Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-15 / 241. szám

8 Ms Itt-Hon 1996. Október 15., Kedd _Miskolci Portré Illés Béla Miskolc (ÉM - BII) - ülés Béla egyete­mi adjunktus a logisztika megszállottja. „Cselényi professzor irányítása mellett lettem elkötelezettje e szakterületnek. A logisztika komplex tudomány, amely kü­lönböző tudományágak részterületeit al­kalmazza a gyakorlatban. Alapvetően az anyag- és a hozzá kapcsolódó információ- áramlással foglalkozik. Napjainkban a kisvállalkozásoktól a nemzetközi együtt­működésekig szerepe egyre jelentősebb”- avat be e sokak számára rejtelmes vi­lágba. Illés Béla 1977-ben fejezte be egyete­mi tanulmányait a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Diplomatervét a szállítóberendezések - mostani nevén anyagmozgatási és logisztikai - tanszé­ken készítette, amely azóta is munka­helye. Szeret oktatni, tanítani, és ezen kevésbé ismert szakterületen - hiszen a logisztika gyakorlati alkalmazása ha­zánkban mindössze 10-12 éves múltra te­kint vissza - kutató munkát végezni. Gyakran jár külföldre, tanulmányútjai elsősorban a német nyelvterületekhez kö­tődnek. A tanszéknek és személy sze­rint neki a dortmundi és á magdeburgi egyetemmel vannak gyümölcsöző kapcso­latai. Jelenleg is 10 német egyetemi hall­gatónak szervez szakmai és egyéb prog­ramokat. - A logisztika Nyugat-Európá- ban a versenyképesség fokozását jelen­ti, amely csakis jobb minőségű, széles vá­lasztékú, rövid átfutási idejű és olcsóbb termékekkel lehetséges. Alkalmazása to­vábbá lehetőséget teremthet a vállala­tokon belüli „karcsúsításra”. A közelmúlt­ban részt vett egy jelentős budapesti kór­ház logisztikai rendszerének kidolgozá­sában, mostanában pedig kollégáival együtt az egyik legjelentősebb hazai ipar- vállalat karbantartási-logisztikai rend­szerének kialakításán dolgozik. Szakte­rületének ugyancsak két fontos kutatá­si témája az anyagok újrahasznosítása és a minőségbiztosítás. Jelentős tapasz­talatokat szerzett eddigi útjai során - a már említett német kapcsolatokon kívül- többek között Izraelben, ahová vissza­visszatér. Oktatóként igyekszik széleskö­rű elméleti és gyakorlati ismereteit átad­ni a hallgatóinak, akik minden bizonnyal profitálnak majd mindezekből „szárny- próbálgatásaik” során. Népdalos zenei világnap Miskolc (ÉM - BO) - A Kaff­ka Margit Általános Iskola negyedik alkalommal ünne­pelte népdaléneklési ver­sennyel a zene világnapját. Jövőre azonban - a tanulók lelkesedésén felbuzdulva - nyitni szeretnének a har­madik kerületi intézmé­nyek felé, bevonva e nemes „küzdelembe” minél több általános iskolást. A szeptemberi tanévkezdés el­ső hetében meghirdetett ver­senyre az idén is saját készíté­sű benevezési lapon jelentkez­hettek a felsős diákok, amelyen egy, az iskolai tananyagban szereplő kötelező és öt szaba­don választott „számot” kellett megjelölniük. Most is nagy lel­kesedés, lázas kutatás és vára­kozás előzte meg a felkészülé­si időszakot, hiszen a három ta­Az öröm pillanatai gú zsűri - Engi István karnagy, Pénzes Gézáné ének-zene sza­kos tanár, szaktanácsadó, Csi- csovszki András nyugalmazott zenepedagógus - a népdalok hi­teles tolmácsolásán túl a tar­talmas választást is értékelte. A legtöbben énekes könyvek­ből, népdalgyűjteményekből ta­Fotók: Farkas Maya nultak a versenyre nótákat, de voltak akik repertoárjukat hangkazettákról vagy éppen­séggel szüleiktől, nagyszüleik- től hallott dalokból válogatták össze. A 24 ifjú énekes szerep­léséről a szakmai zsűri elisme­rően nyilatkozott, hangot adva azon örömének, hogy évről év­re nő a zenei világnapot népda­lokkal köszöntő kafíkás diákok száma, akik a jövőben remélhe­tőleg más iskolák tanulóival is összemérhetik tudásukat. A színvonalas versenyen az aláb­bi eredmények születtek: 5. osztály - 1. Tóth Klaudia; 2. Moczó Katalin; 3. Mészáros Viktória. 6. osztály - 1. Vass Gábor; 2. Takács Nikolett; 3. Szabó Krisztina. 7. osztály -1. Mónus Melin­da, Bárdos Zsuzsa; 2. Zombori Attila; 3. Simkó Katalin, Cson­ka Anita. 8. osztály - 1. Szilágyi Zsolt, Szabad Tünde; 2. Szedlák Krisztina; 3. Takács Zsuzsa. Gyerekek honi rajzasztala Szabó Gergő rajza (Komlóstetői Általános Iskola, Miskolc) Az őszi erdőben Bárkit beavatnak a gombák világába Támogatás híján önköltséges tanfolyamokra vállalkozhatnak mmmiMMmimmmmmMmmMmmmmimmmmmm Miskolc (ÉM - BO) - A Miskolci Gombász Egyesület legfőbb célkitűzése, hogy minél többekkel megismertesse az ehető és mér­gező gombafajtákat. S bár elsősorban ők kezdeményezik a gombákkal való „szemé­lyes” találkozást előadások, kiállítások és különféle kiadványok formájában, de szí­vesen fogadják a tanfolyamok megrende­zésére való felkéréseket is. Az egyesület közel négy évtizedes múltra tekint vissza, amikor is a megyében összefogtak a gom­bákat kedvelők és ismerők annak érdekében, hogy megosszák tudásukat, tapasztalataikat egy­mással és másokkal is. No persze ahhoz, hogy ismereteikre mindig bizton támaszkodhassanak, saját maguk is állandó önképzésen vesznek részt. Az 5-6 fővel megalakult egyesület a Magyar Mi­kológiái Társaság égisze alatt működik, s mára 30 aktív tagja van. A szakmai közösség egyik alapítótagja volt Árokszállásy Zoltán miskolci biológia tanár, aki­nek a gombák rendszertanáról írt könyve ma is az egyik legértékesebb információforrás. Az azóta elhunyt, nagytekintélyű mikológus szor­galmazta sok évvel ezelőtt az alapfokú gomba­ismereti tanfolyamok elindítását. Patronálták mások is ezt a kezdeményezést, így a Bükki Nemzeti Park Baráti Köre és a Rónai Művelő­dési Központ, majd pár évvel ezelőtt a Galya- sági Településszövetség. Az utóbbi két évvel eze­lőtt szervezett utoljára Perkupán egy 6 hetes gombaismereti tanfolyamot, ám azóta támoga­tás híján az egyesület nem indított újabbakat. Az idén ugyanis már nem élvezi a tagság a Me­cénás Alap évi 20 ezer forintos támogatását, így csakis önköltséges alapon vállalkozhatnak ismereteik átadására. Erre azonban bármikor szívesen felkérhetők, mert úgy vélik: a gomba­fogyasztók és az amatőr gyűjtők nagy szolgála­tot tesznek önmaguknak, családjuknak és idő­A szeptember végi kiállításon kuriózumokat is tak az érdeklődők Fotók: Farkas Maya vei másoknak is azzal, ha megalapozzák szakér­telmüket. S ma, amikor az étkezés a családi kasszát talán a legjobban kimeríti, nem elha­nyagolható szempont az értékes tápanyagokat rejtő és ingyen megszerezhető, felszedhető gom­bákhoz hozzájutni. A miskolci egyesület Várfalvi József nyugal­mazott erdőmérnök elnökletével két hetente tartja klubfoglalkozásait a Tudomány és Tech­nika Házában hétfői napokon délután 5 órától. A gárda zöme ugyan okleveles gombaszakértő és vizsgáló, ám ők is ugyanolyan aktivitással vesznek részt a programokban, mert a folya­matos önképzést mindennél fontosabbnak tart­ják. Legtöbbször előadásokat hallgatnak ezeken az összejöveteleken, amelyekre leginkább tag­társakat kérnek fel vagy egy neves, külső szak­értőt. A hétvégeken gyűjtött gombákat szintén ilyenkor határozzák meg, amit olykor közös gyűj­tőnapok előznek meg. Aztán tallóznak saját ki­adványuk legaktuálisabb számában, a Tallózó­ban, amelyet két évvel ezelőtt indítottak útjá­ra, s amelyben kutatási anyagokat, saját tapasz­talatokat és tematikus összeállításokat adnak közre. Mindezeken túlmenően ele­get tesznek az iskolák kiállítással és gombaismereti előadással kapcsolatos fel­kéréseinek, és évente megrendezik - leg­utóbb szeptember 29-30-án - a Tudo­mány és Technika Házában nagy kiállí­tásukat, amelyen a közismert gombafa­jok bemutatása mellett kuriózumokat (pl. mikroszkopikus és földalatti gombák) is kínálnak. Az idén több ezren - köztük számos iskolás csoport - keresték fel a látványos bemutatót, amelynek szüksé­gességét mi sem bizonyítja jobban, mint az a jópofa, ám annál inkább elgondol­kodtató kijelentés, amit az egyik ifjú lá­togató tett: „Ami piros az pettyes, ami láthat- pettyes az mérgező, ennyit kell tudni a gombákról.” _A Tartalomból Antennapanasz Ez idő tájt méri fel a Vilikész Kft., hogy kik azok, akik a jobb vételi minőség ér­dekében a soros kapcsolású rendszer­ről áttérnek a csillagpontosra. A lehe­tőséget felemás érzésekkel fogadták a belvárosi tulajdonosok. (2. oldal) Patika épül Sajókeresztúron A sajókeresztúriak régi vágya teljesül rövidesen az önkormányzati beruházá­sú patika felépülésével. A helyiek épí­tő kedve továbbra is töretlen, hiszen a Sajó-kupa záró fordulójának a még csak terveken megálmodott szabadté­ri sportcentrumban szeretnének helyet adni. (3. oldal) Krizment-program Napjainkban aggasztó méretekben nö­vekszik a kellemetlen, bénító élmé­nyekkel, magatartásbeli zavarokkal küzdő és pszichés betegségben szenve­dők száma. A negatív lelki jelenségek kialakulásának megakadályozása, a krízishelyzetek elkerülése, a lelki egészség védelme a miskolci Krizment- program legfőbb célkitűzése. (4. oldal) „Kossuth-láda” Egy perecesi víkendházban elhelyezett szúette fekete ládához érdekes szájha­gyomány fűződik. Állítólag ezen ülve szoptatta meg Kossuthné kisdedét, amikor szomszédasszonyához átláto­gatott... (5. oldal) Centenáriumi olimpia Az atlantai olimpia évében, január 14. és február 11. között az Asztalitenisz Szövetség megbízást kapott a „cen­tenáriumi olimpiai pontversenyek” megrendezésére. Tavasszal 17 általá­nos iskola tanulói versengtek a ponto­kért. Öt forduló után a miskolci 45. Számú Általános Iskola vezet, így az őszi fordulóban ők kapták meg a há­zigazda szerepét. Az eddigi eredmé­nyek mellékletünkben olvashatók. (7. oldal,)

Next

/
Thumbnails
Contents