMI DÁNIEL és LENKEI ROZÁLIA 50. házassági évfordulójuk alkalmából nagyon sok szeretettel köszöntik. Lánya, vője, menye, unokái és dédunokái. 1 A miskolci 40. Számú Általános Iskolában a közelmúltban megrende­zett kutyakiállításon az intézmény diákjai közül is többen elindították kedvenceiket. S bár csak néhány kutya érdemesült a legnagyobb és a legszebb jelzőre, de ezen a találkozón mindenkit „nyertesnek" kiált­hattak ki. Mert mint az a sikeres rendezvényen elhangzott, az ebtar­tás jó hatással van a gyermekekre, mert az ifjú gazdikat felelősségtu­datra, kötelezettségvállalásra ösztökéli. A kiállításon a négylábúak must­rája mellett ügyességi bemutatók zajlottak, valamint hasznos taná­csok hangzottak el a kutyaápolásról, gondozásról és a városi állattar­tás szabályairól. Fotók: Jármy Loretta 1996. Október 22., Kedd Itt-Hon Új utcát nyitnak Sajóecsegen Harminchat közművesített telek várja az otthonteremtőket Sajóecseg (ÉM - BO) - ’95 januárjában fo­gadta el Sajóecseg önkormányzati képvi- selő-testülete azt a területrendezéssel fog­lalkozó határozatot, amely alapján ma már építési telkeket kínálhatnak a házhelyet igénylőknek. Sajóecseg elöregedő félben lévő falu a Sajó és a Boldva találkozásánál, tíz kilométerre Miskolc- tól, tizenöt kilométerre Kazincbarcikától. 1084 lakója jórészt nyugdíjas, a gyermekek száma év­ről évre csökken.- Semmiképpen sem bólinthatunk rá nyu­godt szívvel erre a kedvezőtlen irányú folyamat­ra - mondja Rabi József, Sajóecseg tiszteletdí­jas polgármestere. - Már csak azért sem, mert községünkben az elmúlt években minden olyan jelentős közműberuházás (víz, gáz, telefon) le­zajlott, ami a helyben maradást megerősítheti, a házépítő kedvet fokozhatja, sőt a bevándorlást elindíthatja. Amikor a terjeszkedésről döntöt­tünk, a költségvetést akkor és most is ennek a célnak a megvalósítása érdekében alakítottuk. 40 ezer négyzetméternyi földterületet vásárol­tunk az elmúlt esztendőben 3,2 millióért. Ennek egy részén épül ki a Patak utca, ahová novem­ber végére minden közművet bevezetünk. Jelen­leg ez a 4 milliós önkormányzati beruházás - 36 telek közművesí­tése — a legna­gyobb vállalá­sunk. Remélem, gyorsan elkelnek az olcsón (250 Ft/négyzetméter) kínált telkek. Vannak már ér­deklődők a közeli városokból, sőt Aggtelek környé­kéről is. A sajóecsegi földterület lege­lőkkel is bővült a közelmúltban, mi­után az önkor­mányzat megvásárolta a részarány-tulajdono­soktól a települést körbevevő rétet és legelőt.- Tettük mindezt azért, hogy a helyi állattar­tóknak ne okozzon gondot a legeltetés a tulaj­donviszonyok megosztottsága miatt, mint arra sajnos számos helyen van negatív példa. A falu vonzerejét kedvező földrajzi fekvésén túl intézményi ellátottsága is fokozhatja.- Óvodánkban két csoport működik, alsóta­gozatos iskolánkban négy alsós osztály és egy nap­közis csoport. Az iskolához modem tornaterem tartozik, melynek tavaly volt az átadása, s amely­nek emeleti részében 2 osztály­nak jutott tágas, világos hely. Aztán van kultúrházunk, könyv­tárunk, orvosi rendelőnk, gyógy­szertárunk és egy házasságkötő termünk. Valamennyi kívül-be- lül frissen tatarozva. Hogy mindezeket az értékeket felmu­tathatjuk, bizony szigorúan és következetesen kellett és kell bánnunk a közpénzekkel. Hi­szem és vallom, s ebben a tes­tület is egyetért velem, hogy igenis lehet a rendelkezésre ál­ló keretből jól és eredményesen gazdálkodni -, de ennek érdeké­ben célszerűen, átgondoltan kell fejlesztem, beruházni. S csak ar­ra vállalkozni, amit a helyi büdzsé hitelek nélkül is elbír. Már néhány ház felépült a Patak utcában Fotók: Bujdos Tibor Rabi József polgármester Biztosabb lépések - ajándékba Miskolc (ÉM) - Csodálatos ajándékot kaptak a Gyermek- egészségügyi Központ Rehabi­litációs Osztályának kis bete­gei: egy Cefar Step-készüléket. Ez olyan eszköz, amelynek se­gítségével - mivel stimulálja az idegeket - normalizálódik azok­nak a gyerekeknek a járása, akiknek alsó végtagjai közepe­sen, vagy mérsékelten bénák. Mint Peja Márta osztályvezető főorvos elmondta: a Cefar Step azonnal javítja a bice-bóca já­rást, néhány hét múlva pedig már automatikussá válik a nor­mális lépegetés. A készüléket a Páli Szent Vincés Renden be­Fotó: jármy Loretta lül működő „Házi Zsoltika Em­lékére Alapítvány” vásárolta meg. Jórészt abból az összegb­ől, amely egy jótékonysági koncert bevételéből folyt be az alapítvány számlájára. Emlé­kezetes, hogy a Páli Szent Vincés Rend májusban hang­versenyt szervezett a miskol­ci Minorita templomban, ahol az Egressy Béni Zeneiskola növendékei léptek fel. A bevé­tel nem volt egészen elegen­dő az idegstimuláló készülék megvásárlásához, a hiányzó összeget a rend belga elnöke, Hubert De Schaetzen Van Bri­enen pótolta. Ms 3 _Heti Jegyzet Adási pincék Brackó István Ha ősz, akkor szüret. Ha szüret, akkor bor, pince, emlékezés és Avas. A miskolciak számára az Avas nem egyszerűen hegy-ha ez a dombnál na­gyobb púp hegy egyáltalán - hanem jelkép, a város örökös szimbóluma. Az Avas hajdan szőlőt termett, gondűző vi­gasságok színhelye volt. A háború alatt pincéi óvóhelyként szolgáltak. A cívi­sek ide temetkeztek, a fiatalok ide jár­tak csókolódzni. Aztán a hegy déli ré­szét beépítették, a vendéglátóhelyek forgalma megcsappant, a temető ma már csak nagyon illusztris halottat fo­gad be, a pincézésről pedig jobbára csak az őslakosok tudnak. A hegy gyomrában már nem avasi, hanem hegyaljai bor forr, s a templomos, harangtornyos északi lejtő emlékezés­re csábít. Lévay József, a város koszorús költője a haláláig járta a meredeket a napi egy­két pohár borért. Ezért élt 93 évig. így biztatták magukat az Avas szorgalmas látogatói. Móricz Zsigmond is gyakori vendég volt itt. A Nyugat 1930. augusztus 1-jei számának villanásnyi képe: „Miskolcon aki berúg, a temető józanítja ki. Az Avason, fent a tetőn vannak a pincék s a hegyoldalban a te­mető, amelyen át kell jönnie annak, aki mámorosán hazaballag. Ezért lett Mis­kolcon mindenki filozófus." Az egyik borház falán emléktábla hirdeti az édes-bús dicsőséget: „Itt volt utoljára gondtalan és boldog Móra Ferenc 1933. május 16-án." A református temetőben nyugvó hely- történész így határozta meg Miskolc hegyét: „Bízvást elmondhatjuk, hogy az Avas joggal híressége Miskolcnak, mely épp' oly büszkén emelkedik ki a város képéből, mint az emberi áhrázat- ból a magas homlok." Egy émberöltő- vel ezelőtt nem számított igazi miskol­cinak az, akinek nem volt pincéje, bor­háza a hegyen. De ismét tilalmas lett az Avas (többségi vélemény szerint az Avas azt jelenti, hogy tilalmas), mert nyolcszáznál több üreget már nem bírt elviselni ez a vulkános eredetű tufa­csúcs. Az Avas így is olyan, mint egy sajt: négyemelet magasságban, egy­mástól pár méter távolságban sorakoz­nak a „kőlikak". Ősz van, szüret van, ünnep van. Ahol korábban szedték a szőlőt, ott már forr a must. Az Avas most csendes, de a vá­rost környező községekben szinte nap nem múlik el szüreti vigasság nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents