Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-11 / 238. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1996. Október 11.. Péntek _Téka História Horpácsi Sándor Magyarország a honfoglalás óta soknemze­tiségű állam volt. Feltehetően már a lete­lepedő magyarság sem egy nyelven beszélt (az én őseim a finnek, Köttöny királlyal jöttek be, s telepedtek meg a Körösök men­tén IV. Béla idejében). Már az Árpád-házi királyok tudatosan telepítettek (például Erdélybe szászokat), majd a török kiűzése után egész országrészekre hívott be Mária Terézia „svábokat”. Ezek a népcsoportok megőrizhették ősi kultúrájukat, szokásai­kat, békességben éltek a szomszédaikkal. A magyar nép meglepően toleráns volt. A drámai fordulatot éppen a XX. század, a II. világháború hozta. Előbb a holocaust, majd a jaltai-potsdami békediktátum, amely százezreket kényszerített arra, hogy elhagyja apái földjét. Ennek a kényszerű népmozgásnak szenvedő részese volt a fel­vidéki magyarság, amelyet a fasiszta Szlo­vákia utódállamaként (újra) megalakult Csehszlovákia saját bűnében, kollektív bű­nösként „fasiszta népként” kívánt elma­rasztalni és megbüntetni a kassai kor­mányprogrammal. Etnikailag egységes ál­lamot akartak létrehozni magyarok és né­metek nélkül. Erről beszélget a História című folyóiratban Földesi Margit Balogh Sándor professzorral (Kitelepítések 1945- 1946, Magyarok Csehszlovákiában 1945). Századunkban másodszor fordult elő, hogy Magyarországot bűnösnek mondták ki azok, akikkel ezer éven keresztül egy államot alko­tott, akikkel soha nem állt hadiállapotban. Olyan fájdalmas paradoxon ez, amelyről so­káig beszélni sem lehetett, mert sértette vol­na az „internacializmust”. De legalább ilyen fájdalmas és botrányos az is, amit a „demokratikus” magyar állam követett el a magyarországi németséggel szemben. Rákosi- ék is a kollektív bűnösségben marasztalták el a félmilliónyi németséget. Ki a felelős? - teszi fel a kérdést Paul Ginder. A megdöbbentő vá­lasz az, hogy a magyar kormány is súlyos bű­nöket, igazságtalanságokat követett el. Ment­ség az, hogy szovjet-amerikai nyomásra? Ma­gyarország addig mindig csak befogadott (azóta is), ám ekkor elkövette azt az erkölcsi vétséget, amit velünk szemben a csehek-szlovákok: ártatlanokat büntetett a kilakoltatással. A maga nemében „pikáns” témát dolgoz fel Eszenyi Miklós (Homoszexualitás a középkor­ban) úgy tűnik, hogy a téma és türelmetlen­ség is örök, az emberek nehezen viselik el, ha valaki (mást), másként szeret. De miért kell ezért kínhalállal büntetni a homoszexuáliso­kat, leszbikusokat?! Jer Tarái hímzések Elsőként Jávor Ferenc festő alkotásait mu­tatták be a mezőkövesdi Matyóföld Áruház galériájában. A Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ által szervezett Amatőr Művészeti Eletek című rendezvénysorozat második ki­állításán most a tardi hímzések hívják fel magukra a figyelmet. A szövetkezet célja ezzel a kiállítás-sorozattal, hogy bemutat­kozási lehetőséget teremtsenek az amatőr festőként és népművészként tevékenykedő tagjaiknak, és közelebb vigyék az emberek­hez az alkotásokat. A tardi kézimunkákat október 22-ig láthatja a közönség. A művé­szeti hetek keretében - november végéig - Dudás Sándor, Skarbinecz György és Fülöp Gyula festők mutatkoznak még be alkotása­ikkal. Fotó: Cs. Kelemen Andrea ✓-K Könyvekbe zárt utazások Miskolc (ÉM - Hl) - A messziről jött ember bármit mondhat, de honnan tudjuk, mi ezeknek a beszámolóknak a valóságtartal­ma? Ez a kérdés sarkallta az utazókat arra, hogy leírják mindazt, amit idegenben járva tapasztaltak. így születtek meg az útibeszámolók - hangzott el a Lévay József Muzeális Könyvtár régi útleírásokból és útikönyvekből válogatott kiállí­tásának tegnapi megnyitóján. A tárlókban elhelyezett műveket Petneki Áron tanszékvezető egye­temi docens ismertette a nagy szá­mú érdeklődővel tegnap a miskolci Lévay József Muzeális Könyvtár­ban rendezett kiállítás-megnyitón. A kamarakiállítást Kolumbusz úti­beszámolója nyitja meg. A kiad­vány bár kései, hiszen Kolumbusz első útja után jó száz évvel szüle­tett, de annál érdekesebb, mivel Theodori de Bry flamand grafikus illusztrációi díszítik. Később az ő metszetei alapján képzelték el az emberek, hogyan is néznek ki az indiánok - hallottuk Petneki Áron­tól. A második tárlóban a mesék vi­lágába, a rejtélyes keletre látogató Muzeális útikönyvek utazók leírásait találjuk. A tan­székvezető többek között kiemelte Vámbéry Ármin törökországi útját. Vámbéry mint ReSid effendi a ma­gyarok rokonait kutatta a XIX. szá­zad második felében. A kiállított művek közt tallózva Fotó: Vajda János megtaláljuk Szemere Bertalan, Podmaniczky Frigyes, Széchenyi Béla útibeszámolóit, de a XIX. szá­zad végi hölgyutazók, köztük Bu- lyovszki Lilla színésznő Norvégiá­ról írt úti emlékeinek 1866-os kiad­ványát is. Madárnyelven „beszélő” képek Földi Péter festőművész kiállítása a Lillafüred Galériában Lillafüred (ÉM - DK) - Mada­rakkal „tapétázta” Földi Pé­ter Munkácsy-díjas festőmű­vész a Lillafüredi Palotaszál­ló galériáját. De ezek a mada­rak nemigen tudnak repülni. Mert még embriószerűek vagy már aggok. Mindenkép­pen torzak. Középút nem na­gyon látszik... □ Valamennyire tematikus kiállí­tásnak tűnik... • Mert tematikus festő vagyok. □ Ez mit jelent az ön számára ? • Azt hiszem, a festészet nem ön­magáért van, hanem egyfajta szol­gálat. Az a szellemi kisugárzás, ami egy képből áradhat, az hatóké­pes. En azt szeretném, ha a képek az embereket valamilyen szinten állásfoglalásra késztetnék,, emóciót váltanának ki belőlük. És adott esetben valakinek drukkolnának, vagy a madárnak, vagy a macská­nak. Jobb lenne, ha a madárnak... Ezek áttételesen képi, vizuális nyelven szóló üzenetek, amelyekbe a szimbólumok is belejátszanak. Ilyen értelemben lehet ezt temati­kusnak nevezni. □ Nekem a tematikus szó a képeket felépítő motívumok hasonlósága miatt jutott eszembe... • Ez meg abból adódik, hogy nem is tudom, miért, de rászoktam ezekre a madarakra. A madármotí­vum nekem ugyanaz, mint a ma­tyóknak a rózsa. Mindegyik rózsa valamilyen létállapotot, jelentés- tartalmat hordoz. Önmagában is van jelentése, de egy más viszony­latban még több értelmezése lehet, és a valódi tartalma a rendszerben áll össze. így vannak az én mada­raim. □ Nem tudja visszavezetni, mikor és miért szokott rá? • Azt hiszem, igazából nem tud­tam rajzolni, legalábbis az anató­mia nem nagyon érdekelt. Egerben végeztem a főiskolán, ahol a kép- szerkesztést, képkomponálást meg­tanultam, de valószínű lustább vol­Földi Péter a megnyitón tam, ezért az emberanatómiával nem ismerkedtem meg. Ezeket a madarakat meg ott láttam nap mint nap nagyanyám udvarában, ehhez volt valami ismeretanyagom. Ennek a „motívumnak” az egész életútját láttam a tojástól a kikelés pillanatán át-'a rántott csirkéig. Ez ott van körülöttem, napi aktuali­tás, ma is van otthon húsz tyúkunk meg néhány kacsánk... □ De a képeken nem tyúkok és ka­csák, nem egyszerűen madarak je­lennek meg... • Nem. Jellemeket, karaktereket ábrázolok madárnyelven. Vannak madárfestő kollégák, akik azt szok­ták mondani, hogy a madár lélek- szimbólum. Jó lenne, ha az lenne. Nekem inkább konkrét személyisé­gek, akik képi helyzetbe kerülnek, és ott megjelenik valódi karakte­rük, valódi énjük. □ Sok elpusztult állat van itt... Fotók: Dobos Klára • Azt én igazából nem tudom, hogy elpusztultak-e... □ Mégis, olyan szomorú az egész... • Igen, azt szokták mondani. A születésnek is van kínja, feltételez­hetően a halálnak is, de az előtte lévő állapotnak mindenképpen. Szerintem a létezés nem ilyen happy, ahogy ezt itt nekünk ameri­kásan megpróbálják tuningolni. Én az örömködéseket nem tudom meg­festeni, ha örülök, iszom egy üveg sört, és jól érzem magam. De ha ké­pet kell csinálni, az nekem arról szól, hogy segítsen át yalakit egy krízishelyzeten. O Az alkotót vagy a nézőt? • Ha nagyon önző akarok lenni, azt hiszem, az alkotónak van erre szüksége. De ha eléggé szuggesztív, amit csinál, akkor a nézőt is. Di­daktikailag a nézőt. Pszichikailag az alkotót... Vagyis mindenkit. Er­ről szól az egész. Tehetségek tárlata a Tehetséggondozóban A Miskolci Galéria a művésztelep grafikai hagyományait folytatva ezen a nyáron - július 7-től 22-ig - harmadik alkalommal rendezte meg nyári képzőművészeti szabad­iskoláját. A résztvevők 16-25 év közötti, művészetekre nyitott tehet­séges fiatalok, akik két héten ke­resztül elméleti és gyakorlati isme­retekre tehettek szert König Frigyes és Eszik Alajos grafikusművészek vezetésével. A miskolci Teleki Te­hetséggondozó Kollégiumban a huszonnégy „szabadiskolás" alko­tásaiból nyílt kiállítás tegnap dél­után. A tárlatot Karosi Imre újságíró ajánlotta az érdeklődők figyelmé­be. (Felvételünk tegnap délelőtt, a kiállítás rendezésekor készült.) Francia filmek Miskolc (ÉM) - Az Alliance Fran­caise ismét elindítja francia videó- klubját az új vendégtanár, Jean Bavard vezetésével. Ma, pénteken este fél 6-tól a Claude Lelouch ren­dezte Egy elkényeztetett gyerek életútja című filmet vetítik. Tehetségkutatás Miskolc (ÉM) - A cigány gyerme­kek megyei tehetségkutató kultu­rális seregszemléjét rendezi meg a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Köz­művelődési Intézet, a Magyar Mű­velődési Intézet, az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társa­ság a megyében működő cigány ki­sebbségi önkormányzatok közre­működésével december 14-én, szombaton Miskolcon az Ady End­re Művelődési Házban. A nevezése­ket október 22-ig vers és próza, ének, zene, valamint tánc kategóri­ákban várják. A produkciók időtar­tama maximum 10 perc, a résztve­vők száma csoportok esetén 12 fő le­het. A jelentkezéseket, amelyeknek tartalmazniuk kell a kategóriát, a létszámot, az előadás időtartamát, valamint rövid bemutatkozást Ba- nyiczki Lászlóné nevére az alábbi címre kell küldeni: B.-A.-Z. Megye1 Pedagógiai és Közművelődési Inté1 zet 3535 Miskolc, Széchenyi u. 35. Bővebb információ a (46) 354-81l-es telefonszámon kérhető. A jelentke­zések beérkezése után a szervezők mindenkinek részletes programot es tájékoztatót küldenek. Szól a nóta Edelény (ÉM) - Szól a nóta cím­mel népszerű operetteket és ma­gyar nótákat hallhatnak az érdek­lődők Edelényben a Városi Rendez­vények Házában ma, pénteken del" után 4 órától, a miskolci Premier Színház művészeinek közreműkö­désével. Fellépnek: Ábrahám Ist' ván, Lévai Jolán, Ötvös Éva, VasS László, kísér: Szakszón Csaba. Illyés-versek Pálfa (MTI) - Illyés Gyula szülő­helyén, a Tolna megyei Felső-Ra°" egresen november 4-én nyolcaink alkalommal rendezik meg az ir° nevéhez kötődő szavalóversenyL Felső-Rácegres Pálfához tartozik, az ott működő Illyés Gyula Emlék­bizottság és a helyi általános iskola azzal adózik Illyés emlékének, hogy széles körben meghirdeti év­ről évre a szavalóversenyt általá­nos és középiskolás tanulók számá­ra. Mindkét kategóriában iskolán­ként egy-egy tanuló nevezhet októ­ber ,20-ig. Á jelentkezéseket a pa*" fai Általános Iskolának kell címe2" ni. A verseny 9-kor kezdődik Rac' egresen, az iskolamúzeumban. Illyés Gyula egykori iskolájában. Európa-könyvek Budapest (MTI) - Fennállásának tizenhárom éve alatt a Mérleg-sót0' zat olyan hiánypótló kiadványtól’1 a vált, amely a természet- és társada­lomtudományok legújabb felfedeze- seinek ismertetése mellett a kuta­tók, diákok és az érdeklődők szám3 ra nélkülözhetetlen alapművekke látja el olvasóit. Erről Osztovits Le vente igazgató beszél az Europ Könyvkiadó sajtótájékoztatóján. Mint elmondta: büszkék arra, h°íy a Mérleg-könyvek 1983 óta gyak01 latilag változatlan formátumba jelennek meg, és még a mind .1° ban zsugorodó piacon is töreti® irántuk az érdeklődés. A soroz® ban eddig 84 kötet látott napvn® got. A tájékoztatón a szerkesztő jövő évi elképzeléseiről elhangzó • januárban kerül a boltokba a György legújabb Shakespeare-k ^ tatásainak eredményét tartalma kötet, nem sokkal ezután pedig « ^ an-Jacques Rousseau A magány sétáló álmodozásai című - óvwZ dek óta nem publikált - munkaj • A tervek között szerepel emel e C. G. Jung A szellem szimbolikája. Amin Maalouf A keresztes fUjÁ- tok arab szemmel, valamint Mi° de Montaigne A kegyetlenség1’01 ^ mű kötetének megjelentetese­eseményen bejelentették azt iS..j tóber 16-áig a sorozat korábbi k ványai 20 százalékos ken ménnyel vásárolhatók Ilie^,aoes- ku.sz Könyváruházban, BudaP ten a Rákóczi út 14. szám alat ^ r* » » ** I

Next

/
Thumbnails
Contents