Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-08 / 235. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1996. Október 8., Kedd Kárpátaljai Szemle Miskolc (ÉM) - Megjelent a Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség közéleti és kulturá­lis lapja, a Kárpátaljai Szemle szeptemberi száma. Az ungvári szerkesztőségű kiadvány­ban többek között olvashatunk a Magyar Re­formátusok III. Világtalálkozója résztvevői­nek kárpátaljai látogatásáról, a vereckei em­lékmű és ünnepség körül kialakult vitákról, valamint a magyar kisebbséget érintő anya­nyelvi oktatás problémáiról. A lapból azt is megtudhatjuk, hogy újabb honfoglalás kori sí­rokat tártak fel a Beregszász járásbeli Cso­rnán, és hogy továbbra sem konszolidálódott a közelmúltban Miskolcon is vendégszerepeit Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház helyzete. f A Miskolci Katolikus Gimnázium néhány ta­nulója és tanára tavaly Passauban járt, az ot­tani Leopoldinum Gimnázium meghívására. A passaui - érdekesség, hogy nem katolikus és nem is zenei - gimnázium diákjai most vi- szontlátogatásra jöttek. Egy hetet töltöttek itt, kirándultak Egerben, Debrecenben, Aggtele­ken, énekeltek a gimnázium melletti Zárda­kápolnában, vasárnap este pedig búcsúkon­certet adtak a katolikus gimnázium tanulói­nak és az érdeklődőknek. A koncert megle­petése a miskolciakkal közösen tanult Haydn: Missa Brevis és Kodály: Ave Maria előadása volt. Fotók: Dobos Klára Kohászattörténét Miskolc-Felsóhámor (ÉM) -Észak-Magyar- ország kohászattörténete címmel nyílik kiállí­tás október lÖ-én, csütörtökön délelőtt 11 óra­kor az Országos Műszaki Múzeum Központi Kohászati Múzeumában (Miskolc-Felsőhá- mor, Palota utca 22.). Alternatív magánóvoda Miskolc (ÉM - KJ) - Helybe megy a bábszín­ház, a kulturális műsor az ovisoknak, akik­nek egyebek mellett lehetőségük nyílik úszás­ra, lovaglásra, nyelv- és zenetanulásra is a szeptember elsején megnyílt miskolci magán­óvodában. Az alternatív oktatási-nevelési program szerint működő intézményben elsősorban az intellektus fejlesztése és az egészséges élet­módra nevelés a két fő elv - hallottuk Ador­jánná Majoros Gabriella vezetőtől, aki több éves óvónői gyakorlattal a háta mögött nyitot­ta meg a Mélyvölgy utcai magánóvodát. A gyerekek személyiségére, képességeire szabott egyéni nevelési programot dolgoznak ki, s en­nek alapján - nem pedig életkoruk szerint - kerülnek egy-egy, legfeljebb 4-6 fős csoportba a kicsik. Az alapszolgáltatás mellett lehetőség nyílik idegennyelv, zene- és hitoktatásra, min­den nap kiemelt testnevelés-foglalkozás zajlik, kapcsolódó programként - igény szerint - lo­vagolhatnak, úszhatnak, télen korcsolyázhat­nak is, természetesen megfelelő díj ellenében. Kéthetente báb-, néptánc- és népzenei együt­tesek látogatják meg az óvodásokat, s mutat­ják be műsorukat. A gyerekeket kettesével, hármasával szoktatják be, jelenleg nyolc ovis ismerkedik az új környezettel. A többiek elő­jegyzésbe véve várnak a sorukra. Az óvodába legfeljebb 25 gyermeket vesznek fel. J átszóházvezetők Sárospatak (ÉM) - Népi játszóházi foglalko­zásvezető képzés indul 1997 januártól Sáros­patakon A Művelődés Házában. Az egyéves képzésben résztvevők sikeres vizsga után ta­núsítványt kapnak, amellyel közművelődési intézményekben, illetve tanórán kívüli sza­badidős programokban tevékenykedhetnek. A jelentkezési határidő november 15., feltétele pedig érettségi, valamint rajz-, tánc- és moz­gáskészség. További információ A Művelődés Házában (Sárospatak, Eötvös utca 6.), vagy a (47) 311-811-es telefonszámon Kováesné Géczi Juliannától kérhető.-k Egy láthatatlan kiállítás Valós beszélgetés képzeletbeli tárlatról - Béla Duráncival Béla Duránci és a szabadkai múzeum igazgatónője a miskolci megnyitón Dobos Klára Miskolc (ÉM) - A Nagybánya­centenáriumot, a nagybányai művésztelep száz évét több ren­dezvénnyel ünnepelte az or­szág. Miskolc is szép tárlatokat tervezett. A Rákóczi-házban láthatók is az ünnephez kap­csolódó kiállítások, egy kivéte­lével: a Nagybánya és a vajda­ságiak című anyag határon túl, Szabadkán maradt... • A szabadkai kiállításnak egy ré­szét hoztuk volna Miskolcra — mondta Béla Duránci művészettör­ténész, a meg nem nyílt tárlat fel­kért rendezője. - A szabadkai tár­latot azért hoztuk létre, hogy össze lehessen hasonlítani a Nagybánya előtti és utáni művészetet. Magyar- országra csak a Nagybányához kö­tődő képeket szerettük volna elhoz­ni, 69 művet azoktól a vajdasági festőktől, akik annak idején eljár­tak Nagybányára. □ A szakemberek is nagyon várták ezt a bemutatót. Mitől lett volna ér­dekes számukra? • Valamikor, három évtizeddel ezelőtt a tanárom föltette a kér­dést, nem Nagybányán keresztül érkezett-e „München” Szabadkára, Újvidékre, és talán tovább, Belg- rádba is. 0 ráérzett arra, hogy az a művésztelep jelenthette a kapcso­latot, de erről a hatvanas években nem beszélt senki. Na, múltak az évek, a tanár meghalt, s mi ezt a kiállítást megrendeztük. És igaza volt. Csak egyben tévedett. O azt hitte, csak München jött Nagybá­nyán keresztül, de már tudjuk, hogy tulajdonképpen Párizs is. Mert amikor beszélgettünk, még azt sem tudtuk, hogy léteztek a neó- sok. Utána tudtuk meg, hogy a ne- ósok színvilága az, amit például a vajdasági Pechán József képein lá­tunk. Ó 1913-ban megrendezte az Ivan Tabakovic: Az első műtermem önálló tárlatát a Vajdaságban. Ez volt itt az első modem kiállítás. □ A bemutatásra szánt képek stí­lusban nagyjából egységesek? • Teljesen különböző képekből állt össze a tárlat. Hiszen nem abban nyilvánul meg Nagybánya értéke és értelme, hogy mindenkit be le­hetne sorolni a „nagybányai stílus­ba”. Nem! Ezek az emberek Nagy­bányán kaptak indíttatást, ott ta­lálkoztak, barátkoztak művészek­kel, de mindegyik önálló személyi­séggé, autentikus festővé vált. Vi­szont mindegyik büszkén hangoz­tatta, hogy dolgozott Nagybányán. □ Honnan sikerült a festményeket összeszedni? • Tíz múzeumból és három-négy magánszemélytől... □ Tudták, hogy hol, mit keressenek, vagy volt azért véletlenszerűség is a képek megtalálásában? • Semmi sem véletlen, hiszen már ÉM-repró évtizedek óta foglalkozom ez­zel. Nagyon nehezen tudtuk összegyűjteni, de többet nem is lehetett volna. A képeket akkoriban a festőktől vásá­rolták a gazdagabb szemé­lyek, s bizony a két világhá­ború erősen pusztított ezen a tájon. Sok minden elveszett. Például Streitmann Antal 1904-ben szerepelt egy kiállí­táson Nagybecskereken, rá­akadtunk az erről szóló új­ságcikkre, ahol ott volt a kép­jegyzék. A tizennégy alkotás­ból kilencnek a címében ben­ne volt a Nagybánya szó. A mi kiállításunkon pedig egyetlen Streitmann-kép van, csak ezt tudtuk felku­tatni. □ Ugyan azt mondta a vasár­napi megnyitón, hogy ne kér­dezze öntől senki, miért nincs kiállítás. Mégis szeretném, ha megpróbálna valamilyen ma­gyarázatot adni. • Elmondom, szerintem hogy tör­tént, bár ezt soha nem foguk tudni bebizonyítani. Nálunk nyáron nyílt meg a kiállítás. Augusztus elsején megjelent egy cikk a belgrádi Politi­ka című lap olvasói oldalán, amiben föltette a szerző a kérdést: Mit ün­nepel Szabadka? Miért ünnepli Nagybánya 100 évét. Kissé furcsán fogalmazott, hiszen nem Nagybá­nyát ünnepeljük, hanem a nagyba- nyai művésztGlep százéves jubileu- ma alkalmából csináltunk kiállítást vajdasági festők műveiből. A cikk megjelenésének másnapján már le­állítottak engem az emberek az ut­cán, és kérdezték, hogy tényleg, mi­ért is ünnepeljük Nagybányát. Eb­ből végül az lett, hogy a kultuszmi­nisztérium olyan feltételeket sza­bott, amit nem tudtunk teljesítem. De nem úgy szabta ki, hogy mond­juk két héttel ezelőtt azt mondta, hogy ezek a feltételek, ha teljesítet­tétek, mehettek, hanem úgy, mint az orvosságot, kiskanállal: minden nap új feltételt kaptunk. □ Mondana példákat? • Azt hiszem, nincs értelme. A lé­nyég az, hogy naponta jöttek az újabb „próbák”, mondván, hogy kultúrkincsekről van szó. Csak­hogy kultúrkincseket eddig is vit­tek ki az országból, rendeztek kiál­lításokat külföldön... Addig ment ez a „játék”, míg eljött a szerda, ami­kor el kellett volna indulnunk a ke­pékkel Miskolcra, de tudtuk, hogy már nem vagyunk képesek holnap teljesíteni valamit, amire a minisz­tériumban holnapután megint újat mondanak. Akkor azt mondtuk, kész, és telefonáltunk Miskolcra, hogy nincs anyag... Tudja, Nagybá­nya híd volt a Vajdaság felé. Ami­kor ezt a kiállítást megcsináltuk, azt hittük, hogy a tárlat híd az or­szágok között, a művészetek ko­zott. Valaki lerombolta a hidat... Mese az életműből - egy példányban Elkészült a Miskolci Szimfonikus Zenekar első Veress-CD-ie Miskolc (ÉM - DK) - A zenei vi­lágnapon egy CD érkezett Svájcból a Miskolci Szimfoni­kus Zenekarhoz. A lemez a Svájcban élt magyar zeneszer­ző, Veress Sándor életművéből készülő sorozat első része;.. A magyar népmeséi motívumra épülő Térszili Katicza, illetve Ve­ress Sándor II. szimfóniája találha­tó a lemezen, amelynek megjelené­se hármas kooperáció eredménye. A Miskolci Szimfonikus Zenekar magát a zenét, a stúdiót és a tech­nikát nyújtja a produkcióhoz, a svájci Pro Harmónia Mundi Alapít­vány a jogdíjakat, a kottakölcsön­zési díjakat, a szólisták gázsiját biztosítja, és egy svájci lemezkiadó vállalta a világméretű terjesztés feladatait. Még csak az első lemez készült el, de már felvették a második CD anyagát, illetve a harmadiknak is megvan már a fele. Ezeken kívül a szimfonikus zenekar még továb­bi két-három Veress-CD-t szeret­ne megcsinálni a következő évek­ben. A második egyébként ’97 áp­rilisában jelenik meg, ezen meg­szólal a miskolci Bartók Kórus és a Magyar Állami Énekkar is. A harmadik ’98 elején várható. Az­tán az anyagiak függvényében lépnek tovább, mert ez igazából nem üzleti vállalkozás, nem lehet belőle tőkét kovácsolni.- Viszont nagy szolgálatot lehet tenni a magyar zenekultúrának - mondta Sir László a zenekar igaz­gatója. - Hiszen jelentős életműről van szó, amelyik egy-két darabtól eltekintve - amit még Magyaror­szágon írt Veress Sán­dor és itt mutattak be -, ismeretlen hazánk­ban. Viszont nagy visszhangot váltott ki Európában az elmúlt évtizedekben. A zenekar Mészáros János svájci karmester és fagottművész által jutott az életműhöz. A svájci zenész jóbarátja volt Veress Sándornak, és jó a kapcsolata a miskolciakkal. O vetet­te föl, hogy csináljanak koncerteket az életmű­ből, és esetleg jó lenne lemezt is kiadni. Az igazgató és a művésze­ti vezető miután bele­hallgattak a meglévő anyagokba, támogatták a törek­vést, s úgy gondolták, a teljes élet­művel érdemes foglalkozni, nem csak egy-egy darabbal. A lemez ezer példányban jelent meg. Magyarországi terjesztésének lehetősége még nem tisztázódott, de a svájci kiadó már fölvette a kapcsolatot a Hungarotonnal, így remélhetőleg hamarosan ez is meg­oldódik. Musikszene Schueiz SÁNDOR VERESS Térszili Katicza — Sinfonia Minneapolitana % Álmodozó pályázat Szerencs (ÉM) - Alkotó pályáza­tot hirdet Szerencs és Szerencs kör­nyéki iskolások részére a szerencsi Városi Kulturális Központ könyv­tára két kategóriában. A 6-10 éve­sektől Milyennek képzeled el a Marson az életet 2000-ben? című témakörben várnak pályamunká­kat, amelyek lehetnek gyurma­vagy textilképek, tépéssel, illetve ragasztással A/3-as méretben ké­szült alkotások. A 10-14 éveseknek Álmodj magadnak egy új várost! címmel olyan maketteket kell ké­szíteniük - szintén A/3-as méret­ben -, amelyek bemutatják, mi­lyennek szeretnék 2000-ben látni lakóhelyüket, iskolájukat. A szer­vezők a pályaműveket november 10-ig kérik eljuttatni a Városi Kul­turális Központ gyermek könyvta­rába. Bővebb felvilágosítás a (47) 362-254-es telefonszámon kérhető. Korséta Miskolc (ÉM) - Az Élet és Tudo­mány szerkesztősége idén második alkalommal hirdette meg nyárt művelődéstörténeti játékát, a Kör­sétát. Ezúttal az „időkörnyezet’’ a honfoglalás kora volt. A játékot egy miskolci olvasó nyerte, ezért a fődi- jat - a Pénzverde millecentenáriu- mi nagyérmét színezüstból - Mis­kolcon adják át október 9-én, szer­dán délután 2 órakor a TIT székj házban. A díjátadást követően szó lesz az 50. évében járó ismeretter­jesztő tudományos lap ez évi ün­nepségsorozatairól és lapújító ter­veiről. Szabadiskolai képek Miskolc (EM) - A Miskolci Galéria a művésztelep grafikai hagyomá­nyait folytatva ezen a nyáron har­madik alkalommal rendezte meg nyári képzőművészeti szabadisko- Iáját. A résztvevők 16-25 év közötti, művészetekre nyitott tehetséges fia­talok, akik két héten keresztül el­méleti és gyakorlati ismeretekre te­hettek szert König Frigyes és Eszik Alajos grafikusművészek vezetése­vei. A Teleki Tehetséggondozó Kol­légiumban a szabadiskolások alko­tásaiból nyílik kiállítás október 10- én, csütörtökön délután 5 órakor. A tárlatot Karosi Imre újságíró ajánl­ja az érdeklődők figyelmébe. Ovis ismerkedés Miskolc (ÉM) - A miskolci Kato­wice úti napköziotthonos óvoda (Katowice u. 33.) nevelőtestülete újraindítja játszóházi sorozatát­Havonta két alkalommal várják a 2-5 éves gyermekeket szüleikkel a jótszó-délelőttre, ahol a kicsik ked­vükre játszhatnak, ismerkedhet­nek társaikkal, tevékenységekkel­Az első rendezvény október 10-en, csütörtökön délelőtt 10 órától lesz­* Ugyanitt a játékos sportfoglalko­zásokat is tovább folytatják, mert a korábbi években elkezdett mód­szer hatékonynak bizonyult- A labdarúgó-játékcsoport, sportgim­nasztika és a sakk azok a terüle­tek, amelyekben az iskola előtt ál­ló gyermekek képességeiket kibon­takoztathatják. A sporttevékeny­séget a 10. sz. Általános Iskola testnevelő tanárai vezetik. A fog­lalkozásokhoz a helyiséget szinten az iskola biztosítja. A sakkoktatas az óvodán belül sakkmester irá­nyításával, óvodapedagógus veze­tésével történik. Pataki csoportok Sárospatak (ÉM) - Sárospatakon A Művelődés Házában kilenc cso­port működik. Vegyeskaruk a zene­iskolában hétfőnként és csütörtö­könként este fél 7-től, általános is­kolás színjátszó körük csütörtökön­ként délután 3 óra 40 perctol, nyugdíjas klubjuk kéthetente ked­denként délután 4 órától, a díszítő­művész kör hétfőnként délután o órától, a francia klub kéthetente keddenként délután 5 órától, a tei- mészetgyógyász klub szerdánkén délután fél 5-től, a rajztanárok aJ' kotóköre kéthetente péntekünkén^ délelőtt 10 órától, a Bodrog néptánc^ együttes hétfőnként és .péntek®**- ként este 6 órától, az Ördögszöv gyermektánccsoport pedig szerdán­ként és péntekenként délután órától tartja foglalkozásait. A' /-N * H V/

Next

/
Thumbnails
Contents