Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-12 / 239. szám

Október 12., Szombat ÉM-riport ÉM-hétvége III ból? - kérdezem a felesége háta mögött.- Rendes, jó. Finom ételeket főz, tisztán tartja a gyereket, a lakást. A kertészkedést, állatneve­lést pedig tanulta is az intézetben. Szeretik az utcában. A fiatalasszonynak hét, a fiatalembernek hat testvére van, és az édesapja is él.- Nem szeretnék megmutatni nekik a házat, a babát?- Nem - jelentik ki mindketten. Játszadozunk a gondolattal: mire fordítanák, ha megütnék a főnyereményt a lottón. Erzsinek határozott a válasza:- Nyitnék egy kis boltot, és ruhákat, pipere­holmit'árusítanék. Ide építenénk a portára azt a boltot, mert el nem költöznék innen. Tamás azt mondja, hogy elutaznának Hollan­diába, Tineke nénihez, Karel bácsihoz, jótevőik­hez. Aztán helyesbít:- Igaz, arra nem is kellene költeni a pénzün­ket, hiszen megígérték, hogy elvisznek valame­lyik nyáron. Úgyis eljutunk Wapservenbe. A jövő. Egy kislányt szeretnének, akit a Niko­letta névre keresztelnek majd. De csak hat év múl­va. Amikor iskolás lesz Tamáska. Több gyerek nincs tervben. Otthonuk van, egészségesek, ha adódik valami munka, jól meglesznek. Közel az in­tézet is, mondja Erzsiké, aki úgy vágyódik oda, mint a fiatalasszonyok általában - a mamához. Volt egyszer egy lakodalom... Lévay Györgyi Esküvőre voltunk hivatalosak 1994 késő nyarán. Az évszak minden pompáját magán viselte a Ha- dik-kastély ősparkja. Az itt nyíló rózsákból kö­töttek lángoló csokrot a menyasszonynak, s ..itthoni” bokrétát tűzött szmokingjának gomb­lyukába a vőlegény. Gyönyörű volt a 18 éves menyasszony és elegáns a 20 éves vőlegény. A Pólgári esküvő a kastélyban zajlott, az egyházi a bódvaszilasi református templomban. „Annak okáért elhagyja a férfiú az ő anyját és apját, és lesznek ketten egy testté” - hangzott az ige Máté evangéliumából először magyarul, majd hollan­dul. Mert két pap, a helyi György Horváth Lász­ló és a wapserveni Karel Miock eskette a fiatalo­kat. Ez volt az első olyan egyházi esküvő Magyar- országon, amelyet állami gondozottak, intézeti növendékek kötöttek. Hogy miért nem volt ed­dig, annak az az egyszerű magyarázata, hogy az intézetbe került gyerekek vallásáról nem kértek adatot soha, vallási nevelésükkel sem törődött senki. Itt, Tornanádaskán már bérmálkoznak, konfirmálnak a fiatalok, így esküvőjükön is meg­nyílnak előttük a templomajtók. Kevesebb a válás A díszes szertartást nagy lakodalom követte azon az augusztusi éjszakán. A költségeket jó- szerint az intézet alkalmazottai állták; hozták a tyúkot, a tojást, csigatésztát, a tortát, ahogyan az a falusi lakodalmakban szokás. Arra töreked­tek, hogy a lagziban minden eredeti módon tör­ténjék, tájjellegű, felső-bódvai, tornai legyen. Az ..örömanyáktól” és „örömapáktól”, vagyis az inté­zet pedagógusaitól, a nevelőktől, a szakácsnőktől sok szép és praktikus nászajándékot kapott az rfjú pár. Edényeket, háztartási felszerelést... Ezen felül egymillió forinttal vághattak neki kö­zös életüknek. Ennek nagyobb .része a teljesen arva kislány, a menyasszony bankbetétjén gyűlt össze az árvaellátásból. A vőlegény félárva, az ő Pénzecskéje a családi pótlékból adódott össze. Az egyik esküvői tanú, Czikó Benjamin, a pYlVI igazgatója akkor azt mondta, statisztikák gazolják, hogy az állami nevelt fiatalok körében kevesebb a válás. Nem futnak szét az összeszo- kási idő alatt gyakori nehézségek miatt, hanem Jgen is támaszai lesznek egymásnak a bajokban. Earkas Erzsikéről és Békési Tamásról az intézet igazga­tója, Kerekes Ferenc így be­szélt: - Tamásnak három szakmája is van, úgymint fűtésszerelő, csőszerelő és szövő. Erzsiké megtanult ál­latokat nevelni, kertészked­ni, és nagyon házias. A ki­sebb gyerekek pótmamájuk­ként szeretik, mert süt belő- le a gyengédség. Bízom ben­ne, hogy sikeres lesz a há­zasságuk. Valamivel több mint két ev telt el a híres lakodalom °fa. Kissé már megsárgul- tók az újságlapok, melye­ken az eseményről tudósí- l'Ottak megyén belül, me­gyén túl. Kerekes Ferenc 'Sazgató úr jó hírekkel szol- Sál: Békési Tamás és fele­sége szépen él a közeli falu­ban, Hidvégardón. Tamás­iak munkája van, ritkán tótni, de Erzsiké gyakran hazalátogat a kastélyba. Mostanában már másod- magával jön, a kis Tamás­sal, aki 1996. március 25-én 3350 grammal született. Szép keresztelője volt a kisdednek a hidvégardói templomban: a martonyi és persze a Wapserveni lelkész keresztelte. Keresztanyja egykori intézeti növendék, Farkas Edit, aki ápolónő egy budapesti kórházban. Erzsiké néni amivel tudja, se­gíti Erzsikééket Kerekes Ferenc, a tornanádaskai otthon igazgatója Kgy vasgyúró kisbaba Szőlőlugas futja be a ház falát, virágok nyílnak a gyepes udvaron. Három kiscica botladozik a fia­talasszony lába körül, az ajándékba kapott ku­tyát kikötötték, mert elkapná az óvatlanul kiszö­kő tyúkokat. A lábasjószág a gazdasági udvar­ban él, az ólban egy süldő hízik. A kertben min­őén zöldség megterem, gyümölcs is volt elegendő az idén. A régi típusú, gangos parasztház két szobájából négyet alakítottak ki a fiatalok: falaz­tak, ajtót vágtak. Még nincs berendezve minde- §yik, de látható kényelemben élnek. Erzsiké most is nagyon bájos és csinos. A kis t amás arcra apjára hasonlít, de alkatra egyelőre eltér karcsú, nyúlánk „ősétől”: olyan mint egy vasgyúró, nehéz, akár a sószsák. ~ Jó étvágya van, hála Isten. Szépen eszi a fő­zeléket, mindent, ami a kertben megterem. Be­teg nem volt még, szépen fejlődik, elégedett vele a védőnéni is.- Jó itt élni, Erzsiké?- Nyugalom van, és mindenki kedves velünk, tamás nem itt akart megtelepedni. De azokat a hazakat, amelyek a neki is tetsző helyen árul­ak, nem tudtuk megvenni. Az egyiket azért, jUert mindig feljebb srófolták az árát, a másik bmyen meg egyenesen megmondta a tulajdonos, n°gy a szomszéd rossz néven venné, ha intézeti­„Annak okáért elhagyja a férfiú az ő anyját és apját, és lesznek ketten egy testté” ...és most lássuk a folytatást! ek költöznének oda. Nem éreztük volna jól ma­gunkat ott, ahol még nem is ismernek minket, és máris haragszanak ránk. Főzőlécke a? szomszédban A 82 éves Kleiber Józsefné, Erzsiké néni átellen- ben lakik. Naponta többször is átjön, ha meg nem ő jön, akkor a fiatalasszony szalad át hozzá. Az idős asszony azt mondja, az ő magányos éle­tét valósággal bearanyozza ez a kis család.- Nézzék, csak meglát, és máris nevet - büsz­kélkedik a bensőséges kapcsolattal, ami közte és a csecsemő között kialakult.- Már majdnem mindent tudok főzni, sütni. A szomszédok tanítottak. Erzsiké néni, Piroska né­ni és a többiek. Most már Tamás is megszeretett itt, mert jó haverokra talált a focicsapatban. Központi fűtést nem igen szerelnek mostaná­ban errefelé, Tamásnak nincs reménye, hogy a szakmájában helyezkedjék el. Közhasznú mun­kásként az önkormányzati intézményekben fűtő­ként dolgozik.- Tamás fizetése 12 830 forint, a gyes 9026, a családi pótlék pedig 2750. Ennyiből élünk. Illet­ve nem csak ennyiből, mert Tamás minden mun­kát elvállal, és abból is csurran-cseppen valami. Nagyon jó ember, jó férj és jó apa. Tamást a krumpliföldön találjuk meg.- Ajtót kaptunk a konyhára, ennek fejében Apa és fia: Békési Tamás és ifj. Békési Tamás segítek most krumplit ásni. A falazásért is mun­kával fizettem. Pénze senkinek sincs sok errefe­lé, inkább munkával, terménnyel, ezzel-azzal se­gítjük ki egymást.- Megszokta már Hidvégardót?- Persze. A foci miatt akartam máshová köl­tözni, de most már itt is jön fölfelé a csapat .- Pár nap múlva lejár a közhasznú munka ideje. Mi lesz?- Azután munkanélkülire megyek, ha az lete­lik, a szociális segély következik. Utána pedig majd csak kezdődik elölről minden. Majdnem mindenki így él errefelé. Nem a legjobb a szak­mám. Igaz, a szőnyegszövéshez is értek, de ah­hoz szövőszék kellene, de nem is igen szeretem azt a munkát. Nőies. Inkább kapálok, ásózom, meg amire hívnak...- Milyen asszony lett a szép menyasszony­Kitörési pontok Kerekes Ferenc igazgató azt mondja, nem egyedi a Békési család esete, boldog révbeju­tása, de rendkívül ritka. Az intézetből kikerült fiatalok közül többen is hozzájutnak akkora összeghez, mint ők, de a legtöbben saját család­juk, vagy egy új baráti kör csapdájába esnek. A család, amely egykor kilökte őket, az önállósulás idején magához édesgeti őket. Tart is a szere­tet egészen addig, amíg a pénz. Máskor a rossz társa­ság kopasztja meg a hirtelen önállóvá lett fiatalt.- Három részre osztjuk a növendékeket. Az első har­madba tartozik Erzsiké és Tamás, a második harmadba azok, akik innen kikerülve még rehabilitációra szorul­nak. Putnokon nemrég nyílt egy ilyen otthon, amelytől so­kat vár a szakma. Jó esetben az ott elhelyezettek közül is ki tudnak törni néhányan. A harmadik csoport sajnos krí­zishelyzetbe kerül, amint el­hagyja az intézetet. Mosta­nában egyre inkább arra tö­rekszünk, hogy minél jobban megtanítsuk őket kommuni­kálni; hogy el tudják adni magukat a munkaerőpiacon. Most éppen egy drámatera­peutát vármik Hollandiából. Intézetünk egészen kivételes helyzetben van a holland kapcsolat miatt. Szakmai el­méleti segítséget kapunk az amszterdami egyetemtől, a Miock házaspár pedig anya­gilag segít. Ruhára, játékra nincs gondunk, ezért többet költhetünk élelemre. A nyáron egy nyaralót vásároltak számunkra Rakacán, rövidesen pedig egy kis varrodát ren­dezünk be a segítségükkel. A téli holmikból álló „ajándékrakomány” is készen áll Wapservenben, ám Miock tiszteletes úr már nem mer vállalkoz­ni az 1200 kilométeres útra, az autóvezetésre. Ha valaki kölcsön adna egy mikrobuszt, elmen­nénk a meleg ruhákért, lábbelikért.- Hollandiában milyen az állami neveltek esélye?- Ott, valamint Svédországban, Dániában, ahonnan információink vannak, egészen rövid időt töltenek a gyermekek állami nevelőintéze­tekben. A csecsemő- és gyermekkori jobb, fehér­jedús táplálkozás miatt pedig kevesebb a szelle­mileg sérült gyermek. Ott csaknem általános az Erzsike-Tamás-féle happy end. OMVIf As

Next

/
Thumbnails
Contents