Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-22 / 247. szám

4 B Itt-Hon 1996. Október 22., Kedd Könyvajánló Szentistván (ÉM - B. J.) - A Szentist- váni Nagyközségi Önkormányzat Kép­viselő-testületének gondozásában ad­ták ki a közelmúltban Baranyi Dezső: Szentistváni népdalok című könyvét. A mű szerzője ma már nyugalmazott általános iskolai magyar-ének szakos tanár. Több mint fél évszázada él Szent- istvánon, s vált „szentistváni matyóvá.” Hosszú éveken keresztül, kitartó mun­kával dolgozta fel az itt élő emberek, s az elődök népszokásait. A kiadvány be­mutatja a szentistváni matyóság emlé­keit, életük fontosabb állomásait, ze­nében, képekben, táncban^ népi játékok­ban. A könyvből megismerhetjük mind­azt a kincset, amely az itt élő matyóság sajátja. A dalok elrendezése, témakörei az emberi élet legjellemzőbb eseménye­ihez kapcsolódnak, bölcsőtől a síiig kö­vetik a népművészet központi alakját, az embert. A hat fejezetből álló gyűjte­ményben megtalálhatók a gyermekjá­tékok (mondókák a környező természet­hez, mondókák a karon ülő babának, csúfolódók, kiolvasók, népi sportjátékok, énekes táncos gyermekjátékok). Ezeket a párválasztás alkalmaihoz - fonóház, kártyázóház, ivó - kötődő dalok köve­tik, majd ezután a katonadalok, a há­romnapos lakodalom dalai, azután pásztordalok, rabi énekek, betyárdalok, népballadák, summás dalok következ­nek. Minden fejezet előtt útmutatót ka­punk a szerzőtől az életkorhoz kapcso­lódó szokásokról is. A dalok szövegének leírásánál megőrizte azt a tájnyelvet, sajátosságot, amely máig is jellemző a szentistváni kiejtésre. A téma szerinti elrendezés hasznos segítséget ad azoknak a hagyományőr­ző csoportoknak is, amelyek műsora­ik összeállításához matyó népdalokat keresnek. A hagyományápoló, színját­szó együttesek is haszonnal forgathat­ják a kiadványt, hiszen még egy szín­padra megtervezett gyermekmulatság leírása is segítséget ad ilyen irányú te­vékenységükhöz. A könyvben megta­lálhatók a „szentistváni matyóság” leg­szebb mintái. Az itt élő emberek ugyanis nagy ötletességgel díszítik a különböző textíliákat, s ezek teljesen eltérnek a környék díszítőművészeté­től. Ajánljuk ezt a gyűjteményt az if­júságnak, hogy ismeijék meg és ápol­ják hagyományaikat, de ajánljuk min­den korosztálynak, akik érdeklődés­sel fordulnak falunk hagyományai fe­lé, s legvégül elolvasásra javasoljuk mindenkinek, aki szereti a régi hagyo­mányokat, de azoknak is akik előtt mindez ismeretlen. Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Szerkesztő: Faragó Lajos A borsodi melléklet címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon/fax: 46/341-611/237 mellék A Tiszahát írója - ma már Tiszaújváros lakója Palocsay Erzsébet Tiszaújváros (ÉM) - Tisza­hát - olvasom a címszót a hófehér papíron. A könyv borítólapján, amelyet kéz­ből letenni majdnem lehe­tetlen, végigolvasás nélkül. Úgy szem elé varázsolja Ma­gyarország északi csücskét, no meg dél felé haladva a „Csátországot” és környé­két, hogy érződik az ott élő emberek minden szívrezdü­lése, a természet tiszta illa­ta, a földhöz kötöttek igaz, íratlan törvénye. Zabos Gé­za író-állatorvos tiszta for­rása e tájnak. Tolla alól re­mekművek érkeznek az ol­vasó kezéhez. Mint a Tiszahát. HIWllHKHBiKnHHna □ Miként élte meg a „regényes korrajznak” misősített könyv szerzője a közelm últ ötven évet ? ® Kis buktatókkal jutottam el az utolsó szigorlatig 1952 tavaszán. 1948-ban, az egyete­mi évek végéhez kö­zeledve már kezem­ben éreztem a ke­nyeret adó diplo­mát, aztán - kiros­táltak, mert osztály­hűtlen minősítést kaptam. Hogy mi­ért? Hm... bizony hogy erre nem igen tudok válaszolni, hiszen nem tartoztam az akkor igen nagy véteknek számító felső tízezer­hez. 1952-ig gyári munkás vol­tam és ezek a közbeeső évek igen jó tanítómestereim voltak. Aztán 1952. június 30-án állat­orvossá avattak. Négyen vizs­gáztunk, de még akkor is leg­főbb szempont volt a politikai múlt és másodlagosnak a tudás. □ Ezt követően Zabos Gézának „Csátország” jutott. • Állatorvosi kinevezésemet Mezőcsát és körzetébe kaptam és rövid idő múltán már ma­gam mellett tudtam az embe­rek szeretetét, megbecsülését. Ahová és amikor hívtak, men­tem és segítettem munkámmal. Én már akkor vőlegény voltam és rövid pár hét múltán a Csá­ti egyszobás albérletbe vittem az én kis feleségemet, Borká- mat és nekünk az az egy szo­ba, a vékony kenyér, a szűkös anyagi élet mégis boldogságot hozott a gondok mellett. Aztán úgy alakult a zivataros élet, Zabos Géza, a „regényes korrajz'' szerzője Fotók: Végh Csaba hogy 10 hónapra mégis elhagytam a csáti járásomat és „Abaújországban” praktizáltam ez idő alatt. Mert zajlott ám rendesen az „elvtársias” világ, ahol a légkör csak baráti körben lazult igazán. Mezőcsáton sem volt ezektől a gondoktól mentes a köznapok sorsa. Napi 16-18 órás műszakban azért néha si­került lazítani a feszültségen. Naponta kiskerékpárral róttam az úttalan utakat, de valami­vel később motorkerékpárral utaztam a körzetem területére. Az emberek tudták, hogy szá­míthatnak rám, és a 24 óra bármely szakában szólhattak, ha baj volt az állatállomány kö­zött. Aztán az én szeretett Ti- szavidékemet mégis elhagytam 10 hónapig. A politika mindig ott lengette vésztjósló fátyolát, ahányszor csak nagy változás következett életemben. □ A rövid kitérő után mégis „visszakanyarodott” a Tiszához. • Az abaúji élet sem jelentett számunkra csalódást, hiszen vállalt feladatomért ott is jó szívvel vállaltam felelősséget. Aztán 10 hónap elteltével sor­sunk életkereke visszakanya­rodott, de ekkor már Palkonya lett a központom, a lakóhelyem és hozzám tartozott munkám szerint Hejókürt, Tarján és Oszlár. És itt teljesítettem ál­latorvosi munkámat 1987-ig, de nyugdíjazásom után éppen úgy igaz hazámnak tartom e vi­déket, mint munkás hétköz­napjaim idején. Ide köt szám­talan emlék, örömök és kudar­cok, a családom, gyermekeim, barátaim és a táj tengernyi szépsége. Itt jönnek toliam alá a gondolatok. Itt lettem a vizek szerelmese és itt írom regénye­imet. És ha van alkalmam, itt gyakorolom német, francia és latin tudásomat. Itt írom ver­seimet és itt örülök a természet minden szépségének. Ismerek mindenkit - ismer mindenki. Ez az én kis világom, számom­ra az élet, az éltető erő - nyi­latkozta a szerző. Zabos Géza Tiszahát, alcíme szerint Csátország, Ábaújor- szág, Tiszahát 1952-1956 című könyve a Püski Kiadó gondozá­sában jelent meg a Tiszai Ve­gyi Kombinát támogatásával. Várhegyi Miklós, a TVK Rt. ve­zérigazgatója, az igazgatóság elnöke a könyv előszavában ír­ja: „Önéletrajzi ihletésű köny­vet tart kezében az olvasó, me­lyen keresztül személyes jó ba­rátjává válik az író, és megkoc­káztatható, nagy valószínűség­gel a Tisza szerelmese lesz... Úgy érzem,...az olvasó örömmel olvassa majd ezt a magával ra­gadó, néhol kicsit szomorkás humorú regényt”. 1996. Október 22., Kedd Itt-Hon B 5 Egykoron földvár, ma hegycsúcs Sajónémeti (ÉM - NZ) - Ha nem hisszük, jár­junk utána - így mondja Kövér József polgár- mester és szépen felbaktattunk a Várhegy tete­jére. Józsi bátyánk korát meghazudtoló buzga­lommal - hét évvel a nyugdíjkorhatár felett — vállalkozott a túrára, merthogy hegyet kellett mászni. Egy ideig a szerpentinszerű úton köze­lítettük meg a csúcsot, aztán neki az erdőnek. A látvány meggyőző: itt valaha, nagyon régen földvár volt. Igaz tudományosan nincs feltárva, így nem tudhatjuk mit rejt a hegycsúcs mélye. A sajónémeti Várhegyen ma csupán egy ke­reszt jelzi: itt földvár állott. A csúcs körül egyér­telműen kivehető a védősánc vonala. Körül is gyalogoltuk rajta a hajdani vár helyét. Az út nyomvonala is jól látható, amely valaha a vár­hoz vezetett. Talán egyszer rendbe hozzák és könnyebb lesz a hely megközelítése a turista utó­dok számára. Ősz van, a Várhegyhez vezető út mentén, a pincék előtt, a borházakban tüstén­kednek a sajónémeti szőlősgazdák. Már nem kell a régi kerekes kutat használniuk a hordók tisz­tításához, mert ide is eljutott a vezetékes ivóvíz, két közkifolyót telepítettek a pincesorra. így a kerekes kút - arról híres, hogy 30 éve ásták és 50 ezer forintba került, mert csak mélyen talál­tak vizet a domboldalon - mára régiség, emlék a múltból. Gyakran előfordult, hogy amikor a hegyoldalban pincét ástak, egy-egy nyílásra buk­kantak. A németiek vallják, hogy a várat ala­gútrendszer kötötte össze a szomszédos várak­kal. Egyszer az egyik nyílásba egy kacsát eresz­tettek be és az egy idő után a Sajóban „kötött ki”. Az egyik várközeli ház renoválásakor egy nagy nyílást találtak. Több szekér kővel tudták csak betömni. Tudni véli, hogy ez a vár vészki­járata volt. A Várhegy oldalán alakították ki a Kilátás Várhegy tetejéről, ahol a földvár állott kisközség temetőjét. Itt pedig a hagyomány sze­rint Mátyás királynak állott a palotája. Ezt erő­síti a terület elnevezése is, Palotakert. Ha iga­za van a helyi szájhagyománynak, nyílván va­dászkastélya állhatott itt a királynak e gyönyö­rű természeti környezetben. A környéket a Jó­isten is a természetbarátok örömére teremtette ilyen szépnek. A Várhegy csúcsáról jó a kilátás mind Őzd, mind Putnok irányába. Még sokáig gyönyörködünk a panorámában. Az erdőségek fái, cseijéi most váltanak a nyári zöldből az őszi sárgás-vöröses barnába. Lent a hegy lábánál a Sajó folyó, itt ömlik bele a Hangony patak. Csak ismételhetjük újra: szép környezetbe települ­tek a mai sajónémetiek ősei. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Publilius Syrus aforizmájának első része (zárt betűk: E, N, K). 12. Egyém. 13. Gyengeelméjű. 14. Felejteni, választékosán. 16. Ehető gomba. 17. Múlhatatlan. 18. Kupié. 20. Megelégel. 21. Tűzhely sütője, népiesen. 22. Beveszi a gyógyszert. 24. Szü­lő becézve. 25. Ködben van! 26. Önkényeskedő ember. 27. Vi­dáman. 29. Beszéd tárgya. 30. Göngyölegsúly. 31. Görög betű. 33. Vesszőkből kosarat készítő. 34. Erdei növény. 35. Enni, an­golul. 36. Vázlatos rajz. 38. A Héber ábécé betűje. 39. Néma Sajó! 41. Szellemesség. 42. Fő­városa Bamako. 43. Alacsony szék. 46. Arisztophanész szín­műve. 48. Pl.: A. 50. Rohamo­zó. 51. Vagy, angolul. Függőleges: 2. Esni kezd az eső. 3. Horgászok ellenőre. 4.... az esőben; filmcím. 5. Z.Y.D. 6. Keleti harcművész. 7. Félgömb! 8. Széíhárfa. 9. Fosztóképzó. 10. Vízzel tisztít. 11. Középko­ri ivóedény. 12. Az aforizma befejező része (zárt betűk: T, K, L). Mezopotámiai napisten. 23. Rába-parti település. 24. Oszmán katonatiszt. 26. Béta része! 28. Könyv szerzője. 29. Kockáztatott pénzösszeg. 30. Etűdszerű zenei műfaj. 32. La­kás. 33. Moziban játszák. 34. Röplabda poszt. 37. Félkész! 38. Savval kezel. 40. Telefon jelzője lehet. 42. Becézett nagy­mama. 44. Tulajdona. 45. Meg­győződés. 47. Szarvasféle állat. 49. Előadó közepe! _Itt-Hon-Konyha Mezőkeresztes (ÉM - FL) - Szilvássy Jánosné nyugdíjas pedagógus és elis­merten jó szakács nevével már talál­koztak olvasóink. Most elsődlegesen az olcsóság szem előtt tartásával kínálja receptjeit. Húslevesből két tál étel Kevés csontból és fél kiló marhahúsból két napra a szokásos módon finom hús­levest főzünk. Ha a marhahús megfőtt, a levesből kiemeljük, ha félig kihűlt, hosszú, vékony csíkokra szeletelve fél­retesszük. A húslevest a szokásos mó­don leszűrjük, naponta más-más leves­tésztát főzünk ki benne. így más-más ízű levest kapunk. Kevés olajon karikára vágott vörös­hagymát és apróra vágott fokhagymát fedő alatt megdinsztelünk. Delikáttal, törött borssal ízesítjük és a csíkokra vágott marhahúst, kevés pirospapriká­val megszólva, fedő alatt összepárolj­uk a húslével. Esetleg tejföllel beha- baijuk, de habarás nélkül is finom, rizskörettel tálaljuk.. Ha nem habar­juk, bármilyen vegyes savanyúságot adunk hozzá. Halászlépástétom Hozzávalók: 10 dkg vaj, 2 db halászlé­kocka, 4 db bármilyen kockasajt. 3 dkg vajat felolvasztunk, beledarabol­juk a 2 halászlékockát, ha ez felolvadt, belemetéljük a sajtot, ha ez is felolvadt, levesszük a tűzről, s ha az egész már langyosra hűlt, a megmaradt 7 dkg va­jat hozzáadjuk, jól kikeveijük, kenyér­re kenve kitűnő uzsonna. (Csak hide­gen fogyasztható!) Gombakrém Hozzávalók: 25 dkg gomba, 3 kemény­re főtt tojás, 12 dkg margarin, törött bors és só. A megtisztított, apróra vágott gombát a margarinon sóval, borssal fűszerez­ve puhára pároljuk. Amikor a levét el­főtte, és félig kihűlt, hozzáadjuk az ap­róra vágott kemény tojásokat és jól ki­keverve, kenyérre kenve tálaljuk. Olcsó, gyors szörp gyermekeinknek Hozzávalók: 1 kg cukor, 1 liter víz, 1 vérnarancs v. málna aroma, 2 teáska­nál citormsav, vagy tetszés szerinti cit­romlé. Az egy kg cukrot egy liter vízzel fel­főzzük, ha teljesen kihűlt, beleöntjük a vémarancs, vagy málna aromát. Tet­szés szerint citromsavat, vagy citrom­levet teszünk bele, hogy savanykás le­gyen. Szódavízzel kitűnő hűsítő ital. Almás sütemény Hozzávalók: 1 bögre cukor, másfél bög­re liszt, 3 tojás, 1 csomag sütőpor, 6 db alma reszelve. A cukrot, a tojássárgájával kikeveijük, a lisztet a sütőporral elkeverjük, majd bele tesszük a reszelt almát. Ézeket összekeveijük, a tojásfehéijét felver­jük, s mindezeket összekeverve, zsíro­zott, lisztezett tepsiben sütjük. Vaní­liás porcukorral megszórva tálaljuk. Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza

Next

/
Thumbnails
Contents