Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-22 / 247. szám

1996. Október 22., Kedd Hírek - Tudósítások ESZAK-Magyarország 3 „Haszontalan” alapszerződés Tempfli: Etnikai és egyházi megkülönböztetés is folyik —Mozaik • NÉGY TÖRTÉNELMI egyház ökumenikus istentiszteletével kez­dődött meg a miskolci Kossuth ut­cai református templomban tegnap este az 1956-os események negyve­nedik évfordulója tiszteletére ren­dezett ünnepségsorozat. • AZ SZDSZ ORSZÁGGYŰLÉSI képviselői kitöltötték jelenlegi va­gyonnyilatkozatukat. A dokumen­tumok nyíltak, tehát bárki számá­ra hozzáférhetőek lesznek. • MIND A MAGYAR SZABAD- ELVUSEG, mind az egész magyar demokrácia rossz úton halad - rög­zítette benyomását Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ egykori alapító tagja három politikai laphoz kül­dött nyílt levelében. Úgy vélte: ezen a helyzeten nem tud változ­tatni, ezért lemond a párt Országos Tanács-tagságáról s bár SZDSZ-tag marad, hosszabb időre teljesen vissza akar vonulni a magyar poli­tikai közélettől. • A MAGYAR SZOCIALISTA Párt országgyűlési képviselőcso­portja támogatja a pártelnökség ja­vaslatát, hogy a szocialisták Be- reczky Lórántot delegálják a Ma­gyar Televízió, Vass Lajost a Ma­gyar Rádió és Vörös Lászlót a Du­na Televízió kuratóriumába. • AZ ORSZÁGOS SZÖVETKE­ZETI Tanácsot alkotó érdekvédel­mi szervezetek meg kívánják aka­dályozni. hogy az Igazságügyi Mi­nisztériumban elkészült szövetke­zeti törvény tervezete kerüljön az Országgyűlés ele. • SZÖVETSÉG A KÖZTÁRSA­SÁGÉRT néven új politikai tömö­rülés mutatkozott be hétfőn Buda­pesten. A magát „politikai egyesü­letként” meghatározó formációt a Köztársaság Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Vállalko­zók Pártja, a Nyugdíjasok Pártja, a Jogvédő Liga és az Országos Polgá­rőr Szövetség hívta életre. • ALPÁRINAK TARTJA és ha­tározottan visszautasítja az SZDSZ parlamenti frakciója Orbán Viktor­nak. a Fidesz elnökének a Bat­thyány Alapítvány 1956-os emlek- ünnepségén elmondott beszédét, amelyben a politikus azt állította, hogy a jelenlegi kormánypártok eszmeisége az ’56-ot követő kádári megtorlás ideológiájára épül - je­lentette ki a szabaddemokrata kép­viselőcsoport hétfői Pető Iván párt­elnök-frakcióvezető. Szalóczi Katalin Miskolc (ÉM) - Nem vagyunk a magyar-román alapszerződés ellen, üdvözöltük is a szándé­kot, de kifejezett óhajunk el­lenére sem módosították annak tartalmát - nyilatkozta lapunk­nak a Magyarok Világszövetsé­ge meghívására Magyarorszá­gon tartózkodó Tempfli József nagyváradi megyés püspök. □ Miként értékeli: az alapszerződés óta eltelt időszak eseményei azokat igazolják-e, akik nem sok változást reméltek attól a romániai magya­rok életében, vagy épp ellenkezőleg? • Sajnos, ahelyett, hogy észreven- nénk: az alapszerződés, illetve az annak szellemében való cselekvés valami - csúnya szóval élek, de a mostani elanyagiasodott világban ez divatos kifejezés - hasznot hoz a romániai magyarság számára, ép­pen ellenkező megnyilvánulásokat tapasztalunk. Példaként említem, hogy a kultusztitkárság miniszteri rangú államtitkára olyan állásfog­lalást adott ki, amely szerint a tör­ténelmi magyar egyházaknak ma Romániában több joguk van, mint az ortodox egyháznak. Hivatkozik többek közt arra, hogy mennyi mindent visszakaptunk, például a nagyváradi püspöki rezidenciát. Holott nagyon könnyen ellenőriz­hető, hogy ez valótlan állítás, hi­szen a mai napig az állam van ben­Budapest. (MTI) - A Független Kisgazdapárt parlamenti frak­ciója hétfői ülésén kizárta a képviselőcsoportból és a párt­ból Schamschula György frak­cióvezető-helyettest. Az egykori MDF-es honatyának - aki csak nemrég lépett be az FKGP-be - azért kellett távoznia, mert az Antall-kormány közlekedé­si, hírközlési és vízügyi minisztere­ként 1,4 milliárd forintos sikerdíj kifizetésére adott engedélyt a GSM­Tempfli lózsef nagyváradi megyés püspök Fotó: Vajda János ne. És az is igaz, hogy míg az orto­dox egyháznak tavaly milliókat ad­tak, addig nekünk jó, ha fél-egymil­liót. Semmit sem kaptunk vissza, sőt, az alkotmány még a felekezeti oktatást sem deklarálja. □ Mi a véleménye a romániai ma­gyar keresztény egyházaknak az alapszerződésről? • Mái' a temesvári aláírás más­napján kiadtunk egy állásfoglalást, amelyben megdöbbenéssel állapí­tottuk meg, hogy a romániai ma­gyar közösséghez tartozó mintegy kétmillió állampolgárnak sem saját tender ügyében - nyilatkozta Ho­moki János Kisgazda képviselő. A honatya rámutatott arra, hogy a kisgazda eszmeiséggel összeegyez­tethetetlen a sikerdíjak osztogatá­sa. Ez egyaránt vonatkozik a jelen­legi és az előző kormány tagjaira. Schamschula kizárására azért csak most került sor, mert a kisgazdák a napokban értesültek á sikerdíjról. Továbbra is próbálkozni kell a Független Kisgazdapárt olyan mér­tékű feljavításával, hogy az FKGP kormányképes legyen. Ami nekem országának, sem anyaországának kormánya nem vette figyelembe a magyar egyházak, illetve az RMDSZ véleményét. □ Mit hiányoltak belőle? • Elsősorban az egyház javainak visszaadását. Még az irattárunk, az anyakönyveink sincsenek saját tulajdonunkban, nem is szólva a kultusztárgyainkról, intézménye­inkről: iskoláinkról, kórházainkról, öregotthonainkról. Másodsorban a magyar nyelvoktatás lehetőségét az óvodától az iskoláig; harmadsor­ban pedig azt, hogy az embert meg­illető egyéni jogaink mellett kollek­tívjogokat is kapjunk. □ Mire volt hát jó az alapszerződés? • Jól jött Iliescunak, politikai ok­ból, a választások előtt: megmutat­ni a nyugati államoknak, hogy lám, meg tudtunk egyezni Magyaror­szággal. Olyan jól tudják tálalni magukat, mintha maga a Kánaán lenne Románia. Csakhogy ettől az ott élő magyarság sorsa semmivel nem lesz jobb. Persze, szerintük nincsenek is Romániában magya­rok: csak elmagyarosított románok vannak. Az az igazság, hogy nem csupán etnikai megkülönböztetés folyik nálunk, de egyházi is: a leg­jobb román az ortodox (az ortodo­xok 100 százaléka román), aztan következnek a görögkatolikus ro­mánok (akik a görögkatolikusok 55 százalékát alkotják), aztán a nem román görögkatolikusok, s csak az­tán mi, valahol a sor legvégén... nem ment. nem biztos, hogy más­nak sem sikerül - mondta Scham­schula György. Rámutatott, igazá­ból nem találta meg a helyét a kis­gazda-frakcióban, ugyanis egyenlő- segjelet tesznek az Antall-kormány es a Horn-kormány közé. Scham- schüla György ezzel szemben azon az állásponton van, hogy az Antall- kormány - hibái mellett - alapve­tően jó irányba vitte az országot, míg a Honi-kabinet - néhány hasz­nos intézkedésétől eltekintve - ka­tasztrófába vezeti. Schamschulát kizárták az FKGP-ből 75 év zene könyvben • Háromnegyed évszázad a zene szolgálatában címmel jelent meg Bakonyi Béla Abaújszán- tón élő zenepedagógus, népművelő, publicis­ta munkásságát bemutató kötet. A Nagy Ká­roly, ózdi helytörténész által írt könyv bemu­tatóját tegnap délután - barátok, tisztelők, munkatársak jelenlétében - a miskolci Her­man Ottó Gimnáziumban tartották. Fotó: F.M. Elsőbbsége lett volna Két személygépkocsi ütközött össze tegnap este nyolc óra előtt néhány perccel Miskol­con a Petőfi téren. A BMW 520-as típusú ;,mobil" vezetője a Búza tér irányából Diós­győr felé igyekezett, ám az északi tehermen­tesítő és a Kazinczy utca kereszteződésében egy Volkswagen Golf gátolta meg a tovább­haladásban: nem adta meg az elsőbbséget a főútvonalon haladó BMW-s sofőrnek, s a két autó összecsattant. A vétlen autó vezetője és a Volkswagen gépkocsi hölgyutasa könnyű sérüléseket szenvedett. Fotó: Bujdos Tibor Hulladék-perspektíva: magasabb szemétdombról messzebbre „látni” Balogh Attila Miskolc (EM) - A miskolci Nádas­réten lévő szeméttelepet a Közte­rület-fenntartó Kft. kezeli, mű­ködteti. Ide kell hordania a szi­lárdhulladékot a város szemét- szállítását végző mindhárom cég­nek: az önkormányzati tulajdonú kft.-nek és két riválisának, a Cir- kontnak és a Komszolgnak is. (A Cirkont Kft. - időközben az ame­rikai tulajdonosa a Komszolgot is megvette - fel tud mutatni egy másik lehetőséget: van egy saját új szemétlerakója Miskolc köz- igazgatási határán kívül.) A Mis­kolc illetve Hejőcsaba határában lévő valóságos szemétdombot - aki a fővárosból vonattal érkezik a borsodi megyeszékhelyre, nem tudja elkerülni az „impozáns” látványt - a Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese kíséretében látogattuk meg. A nádasréti hulladéktárolót a 70-es évek elején hívták életre: volt halasta­vak helyén támadt mélyedésre építve. Az építési engedélye is úgy szólt: ad­dig tölthető, amíg a közeli Bogáncs ut­ca szintjét el nem éri. Megjegyzendő, hogy akkoriban ennyi engedély elégsé­ges volt, hiszen nem létezett még kör­nyezetvédelmi hatóság - mondhatni környezetvédelem sem. 1986-ban jelent meg először egy vonatkozó rendelet, ami három olda­lon tartalmazott általános rendelke­zéseket, főleg az egészségügyi elvárá­sokat - avatott be Németh Csaba. Nem megfelelő az alap Ennek a telepnek a kialakításakor nem sok munkát fektettek a helyszín előkészítésére. Az aljzat nem megfe­lelő, nincs, ami elzáija a hulladékból a talajba áramló nedvesség útját. Korszerűbb telepek alapozásakor többrétegű műanyag fóliákat fektet­nek le (itthon is létezik ilyenre példa: Göncön, Encsen). Nincs megoldva az úgynevezett csurgalék elvezetése, összegyűjtése, hasonlóképp hiányzik a szemétben képződő biogázok hasz­nosítása. Bár ez utóbbira most már egy ideje folynak kísérletek, de még csak a kezdeti stádiumban: egy-egy helyen mintavételi pontokat létesítet­tek, vizsgálják a gáz minőségét, fűtő- értékét, metántartalmát. Á tényle­ges, működő rendszer kiépítése, a gáz begyűjtése, elégetése, esetleg ener­giatermelés vele - mindez horribilis beruházást igényelne; ráadásul a nyugati példák azt mutatják, hogy az ilyesmi aztán nem is tudja behozni a rá fordított pénzt. A depóniából a nem kellő vastagságú földtakarás mi­att a légkörbe jutó metán viszont - amerikai kutatók szerint - az ózonré­teget károsítja... Diffúz légszennyező forrás Egy szeméttelep diffúz légszennyező forrásnak számít - figyelmeztetett a hulladékdepók tervezésében egyéb­ként is jártas mérnök -; újonnan léte­sített telepnél előírható a poros betöl­tő utak locsolása, de ilyesmi a Nádas­réten nincs. További gond, hogy a le­rakott hulladékot sem tudják itt megfelelően tömöríteni: mintegy 300 kg/négyzetméter lehet az arány, a mai kívánalom azonban 1000 kg/négyzetméter körül volna. Ezt vi­szont a használatban lévő „sima” dó­zer nem tudja produkálni - acélke­rekes céljárműre, úgynevezett kom­paktorra volna szükség; egy ilyen „Nekem az az elvem, hogy arra kell koncentrálni: a szeméttelepre minél kevesebb hulladék kerüljön ki — minél nagyobb részét inkább próbáljuk hasznosíta­ni, visszaforgatni. Es akkor a lerakó és az égető már nem is olyan égető gond... — mondja a környezetvédelmi szakember” azonban legalább 30 millió forintba kerül. Más kérdés, hogy ezeket az értékeket a nyugati országokban szi­gorú szabályozás írja elő. A nagyobb tömörségnek több előnye is van: jobb a hulladékanyagok lebomlása (tehát a biogáztermelődés), nő a telep ka­pacitása (többször annyi ideig mű­ködtethető), állékonyabb lesz a domb. Ez utóbbi témához tartozik, hogy a korszerű szeméttelepeken a rézsüket (a „domboldalakat”) gyepe­sítik, például tujakkal ültetik be, nyírják a füvet, ami között aszfalt- utak futnak - Németországban egy hulladéklerakó nem is olyan „pokoli” látvány, mint mifelénk. Figyelőkutak kellenének Egyes szakemberek úgy vélekednek, mivel a Nádasrét kezdetben törmelé­ket és földet is befogadott, ezek vala­miféle alapot, mondhatni szigetelést képeznek az alján, illetve mivel előtte itt nádas terült el, a terület nyilván megtartja a vizet. Németh Csaba vi­tatja ezt az érvelést: a nádast bizo­nyára a talajvíz táplálta, szó sincs te­hát arról, hogy a lerakónak valamifé­le „természetes szigetelése” lenne anélkül, hogy erre a létesítéskor gon­dot fordítottak volna. A telepre hulló esővízre is figyelni kellene: figyeloku- takra volna szükség, a jelenlegi egy- kettőn kívül többre a környéken, hogy kiderüljön, mennyire szennyezi a víz - esővíz és a szerves anyagok bomlásából keletkező víz - ólján a te­lep a környező talajt. Ami még nagyon hiányzik a Ná­dasrétről, a környezetvédelmi szak­ember szerint a hídmérleg: fontos vol­na ugyanis tudni, mennyi hulladék keletkezik évról-évre. Ehhez alkal­mas eszköz kellene, amire ráhajtanak a kocsik kifelé és befelé, netán számí­tógépre, ami számolná mindezt. Csak a cégre elég a pénz Ez csak néhány millió forintba kerül­ne - csakhogy a jelenlegi szemétdíj- szisztémából az üzemeltetőnek befo­lyó pénz semmire sem elég: épp csak arra, hogy fenntartsák a céget. Ha­talmas tétel lenne, hogy meg kellene vásárolni a földtakaráshoz szükséges anyagot; merthogy mostanában nincs annyi hulladékföld, mint volt mond­juk az Avas építése idején. Befekte­tést igényelne az olajoshulladék ár­talmatlanítása: most összekeverik a háztartási hulladékkal, de jobb meg­oldás volna a komposztálás vagy en­zimes kezelés. Úgy tűnik már régóta, mintha a várost - a város vezetését - nem ér­dekelné a szeméttelep. Voltak a nyolcvanas években tenderek egy új lerakó tervezésére - elevenítette fel Németh Csaba -, szóba került a tég­lagyár, a Darvas-völgy, a Háromágú- völgy - de ezek csak „feldobott lab­dák” voltak, nem lett belőlük semmi; a szemétkérdés Miskolcon mindig a sor végére került. Egy teljesen új hulladékgazdálko­dási rendszer kiépítése legalább egy- milliárd forintba kerülne: értve ez­alatt a szelektív gyűjtés bevezetését, az utólagos válogatást, korszerű de- pónia építését, biogázok hasznosítá­sát, és így tovább. Ilyesmire - vélte a hatóság szakembere - mostanában gondolni sem lehet. Nemeth Csaba a jelenlegi helyzet­ről is beszélt: — Az önkormányzat egyébként a mostani privatizációs dönteselókészítésbe nem vonta be a környezetvédelmi hatóságot, nem kért szakvéleményt - ez legalábbis hi­ba... Szerintem pedig ilyen szempont­ból is meg kellene vizsgálni a pályáza­tokat. Ha rajtunk múlna, akkor - ha a Nádasrét további működtetése mel­lett döntenek - minimális feltételeket támasztanék az üzemeltetővel szem­ben: így nem nézhet ki tovább a telep mint most... Bár már jobb az állapota, mint pár éve; minden elismerésem a közterület-fenntartóé, hogy a kelet- európai viszonyok közepette legalább ilyenre tudták formálni... De azonnali vizsgálat szükséges, hogy milyen ha­tást fejt ki a hulladékhalom a talajra és a levegőre, és a megfelelő lépése­ket, fejlesztéseket meg kell tenni. Per­sze, itt most százmilliós nagyságren­dű beruházásokról van szó... (Várjuk olvasóink észrevételeit írásban, vágy a 06-80-411-276-os ügyfélszolgálati telefonszámunkon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents