Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-30 / 228. szám

1996, Szeptember 30., Hétfő VÁLLALKOZÁS ESZAKrMagyarország 7 Már rotyog a pálinkának való... Annyi a munka, hogy még a hétvégeken is fűteni kell az üstöt A főzdében már novemberre is van előjegyzés Fotó: Gál Péter Profit az ÉM vállalkozói oldala Jövedéki szabályok Budapest (ÉM) - A kormány elfo­gadta a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvénymódosítás tervezetét. A javaslat a jövedéki szabályozás és ellenőrzés haté­konyságának növelésére irányul, il­letve a gyakorlati jogalkalmazás - ezen belül elsődlegesen - a szankci­ók alkalmazása során felszínre ke­rült szabályozásbeli problémák Megoldását célozza. A jövedéki en­gedély megszerzésének és érvénye­sítésének feltételévé válik az összes közteher-tartozás rendezése is (így Például a tb-tartozás vagy bármely adó-, illetéktartozás esetén is meg­tagadható, illetve visszavonható 'esz a jövedéki engedély). A szigorí­tás érvényesül a szesz- és kőolajter- Mékek adómentes beszerzésének engedélyezésénél is Csökkenő alapkamat Budapest (MTI) - A jelenlegi, évi 24,50 százalékról évi 23 százalék­ra csökkenti a jegybanki alapka­matot október 1-től a Magyar Nemzeti Bank. Az intézkedés papján a pénzintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hiteleinek kamatlába a jelenlegi, évi 24,50 százalékról évi 23 száza­lékra változik. aji/I-FT ® Árajánlatokat várunk mező- gazdasági termények eladóitól ár­pára, búzára, zabra és egyéb sze­ges terményekre. • Miskolci partnerünk ajánlja az általa forgalmazott többrétegű linóleumokat, műanyagpadlókat, valamint sima és nyomott mintás Polyacryl lapokat. • Miskolci rendszertagunk vál­tja szerszámokhoz nyelek készíté­st, esztergált korlát- és lépcsőele- Mek gyártását, ajánlja minőségi cérnazoknijait. (Az üzleti ajánlatok iránt a Felkí­nálom Marketing Center miskolci tródájánál lehet érdeklődni - keddi es csütörtöki napokon délután 5 és este 8 óra között - a 46/303-201-es telefonszámon.) Szomolya (ÉM - CSKA) - A nagymamák lekvárfőzésére emlékeztető illat fogad minket a szomolyai szeszfőzdében, s csak később derül ki, hogy azért itt valami „keményebb” dologról van szó. Ugyanis egy idő után már csípi a szemet, marja a torkot és kábít a leve­gőben lévő alkoholtartalom. Kiss János vállalkozó, a napokban indította be a nagyüstöt, s hóna­pokra be van táblázva a jóféle főz- nivalóval.- Öt évvel ezelőtt kezdtem a pá­linkafőzéssel foglalkozni - mondja. - Régebben magam is jártam a föz- dékbe, de mióta ez a foglalkozásom már nincs saját pálinkám. Maga a szeszfőzde egyébként komoly ráfordítást igényel - tudtuk meg. Ráadásul a karbantartást is rendszeresen el kell végezni, ami nem olcsó mulatság, tekintve, hogy szinte az egész rendszer rézből, il­letve olyan különleges ötvözetből van, amit nem mar ki a sav. Á szó a pálinkafőzés menetére terelődik. Kiss János az erjesztés­ről beszél, arról, hogy a gazdák ott­hon 100-200 literes, tiszta hordók­ban gyűjtik a gyümölcsöt, ami az­tán ügy húsz nap alatt megerjed. Persze utána is vigyázni kell vele, szobahőmérsékleten kell tartani a tartályokat, s óvni a penészedéstől. Mint mondja, errefelé szívesen ke­verik a gyümölcsöket, a cseresz­nyét, szilvát, barackot, de most is van olyan, aki csak tiszta cseresz­nyét főzet. A főzőüst négyszáz literes, amit kemence vesz körül. Általában 110-115 fokos hőmérsékletet is el lehet érni, de a szesz már 85 fokon kezd kiválni és lecsapódni. A főzés három órát, míg a kétszeri lepár­lás két órát vesz igénybe - mondja Kiss János -, s most annyi a mun­ka, hogy még a hétvégekre is bő­ven jut belőle. Már egészen no­vemberig be van táblázva a főzde. Nem csak a faluból, a környékbeli településekről is ide jönnek az em­berek. Vállalkozók az agrárstratégiáról Miskolc, Encs (ÉM - ML) - A Borsod-Abaúj-Zemplén egészé­nek mezőgazdaságát és vidék- fejlesztését magába foglaló ag­rárfejlesztési stratégia kidolgo­zásával egyidőben a kisterme­lők és vállalkozók kistérségi rendezvényeken ismerkedhet­nek meg a már elkészült szak­értői anyaggal. A terveket vég­legesítésük előtt a helybéliek saját tapasztalataikkal, véle­ményeikkel tovább árnyal­hatják. A B.-A.-Z. Megyei Agrárkamara ál­tal szervezett - a régió integrált szerkezetátalakítási és válságkeze­lési programjának részeként kezelt - Agrárfejlesztési Stratégia címet viselő kistérségi rendezvénysorozat első állomása Encs, ahol október 3- án fél 10-től a művelődési központ­ban agrár- és vállalkozásfejlesztési szakemberek mondják el vélemé­nyüket a csereháti és Hernád-völ- gyi térség fejlesztésének lehetősé­geiről. A megye mezőgazdaságának jö­vőjét feszegető nyilvános tanácsko­zásokon -hiszen az abaűji rendez­vényt a későbbiekben zempléni és dél-borsodi is követi - elsősorban arra keresik a választ, hogy az egyes körzetek regionális válságá­ban milyen szerepet játszik a mező- gazdaság, illetve milyen feltételek megléte esetén lenne képes vidék- fejlesztési feladatok vállalására. Melyek azok a nemzetgazdasági ágak, térhasználati módok (erdé­szet, idegenforgalom, ipar, infrast­ruktúra stb.), amelyekkel az agrár­ágazatnak szorosabban kellene együttműködnie. Milyennek érté­kelik a térségi vállalkozások a kör­nyezetgazdálkodás szerepét, külö­nös tekintettel a kevesebb ipari anyagot felhasználó mezőgazdálko­dásra, a bio-termelésre, erdősítési programokra, illetve lehetőség van-e az ehhez szükséges szakismeretek elsajátítására. Ezek mellett tovább­ra is fontos kérdés marad: miben látják a vidéki emberek és az ag­rártermelők együttműködésének, szövetkezésének akadályait, mit ajánlanának annak javítására. A szakértői-vállalkozói találkozó fontossága nem csak abban mutat­kozik meg, hogy az érdekeltek köz­vetlenül kicserélhetik véleményü­ket, tapasztalataikat, hanem alka­lom nyílik arra is - hívta fel a fi­gyelmet. Mészáros Péter, az agrár­kamara titkára -, hogy a résztve­vők maguk is aktív részeseivé vál­janak a ma még csak szakértői anyagként létező agrárstratégiai tanulmány véglegesítésében. A ka­mara ugyanis azt szeretné, hogy a mezőgazdaság jövőjében egyetér­tésre jutva a fejlesztési stratégia megyénk agráriumának alapdoku­mentuma lenne. Megkérdeztük a vállalkozót: Fontosnak tartta-e a reklámot? A reklámra áldozni kell- Nagyon fontosnak tartom egy vál­lalkozás szempontjából a reklámot. Ugyanis hiába kiváló egy szolgálta­tás, hiába alkalmazza - most a mi tevékenységünkről beszélve - a koz­metikus a legújabb módszereket, a legkiválóbb anyagokat, ha a piac er­ről nem tud - mondja Manyákné Móré Ibolya, az Alexandra Szépség és Egészség Stúdió tulajdonosa. - Sajnos nálunk ma még a kis- és kö­zepes vállalkozások többsége nem tudatosan foglalkozik a reklám és marketing munkával. Igaz ugyan, upgy már megjelentek azok a társa­lgók, amelyek kifejezetten egy-egy cég arculatának megtervezésével, bevezetésével foglalkoznak, de ezt anyagi okokból csak kevesen tudják igénybe venni. Kezdő vállalkozó­ként tapasztalatból tudom, a reklám- fa áldozni kell, a kínált szolgáltatást, terméket meg kell ismertetni az em­berekkel. Lehet, sőt biztos, hogy a befektetett összeg és energia nem egyik napról a másikra térül meg, de mindenképpen meglesz a haszna. Na én például nem figyeltem volna- egészen a kezdetektől - tudatosan a stúdió arculatának kialakítására, arra, hogy bevigyem a köztudatba magát azt, hogy létezik, itt állnánk vendégek nélkül. Vagyis egyszerűen nem lenne életképes, amibe bele­vágtam. Persze az alapigazság, hogy nem lehet pusztán üres szólam a reklám. Az információnak valósnak kell lennie, hiszen az a cél, hogy a vendéggel ne csak egyszer találkoz­zunk. Es, ha rossz tapasztalatokkal távozik, akár ellenkezőjére is fordul­hat a még oly kiváló reklám is. Mindig a kirakatban Pongó Zsolt, a Nippon Motors Kft. cégtulajdonosa szerint az autó el­adás olyan, mint a színház. Mindig a kirakatban kell lenni, emellett sze­zonjellege is van. Közeledik az évvé­ge és az autókereskedésekben ezek­ben a hónapokban megélénkül a for­galom. A különböző társaságok ilyenkor már tudják, mekkora az az összeg, amit a cég még elkölíhet - például autóra. Nyaranta viszont csak különleges akciók révén sikerül kiemelkedő forgalmat biztosítani. Például az idén júniustól szeptember közepéig tíz Carina-t értékesítettek de mindegyikhez ingyen adtak klí­maberendezést. Az akció nélkül öt sem kelt volna el, magyarázza a tu­lajdonos. Az akciókat persze hirdetni kell. Ez már a reklám reklámja, de enélkül nem lehet versenyezni. Csu­pán arra, hogy tudatosítsák a lehetsé­ges vásárlókban: a placcon vannak, 2-3 milliót költenek évente. Erre igénybe veszik a regionális elektroni­kus és nyomtatott médiát egyaránt. A megyén kívül sajnos nem hirdethet, mert a márkaképviselettel kötött meg­állapodás tiltja a „rokon" márkakeres­kedések rivalizálását. Emellett főleg szórólapokra, prospektusokra költe­nek, bár ezeket többnyire a gyerekek hordják szét. Mint mondta kissé bosszantó, hogy így egy-egy alkalom­mal 2-3 ezer forintól is „meg­szabadítják", de lehet, hogy 20 év múlva'ez is megtérül. Annyiban sze­rencsés a helyzetük - állította -, hogy az anyacég egyébként is szervez or­szágos reklámkampányokat és a mé­diákban folyamatosan jelen van, ezál­tal természetesen a márkakereskedé­seket is népszerűsíti. A miskolci képvi­selet ez ideig nem vizsgálta, hogy mi­lyen mértékben térülnek meg a rek­lámköltségek, de a cégtulajdonos - a _ tapasztalatok alapján - nem kételke­dik eredményességükben. A megbízhatóság a lényeg A jó bornak nem kell cégér - a régi mondás igazában hisz T. Karmazsin Klára kertészmérnök, a Silax faiskola és Cazdabolt egyik tulajdonosa. Vé­leménye szerint legjobb reklám a megbízható minőségű áru. Erről ta­núskodik, hogy törzsvásárlóik kert­szomszédai, látva a szomszéd kertjé­ben - amely ugye mindig zöldebb - a szépen fejlődő növényeket, előbb- utóbb felkeresik a Gazdaboltot. Az itt látható szépen kialakított, kulturált környezet, ami tulajdonképpen ma­ga is egy kert, önmagáért beszél. Ép­pen ezért különösebben nagy rek­lámtevékenységet nem folytatnak. Szerencsére a bolt igen forgalmas helyen van, így mondhatni, akkor is elolvassák a kerítésre festett reklámo­kat, ha nem akarják. Természetesen vannak olyan vásárlók is, akik elő­ször járnak a faiskolában. Annak ér­dekében, hogy minél többen jöjje­nek, hetente egyszer az egyik napi­lapban hirdetnek. Szórólapokon minden náluk vásárolt növényhez a kifejlett példányt mutató színes fotót mellékelnek, valamint az ültetéséről, kezeléséről részletes információs anyagot adnak. A megvett árut pedig a boltot reklámozó szatyrokban vi­hetik el a vásárlók. Reklámköltségeik havonta mint­egy 13 ezer forintot tesznek ki. De csak a szezonban - vagyis ősszel és tavasszal költenek rá - 3-3 hónapig. Ennél többet nem érdemes a dolog­ra áldozni, mert úgy vélik, a legfon­tosabb a jó hír, amely szájról-szájra terjed. Kamarai Hírek KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA • A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara a Magyar-Távol- keleti Üzleti Klubbal közösen Kínai-Magyar üzletembertalálkozót szervez október 16-án, 14 órai kezdettel a kamara székházában (Miskolc, Szentpáli u. 1.). A rendezvény célja: találkozás a Kínai Nemzetközi Kereskede­lemfejlesztési Tanács vezetőivel és konkrét üzleti tárgyalások lebonyolítása a kínai nagy- vállalatok, illetve nagyvállalat-csoportok ve­zetőivel. Részletes információt a BÖKIK nem­zetközi kapcsolatok osztályán, a 328-642-es telefonszámon adnak, valamint a jelentkezé­seket is ugyanitt várják október 7-ig. •Turisztikai kiállítást és üzleti találko­zót rendeznek november 13-tól 18-ig Trieszt­ben. A rendezvényen olasz, valamint kelet­európai országokból erkező turisztikai szak­emberek és utazási irodák képviselői vesznek részt. A szakmai napokon kívül a nagyközön­ség számára is tartanak bemutatót. A ma­gyar résztvevők az árakból hatvan százalékos kedvezményt kapnak. Részletes információ­val a Borsod megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara nemzetközi kapcsolatok osztálya szolgál. • A Svájci-Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara, valamint a B.-A.-Z. megyei Keres­kedelmi és Iparkamara kétnapos üzletember­találkozót szervez. A rendezvény keretében október 10-én Lillafüreden a Palota Szállóban 14 órai kezdettel rövid ismertető hangzik el megyénk gazdaságáról és üzleti lehetőségei­ről, ezt követően kétoldalú üzleti tárgyalá­sokra kerül sor. A tárgyalásokra a szervezők várják megyénk minden érdeklődő cégveze­tőjét, vállalkozóját. További információ és je­lentkezés a BÖKIK nemzetközi kapcsolatok osztályán. Vállalkozások és az informatika Budapest (MTI) - A hazai vállalatok, vállal­kozások elmaradása az informatika területén átlagosan három-négy évesre becsülhető. Né­hány területen, például a GSM-telefon alkal­mazásában azonban a magyar cégek a világ élvonalában vannak, de problémát jelent, hogy az integrált nagy rendszerekbe anyagi­ak híján többnyire nem tudnak bekapcsolódni - mondotta a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége pénteken BNV-n tartott sajtótájé­koztatóján Gyuros Tibor, az Informatikai Vál­lalkozók Szövetségének elnöke. Szólt arról, hogy a fejlett országokban az integrált infor­matikai rendszerek kiépítésere, illetve mű­ködtetésére a vállalatok éves árbevételük 2- 2,5 százalékát költik. Magyarországon vi­szont - átlagosan - nem jut több ilyen célra az árbevétel 1 százalékánál. Még rosszabb a helyzet, ha tekintetbe vesszük, hogy ebben az átlagban benne vannak a külföldi tulajdonú, il­letve vegyes vállalatok is. Ezeknél az informa­tika már most nyugati színvonalon működik. A Fair Business Line forradalmasítja az információáramlást a kereskedelemben - mondta sajtótájékoztatóján az új szolgáltatás pénzügyi befektetője Demján Sándor. Szólt arról, hogy a szerződést már aláírták a viseg­rádi országokkal, a későbbiekben pedig Ausztriával és a balkáni államokkal is kiépül az Internet-kapcsolat. A rendszer célja, hogy a kis- és középvállalatok információkat kapja­nak egymás ajánlatairól és lehetőségeiről, s mindehhez csak egy számítógép szükséges. A beruházás 30 millió dollárba kerül, a felhasz­nálók bekapcsolódása pedig körülbelül egyol- dalnyi újsághirdetés költségének felel meg. A vásáron adta át a TÜV Rheinland Euro- qua nemzetközileg akkreditált cég képviselője a Roto Elzett Certa Vasalatgyártó és Kereske­delmi Kft.-nek az ISO 9001 tanúsítványt. Az okmány átadása alkalmából a Lövői Roto El­zett vezetői elmondták: az új csarnokban idén májusban kezdték meg a termelést, és az év végéig 3 milliárd forint bevételre számítanak. Termékeik 60 százalékát exportálják. Szóltak arról, hogy a teljes egészében német tulajdonú gyárat 430 millió forint alaptőkével hozták lét­re, de a tőke már azóta körülbelül 700 millió forintra emelkedett. INGYENES REKLÁNTANÁCSADÁS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a46/4U-425-ös telefonszámon! 1 IHGYENES REKlflHTflWflCSflDaS | A\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents