Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-22 / 247. szám

8 A Itt-Hon 1996. Október 22., Kedd _Abaúji-Tornai Portré A hagyományőrző tanítónő Szögliget (ÉM ­BGY) - Izsó Vil- mosnét, a helyi általános iskola igazgatójának feleségét, tanító­ját többnyire csak Ujj Márta­ként ismerik Szögligeten. Bár élete párjával még a hetvenes években házassá­got kötött, a falu­belieknek „csak” Márta maradt. Az a pedagógus és hagyományőrző „nép­művelő”, aki évek óta okítja a kicsiket. Neveli lokálpatriotizmusra nemcsak a diákságot, de a falu felnőttleit is. Szögliget nem mindennapi természeti értékeinek megőrzésére, a múlt tiszte­letére, a közösségszeretetre. Márta a gimnázium elvégzése után a hetvenes években kezdett tanítani a faluban. Majd elvégezte a Sárospa­taki Comenius Tanítóképző Főiskola tanítói szakát, ének-zene szakkollégi­umát, a C-kategóriás néptáncoktató­it. Abban az időben a mindennapi munka mellett főijével és kollégáival együtt felvállalták a felnőttoktatást is. Az akkori 30-50 év közöttiek nagy ré­sze a dolgozók iskolájában fejezte be a tanulmányait a hetedik, a nyolca­dik osztályt. A főiskola befejezése után beindult a községben a néptáncoktatás is. Meg­alakult a Hagyományőrző Pávakör, ahol gyerekek és felnőttek is ropták a táncot, gyűjtötték a népdalokat. A pá­vakor ma is kis „műhelye” a település­nek. Egy összetartó kis közösség, amely ápolja a felvidéki hagyományo­kat. Évente többször különféle rendez­vényeken is fellépnek, de vállalnak vendégszerepléseket is. Testvéri kap­csolatot ápolnak a dunántúli besnyői pávakörrel, akiket egy sikeres pályá­zat jóvoltából (amit szintén Márta írt) a nyáron meglátogathattak. Az ő ne­véhez fűződik „A Szögligetért Baráti Kor” megalakítása is. De nemcsak a falu életének, az is- • kólának is motorja Izsó Vilmosné. A kisiskolák anyagi gondjain próbálnak enyhítem a pályázatok írásával. Tavaly év végén például az alsó tagozatosok számára erdei iskolát szerveztek pályá­zati pénzekből a Szalamandra Háznál. A nyáron sportpálya létesítésére adott be egy kis „dolgozatot”, amelynek elbí­rálása még folyamatban van. A közösségi élet és az iskolai mun­ka mellett kevés idő marad a kikapcso­lódásra, főleg ha még azt is figyelem­be vesszük, hogy Márta édesanya is. Edina már elkerült a családi házból, Miskolcon kozmetikusnak tanul, csak a hétvégeket tölti otthon. Alexa a he­lyi általános iskola hetedikese. A két nagylány mellett is elég sok időt tölt el a háztartással és a kertészkedéssel. Természetben is kérte a fizetséget... AZ ENCSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG HÍREI | I • CSOPORTOSAN EL­KÖVETETT GARÁZDA­SÁG alapos gyanúja miatt indult eljárás B. Ö., P. J. és Sz. L. hernádszentandrási lakosok ellen, mert október 10-én, délután fél hat körü­li időben a Hemádszentand- rás községben lévő italbolt­ban P. I. helyi lakost minden előzetes indok és szóváltás nélkül puszta kézzel ütlegel­ték, majd a földre eső sértet­tet rugdosták. Az illető a bántalmazás következtében 8 napon belül gyógyuló sérü­lést szenvedett. • ERŐSZAKOS KÖZÖSÜ­LÉS miatt indult eljárás. Idén október 8-án a 13 éves pusztaradványi B. K. édes­anyja unokatestvérével, a hernádpetri M. Z-vel Her- nádpetribe indult. Indulásuk előtt B. K. édesanyja lányá­nak 5 ezer forintot adott, hogy az általuk vásárolni kí­vánt fát kifizessék. Hemád- petribe érve a kislány a pénzt a rokonának átadta, de ő a favásárlás helyett az italboltban szeszesitalra köl­tötte az összeget, majd ittas állapotban több ízben erő­szakkal közösült a lakásán a kislánnyal. A bűncselek­mény elkövetése után M. Z. ismeretlen helyre távozott. A felkutatására tett intézke­dések csak október 14-én ve­zettek eredményre. Október 15-én az Encsi Városi Bíró­ság elrendelte a gyanúsított előzetes letartóztatását. • LOPÁS alapos gyanúja miatt indult eljárás ismeret­len tettes ellen, mert szep­temberben - pontosabban meg nem határozható idő­ben - a.Nagykinizs, Hemád- kércs és Hernádbüd között haladó 120 KW-os távveze­ték oszlopairól 330 kilo­gramm, 50x50 milliméteres szögvasat eltulajdonított. E cselekményével az ÉMÁSZ Rt. Sárospataki Üzletigazga­tóságának 41.965 forint kárt okozott. • BETÖRÉSES LOPÁS miatt rendeltek el nyomo­zást ismeretlen tettes éllen, aki október 10-re virradó éj­jel ablakrács kifeszítés és be­törés módszerével behatolt a gadnai önkormányzat tulaj­donában lévő óvodába, és on­nan egy színes televíziót, 2 gázpalackot és késkészletet tulajdonított el 60 ezer forint értékben. • GARÁZDASÁG elköveté­se miatt indult eljárás B. R. 22 éves, foglalkozás nélküli, vilmányi lakos és egy ismert társa ellen, mert október 12- én, délelőtt 10 óra körül Vil- mány belterületén, az utcán szóváltást követően tettleg bántalmazták L. Gy. vilmá­nyi lakost, aki a bántalmazás következtében 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. • BETÖRÉSES LOPÁS alapos gyanúja miatt indult eljárás ismeretlen tettes el­len, mert október 9-re vir­radó éjjel bement P. I. hidas­németi lakos udvarára. A garázsajtóról a lakatot lefe­szítette és abból sarokcsiszo­lót és különböző kézi szer­számokat tulajdonított el 100 ezer forint értékben. • LOPÁS alapos gyanúja miatt indult eljárás ismeret­len tettes ellen, aki október 14-re virradó éjjel bement H. Gy-né kázsmárki lakásának udvarára, és ott a mellék- épület padlásrészéből 16 ki­ló szalonnát eltulajdonított. (Információkkal Sulyok Já­nos rendőr alezredes, bűn­ügyi osztályvezető szolgált.) Gyerekek honi rajzasztala Házunk tája Ruszó Gergő szögligeti harmadik osztályos tanuló rajza Abaújban bontani sem volt mit... A szociálpolitikát és a vállalkozást el kell különíteni egymástól! Tárgyalási helyzetekről, tárgyalási taktikákról esett szó Fotó: Buzafalvi Győző Encs (ÉM - BGY) - Szellemi­ekben van-e érezhető kü­lönbség a dunántúli és az abaúji-tornai vállalkozók között? - tettük fel a kér­dést Tibor Ágnes docens­nek, aki Földi Tamással kö­zösen kétnapos konzultáci­ót tartott október 11-12-én az Encs és környéki vállal­kozóknak a Kurek Panzió különtermében. Az AGVA által szervezett kis­csoportos továbbképzésen kide­rült: a dunántúli kezdő vállal­kozók „merészebbek”. A gya­korlókról pedig nem igazán tudtak véleményt mondani az oktatók, mert az encsihez ha­sonló továbbképzéseken már nem vesznek részt a Dunától Nyugatra működő vállalkozók. Az Abaúji Gazdaság- és Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány úgy gondolja: a fejlődésnek elengedhetetlen feltétele a kép­zés. Ezért is szervezi ingyenes tanfolyamait a térségben. Igye­keznek olyan oktatókat meg­nyerni, akik az elméleti tudás mellett kellő gyakorlati tapasz­talattal is rendelkeznek. Földi Tamás személye jó példa erre, hiszen a Duna Trade Holding elnök-vezérigazgatójának az életútja egy sikersztori. A vál­lalkozását a nyolcvanas évek elején még a vállalati gmk-s korszakban kezdte, majd meg­ízlelte a szövetkezeti formát és a rendszerváltás után gazdasá­gi társaságként működnek to­vább. Fő profiljuk az infra­strukturális beruházások, melyhez igyekeznek külföldi tő­két is bevonni. A kétnapos encsi konferen­cián az oktatási kínálatból a je­lenlevők választottak (akiknek többsége az Encs és térsége vál­lalkozói klubból került ki). Pén­tek délelőtt az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium kis- és középvállalkozók helyzetéről készült anyagából kaphattak ízelítőt a részvevők. Délután az üzleti és a marketing terv ke­rült terítékre. Szombat délelőtt tárgyalási helyzetekről, tárgya­lási taktikákról esett szó. De a kétnapos eszmecserébe beiktat­tak kommunikációs, személyi­ségmegismerő gyakorlatokat is. Az encsi vállalkozói tovább­képzésen a hallgatók hozzászó­lásaiból az oktatók átfogó ké­pet is kaphattak az abaúji tér­ség gazdasági környezetéről és a vállalkozói szféra esélyeiről. Kiderült, hogy Tibor Ágnes tag­ja annak a 25 tagú országos vállalkozásfejlesztési tanács­nak, amely a kis- és középvál­lalkozók jövőjével foglalkozik. Török Zoltán, az AGVA ügy­vezető igazgatója felvetette, hogy nem csak Ozdot és kör­nyékét, de Abaújt is jelölni kel­lene vállalkozási övezetté. Ez a státusz ugyanis azt jelenti, hogy a területfejlesztési tör­vény kapcsán kiírt pályázato­kon kedvezőbb feltételekkel in­dulhatnának. A közgazdasági egyetem do­cense kifejtette: bár ő sem ért egyet a jelenlegi középüzeme­ket támogató politikával, a köz­ponti elképzelések sajnos ezt preferálják. Ózdon egy lebon­tott ipar helyébe kell újat ki­találni, míg Ábaújban lebonta­ni sem volt mit. Itt az elsőren­dű feladat a képzés lenne, mert írni és olvasni is alig tudó em­berekkel nagyon nehéz mit kez­deni. Azonkívül a szociálpoliti­kát és a vállalkozást el kelle­ne különíteni egymástól. Fon­tos lenne országos szinten is, hogy általános iskolás fokon el­kezdődjön a vállalkozóvá ne­velés. Természetben is kérte a fizetséget... Az ittas férfi megerőszakolt egy 13 éves kislányt (8. oldal) A Tartalomból A szegénység konzerválása folyik A Csereháti Településszövetség prog­ramjairól sajtótájékoztatót tartott a szövetség elnöke, Odor Ferenc, G. Fe­kete Éva igazgatóhelyettes és Keresz­túri Ferenc, a Csereháti Településszö­vetség központjának igazgatója. Egyöntetűen elmondták, hogy a kor­mányzat nem úgy és nem azt támogat­ja, amit kellene. Azt sem tudják, ki képviseli a Parlamentben az itteni ér­dekeket. Országgyűlési képviselőt nem láttak itt akkor, amikor kellett volna, csak amikor meghívták őket. Ezzel szemben a hollandiai segítők havonta eljönnek ellenőrizni projektjeik megva­lósítását. De Wisconsin államból is két­szer átrepültek már az idén az óceá­non, hogy segítsenek a csereháti em­bereken. (3. oldal) Szikszói kulturális napok Tradicionálisan megrendezik immár a szikszói kulturális napokat. A rendez­vénysorozat házigazdája az abaúji vá­ros önkormányzata, a Szikszói Város­védő- és Szépítő Égyesület, a helyi Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola, a Pető­fi Sándor Művelődési Központ, Könyv­tár és Művészeti Iskola, a városi óvo­da és a szikszói református egyház. Többek között „Egyháztörténet a 20. században” címmel október 16-én Ger­gely Jenő, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzora érteke­zett a szikszói oktatási intézmény könyvtárában, de ugyanezen a napon találkozott a képviselő-testület, a tan­testület tagjaival. (4. oldal) Iskolások szüreti felvonulása Immár ötödik alkalommal rendezte meg a kázsmárki Fogarasi János Ál­talános Iskola tanulóinak a szüreti fel­vonulását. A régi hagyományok, nép­szokások felelevenítése és ápolása szív­ügye az intézmény diákjainak és taná­rainak. A faluba kivonulva kisbíróval, csárdással, cigánytánccal szórakoztat­ták a népes közönséget a diákok ép­púgy a kázsmárki, mint a léhi vagy a rásonysápberencsi lakosokat. (6. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents