Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-03 / 205. szám

8 Ms Itt-Hon 1996. Szeptember 3., Kedd _Miskolci Portré A kántor Szirmabesenyő (ÉM - BII) - A vá­roskörnyéki nagyközség, Szirmabese­nyő lakossága tiszteli, szereti és meg­becsüli kántorát, miként annak ide­jén kántortanítóit. A 47 éves Kozdrony István 20 éve kántorkodik a helyi ró­mai katolikus egyházközösségben. Ez nem státushely számára, hiszen sza­badidejében vállalja és látja el ezt a szolgálatot. Vallásos családban nőtt fel, s már kisgyermek korától ministrált a szir- mabesenyói templomban. Egy kedves plébános, Fabriczius János ismerte fel zenei tehetséget, aki eleinte saját zseb­ből finanszírozta a tizenéves fiatalem­ber taníttatását. István helyben kezd­te zenei tanulmányait; 3 évig tanult zongorázni Koppánynénál, közben a templomban is kellett orgonákba, éne­kelnie, hiszen ez volt a feltétele a ta­nításának. Mindemellett egy miskolci szakközépiskolába járt, ahol érettségi­zett erősáramú villanyszerelőként vég­zett. Álláslehetőségek közül akkoriban bőven választhatott. Végül is a BEM mellett döntött, a fellendülőben lévő vállalat szívesen alkalmazta. 1968-tól ott dolgozik. Ha jó az idő kerékpárra pattan és azzal kerekezik be lakóhe­lyéhez közeli munkahelyére, ahol je­lenleg ügyeletes műszakvezetőként vil­lamos-üzemzavar elhárításokkal fog­lalkozik. Felesége, Malvina is ennél a cégnél dolgozik, mint műszerkezelő. Nagyobbik fiűk, Tamás 26 éves, nős, egy 2 és féléves tündéri kislány édes­apja. A kisebbik fiűk, Krisztián 15 éves és most kezdi a középiskolai tanulmá­nyait. Kozdrony István szabadidejében ol­vas, ellátja a ház körüli munkákat, no és sokat gyakorol elektromos orgoná­ján otthon és a templomban egyaránt. Gyakorta fellapozza az 1800-as évek­ből származó énekes könyvét, amely­ből szívesen válogat a misék színeseb­bé tétele érdekében, a hívők nagy meg­elégedésére. Hogy mit jelent számára a vallásos­ság, illetve maga a hit -, erről így vall: „Eleve kell, hogy higgyen valamiben az ember. Á hit támaszt ad a problé­mák megoldására, a hit az, ami az élet­nek értelmet ad és széppé teszi azt, meghozza lelki békénket.” A zene örömét akarják hirdetni Miskolc (ÉM) - Május else­jén, a munka ünnepén pró­báltak először. Az azóta el­telt időszak a felkészülés je­gyében telt el. Mára saját próbateremmel, egy miskol­ci viszonylatban átlagosnak vett felszereléssel, no és negyvenpercnyi saját anyaggal rendelkeznek. Ne­vük: Illúziók. A zenekar tagjai nem kerget­nek illúziókat, nagyon is hatá­rozott elképzeléseik vannak a jövőt illetően. Mondhatni, mind a játékban, mind a kitűzött cé­lokban egy húron pendülnek. Igényes körülmények között, igényes hallgatók részére kí­vánnak szórakozást nyújtani saját zenéjük által. A sikeres, komolyan vett próbák eredmé­nyeképpen véglegesen összeállt a csapat, s szeptember elején már a stúdiófelvételek előké­születein fáradozhatnak. Fon­tos napok elé néznek, hiszen nem titkoltan nagy áttörést re­mélnek a Park Stúdióban ké­szült felvételektől, melyek sike­rében vendégzenészek is szere­pet játszhatnak majd. Ezek el­készültével a helyi rádiókban rövid időn belül talán már mi is hallhatjuk a stúdiófelvételek legjobbjait. Mindemellett ősszel újabb áttörést remélnek a nyilvános­ság elé lépéssel, hiszen még nem szerepeltek komoly közön­ség előtt. Ezután viszont mis­kolci klubokban (Vian, Rock­well, stb.) és távolabbi városok­ban is fellépnek majd (Sátoral­jaújhely, Sárospatak, Nyíregy­háza, stb.). A koncerteken ál­landó előzenekaruk is lesz, a Diop-Trió, melynek igazi kon­certhangulat megalapozó sze­repet szánnak - meglepetések­kel fűszerezve. A csapat minden tagja - szobafestőként, eladóként, sőt egyikük aktív kutyasétál­tatóként - dolgozik, így mun­ka mellett zenélnek. Mind­nyájan miskolciak, átlag 21- 22 év körüliek és tele vannak szakmai elhivatottsággal. Fi­atalságukkal magyarázható, hogy' zenéjükben a feszes, kö­tött ritmusokat elnyomja a lazább stílus. Ha hallgatjuk őket, olyan, mintha „a Metal­lica és a Hipp-Hopp Boyz kö­zött lennénk félúton”. Az Il­lúziók, céljából eredően több stílust próbált meg ötvözni, így alakult ki a mindenkinek szóló klubzene és rock keve­réke. Nehéz feladat manapság profi szintet elérni a semmiből, ők mégis erre vállalkoznak. A nehézségeket leküzdve csak a zene örömét akarják hirdetni, ehhez pedig valóságos illuzio­nistává kellene válniuk. Ok öten Miskolcról - Fegyverneki Attila (billentyűk), Demény Zsolt (basszusgitár), Szabó Ist­ván (ének), Horváth Balázs (szólógitár) és Takács Péter (ütőhangszerek) - ma mégis megpróbálják. Ők öten, Miskolcról Fotó: Farkas Maya ,Az én helikopterem László Gábor második osztályos szirmabesenyői kisdiák rajza Hogyan tovább Martintelep? Helyszíni bejárás - a továbblépésért Fotók: Farkas Maya Miskolc (ÉM - BO) - Nem az első, de nagy valószínűség­gel nem is az utolsó alka­lommal jöttek össze a mar­tintelepi utcák körüli huza­vonáról beszélgetni, a kiút­talanságból kiutat találni az érdekeltek: a helyi lakosság képviselői, a polgármesteri hivatal illetékesei, a terület országgyűlési és önkor­mányzati képviselői. Ezút­tal a miskolci közgyűlés MSZP-s frakciója ismerke­dett a telep aktuális problé­máival. Hardonyi András frakcióveze­tő augusztus 28-án délutánra hívta össze az érdekelt feleket egy területbejárással, a legin­krimináltabb utak megtekinté­sével egybekötött beszélgetés­re. Az MSZP-s honatyák jelen­létét, tájékozódását, az ügyben való közbenjárását pedig előző­leg a helybeliek, valamint Fe­dor Vilmos országgyűlési kép­viselő szorgalmazta, aki már többször találkozott választói­val az utak sorsát illetően. Az április 30-i lakossági fórumot (mint arról mellékletünkben annak idején részletesen beszá­moltunk) követően kimozdult a holtpontról az egyre több helyi feszültséget kiváltó ügy, - va­lamelyest felgyorsultak az út- helyreállítási munkálatok. A déli városrész három „főutcája” közül a Forgács utca teljes hosszában elkészült, ám a Bor­nemissza esetében az augusz­tus 31-i átadási határidő tart­hatatlannak bizonyult. Ráadá­sul, mint arról a helyszíni be­járás résztvevői meggyőződhet­tek, nyomós okok miatt állt le az itt is beinduló beruházás. A csapadékvíz-elvezetéshez ki­szállított mintegy 2,5 milliós ér­tékű betongyűrűk hegyekben állnak a Bornemissza utcában, mert az elhelyezésükre kiásott árkokba - amelyekben azóta kisebb folyónyi vízmennyiség gyűlt össze - semmiképpen nem kerülhetnek. A csövek egyszerűen nem illeszthetőek a többi közműhöz, e helyütt fel­használhatatlanok. Már pedig addig az utcában aszfaltozni, amíg megoldatlan a vízelveze­tés, értelmetlen (lenne). Egye­lőre tehát áll a munka, a ki­vitelező cég levonult a terület­ről. A lakók pedig - akik ugyan jóval optimistábbak, mint hónapokkal ezelőtt - új­ra háborognak; most az elfu­serált tervek miatt, felelősöket „keresve”. Bár a Balaton utca nem szerepel az idei költség- vetésben, de javítása aligha halasztható sokáig a martin­telepiek véleménye szerint, mert esős időben a kertek víz­ben állnak, mivel a többször toldozott-foldozott úttestről oda folyik a csapadék. A szint- különbségek egyébként másutt is komoly gondot okoznak, mi­után a mellékutak mélyebben húzódnak, mint az ún. gyűj- tőutak. A hogyan továbbra a hely­színi bejárásban leginkább ér­dekelt helyi polgárok képvise­lői ezen a szerda délután nem kaptak érdemi választ. ígéretet viszont arra vonatkozóan igen, hogy az illetékesek, köztük Ká­li Sándor - a közműberuházá­sok felügyeletével megbízott - alpolgármester áttekintik és tisztázzák a kialakult helyze­tet. Ezen a héten egy újabb la­kossági fórum időpontjában ál­lapodtak meg a városrész gond­jainak megoldásában részt vál­laló felek. _A Tartalomból Fejlesztési pénzek A területfejlesztési törvény előírása­inak megfelelően június 26-án meg­alakult B.-A.-Z. Megyei Területfejlesz­tési Tanács pályázati rendszerben dönthetett július 12-én a szociális és kistérségi, valamint az agrártámoga­tások kiegészítése mellett a gazdaság és a kereskedelem fejlesztésére beér­kezett támogatási kérelmekről. A mis­kolci régióra vonatkozó adatokról mel­lékletünkben részletes kimutatást köz­lünk. (2. oldal) Minők a nőkért A januártól működő Miskolci Nők Egyesülete (Minők) gyakorta szervez olyan tanfolyamokat, rendezvényeket, társasági találkozókat, amelyek hasz­nos útravalóként szolgálhatnak a höl­gyek számára, ha elhelyezkedési, ma­gánéleti és egyéb nehézségeik vannak. Az egyesületi tagok - akik szívesen fo­gadnak be újabb jelentkezőket - álta­lában szerdai napokon jönnek össze a Kazinczy-klubban közös dolgaikat megbeszélni. (3. oldal) Avatás előtt... Ártatlan férfiakat és nőket gyűjtöttek össze 1945. január 22-ről 23-ra virra­dó éjszakán Diósgyőrből, Perecesről és Hámorból, akik azután szovjet hadi­fogságba kerültek. Többen közülük so­hasem térhettek haza. Nevüket rövi­desen emléktábla őrzi a Vár utca 20. szám alatti műemlék épület falán. (4. oldal) Hegyikristály A svájci Davos adott otthont Európa legnagyobb hegyi maratonjának a kö­zelmúltban, ahol 30 nemzet 1400 spor­tolója közül a miskolci Németh Csaba kategóriájában az előkelő kilencedik helyen végzett. (7. oldal) Az Illúziókról Nehéz manapság profi szintet elérni a semmiből. Ok öten, az Illúzió nevű zenekar tagjai mégis erre vállalkoztak. (8. oldal) Esős időben sártengerré változnak a kezeletlen utak Gyerekek honi rajzasztala iii1 iii11 y iiiwiii iiiiiwiii—wii ni1 'iii' i'ii 'Hí, III ifi inni ...................

Next

/
Thumbnails
Contents