Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-11 / 238. szám

1996. Október 11., Születésnap amerikai partnerrel Miskolc (ÉM - FL) - Ötéves szüle­tésnapját ünnepelte tegnap a Com­puter Praxis Kft., amely a tovább­fejlődés érdekében a Digital Equip­ment Hungary Kft.-vei is együtt­működésre lépett. A számítástechnikával foglalkozó Kft.-t 1990. december 31-én ma­gánvállalkozásként alapították. Mint Tóth Lajos ügyvezető igazga­tó elmondta, tevékenységüket an­nak idején a Déryné utca egyik alagsorában kezdték, onnan jutot­tak „fel” a Széchenyi utcából nyíló, négyszintes irodaházukig. Aztán, éppen ötéves születésnapjukat megelőzően „felfedezte őket” a Digi­tal Equipment világhálózat ma­gyarországi leanyvállalata. Beck György az amerikai cég ma­gyarországi vezérigazgatója és a Tóth Lajos, a Computer Praxis Kft. ügyvezető igazgatója egybehangzó véleménye szerint a kapcsolatfelvé­tel nagy perspektívát jelent mind­két fél számára. A tevékenységi kör bővítése, a korszerű számítástech­nika terjesztése és nem utolsó sor­ban a térség - egyelőre „csak” Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Heves me­gye - fejlesztése, korszerűsítése szempontjából. Tóth Lajos szerint a kapcsolatfelvé­tel a Computer Praxis számára egy szándékukkal egybeeső újabb kihí­vást jelent. Minőségi változást, stí­lusváltást, további perspektívát akarnak - a régióban és akár még azon túl is. Gazdaság és szakképesítés Budapest (MTI) - Az elméleti mű­szaki szakembereknek az egyhar- mada, a gyakorlatiaknak 57-60 százaléka nem rendelkezik megfe­lelő képesítéssel. Nagy részük nem beszél nyelveket, és sok esetben szakmai felkészültségük sem felel meg az európai kívánalmaknak. Részben emiatt jött létre 1990-91- ben a Nemzeti Szakképzési Intézet, amely PIIARE-támogatással pró­bál a helyzeten javítani. Legújabb projektjük a „Gazdaság és szakké­pesítés” elnevezést viseli - hang­zott el az intézet csütörtökön tar­tott sajtótájékoztatóján. Jekkel An­tal, az intézet főigazgatója elmond­ta: a képzés sikere jelentős hatás­sal lehet a magyar gazdaság integ­rációjának előkészítésére. Mivel a képzésnél az unió követelményeit teljes mértékben érvényesítik, így a végzett szakemberek Magyarorszá­gon és külföldön egyaránt piacké­pes munkaerővé válnak. A Nemze­ti Szakképzési Intézet, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Szak­képzési Társaság és a Flamand Foglalkoztatási és Szakképzési In­tézet mostani együttműködése csaknem hatszáz szakembert és szaktanárt, a műszaki szféra 8 szá­zalékát érinti. Bővülő magyar üzletlánc Budapest (MTI) - A fogyasztási szövetkezetek tovább bővítik a leg­nagyobb magyar szövetkezeti üz­lethálózatot, a Coop üzletláncot. Várhatóan november 1-jétől műkö­dik a kisüzleteket tömörítő Coop Mini, s jövőre alakul meg a legna­gyobb áfész-üzletekből a Coop Maxi hálózat. Mindezt Bartus Pál, az AFEOSZ elnöke jelentette be csü­törtökön budapesti sajtótájékozta­tóján. Elmondotta: a Coop-hálózat első egységei tavaly ősszel nyíltak meg. Akkor a közepes méretű boltokból alakítottak hálózatot. Az első lép­csőben 171 áfész 465 boltja csatla­kozott a 200 és 800 négyzetméter közötti alapterületű üzleteket tö­mörítő lánchoz. Ezek múlt évi for­galma 25,2 milliárd forint volt, az ■dén ennek több mint duplájára, 56 milliárd forintra számítanak. Je­lenleg már ebben a hálózatban 200 áfész 727 boltja működik. A már kialakult, közepes méretű üzlete­ket tömörítő láncot egészíti ki a kis egységeket magába foglaló Coop Mini, és a nagy üzletekből létrejövő hálózat, a Coop Maxi. A mini üzlet­lánchoz tartozó boltok száma vár­hatóan meghaladja a 470-et, nettó árbevételük 7,5 milliárd forint kö­rül alakul majd. A több mint 580 milliárd forintra tehető élelmiszer-kiskereskedelmi forgalomból az áfészek 17,6 száza­lékkal részesednek. As PÉNTEK Gazdaság ÉSZAK'Magyarország 7 Két amerikai Borsodról A régió fejlesztése érdekében hasznosítanák tapasztalataikat Reynold J. Bloom és George L. Robertson Szalóczi Katalin Miskolc (ÉM) - Tisztában va­gyunk azzal, hogy a sikertörté­neteket legalább harminc bu­kás előzi meg. Tapasztalataink segítségével éppen ezektől a bukásoktól, de legalább egy ré­szüktől szeretnénk megkímélni magyar partnereinket - mond­ta miskolci látogatása során amerikai gazdaságfejlesztő. Amerikai szakemberek - köztük George L. Robertson gazdaságfej­lesztő és Reynold J. Bloom, a New York Állam Egyetemének (SUNY) rektorhelyettese — október elején három tiszántúli régiót kerestek fel: Borsod-Abaúj-Zemplén, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bi- har megyét. Miskolci látogatásuk során találkoztak többek között az Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösséggel. A SUNY, illetve alapítványa által tá­mogatott Magánvállalkozásokat Fejlesztő Központ nem egy átfogó stratégiát kínál - hiszen például Borsod-Abaúj-Zemplén megye már rendelkezik ilyennel-, sokkal in­kább a már meglévő megyei prog­ramokon belül szeretnének olyan kapcsolódási pontokat találni, ahol szakértelmük hasznosítható - ez derült ki a kettejükkel folytatott beszélgetésből.- Kérem, ismertessen egy ameri­kai sikertörténetet! G.L.R.: - Schenectadyban ha­sonló problémákkal kellett szembe­néznünk, mint itt. Kétszáz éven ke­resztül nehézipari központ volt a város, majd „egyik napról a másik­ra” a 30 ezer embert foglalkoztató General Electic szélnek eresztette a munkásokat: ma mindössze öt­ezer főt alkalmaznak. A fő eszközt éppen a jól képzett ipari munkások jelentették: képességeikről, készsé­geikről felmérést végeztünk, ily módon nemcsak azzal voltunk tisz­tában, hogy Jiány hegesztő van a közösségünkben, de azzal is, hogy melyik milyen speciális szaktudás­sal rendelkezik. Megtudtuk ugyan­akkor, hogy a General Motors te­lephelyet keres egy újonnan alapí­tandó mozdonygyár számára. Eze­ket a lokomotívokat rozsdamentes acélból készítik, ebből következően kifejezetten rozsdamentes acélhoz értő hegesztőket kerestek, akik a világpiacon is versenyképes termé­kek előállítására képesek. Tehát háromszáz hegesztőt képeztünk ki kifejezetten e célra, így mi már ez­zel a kínálattal álltunk be a több tucat város mellé a versenybe. Két hónappal ideutazásom előtt meg­történt az ünnepélyes átadás Sche- nectadyben... E „sikertörténethez” azonban hozzá kell tennem: ezt megelőzően rengeteg kudarcot is zsebre kellett vágnunk. Volt miből okulnunk, megtanultuk, hogy meg­lehetősen agresszívnek és kitartó­nak kell lennünk ahhoz, hogy el tudjuk adni a közösségünket. Rá­jöttünk: ha egy jókora halat szeret­nénk fogni, sokkal célravezetőbb, ha harminc folyóba harminc horgot lógatunk - még ha huszonkilencen nem is lesz kapás -, mintha csak egyet. A másik tanulság az volt, hogy csakis együtt gondolkozva, egy akarással lehetünk sikeresek. Eleinte a közösségünk tagjai közül sokan hanyatt dőlve várták, hogy majd mások - ide értve a szövetsé­gi vagy az állami kormányt is - megoldják a közös problémákat. Ez meg már egyenesen ahhoz hason­lít, mintha anélkül szeretnénk ha­lat fogni, hogy akár csak kezünkbe is vennénk a horgászbotot...- Külső szemlélőként milyennek látja az itteni feltételeket?- Mielőtt idejöttünk, megvizs­gáltuk az összes helyi tanulmányt, a Miskolci Egyetemen készített elemzéseket. De most saját sze­münkkel győződhettünk meg arról, hogy Miskolc sok olyan előnnyel rendelkezik, amelyek jól hasznosít­hatók a gazdaságfejlesztésben. Olyanokkal, amelyekre Ameriká­ban - de bárhol a világon sok or­szág - büszke lehetne: magasan képzett, termelékenységéről híres munkaerő, egy oktatási és kutatási lehetőségeket egyaránt biztosító egyetem, egy mór létező gazdasági közösség. Jó a vasúti hálózatuk, és infrastruktúrával jól ellátott terü­leteik vannak. Erre építve kell ki­dolgozniuk a terveiket, majd felépí­teni a marketingtevékenységet, ké­sőbb pedig az eladást. Állítom, hogy találhatók olyan vállalatok, befektetők, akiknek pont ezekre az előnyökre ván szükségük.- Az rendben ván, hogy a mun­kaerő egy része nagyon jól képzett, de nagy tömeget alkotnak a volt se­gédmunkások is: hiszen sok helyütt maga a technológia sem volt vala­mi korszerű... G.L.R: - A technológiák folya­matos változása miatt ez nem vala­mi „helyi jellegzetesség"; másutt is a munkások folyamatos átképzésé­vel lehet ezen segíteni. Egy ilyen jellegű munkaerőállományban va­lójában a technikai érzéket és a változtatásra való hajlandóságot vizsgáljuk. Amelyik munkásban megvan ez a készség, elmondható, hogy megfelel a XXI. század köve­telményeinek:- Nem az volna a természetes fo­lyamat, hogy előbb hozzák létre a munkahelyeket, és a meghatározott igényekhez alakítják a képzést? G.L.R.: - Az első lépés mindig Fotó: Végh Csaba az, hogy megcélozzunk olyan ipar­ágakat - vagy akár vállalatokat -, amelyek követelményeinek a régió meg tud felelni. Persze, ehhez olyan iparágakat, cégeket kell kiválaszta­ni, amelyek még a fejlődés szaka­szában vannak, technológiailag fej­lettek, s amelyek számára a mások­kal való összehasonlításban előnyö­ket tudunk kínálni, akár a szállítás, akár a munkaerő képzettsége te­kintetében. Ezután kezdjük el ké­pezni a munkaerőállományt, annak reményében, hogy a vállalatot vagy iparágat oda tudjuk vonzani. R.J.B. - Egy jó munkahelyte­remtő program lényeges eleme, hogy a munkaerőképzés egy adott vállalat megnyerését feltételezze. A másik oldalt viszont a már ott lévő vállalatok számára való kép­zés adja. Egy átképzési program­nak mindkét összetevővel rendel­keznie kell.- Miskolc, illetve a megye nehéz­ipari központ volt. Következik ebből, hogy a nehézipar jelentheti a to­vábblépést is? G.L.R.: - Az egyik legnagyobb probléma, hogy bizonyos iparága­kon belül nincsenek már szabadon lévő munkahelyek. De nem kilátás­talan a helyzet, hiszen - mint a sa­ját városom példája is mutatja - több termelő üzem és munkahely van jelenleg, mint amikor négy év­vel ezelőtt elkezdődött a leépítést. De mindenképp nyitni kell más iparágak felé is, nem szabad „lera­gadni” a már meglévőknél. Ez ne­hezíti a gazdaságfejlesztő munká­ját, hiszen azok a cégek, amelyek 10-15 ezer embert alkalmaznak, már „dinoszaurusznak” számíta­nak. A korszerűek 20 és 2 ezer fő közötti létszámot foglalkoztatnak: ezek hatékonyabbak, s fejlettebb technológiát tudnak alkalmaznak. R.J.B.: - Nem szabad lebecsülni semmilyen vállalkozói kedvet és jó ötletet. Tehát a régiójuk számára igazán átfogó gazdasági programot kell kidolgozni, amelyen belül eset­leg olyan vállalkozókat kell segíte­ni, akik mondjuk 50 vállalkozást képesek beindítani, amelyek hú­szasával alkalmazzák az embere­ket. Ez a mai kor követelménye. A svájciak a decentralizáció hívei Tizenkét svájci érdekeltségű cég képviselői és Borsod megyei üzlet­emberek vettek részt a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kereske­delmi és Iparkamara és a Svájci- Magyar Kereskedelmi Kamara ál­tal szervezett üzletember találko­zón. Tegnap délután a lillafüredi Palotaszállóban tartott programon Johannes B. Kunz követségi taná­csos elmondta, hazája a decentra­lizáció híve, ami a gazdaság de­centralizációjánál kezdődik. Ezért választották a megyénket a talál­kozó helyszínéül. A tanácsos hangsúlyozta, Magyarországon már eddig is sok svájci befektető­cég vetette meg a lábát, ám a gaz­dasági kapcsolatok fejlesztésére még számtalan lehetőség kínálko­zik. Itt egyebek mellett a két ország közötti kereskedelem bővítését emelte ki Kunz. Fotó:.Vajda jános A fejlesztéstől a visszafejlesztésig Sátoraljaújhely (ÉM - ML) - A Bodrog­köz, Hegyköz, valamint Tokaj-Hegyalja mezőgazdaságának helyzete, a térség­ben működő vállalkozások fejlesztésé­nek lehetőségei szerepeltek annak a kis­térségi rendezvénynek a napirendi pont­jai között, amelyet a B.-A.-Z. Megyei Ag­rárkamara tegnap Sátoraljaújhelyen rendezett meg. A mezőgazdasági termelés egyfajta koordiná­ciójára mindenképpen szükség lenne a zemp­léni térségben is, hiszen az értékesítési biz­tonság hiánya, a folyamatosan változó agrár­szabályozás és a támogatási rendszer anomá­liái bizonytalanná teszik az agrártermelőket - említette a tanácskozáson elhangzottak kö­zül az egyik legfontosabb megállapítást a me­gyei agrárkamara titkára, Mészáros Péter. Majd megemlítette: az integátori, koordináto­ri szerep felvállalására az állami társaságok körében már mutatkoznak kísérletek, ám az erre igényelhető állami forrásokat - megfelelő tárgyi és személyi feltétel esetén - bárki ma­gára vállalhatja, ha pályázaton erre megbí­zást nyer. A szőlő és bortermelés jövőjét az agrárstra­tégiai tanulmány a jelenlegi területek reorga­nizációjában, az újratelepítésben látná, ám a termelők részéről - utalva a mindennapok problémáira - felmerült a borvidék termőte­rületeinek visszafejlesztése is. Bármely állás­pontot is erősítse azonban meg a későbbiek­ben a stratégia, a pincék, tárolóhelyek kapaci­tására vonatkozó felmérést szükséges lesz el­végezni. A mezőgazdaság térségi problémáinak megoldására nem elegendő a központi szabá­lyozás - vélik Sátoraljaújhelyen is -, hanem szükség van egyedi, területi és ágazati fejlesz­tési rendszerek kidolgozására. MetaForum az Internetről Budapest (MTI) - MetaForum III. - Építés alatt címmel, az Internetről rendeznek nem­zetközi konferenciát péntektől vasárnapig a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán. A ta­nácskozás a hozzáférésen túl elsősorban tar­talmi kérdésekre összpontosít: mit. jelent az információ minősége egy információs társada­lomban, milyen társadalmi átalakulás követ­heti az információs szupersztráda széles körű elterjedését, miért és hogyan helyeződik át a hangsúly a kereskedelmi és civil szervezetek­ről az egyeni felhasználókra. A rendezvényt a képzőművészeti főiskola, az 1990-ben létreho­zott Média Research Foundation és a Buda­pesti Őszi Fesztivál szervezi. _Árfolyamok Budapest (MTI) - Emelkedni kezdett az ér­téktőzsde részvényeinek árfolyama: a mai for­galom 904 millió forintos volt. Kárpótlási jegy Tőzsde Index okt. 10.: 3616,49 +30,72 Hivatalos árfolyamok (MNB) Érvényben: 1996. okt. 10. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középár!'. Angol font 246,47 251,23 248,85 Ausztrál dollár 123.97 126,37 125,53 Belga frank’1 500,35 510.37 504,39 Dán korona 26.89 27.43 27,12 Finn márka 34,50 35,18 34,79 Francia frank 30,48 31,08 30,72 Holland forint 91,82 93,66 92,62 ír font 252,4.2 257,36 254,97 Japán yen* 141.48 144,30 142,86 Kanadai dollár 116,35 118,57 117,94 Kuvaiti dinár 524.61 534,81 530,53 Nemet márka 103,03 105.09 103,91 Norvég korona 24,22 24.70 14,42 Olasz líra 103,26 105,28 104,32 Osztrák schilling 14.64 14,94 14,77 Portugal escudo5 101.84 103,84 102,72 Spanyol peseta* 122.46 124.88 123,47 Svájci frank 125,55 128.07 127,02 Svéd korona 23,87 24,33 24,09 USA-doll;ir 157.33 160,39 159,16 ECU (Közös Piac) 197,10 200,98 198,87 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Thumbnails
Contents