Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-05 / 207. szám

4 KSZAK-Magyarorszag Helyi Hírek 1996. Szeptember 5., Csütörtök A putnoki városháza híreiből Putnok (ÉM - SZN) - Rendkívüli testületi ülést tartott legutóbb a város önkormányzati képviselő-testülete. Egyebek között olyan ha­táridős pályázati ügyekben született döntés, amelyek révén szerencsés esetben jövőre két beruházást is indíthat Putnok a szűkös idei esztendő után, amikor fejlesztésre egy fillért sem költhettek a városatyák. Gáz lesz - remélhetőleg A Tompa és a Serényi úton egyelőre még nem mondhatja mindenki: gáz van. Viszont ha si­kerül a most beadott pályázaton anyagi támo­gatást nyerni, akkor a beruházás jövőre min­den bizonnyal megvalósulhat. A testület hoz­zájárult az önrész biztosításához, amely nem­csak Putnok költségvetését terheli, hiszen mellé adódik a lakossági hozzájárulás is. így a város összességében a szükséges pénz 30 százalékát tudja előteremteni. Összefogás postaügyben Pályázat beadásáról határoztak az új posta­épület ügyében is. A felépítendő hivatal szá­mára a telket és a közműveket már korábban ingyen bocsátotta a Magyar Posta rendelke­zésére az önkormányzat, s mivel a Terület­kiegyenlítési Alaphoz csak a város adhat be támogatási kérelmet, ehhez is készséggel hoz­zájárultak a képviselők. Már csak azért is, mert a 75 millió forintos beruházás önrészét a Posta adja, 70 százalékát pedig az alaptól re­mélik, így jövőre végre új, korszerű postahiva­tala lehet Putnoknak, úgy, hogy a fejlesztés várhatóan egyáltalán nem terheli a települési kasszát. Itt is az EPIC ad el Mint ahogyan a megye legtöbb városában, Putnokon is úgy határoztak a képviselők, hogy a település Tigáz-részvényeit az EPIC gondjaira bízzák. A tanácsadó-befektető cég­nek a megyei önkormányzat is megbízást adott, amelyhez szinte mindenütt csatlakoz­tak a részvénytulajdonosok. Az EPIC eddig három pénzintézettel kezdett tárgyalásokat a Tigáz-részvények eladásának ügyében. Tűzoltók - halasztva A helyi önkéntes tűzoltó egyesület pályázatot szeretne benyújtani a Belügyminisztéium és az Országos Tűzoltó Szövetség által meghir­detett alapra. Ennek egyik feltétele, hogy a tagság készenléti szolgálatot lásson el, amiért a parancsnok és a tagok díjazást kérnek. Ezenkívül a mintegy 5 millió forint értékű fel­szerelés elhelyezésére szeretnék visszakapni az eredeti tűzoltószertárat és további telep­hely-lehetőségek vizsgálatát is kérik. A testü­let a kérdés tárgyalását októberi ülésére na­polta el, egyidejűleg megbízta az ügyrendi és városrendezési bizottságot, hogy vizsgálja meg az önkéntes tűzoltóság szervezeti, sze­mélyi, elhelyezési és pénzügyi feltételeit. Elrendezték a viharkárt Az augusztus 19-i ítéletidő két család feje fe­lől fújta el a tetőt. A bejelentés a polgármes­tert arra ösztönözte, hogy személyesen győ­ződjön meg a kárról. Úgy ítélte meg, hogy egyetlen napig sem hagyhatja a város a két szerencsétlenül járt családot az adott körül­mények között. Ezért saját hatáskörben in­tézkedett a cserepek pótlásáról - a segély ér­téke mintegy 160 ezer forint volt. Mindez a többnapos ünnep alatt történt, amikor az ille­tékes önkormányzati bizottságot nehéz lett volna összehívni. A képviselő-testület utólag hozzájárult a polgármesteri intézkedéshez. Gömöri újságíró-találkozó A Gömöri Településszövetség a Magyarország ’96 rendezvénysorozat keretében szeptember 11-én ad randevút a térség és a megye zsur­nalisztáinak a Gömöri Újságírók Találkozó­ján a putnoki városháza dísztermében. A dé­lelőtt folyamán vitaindító előadást tart Benke Márta A helyi újságírás a gyakorlatban cím­mel, majd a résztvevők elemezhetik helyzetü­ket, gondjaikat, munkájuk körülményeit, s a megbeszéléseket az ebéd után is folytathat­ják. Lovas Dániel a helyszínen mutatja be A helyi sajtó ABC-je című könyvét. A találkozó célja a tapasztalatgyűjtésen túl, hogy a sza­kemberek és kollégák megvitassák a helyi sajtó szerepét és lehetőségeit a térség arcula­tának alakításában, valamint a házigazda szövetség kezdeményezi a lapok között a hí­rek és a közérdeklődésre számot tartó hely- történeti, néprajzi, művészeti tárgyú írások cseréjét. A Sár borítja a „hét völgy városát” A hegyről a víz magától lefolyik, a völgyből már vezetni kell Ózd (ÉM - MB) - „Vizes gondjai­nak” orvoslását várja az ózdi önkormányzat attól a pályázat­tól, amelyet a területfejlesztési tanácshoz nyújtottak be, min­tegy 30-31 millió forintot kérve. Ha kedvezően bírálnák el a ké­résüket, nem öntené el többet a „hét völgy városát” (a város domborzati viszonyaira utalva így is emlegetik Ózdot) a felszí­ni csapadékvíz. Több régóta húzódó probléma meg­oldására adna ez a pénz lehetősé­get - tájékoztatott Tóth Pál, az Óz­di Városgondnokság és Közhasznú Foglalkoztató igazgatója, akitől megtudtuk: egy konkrét, illetve egy, a város egészére kiterjedő gond megoldásához kérik a segítsé­get. Mintegy 5,2 milliót szeretnének kapni az Őzd-patak - Váci Mihály út Alkotmány út felőli végében ta­lálható - támfalának rekonstrukci­ójához. Ez évtizedekkel ezelőtt épült, s az idők folyamán olyan ál­lapotba került, hogy veszélyezteti a mellette lévő út forgalmát. Amikor három éve az egyik végében lévő hidat felújították, nagyjából 10-15 méter hosszúságban a támfalat is rendbe hozták. A hátralévő több, mint 100 méteres részre viszont azóta is hiába várják a támogatást. A településen sok gondot okoz az iszap, ami használhatatlanná teszi a völgyek elvezető árkait. Vannak olyan részei a városnak, amelyeket csapadékos időben elönt a víz, a kertek terményei tönkre­mennek, a közlekedés az utakon szinte lehetetlenné válik. A város másik pályázata éppen erre keres gyógyírt: 25 millió forint támogatást kértek az Ózd-völgyben fekvő területek csapadékvíz elveze­tésére - mondta Tóth Pál. A Szö­vetkezeti és Sümegi út környékén lévő családi házas térségben két megoldás is kínálkozik. Vagy átfúr­va a vasutat és a mellette fekvő kö­zutat, fedett csatornarendszerben vezetik el a vizet a közeli Hanvagy- patak medrébe, vagy a vasúti töltés melletti árok kitisztításával a kissé távolabb fekvő vízelvezetőbe csatla­koztatják ezt a területet. A megoldandó feladatok közé tartozik, hogy a Bolyki főút egyik szakaszán a csapadékvíz vastag sárral borítja a burkolatot. Már baleset is történt emiatt az említett részen. Itt támfallal szeretnék a több köbméternyi sarat fölfogni, és a víz ezáltal megszűrve jutna az út melletti árokba. Szenna térségében pedig több utcában egyáltalán nincs vízelvezető árok, itt tehát an­nak elkészítése a legfontosabb ten­nivaló. A munkálatok - sikeres pályá­zat esetében - 1998-ig is elhúzód­hatnak, az igényelt 25 millióból jövőre 13 millió forint, ’98-ban pe­dig 12 milliót használna fel a vá­ros. Hogy valóban hozzájutnak-e a pénzhez, az október elején derül ki, akkor bírálják el a pályázato­kat. Szabadságvesztés a csatangolóknak Edelény (ÉM - PTA) - A legutób­bi testületi ülésen döntött úgy a képviselő-testület, hogy támo­gatja a jogi bizottság elnökének a helyi ebrendelet megalkotá­sára vonatkozó javaslatát. Gadóczi Bertalan jegyzőtől megtud­tuk: a kezdeményezésre elsősorban azért volt szükség, mert egyre több eb csatangol szabadon a város köz­területein. Ez, tapasztalataik sze­rint már eddig is számtalan gondot okozott az ott élőknek, hiszen ren­geteg bejelentés tudósított kutya- harapásokról, vagy a szabadon en­gedett állatok randalírozósáról. A téma (más városokhoz hasonlóan) azért is az utcán hever, mert az ál­latok itt végzik el a kis- és nagydol­gaikat. Néhány hónappal ezelőtt már intézkedtek a kóbor kutyák sorsa felől, de az állatok begyűjtése csak ideiglenes megoldással szolgált. Ugyanis nem csak a kóbor kutyák- esetleg veszettséget is terjesztő- harapása veszélyezteti az edelé- nyieket - főleg a reggelente isko­lába induló gyerekeket. Sok gazda engedi kedvencét póráz, vagy szájkosár nélkül szaladgálni a vá­rosban. A városháza rendet szeretne, ezért egy-két héten belül megszü­lethet az ebrendelet. A szabályokat megszegő ebtartók akár több tíze­zer forintos büntetésre is számít­hatnak majd. A magukéhoz hasonlítgatták a borok ízét Testvérvárosi delegáció érkezett Tárcáira Eguisheimből A héten 34 fős francia delegáció ér­kezett Tarcalra Alfred Brecht ex- polgármesterhelyettes vezetésével - a település testvérvárosából - a német-francia határ melletti Eguis­heimből. (A partneri kapcsolatot még 1992-ben az akkori polgár- mester, Kincses János hozta tető alá.) A csoport tagjait Pataky Sán­dor polgármester (felvételünk bal oldalán) kíséretében a képviselő testület tagjai fogadták. A vendégek megismerkedtek Tárcái történetével és megtekintették a falu látványos­ságait. A programból természetesen nem maradt ki egy eredeti tokaji pince meglátogatása sem, ahol vé­gigkóstolhatták a Hegyalja neveze­tes borfajtáit és összevethették a sa­ját, elzász-lotharingiai boraik ízével. Fotó: Puskár Tibor Szennyvízszállítás félpénzen Tiszaújváros (ÉM - MB) - A tele­pülési folyékony hulladék szál­lításához ötvenszázalékos tá­mogatást ad a tiszaújvárosi ön- kormányzat, a szilárd hulladé­kot pedig ingyen szállítják a 70. életévüket betöltött ingatlantu­lajdonosoktól - határoztak a legutóbbi képviselő-testületi ülésen. A korábbi rendelkezéshez képest lényegi változás, hogy az önkor­mányzat - kötelező közszolgálta­tásként - kötelezővé teszi a telepü­lés területén ingatlannal rendelke­zők számára a települési szilárd, il­letve folyékony hulladék elszállítá­sát azzal a szolgáltatóval, amelyik­kel a város szerződést kötött. Az önkormányzat közbeszerzési pá­lyázaton hirdette meg a szilárd hulladék elszállítását a városban - tájékoztatott Recskó Péter, a tisza­újvárosi önkormányzat városüze­meltetési és városfejlesztési irodá­jának vezetője. Mindössze két cég érdeklődött, de csupán egyikük ad­ta be pályázatát, amit a testület el is fogadott. Ennek értelmében a jö­vőben a T-Contractor Kft. a város szemétszállítója. A szolgáltatás tarifája havonta és lakásonként 198 forint. A díjat a megrendelő éves számla alapján, két egyenlő részletben - március 31-ig, illetve június 30-ig - köteles megfizetni. Mentesül a fizetés alól az, aki az adott naptári évben be­tölti a 70. életévét - illetve, aki ko­rábban betöltötte azt. Egyéb - nem lakossági - szemétszedési és -szál­lítási díj köbméterenként 1036 fo­rintba kerül. Nyílt pályázaton a Sajó-Vízmű Szolgáltató Kft. nyerte el a tiszaúj­városi önkormányzat megbízását a települési folyékony hulladék el­szállítására - tudtuk meg Recskó Pétertől. Környezetvédelmi meg­fontolások alapján döntött úgy a képviselő-testület, hogy felerészben finanszírozza a szennyvízszállítóst, ugyanis a szolgáltató árai nem ösz­tönzik arra a helyieket, hogy a szol­gáltatást .igénybe vegyék, Egy. köb­méter szennyvíz elszállításának dí­ja 1326 forint, ennek tehát mind­össze a felét fizeti a megrendelő. Az esetleges előkezelési és karban­tartási munkák díjáról minden esetben a szolgáltatónak és a meg­rendelőnek kell megállapodnia. Döntöttek a gázrészvényekről Szentistván (ÉM) - Szentistván képviselő-testülete elfogadta az el­ső féléves gazdálkodásról szóló tá­jékoztatót, s a Tigáz-részvényekről is tárgyaltak. Úgy döntöttek, hogy elfogadják az Európai Privatizációs és Befektetési Társaság Ajánlatát, vagyis az EPIC-en keresztül érté­kesítik részvényeiket. Adakozások a lelki terrorra Cs. Kelemen Andrea Cserépváralja (ÉM) - Cserépváralján a la­kosság nagyobbik része arra voksolt a napokban tartott népszavazáson, hogy a helyi iskola és óvoda Cserépfalu tagin­tézménye legyen. Miár a referendum előz­ményei is felkavarták a kedélyeket a fa­luban, ahol az iskolaigazgatónő és az óvodavezető leváltásával kezdődött a történet, de - beszélgetőpartnereim sze­rint - mára már szabályos lincshangulat uralkodott el a településen. A községben két tábor áll egymással szemben. Az egyikbe a polgármester pártján állók tar­toznak - ők azok, akik a cserépfalui oktatási intézménybe íratták gyermekeiket. A másik oldal az alpolgármester mellett tette le voksát, az ő gyermekeik vagy Tardon, vagy még hely­ben járják az iskolát. A helybéli Dusza Miklós, Estéli Ferenc, va­lamint Ceglédy Lajos alpolgármester ül velem szemben. Jó néhány éve, sőt évtizede laknak a faluban, de még mindig idegenként kezeli őket a váraljaiak egy része. Most azt mondják: ha ez jelenti váraljainak lenni, akkor nem kér­nek a dologból.- Az otromba tréfáknak, s a lelki terrornak is van határa - vágják rá egyszerre, amikor az elsőre rejtélyesnek tűnő kijelentés magyaráza­táról kérdezem őket. Amiről beszámolnak, tényleg különös: • — Megjelent egy kis dobozka az egyik helyi presszóban azzal a felirattal: adakozzatok Ceglédy Lajosék elköltöztetésére. Hát igen... Volt is, aki adakozott is - kezdi Estéli Ferenc. (Ottjártunkkor a doboz már nem volt a he­lyén, s a kiszolgáló csak annyit mondott: miért kell a bolhából elefántot csinálni?)- A szavazás utáni nap reggelén megállt egy teherautó a szolgálati lakás előtt, s a sofőr közölte Ceglédyékkel, hogy jött a költöztetés miatt. Erre már nem találok szavakat... - foly­tatja a férfi. (A taxisofőrt is megkerestük, de „nem igazán” emlékezett arra, hogy ki fizette ki másnap a viteldíjat, sűrű elnézés kérések közepette.) A „Ceglédy-pártiak” most már egyöntetűen állítják: személyes bosszúról van szó, ki akar­ják takarítani azokat Váraljáról, akik szerin­tük nem tatoznak oda...- Hogy miért? Mert a polgármester megha­ragudott rám - feleli erre Ceglédy Lajos. - Sok olyan kérdést tettem fel, és tennék fel még most is, amire kíváncsian várnám a vá­laszt, ha tudnának rá válaszolni. De nemcsak az én oldalamat fúrják ezek a dolgok, hanem másokét is. És az alpolgármester sorolja a kérdéseket, amelyekből kiderül: szerinte többről van itt már szó, mint a helyi iskola betagosításáról.- Például, igaz-e, hogy az önkormányzat létrehozott egy fiktív Kft-t, aminek az ügyve­zető igazgatója az egyik képviselő, s aki még igazgató létére ügyiratot soha nem látott és nem írt alá. Továbbá igaz-e, hogy a polgár- mester megfenyegetteti a Váralján lakókat munkahelyi főnökeikkel? Na még az a szeren­cse, hogy erre nem minden főnök kapható... Igaz-e, hogy baráti beszélgetéseken és nem testületi üléseken döntenek a falu sorsáról? Miért van szükség az iskolabuszra, amikor annak egyhavi költségéből a gyerekek egy egész évi bérletére futná? Hogyan került az önkormányzat számítógépe az egyik alkalma­zott tulajdonába, s miért kellett másikat vásá­rolnia a hivatalnak? Amikor Tárd tagiskolája volt a váraljai intézmény, akkor azt akarták, hogy önállóvá váljon. Most a Cserépfaluhoz való csatlakozást szorgalmazták. Hol ebben a logika? Totális revízióra lenne szükség a falu­ban - mondja Ceglédy Lajos -, de lehet, hogy már az sem mutatna ki mindent, hiszen a bot­rány kirobbanása utána két hétig ügyirattal járt haza a polgármester... Dusza Miklós úgy véli: a polgármester már akkor eladta a falut, amikor benyújtotta az is­kolabuszra a pályázatot. Szerinte nagyon kö­zeleg az időpont, mikor a községben megszű­nik az alsótagozat is, hiszen megindult az el­vándorlás Tardra. Egyébként pedig szeretne betekintést nyerni ama bizonyos buszos pá­lyázatba, amit eddig még senki nem látott. (Kiss György, a megyei közigazgatási hivatal önkormányzati törvényességi és ellenőrzési osztályvezető szerint az iskolabuszra benyúj­tott pályázat olyan közérdekű adat, amit joga van az állampolgárnak megismerni.) Félelemről, zaklatásokról, névtelen levelek­ről, és -telefonokról is beszélnek, de a lényeg az: Váralján forrnak az indulatok, s nem nyu­godtak meg a kedélyek a népszavazás után sem. A volt iskolaigazgatónő ellen is fegyelmi vizsgálat indult: hogy mi alapján, s miért csak most, arra nincs válasz. Ez akkor derült ki, amikor szerettük volna megszólaltatni Bótáné Pongó Margit polgármestert, aki elzárkózott a nyilatkozat elől. A faluban megszólított emberek is inkább csak hallgatnak, hümmögnek s azt mondják, nekik nincs közük ehhez a dologhoz... n m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents