Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-14 / 240. szám
10 ÉSZAK-Magyarország Vállalkozás 1996. Október 14., Hétfő .Határidőnapló OKTÓBER 15. Fogyasztási adó befizetése, illetve visszaigénylésé Utalap-hozzájárulás befizetése Társasági adó-előleg befizetése Átalányadó befizetése Fogyasztói árkiegészítés, termelési árkiegészítés, dotáció, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás igénylése. OKTÓBER 20. Társasági adó, illetve előleg befizetése Általános forgalmi adó befizetése (visszaigénylése) Játékadó befizetése Munkavállalói járulék befizetése Nemzeti kulturális járulék befizetése Általános forgalmi adó bevallásának benyújtása Havi, illetve negyedéves bevallás benyújtása. OKTÓBER 28. Társaságiadó-előleg befizetése Fogyasztásiadó-előleg befizetése Utalapeiőleg befizetése. Feketén az építőiparban Budapest (MTI) - Magyarországon jelenleg 140 ezren dolgoznak az építőiparban, ezen felül mintegy 30-40 ezren vállalnak munkát feketén. A tavalyi első félévhez képest az idén az év első hat hónapjában a termelékenység 41 százalékkal növekedett. Miután ekkora tartalék nem volt az ágazatban, nyilvánvaló, hogy a fekete-foglalkoztatás tovább növekedett - mondta az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége és a Friedrich Ebert Alapítvány szervezésében rendezett pénteki szakmai konferencián Nagymihály János, a szakszervezeti szövetség elnöke. A tanácskozáson elsősorban a magyar-román feketegazdaság összefonódását vitatták meg. Megállapították, hogy a feketefoglalkoztatás és munkavállalás nemcsak egy iparág belső gondja, hanem országhatárokat átívelő problémakör. Éppen ezért az ellene való fellépés is megkívánja az országok közötti együttműködést. A tanácskozás résztvevői állásfoglalást fogalmaztak meg. A jelenség elleni fellépésben elsődleges szerepe az államnak van. Fő feladata a megfelelő jogalkotás, a jogharmonizáció, az adórendszer korszerűsítése. Kamarai Hírek KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA • A B.-A.-Z. MEGYEI KERESKEDELMI és Iparkamara kazincbarcikai képviseletének szervezésében fogyasztóvédelmi előadást tartanak október 24-én 9-11 óráig a kazincbarcikai Áfész-székházban (Főtér 39.). Bővebb felvilágosítást Szatmáriné Szabó Erzsébet képviseletvezető ad a 48/312-549-es telefonszámon. • A KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA tiszaűjvárosi képviseletén (Munkácsy M. út 20. II. em.) október 14-én, 21-én és 28-án 16-17 óráig jogi tanácsadást tartanak. • A MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA a Magyar-Távol-Keleti Üzleti Klubbal közösen kínai-magyar üzletembertalálkozót rendez október 16-án, 14 órai kezdettel a kamara székházában (Miskolc, Szentpáli u. 1.). A.rendezvény célja találkozás a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács vezetőivel és konkrét üzleti tárgyalások lefolytatása a kínai nagyvállalatok, illetve nagyvállalat-csoportok vezetőivel. A találkozón tíz kínai nagyvállalat vesz részt, érdeklődési kör ükben az export és importlehetőségek feltárása szerepel az elektronikai ipar, gépgyártás, textilipar, fémipar, vegyipar területén. A kamara az üzleti tárgyalásokon díjmentes tolmácsolást biztosít. Előzetes bejelentkezés a BÖKIK nemzetközi kapcsolatok osztályán, a 328-642-es telefonszámon. INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a 46/411-425-ös telefonszámon! INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Lesz harmadik leosztás A vállalkozáshoz nemcsak türelem, de képzettség is kell Bajáky Ahdrás: Szeretném, ha a megye egyenrangú partnerként várná Európát Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - ML) - A menedzserképzésbe vetett bizalom az elmúlt években igencsak megrendült. De vessen magára az, aki úgy gondolta, vagy hagyták, hogy úgy gondolja: három nap megtörténhet a vállalkozói csoda, s egyenes út vezet a meggazdagodáshoz. Márpedig a gyakorlat próbája keveseknek sikerült. Az utóbbi évek értelmiségi pályamódosítói között - számosságban - minden bizonnyal a pedagógusok járnak az élen. A sorban utánuk talán csak a felelősségükhöz mérten ugyancsak alulfizetett réteg, az egészségügyben foglalkoztatottak következnek, akiknek egy része - félig-meddig ugyan a szakmánál maradva, de - a gyógyszergyárak, gyógyászati segédeszközök előállítóinak megbízásából váltanak, s lesznek például vállalkozó orvoslátogatóvá. A fogorvosként végzett, majd az állami fogászat mellett ’85-től magánpraxist is fenntartó Bajáky Ándrás, aki az egészségügy területéről az üzleti vállalkozóképzés területére tévedt, mégis elutasítja azt a feltételezést, hogy pályát módosított volna. A pályamódosításról „pályakiegészítésre” finomítja a fogalmat, ezt pedig azzal magyarázza: tíz napból hatot ugyan valóban nem az alapszakmájában tölt el, ám a fennmaradó négyben az egészségügy kerül az első helyre. Tanácsadó ugyanis egy budapesti magánklinikán, és többek között részt vesz a természetgyógyászatról szóló törvény előkészítésében is. Bajáky András a privát váltást a rendszerváltáshoz köti, ahhoz a ritkán adódó átalakuláshoz, ami alapjaiban megrengette a hazai gazdaságot. Mert miközben ő Sopronban „űzte” a szakmát, s letette a gyermekfogorvosi szakvizsgát, majd rélaxációt és hipnoterápiát tanult, elvégzett egy - úgymond - menedzser-iskolát is. A felesége és a saját, magánpraxisban szerzett vállalkozói tapasztalatait mindezek mellé téve - egy hálózat kiépítését célzó tervvel - ’93-ban sikerült elnyerniük egy, a kereskedelmi kultúra fejlesztésére kiírt pályázatot. Nyert pályázattal a kézben immár egyenes út vezetett a felsőfokú üzleti képzéshez, az oxfordi üzleti diplomához, majd a saját, President Line Egészség- ügyi Tanácsadó és Szolgáltató céghez, amely karitatív és önköltséges vállalkozásindító kurzusokat egyaránt szervez. Tevékenységüket - már működésűk első évében - vállalkozói sikerdijjal honorálták.- Szeretném, ha a megye egyenrangú partnerként várná Európát, s az embereket nem csak a három napig tartó csoda vonza- ná - utal Bajáky András arra, a fiatalok körében is tapasztalható beletörődésre, a fix állami „fizetésként” funkcionáló munka- nélküli segélyre, ami leginkább hátráltatja az egyéni ambíciók kialakulását. - Mert lesz harmadik leosztás! - alapozza optimizmusát arra, hogy a rendszerváltás után alakult, azóta viszont tönkrement nagyvállalatoknak és nagyvállalkozóknak a megüresedett helyét be kell töltenie valakinek. Igaz - ismeri el -, egy 200 ezer forintba kerülő, a személyiségfejlesztéstől a jogi, pénzügyi ismereteken át a megjelenésig, a vállalkozás indításának valamennyi feltételét magába foglaló tanfolyam elvégzése semmire nem garancia. Bizonyos rétegeket pedig eleve elzár az „önmagukra találás” lehetősége elől. De nem teljesen, hiszen PHÄ- RE-program keretében 200 munka- nélküli rehabilitációját - egészen az elhelyezkedés segítéséig - magukra vállalták, és a kezükben futnak ösz- sze a fiatalok vállalkozóvá válását segítő Életpálya Alapítvány megyénkben szálai is. Ingyenes tanácsadóként ugyanis bekapcsolódtak az alapítvány munkájába. A kérdés azonban mindig az: vannak-e, lesznek-e olyanok, akik hajlandók képezni magukat azért, hogy saját sorsukat irányítsák? Az ehhez szükséges önbizalom fontosságára talán ezért is próbálja felhívni a figyelmet a munkaügyi központban tartott személyiségfejlesztő tréningeken, vagy a Bölcsész Egyesület üzleti kurzusán. Szövetkező gazdálkodók Budapest (MTI) - Országszerte mintegy 800-ra tehető a gazdaszövetkezetek tagjainak száma, de számuk napról napra gyarapszik, újabb gazdálkodói összefogásról érkeznek hírek. Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke az értékesítő, beszerző és feldolgozó szövetkezetekről úgy Vélekedett, hogy a magángazdák csak ily módon válhatnak versenyképessé a magyar és a külföldi piacokon. Emellett közösen olcsóbban juthatnak különféle árukhoz. Az önkéntes szövetkezés révén megszervezhető a betakarítás, a termés értékesítése és a pénzügyi lehetőségek is kedvezőbbek. A bankokkal ugyanis a szövetkezetek előnyösebb feltételekkel tárgyalhatnak, mint az egyéni gazdák. A gazdaszövetkezetek éves árbevétele néhány millió forinttól 1 milliárd forintig teljed. Előadás a számviteli törvényről Miskolc (ÉM) - A számviteli törvény jövő évi változásai, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarai Törvény valamint aktuális számviteli kérdések szerepelnek a Számviteli Szakemberek Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Szervezete által rendezett előadáson. A program október 25-én 9 óra 30 perckor kezdődik Miskolcon, az ÉMÁSZ székház nagytanácstermében (Dózsa György út 13.). Az előadó Nagy Gábor, a számviteli egyesület elnöke lesz. Az érdeklődők bővebb felvilágosításért Szarkáné Hámori Edithez fordulhatnak, telefonszáma: 46/325-894. ITzlft __• Műanyagból készült, elsősorban kerti bútorokat vásárolna olasz cég, különböző méretekben. PL Oderzo (TV) Fax: 0039/422/815643. Megkérdeztük a vaijlalkozot: Milyen ma az üzleti etika? Vállalkozói forródrót- Miközben az üzletmenetben - európai mintára - a banki átutalásokat szorgalmaznák, addig a közép- és kisvállalkozói kör az azonnali, készpénzes fizetésben, és egyre kevésbé a vállalkozói „úri becsületszóban” bízik - állapítja meg Szalári István. Az egyéni mellett a Bio-Szaldó Kft.-ben, mint társas vállalkozásban is érdekelt ügyvezető igazgató az üzleti életben tapasztalható általános bizalmatlanságot elsősorban az alanyi jogon járó vállalkozói igazolványok tömeges kiadásával, így a vállalkozói réteg felhígulásával magyarázza. Az, hogy boldogboldogtalan kiválthatta az „ipart”, azonban nem csak az üzleti élet visszásságait hozta magával, hanem a vállalkozói szakma presztízsének elvesztését is. Hiszen, aki az üzleti partnereivel szemben megbízhatatlan, szemrebbenés nélkül képes vevőinek megkárosítására, az üzleti etika alapvető szabályainak semmibevételére.- A kölcsönös bizalmatlanságot csak fokozza, hogy szinte kockázatmentesen lehet ma is hazardírozni, mert a felelősségre vonás rendszerint elmarad - utal Szalári István arra, hogy a kamarák változatlanul nem rendelkeznek azokkal az adminisztratív eszközökkel, amelyekkel kipellengérezhetnék a megbízhatatlanokat. Működik azonban a vállalkozók között a „forródrót”, azaz idejekorán meg lehet tudni, kivel nem szabad üzletet kötni. Bejáratott kapcsolat- Ezt a korszakot baltával faragják - fakadt ki a mai üzleti élet etikáját firtató kérdésünkre Barna György, a Bakery Sütőipari Kft. és a Lézer Stúdió ügyvezető igazgatója. - Már ’89 körül sem lehetett etikus üzleti életről beszélni, de azóta csak romlik a helyzet. A mai állapotokat a vízilabdához lehetne hasonlítani. Az a lényeg, hogy a felszínen - amit a bíró lát- rendben menjenek a dolgok, a mélyben mehet a lehúzás, rugdosás. Üzleti etika gyakorlatilag nem létezik. Az adott szó, az íratlan törvények csak addig érvényesek, amíg nem kerülnek ellentétbe az állandóan változó érdekekkel. Az üzleti kapcsolatokban ma már semmi sem igaz, csak ha aláírják, de akkor sem sokáig. A bíróságok nyakig vannak a vitás ügyekkel. Egyszerűen bevett szokássá vált a szerződések aktuális körülményeknek megfelelő átértelmezése. E miatt a partnerek teljesíthetetlen garanciákat kérnek egymástól. Jó üzletek tömege fut így zátonyra. Én magam abban bízom a legkevésbé, aki azt állítja: rendkívül előnyős ajánlata van számomra. Ilyenkor mindig azt kérdezem: Miért pont engem választott, miért nem az ő számára előnyös az üzlet? A „helyzet fokozódásának” szerintem a barátságosnak éppen nem mondható gazdasági környezet az oka. Becslésem szerint a vállalkozások legalább 50 százaléka, kisebb-nagyobb mértékben átlépi a törvényesség határait, ugyanis egyszerűen nincs más esélyük a talpon maradásra. De van egy réteg, amely kimondottan erre épít. Ezért csak hosszú ismeretség és bejáratott kapcsolatok alapján érdemes tervezni. Referencia kell Ügy tapasztalom, ha ma egy vállalkozó üzleti partnert keres, általában ismerettség útján teszi azt. Vagyis szívesebben elfogadja azt a céget, amelynek megbízható referenciái, ajánlói vannak - mondja Kulcsár Ricarda, az Interbau Kft. képviselője. - Ha ez hiányzik, akkor a partnerként szóbajövő, ismeretlen társaságot érdemes időben leinformálni, hogy még véletlenül se érhesse csalódás és - nem utolsó sorban - üzleti kár az embert. Hiszen ma, amikor rengeteg a kényszervállalkozó, ez könnyen előfordulhat. A mi társaságunk döntő részben külföldi cégekkel áll kapcsolatban, amelyek megkövetelik a pontosságot, a minőséget. Ha piacon akarunk maradni, akkor ezeket a feltételeket teljesítenünk kell. Mindezt azért mondom, mert a hozzánk hasonlóan gondolkodó vállalkozók, akik nem egyik napról a másikra akarnak meggazdagodni, akik hosszútávra terveznek és akiknek - ebből következően - fontos a jó hírük, nem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják az üzleti etikai írott- és íratlan szabályait. Az, ami ma Magyarországon zajlik, szerintem törvényszerű folyamat, mint ahogy az is törvényszerű, hogy a vállalkozókat a piac előbb-utóbb rákényszeríti a szabályok betartására. Ez nem valami túlzó optimizmus, tisztában vagyok azzal, hogy mindig lesznek, olyanok, akik megpróbálnak a „zavarosban halászni”. De az arányok - a mostanihoz képest - már egészen mások lesznek. D
